Cikkek
(7)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(89)

Összes prémium cikk böngészése

  • Adóellenőrzésre fordított idő, elévülés, iratpótlás új eljárásban

    2016. május 24. 13:48

    Tisztelt Hölgyem/Uram! 2014-ben indult nálunk iparűzési adó ellenőrzés a 2008-2010. évek adókötelezettségeinek tekintetében. 2014. decemberében született meg az elsőfokú határozat, amelyre mi határidőn belül, de már a következő évben, 2015. január közepén fellebbezést nyújtottunk be. 2015. tavaszán a II. fokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezte az I. fokú hatóságot a még megvizsgálandó körülmények megjelölésével. Az első fokú hatóság ezt követően a másodfokú hatóság határozatára és az Art. 95. § (4) bekezdésére való hivatkozással iratpótlás keretében kérte be a másodfokú hatóság által megjelölt körülmények vizsgálatához szükséges iratokat. Most, 2016. május 10-én vettük kézhez az ismételt eljárás I. fokú határozatát, amelyben mindhárom évre vonatkozóan, így 2008-ra is tettek megállapításokat. A fent nevezett 2015. tavaszi-nyári új vizsgálat és a most kézhezvett határozat között egyszer kaptunk értesítést arról, hogy az adóhatóság vezetője meghosszabbítja az ügyintézési határidőt, de a most kézhezvett határozatig többszörösen meghaladták az értesítőben megjelölt meghosszabbítási határidőt. Mi nem értünk egyet egyébként a megállapításokkal, így mindenképpen ismét fellebbezésre fog sor kerülni a részünkről. Ennek összeállítása kapcsán merültek fel bennem a következő kérdések: - Minket adózókat is köt pl. a fellebbezési határidő, ha nem tartom be, nem érvényes a fellebbezésem. Az alapján tehát, hogy az adóhatóság nem tartotta be a saját maga által meghosszabbított határidőt, nem lehet az egész eljárást érvénytelennek, semmisnek, a megállapításokat hatálytalannak tekinteni? - Ha a másodfokról dobták vissza az ügyet első fokra, hogy megismételjék az eljárást, és ennek keretében további iratokat kérnek be, álláspontom szerint ezt nem lehet iratpótlásnak tekinteni, ez csak az adóhatóság trükközése a saját mulasztásának eltusolására. Iratpótlás ui. szerintem akkor történne, ha mi nem előírásszerűen járunk el, nem adjuk be az iratokat, de itt az ő mulasztásukat állapították meg másodfokon. Mi az Önök álláspontja, ez iratpótlásnak minősül vagy nem? - Végül az új I. fokú határozatban hivatkoznak az Art. 164. § (13) bekezdés a) pontjára, amely alapján új eljárásra való kötelezés miatt 12 hónappal meghosszabbodott az elévülési határidő. Azonban mivel az új I. fokú határozat 2016. áprilisában kelt, mi május 10-én vettük kézhez, a 2008. évvel kapcsolatos adókötelezettségek megállapításához való jog már ezen jogszabályban megfogalmazottak (tehát a 12 hónappal való meghosszabbítás) ellenére is elévült 2015. végén. Jól gondolom-e ezt? (Nem volt önellenőrzésünk a 2008. évvel kapcsolatban, amely alapján az elévülési idő újraindult/megszakadt volna.) Illetve az elévülést meghosszabbíthatja-e a második pontban írt iratpótlás, mivel annak idejét az eljárási időbe nem számították bele? Mivel június 9-én lejár a fellebbezési határidő, ha lehetőségük van rá, legyenek szívesek mielőbb választ küldeni, hogy az abban foglaltak alapján tudjam összeállítani a fellebbezést. Előre is nagyon köszönöm.
  • Őstermelő EHO fizetése

    2016. május 24. 8:37

    A tételes költségelszámolást választó , egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tevő őstermelőnek hogyan kell megállapítani az EHO kötelezettségét? Levonhatja-e a járulék alapját képező jövedelmet, ha nem fizet járulékot, mert családi kedvezményt érvényesít? A járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevételének a 20 %-a.
  • Alanyi mentes e.v. haramdik országbeli szolgáltatásnyújtása

