Fellendülhet-e a hazai használtszoftver-kereskedelem?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a használt szoftverlicencek adásvétele az Európai Bíróság közelmúltban hozott döntése alapján fellendülhet itthon is, a szakértők arra mutattak rá, hogy mind a fizikai hordozón, mind a mennyiségi licenc keretében értékesített szoftverek esetén oda kell figyelni néhány lehetséges buktatóra.

Amint arról az Adó Online együttműködő partnere, a Bitport is beszámolt, július elején a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság úgy döntött: mind a fizikai hordozón, mind az internetről eltöltött szoftverek esetében szabadon tovább lehet értékesíteni a szállítótól legálisan beszerzett szoftverlicencet. Az Európai Bíróság a Német Szövetségi Bíróság kérelmére hozta meg az Oracle és a használt szoftverek kereskedelmével foglalkozó UsedSoft közötti jogvitában.

A használt licencek kereskedelmének jogi alapját az EU-szerte érvényben lévő, a szerzői jog kimerüléséről szóló szabályozás alkotja. Eszerint a szoftvergyártó terjesztési joga kimerül, amint a gyártó a terméket első ízben forgalomba hozta, és azt az első vevő megvásárolta. A használt szoftvereket tovább lehet értékesíteni az EU-n belül, amit nem akadályozhat meg a szoftvergyártó, sőt nem kell kikérni a gyártó előzetes hozzájárulását sem. Az Európai Bíróság határozata alapján ez nem csak a fizikai hordozókon, de az interneten letöltésre kínált szoftverek esetében is igaz, és a gyártó még akkor sem akadályozhatja meg a továbbértékesítést, ha a licencmegállapodásban kifejezetten megtiltotta a a licenctranszfert.

Történelmi ítélet

Miután ez idáig nem született precedens értékű kormányzati vagy jogi állásfoglalás, ezért hazánkban fenntartásokkal kezelték a magánszemélyek és cégek a használt szoftver kereskedelmet – annak legalitása ellenére is. Arató E. Árpád, a legjelentősebb hazai használtszoftver kereskedelemmel foglalkozó cég, a LicencePro ügyvezető igazgatója szerint történelmi ítéletről lehet beszélni, hiszen a gyártók és a felhasználók életében is óriási változásokat hoz a jogi bizonytalanság megszűnése.

Egyes gyártóknál, mint a Microsoft vagy SAP, már eddig is lehetséges volt az úgynevezett „license transfer”. Ennek az átruházási folyamatnak a jogi „ösvénye” igen csak keskeny volt és jó néhány feltételhez volt kötve. Továbbá a mennyiségi licencek, mint például a Microsoft Enterprise Agreement átruházása hozzájárulás köteles volt. Az OEM licencek átruházását illetően Magyarországon, a többi európai országtól eltérően volt némi vita a szoftver újrahasznosítással foglalkozó vállalatok és a Microsoft helyi kereskedelmi irodája között. Miután a döntés alapján a használt szoftverlicenc ügyfelek számára mostantól teljes mértékben adott, a gyártó már nem tilthatja meg ügyfeleinek, hogy eladhassák ezeket a licenceket, így az erről szóló szerződésszakaszok semmisek.

Arató E. Árpád szerint a mennyiségi kereskedelem lehetőségével nagymértékű költségcsökkentés várható, mind a kkv-kat, mind pedig a multi cégeket tekintve; százmillióról rövidesen több milliárd forintra nőhet ez az üzletág Magyarországon. Mivel az évenkénti licenc beszerzési költségek egy IT vagy egy vállalati büdzsé meghatározó részei, így, ha a vállalatok azt a licenc mennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amiben használják – nem kell újabb szoftvert licencbe venniük, holott korábbi verziót használnak – ezzel három éves időtávon, akár 30-70 százalékos megtakarítást tudnak elérni.

Sárgászöld jelzés

Telek Eszter, a szoftvergazdálkodási tanácsadással foglakozó IPR-Insights szerzői jogi és licencelési vezető tanácsadója blogbejegyzésében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az Európai Bíróság döntése szerint a jogszerű felhasználó nem jogosult arra, hogy csak az általa nem használt mennyiségre adja át a felhasználási jogot, és a szoftvert a licenc „maradékaival” továbbhasználja.

Azaz kizárt az eredeti licenc megosztása a szoftverpéldányhoz kötött jogkimerülési elv értelmezése mentén, ugyanis a Bíróság úgy látja, hogy a licenc megosztásával a szoftverpéldányt az eredeti és az új felhasználó is használja, márpedig a továbbértékesítés szerinte csak akkor jogszerű, ha az eredeti felhasználó végérvényesen megszabadul a programtól. „A jelzés tehát mégsem zöld, legfeljebb erősen sárga…sárgászöld…” – fogalmazott Telek Eszter.

Grad-Gyenge Anikó szerzői jogász egy másik blogbejegyzésben arra is rámutatott: a bíróság kimondta, hogy a számítógépi program azon anyagi vagy immateriális példányának eredeti megszerzője, amely esetében a szerzői jog jogosultjának terjesztési joga kimerült, a program példányának újraeladása időpontjában a saját számítógépére letöltött példányt köteles használhatatlanná tenni. Az irányelv mindazonáltal engedélyezi az összes ahhoz szükséges többszörözést, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja. Az ilyen többszörözéseket nem lehet szerződésben megtiltani.

A bírósági ítéletet együttműködő partnerünk, a Bitport.hu (informatika az üzlet nyelvén) értelmezte.

---