Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(34)

Összes prémium cikk böngészése

  • Végelszámolás befejezése

    2017. július 20. 9:51

    A KATA-s BT. 2017.01.01-től végelszámolás alatt áll. Februárban elhunyt a kültag, 50%os tulajdoni részét a beltag-végelszámoló örökölte, akinek tulajdoni hányada így 100% lett. A végelszámolás tervezett lezárása előtt (2017.07.12) egy nappal elhunyt a beltag-végelszámoló. Hogyan lehet folytatni és lezárni a végelszámolást? A végelszámolás lezárása után az örökös részére kifizetendő felosztható vagyon után az örököst milyen adóterhek terhelik, tekintettel arra, hogy a felosztható vagyon a "kata"-s időszakban keletkezett?
  • Helyi iparűzési adó megosztás

    2017. július 19. 14:37

    Cégünk adóköteles tevékenységét (saját és bérelt ingatlan bérbeadás, üzemeltetés) számos telephelyen folytatja. A helyi adótörvény előírásainak megfelelően iparűzési adónkat komplex számítási módszerrel állapítjuk meg, mivel adóalapunk meghaladja a 100.000.000.- Ft-ot. A tárgyévben költségként elszámolt bérleti díj is része a településekre jutó eszközérték meghatározásának. Bérleti szerződés értelmében, amennyiben az általunk bérelt ingatlan bérleti jogviszonyát felmondjuk, egy összegben meg kell fizetnünk 10 évre jutó bérleti díjat „bérleti díj megváltást” címén. Kérdés: Helyesen járunk el akkor, ha a 10 éves időtartamra megfizetett bérleti díj helyett csak a tárgyévre jutó bérleti díjat vesszük számításba a telephely eszközértékének meghatározásakor? (Ellenkező esetben irreálisan torzítaná a településre jutó iparűzési adóalapot).
  • Idegen tulajdonú gyártószerszám felújítási költség megosztás számlázása

    2017. július 17. 12:01

    Társaságunk autóipari alkatrész összeszereléssel foglalkozik. A szállítóktól megrendelt alapanyagok előállításához mindig egyedi gyártószerszám készül. Ezekkel készülnek az alapanyagok. A szerszámok mindig a szállítónál maradnak és a velük készített termékeket telephelyünkre szállítják, Magyarországra. A cégünk több ilyen legyártott alkatrészből szereli össze a végterméket. A gyártószerszámok tulajdonjoga van amikor a végső vevőé (mi vevőnk), van amikor a mi tulajdonunkban marad. Ezen szerszámok időnként felújításra, és esetleg a vevő kérésére módosításra szorulnak. Ezen költségeket függetlenül a tulajdonjogtól általában társaságunk fizeti. Jelen esetben a szerszám Magyarországon van egy beszállítónk telephelyén, a tulajdonjog a vevőnké. Az egyik társcégünk (A mi csoportunk tagja) amelynek Angliában van a székhelye úgy döntött hogy a felújítás és módosítás költségeinek egy részét vállalja (mivel neki is gyártanak ezzel). A szerszám tehát Magyarországon van, a vevő tulajdonában, a felújítás és módosítás költségeit a magyarországi beszállítónk részünkre számlázta. A társcégünknek ezen költségek egy részét szeretnénk kiszámlázni. A cég Unióban van. Milyen áfa hivatkozást írhatok a számlára ezen esetben? Az áfa törvény mely szakaszai irányadóak ezen esetben?
  • Bontási engedély miatti építőipari szolgáltatás számlázása

    2017. július 15. 10:18

    Egy vállalkozás telephelyén lévő üzemanyag tartály föld alatti bontására adott megbízást, mely bontáshoz a hatósági engedély szükésges. Az üzemanyag tartály födből történő kiemelését azért végeztette el a vállalkozás, mert ez a tartály feleslegessé vált, és új tartály ennek a helyére nem terveznek (tehát nem lesz újabb beruházás). Ebben az esetben a tartály bontására vonatkozó vállalkozói díjat a megbízott "egyenes, normál" adózással számlázta le, helyesn járt el? Nem kapcsolódik a bontáshoz, egy újabb beruházás, ezért úgy ítéltük meg helyes a számlázás, és nem kell a fordított áfa-ra vonatkozó előírást alkalmazni. Helyes a meglátásunk?
  • Külföldi oldalon, euróban kötött sportfogadás utáni adózás