    2016. május 20. 16:24

    Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó ügyfelem egyesült államokbeli partnerének nyújtott oktatási, tanácsadási szolgáltatást Srí Lankán. Kötelezett-e ebben az esetben ügyfelem áfa-bevallás benyújtására vagy az Art. rendelkezései kizárólag a közösségi ügyletek vonatkozásában alkalmazandók? Válaszát előre is köszönöm.
  • külföldi telephely vesztesége esetén progresszív mentesítési  szabály

    2016. május 20. 15:00

    A 1529 sz. Tao. bevallás és a nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján tisztelettel kérem segítő szakmai iránymutatásukat. Egy gazdasági társaság külföldi telephelye piacvesztés miatt 2015. évben veszteséges volt. Magyarországon végzett tevékenysége nyereséges volt. Teljes mentesítés esetén a Tao. alapja pozitív összegű lett volna, mert a külföldi telephely teljes évi veszteségével a 05. sorban mentesítette volna a Tao. alapját. A progresszív mentesítés szabály alkalmazásával 2015.01.01.-2015.07.24. közötti időszakra eső jövedelmet (veszteséget) naptári nap arányában számszerűsítette. A Tao. bevallás 1529-01-01. lap 05. sz. sorában ennek megfelelően a külföldi telephely veszteségének időarányos része került az adóalapból kiemelésre. A 2015. 07. 25.- 2015. 12. 31. időszakra eső veszteség adóalapra gyakorolt hatása miatt a 06. sor negatív adóalapot tartalmaz. Kérdés, hogy a 06. sorban kimutatott negatív adóalapból, hogyan lehet a kitöltési útmutatóban leírtak alkalmazásával kiemelni a külföldi jövedelem (veszteség) adóját, és a 09. sorban meghatározni a Magyarországon fizetendő Társasági adó összegét. Tisztelettel
  • Tulajdoni résztől eltérő vagyonszerzés adózása II

    2016. május 20. 14:59

    Előzmény: A szétválási terv azt tartalmazza, hogy a szétváló tagok az írásban kötött megállapodásuk szerint milyen mértékű üzletrészt visznek ki az eredeti társaságból. A kivitt üzletrész egy másik vállalkozásban működik tovább. Az előbbiekben vázolt átalakulást a társasági és osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI.tv. (a továbbiakban: Tao.tv.) 4. § 23/a. pontja kedvezményezett átalakulásnak definiálja. A kedvezményezett átalakulással (szétválással) történő átalakulás során könyvvizsgáló alkalmazása (jóváhagyása) feltétlenül szükséges az „A” és „B” ügyvédi iroda átalakulási vagyonmérlegének auditálásához, külön-külön. Az így létrejött két gazdálkodónak a könyvvizsgálója azonos személy nem lehet. Tudni érdemes, hogy az „A” ügyvédi iroda által a „B” ügyvédi irodának átadott vagyonrész nem minősül vállalkozásból kivont vagyonnak, miáltal adófizetési kötelezettség e tekintetben nem keletkezik. Amennyiben az átadott vagyonrész ingatlant is tartalmazna, az átírásból eredően illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Ám, ha az átalakulás során bármely vagyonrész magánszemély tulajdonába menne át, akkor a vállalkozásból kivont vagyon adózási kötelezettségei a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. tv. 68. §-ában leírtak szerint alakulnak. Az ön által jelzett Tao tv. 4 § 23/a.) szerinti kedvezményezett átalakulás: olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak 32/a. pont szerinti társaság vehet részt. 32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet. Fenti kategóriába nem tartozik bele az ügyvédi iroda, amit megerősít a NAV honlapján kedvezményezett átalakulásról elérhető tájékoztató is (igaz ez még a Gt és nem az új Ptk-ra hivatkozik), mely szerint: „Átalakulásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti átalakulások minősülnek (vagy lehet határon átnyúló az átalakulás). Átalakulásról rendelkező más jogszabályok szerinti jogalanyok nem minősülnek – a fentiek szerint – társaságnak, ezért például az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása, vagy két ügyvédi iroda egyesülése nem lehet kedvezményezett.” Milyen adózási feltételei, illetve terhei vannak az ilyen vagyonszerzésnek?
  • Társasági adó önellenőrzés

