Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A lakosság 71 százaléka immár nálunk is rendszeresen használja a világhálót; ez alig marad el az uniós átlagtól. Az InfoTandem heti infografikáján az is látszik, hogy a hazai háztartások 68 százaléka széles sávú hozzáféréssel dicsekedhet.
Magyarország uniós lemaradása 3 százalékpontra csökkent a tényleges internethasználat tekintetében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. Azok aránya, akik a felmérés előtti három hónapban neteztek, 2010-ben még 62 százalék volt, 2012-ben viszont már 71 százalék, miközben az uniós átlag 74 százalékon állt. Az EU éllovasai e tekintetben a svédek és a hollandok, egyaránt 93 százalékos rátával, míg a sereghajtó Románia, 46 százalékkal. Egyébiránt a magyar lakosság háromnegyede életében legalább egyszer szörfölt már a világhálón. Az intenzív használók súlya a 16–24 évesek között a legmagasabb, 94 százalékos, de például az 55–64 éveseknek is több mint fele (53 százaléka) ide sorolható.
A rendszeres számítógépezés terén még közelebb jutottunk a közösségi átlaghoz: a lakosság 72 százaléka tavaly már tényleges használó volt (ez két esztendő alatt 8 százalékpontos javulásnak felel meg). Ez az indikátor csupán 2 százalékponttal alacsonyabb az uniósnál; az elmaradás e téren is fokozatosan mérséklődik.
Ami a háztartások informatikai eszközökkel való ellátottságát illeti, itt is javuló a trend, de van még hova fejlődni. Televízió és mobiltelefon persze már gyakorlatilag mindenhol van, ám például asztali számítógéppel csak 59 százalék, hordozható géppel pedig 35 százalék dicsekedhet. Örvendetes fejlemény, hogy az internetkapcsolatok immár szinte teljes mértékben széles sávúak. A háztartások 68 százalékában található ilyen, ami nem sokkal marad el a 73 százalékos EU-átlagtól. Nálunk 2010 és 2012 között éppen e téren történt a legnagyobb előrelépés: az ellátottsági arány csaknem 16 százalékpontot javult.
Az internet terjedése hazánkban is a mobil eszközök térnyerésével párosul, ám itt még jócskán az uniós nívó mögött kullogunk. Magyarországon mobil eszközökkel a lakosság 18 százaléka internetezik, míg az Európai Unióban átlagosan a 36 százaléka. Ezen belül az intenzíven netezőket vizsgálva az arány itthon 25, az EU-ban 48 százalék. Nálunk e szegmensben még a hordozható eszközök (laptop, notebook, netbook, tablet) felé billen a mérleg nyelve, szemben a kézi eszközökkel (mobil, okostelefon, PDA), pedig a nemzetközi trend ennek a fordítottja. A mobilinternet-használat terjedését a hálózati jelekkel kapcsolatos problémák, illetve a kézi eszközöknél a képernyő kis mérete és a szövegbevitel nehézségei okozzák. Magát a használatot leginkább a magasnak tartott költségek gátolják, továbbá az, hogy a lakáson és a munkahelyen kívül igazából nincs igény a net elérésére.
Kormányzati és lakossági oldalról is fontos érdek fűződne az elektronikus közigazgatás használatának terjedéséhez, itt azonban az áttörésre még várni kell. A többség még mindig legfeljebb a közhivatalok honlapjáról történő információszerzésig jut el; űrlapok letöltése, illetve elküldése jóval ritkább.
Az adatfelvételt megelőző 12 hónapban a magyarok 25 százaléka vásárolt interneten keresztül. Ez 2010-hez képest ugyan 7 százalékpontos növekedést tükröz, messze elmarad azonban a 45 százalékos uniós átlagtól. A netes beszerzők fele ugyanakkor rendszeres vásárlónak számít.