    2017. július 12. 19:58

    Külföldi oldalon, euróban kötött sportfogadás (továbbiakban: tevékenység) utáni adózás a témakör. Amit idáig sikerült összegyűjtenem: - Az állami koncessziós eljárást egyedül a tippmix.pro folytatta le, ez az egyetlen hely, ahol külön intézkedés nélkül lehet fogadni. - Az online sportfogadás nem "önálló tevékenység", hanem "egyéb jövedelem". - A jövedelem megállapításához a bevételt csökkentem a költséggel, tehát ha 1 euróval fogadok (költség), 2 eurót nyerek (bevétel), akkor 1 euró a jövedelem. - A megállapított jövedelem után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetni. Ezek alapja a jövedelem 78%-a, tehát lényegében a nyeremény 33.54%-át kell befizetni (továbbiakban: "adó"). - A költség-bevétel-jövedelem hármassal elszámolni negyedévente kell, minden fogadás egyenkénti feltüntetésével. - Az "adót" is negyedévente kell előleg formájában befizetni. - A befizetés és elszámolás esedékessége a negyedévet követő hó 12-e. - Ezen kívül a következő évben az adóbevallásban is fel kell tüntetni. - A 2016-os évet példaként tekintve, a szerzett jövedelmet a 1653/16SZJA nyomtatvány A oldalán (jelenleg a 2. oldal) kell feltüntetni, a "14. Egyéb jogcímen kapott jövedelem" sorban. - Ilyen jellegű jövedelem szerzése esetén az adóbevallást nem készítheti el számomra munkáltató vagy a NAV, nekem kell azt megcsinálnom. Ezek alapján a következők a kérdéseim: - A fenti állítások fedik-e a valóságot? Ha nem, kérem szives tájékoztatásukat a valós állapotokról. - Ha euróban fogadok, hogyan kell számolni a forint összegeket, a fogadás napján közölt napi MNB árfolyam alapján 1:1 átszámítom? Milyen kerekítési szabályokat kell alkalmazni? - A negyedévenkénti elszámoláshoz létezik kész nyomtatvány? Ha igen, hol lehet beszerezni? Ha nem, pontosan miket kell tartalmaznia a kézzel készített beszámolónak? Hogy néz ki a levél, illetve a tételek? Utóbbinál pl. fogadás napja, költség, bevétel, jövedelem forintra átszámítva elég, vagy más is szükséges? - A negyedévenkénti elszámolást hova, kinek kell eljuttatni, milyen úton? - A negyedévenkénti előleget hova, kinek kell befizetni, milyen formában? - A 16SZJA nyomtatványon a "14. Egyéb jogcímen kapott jövedelem" sor mellett szerepel a "15. Egyéb jogcímen kapott jövedelem, amely után Ön kötelezett a 27%-os eho megfizetésére" sor is. Nekem ez még "igazabbnak" tűnik a jelzett tevékenységre, biztos nem itt kell feltüntetnem? - Amire sehol nem találtam egzakt választ: tulajdonképpen kifejezetten legális ez a tevékenység, szürkezóna, esetleg kifejezetten illegális? Amennyiben illegális, jogi szemszögből egyáltalán hogyan értelmezi a NAV azt, hogy adózok utána? Mert ebben az esetben ez nagyjábol olyasmi, mintha a NAV közleményt adna ki, hogy autólopás után mennyi adót kell fizetnem. Nem túl életszerű a dolog.
  • Közösségen belüli szoftver értékesítés áfa szabálya

    2017. július 12. 19:16

    Egy „A” magyar áfa adóalany - közösségi adószámmal rendelkezik - szoftvert értékesít. A vevő egy Angliában bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező„B” adóalany, aki a szoftvert tovább értékesíti egy „C” magyar áfa adóalany részére. „A” magyar adóalany a szoftvert közvetlenül „C” magyar adóalanynak adja át, de a számlát „B” angol áfa alany felé kell kiállítani, majd az tovább számlázza azt „C”-nek. A „B” angol adóalany szerint ez a szoftver értékesítés a 2006/112 EK rendelet 44. cikkben szabályozott közvetítő által nyújtott szolgáltatásnak minősül és ezért a számlát „A” adóalanynak, mint közösségen belüli fordított áfás tételt kell feléje kiállítani. Kérdésem, hogy „A” magyar adóalanynak hogy kell kiállítani a számlát „B” angol adóalany fel? Fel kell-e számítani a 27% magyar áfát, vagy kiállíthat közösségen belüli fordított áfás számlát?
  • Vírusírtó program éves követési díja, illetve szoftver licenc éves követési díja