    2016. május 20. 13:18

    Tisztelt Válaszadó! Köteles-e a Kft. társasági adó önellenőrzést végezni, ha az áramszolgáltató az idei évben nyújtott be – több évre visszamenőleg – negatív összegű számlákat cégünk felé? A számlákon pontosan látszik, hogy az idei évben kerültek kiállításra, de előző évekbeli teljesítéssel. Ha időben kiállításra kerültek volna a negatív költség miatt megemelték volna az előző évek társasági adó alapjait. Viszont Társaságunk semmilyen hibát nem követett el. A hiba az áramszolgáltató rendszerében volt, amit most ők, ilyen módon kijavítottak. Kérdésem tehát, hogy emiatt kell-e mégis önrevíziót végeznie Társaságunknak. Tisztelettel 2016.05.20.
  • 3,5 t alatti saját számlás teherautó használat

    2016. május 17. 14:28

    Tisztelt Hölgyem/ Uram, Társaságunk tulajdonában van egy 3,5 T alatti kisteherautó, amivel alkatrészeket szerzünk be saját részre, ill. szerelőink használják mentésre/ javításra. Menetlevelet vezetünk az autóra. Az a szerelő, aki ügyeletben van, a kisteherautóval megy haza, ha esetleg éjszaka előfordul mentés, ne kelljen még először a telephelyre bejönni és onnan elvinni az autót. Elégséges- e a menetlevél használata? Adózásilag elfogadott- e (magánhasználatnak minősül- e), hogy az ügyeletben lévő kollega viszi el a kisteherautót? Úgy tudom, hogy sajátszámlás áruszállításra 3,5 T alatti kisteherautóval nem kötelező a menetlevél. Ha nem kell, akkor mivel igazolom azt, hogy nincs magánhasználat; pontosan milyen adattartalommal? Válaszukat előre is köszönöm!
  • Export értékesítés

    2016. május 17. 12:32

    A következő értékesítéssel kapcsolatban lenne kérdésem: A terméket Japánba értékesítjük, ugyanakkor a számlát német partnerünk részére állítjuk ki, ő számlázza majd tovább Japán felé, a német partner intézi a szállítást és a vámkezelést is. Kérdésem, hogy a német partner részére kiállított számlát hogyan állítsuk ki, milyen záradékot tegyünk a számlára (áfa), az A60-as nyomtatványon fel kell-e tüntetni ezt az ügyletet? Hogyan tudjuk igazolni a NAV felé, hogy az áru elhagyta az országot, ha a légi fuvarlevélen csak a német partner neve szerepel? Elegendő, ha a számlát aláírva - igazolva, hogy átvették a terméket - visszaküldik részünkre?
  • EU-s eredménytermék átadása TAO

    2016. május 17. 12:17

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem szíves szakmai állásfoglalásukat: „A Kft.”, mint 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozás, három költségvetési szervvel közösen kíván Európai Uniós és magyar finanszírozásból együttesen megvalósuló fejlesztési projektben részt venni. A Támogatási szerződésben mind a 4 tag kedvezményezettként szerepel. A projekt során olyan fejlesztés történik, amely közigazgatási eljárásokban fog megjelenni. Erre tekintettel az „A Kft.” általi fejlesztés, illetve a létrejövő dolgok nem maradhatnak „A Kft.” tulajdonában a projekt befejezését követően, egyrészt mert a létrejövő dolgok önmagukban nem működtethetők, nem használhatók, másrészt „A Kft.”-nek sem hozzáférése, sem joga nincs a fejlesztéseket felhasználó rendszerek működtetésére. Az átadás az egyik konzorciumi tag, költségvetési szerv részére történne. Az EU-s pályázatokban megfogalmazott előírások szerint ezen létrejött dolgoknak az átadásából nem keletkezhet „A Kft.”-nek bevétele, haszna. Erre tekintettel az átadás a Támogató (Közigazgatási Programok Irányító Hatósága) jóváhagyása mellett ingyenesen történhet meg „A Kft.” általi feladatok megvalósítását követően. Társasági adó A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) rész 13. pontja alapján nem elszámolható költség: „… az adóévben … térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke …, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha … az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.” Az ezen ponthoz tartozó 2010/30. Adózási kérdés szerint a költségvetési szerv részére nyújtott támogatást nyilatkozat hiányában sem kell társasági adó alapot növelő korrekciós tételként figyelembe venni „A Kft.”-nél, mint átadónál. Ebben az esetben a „támogatás” fogalmába beleértendő a térítés nélkül átadott eszköz is? Fentiek alapján helyesen járok-e el, ha a költségvetési szerv részére térítés nélkül átadandó eszköz könyv szerinti értékével nem emelem meg a társasági adó alapot? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel, Á.Csilla
  • EU-s eredménytermék átadása ÁFA

    2016. május 17. 12:16

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem szíves szakmai állásfoglalásukat: „A Kft.”, mint 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozás, három költségvetési szervvel közösen kíván Európai Uniós és magyar finanszírozásból együttesen megvalósuló fejlesztési projektben részt venni. A Támogatási szerződésben mind a 4 tag kedvezményezettként szerepel. A projekt során olyan fejlesztés történik, amely közigazgatási eljárásokban fog megjelenni. Erre tekintettel az „A Kft.” általi fejlesztés, illetve a létrejövő dolgok nem maradhatnak „A Kft.” tulajdonában a projekt befejezését követően, egyrészt mert a létrejövő dolgok önmagukban nem működtethetők, nem használhatók, másrészt „A Kft.”-nek sem hozzáférése, sem joga nincs a fejlesztéseket felhasználó rendszerek működtetésére. Az átadás az egyik konzorciumi tag, költségvetési szerv részére történne. Az EU-s pályázatokban megfogalmazott előírások szerint ezen létrejött dolgoknak az átadásából nem keletkezhet „A Kft.”-nek bevétele, haszna. Erre tekintettel az átadás a Támogató (Közigazgatási Programok Irányító Hatósága) jóváhagyása mellett ingyenesen történhet meg „A Kft.” általi feladatok megvalósítását követően. Előzőekre tekintettel az alábbi kérdéseim merültek fel: 1. Általános forgalmi adó „A Kft.” a létrejövő dolgokat ingyenesen fogja átadni a projekt során (azzal a céllal hozza létre). Az ingyenes átadást az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. §-a az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés fogalmába sorolja, s így ÁFA joghatást eredményező ügyletnek tekinti, amennyiben ahhoz kapcsolódóan egészben vagy részben él „A Kft.” adólevonási jogával. A projekthez kapcsolódó tájékoztatóban az alábbi vonatkozó rész szerepel: „Az ÁFA elszámolhatósága kapcsán alapszabályként az Államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ennek értelmében a továbbhárított Áfa csak akkor elszámolható kiadás, amennyiben a kedvezményezett a projekttel érintett tevékenysége tekintetében nem jogosult azt levonni. A levonható ÁFA nem elszámolható költség, még abban az esetben sem, ha a kedvezményezett ténylegesen nem él a levonás, illetve visszaigénylés lehetőségével.” Fentiek alapján helyesen járok-e el az áfa-törvény és a fenti tájékoztató alapján is, ha a projekthez kapcsolódó alvállalkozói díjakról szóló számlák áfa-tartalmát nem helyezem levonásba, az áfa-bevallásban nem szerepeltetem, hanem a nettó összeggel együtt azt a projekt terhére elszámolom? Ennek eredményeként a létrejövő dolgok ingyenes átadásakor nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége „A Kft.”-nek? Van-e további feltétele, hogy az ingyenes átadás történhessen áfa-fizetési kötelezettség felmerülése nélkül? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel, Á.Csilla
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Lázár János

    Csak évi 100 ezer forintot készpénzesítenének a legújabb javaslat szerint, megmaradna a SZÉP-kártya is.

  • Tesco

    Míg mások Tescoban vásárolnak, Csányi Sándort inkább Tescot vásárolna, legalábbis így tudja a Figyelő.

  • nyíl

    A kormányt is meglepte a gyenge gazdasági teljesítmény, ezért gazdaságélénkítő csomag jön - írja a portfolio.hu a Figyelő értesüléseire hivatkozva.

  • infografika

    2015-ben több mint 22 milliószor vásároltunk terméket online, melynek közel 30%-át személyesen a webáruház saját boltjában vettük át, azonban éves szinten így is közel 15 millió csomag talált gazdára valamely köztes logisztikai szereplő révén a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei második, logisztikára fókuszáló felméréséből, írja közleményében a GKI Digital.

  • infografika

    A hazai állások többségét is fenyegeti az automatizáció - jeleníti meg a Bruegel számításait a Statista infografikája.