    2017. július 12. 10:59

    Vírusírtó program éves követési díja, illetve szoftver licenc éves követési díja vagyoni értékű jogként vagy költségként számolható-e el?
  • Főállású társas vállalkozó KATA mellett

    2017. július 11. 14:28

    Egy belföldi magánszemély egy KIVA-s Kft-ben napi 6 órás munkaviszonyban látja el ügyvezetői tisztségét (nem éri el a heti 36 órát), munkabére a minimálbér 6/8-ad része. Emellett egy Bt-ben, mint beltag és képviselő is szerepel. A Bt-ben nem főállású kisadózóként havi 25.000 Ft tételes adót fizetnek. Más jogviszonya nincs. Kérdéseim: 1. A magánszemély a Kft-ben lévő ügyvezetői státusza alapján társas vállalkozónak minősül-e? Ha igen, ez alapján lehet-e nem főállású kisadózó a Bt-ben? 2. Ha társas vállalkozónak minősül az ügyvezetői státusz miatt, van-e minimum járulékfizetési kötelezettsége a részmunkaidős munkaviszony mellett? 3. Kimeríti-e a részmunkaidős munkaviszony és az ügyvezetőség miatti társas vállalkozói jogviszony együttesen a KATA szempontjából a többes jogviszony fogalmát? 4. Lehet-e főállású kisadózó a magánszemély a Bt-ben, ha a Kft-ben ügyvezetői státuszát megbízási jogviszonyban látja el, de térítést nem kap érte. A Kft-ben ebben az esetben keletkezik-e bármilyen járulék és adófizetési kötelezettség ügyvezetői státuszára tekintettel?
  • Kriptovalutákkal kapcsolatos adózás

    2017. július 9. 22:09

    Ez év áprilisától több alkalommal vásároltam magyar magánszemélyektől bitcoint, mely egy külföldi online tőzsdén vezetett számlámra utalásra, a javamra jóváírásra került, a kialkudott forint ellenértéket pedig készpénzben átadtam. A tőzsdén a Bitcoinért Ethereumot vettem, aminek egy részét aztán pár hét múlva – megint csak bitcoinon keresztül - átváltottam egy másik másodlagos kriptovalutára, s így tovább.... Az eredetileg kb. fél millió forintnyi befektetésem jelenleg is kriptovalutákban van. Kérdésem az, hogy a vételről illetve a tőzsdei tranzakciókról milyen formában és milyen adattartalmú bizonylat illetve nyilvántartás kell, hogy rendelkezésemre álljon? Milyen esedékességgel, miként kell szja-t bevallanom illetve fizetnem? Az EHO 14 vagy 24 százalékos? (Az adózás esetleg a - heti 40 órás főállású munkaviszony melletti - KATA-val letudható?)
  • Párhuzamos munkavégzés EU

    2017. július 7. 19:18

    Egy magyarországi Kft ügyvezetője Romániába költözött munkavégzés céljából 2017. márciusában. Magyarországi lakcíme megmaradt, lakcímkártyáját nem adta le. TAJ kártyáját felfüggesztette, ott vált biztosítottá. A magyarországi cégtől azonban az ügyvezetésre való tekintettel továbbra is kap munkaviszonyból származó jövedelmet. A magyar és a román cégek függetlenek, nem kiküldetés történt. Kérdésem: a magyarországi jövedelmére való tekintettel a magánszemély ill. a magyar kft milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségeket teljesít és hová, illetve ehhez kapcsolódóan a magyar cégnek milyen adóbevallási kötelezettsége merül fel.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Románia

    Letett a román szociálliberális kormány arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki a jól kereső munkavállalókra - jelentette be Mihai Tudose miniszterelnök kedden.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

  • reklám

    2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető - hívja fel a figyelmet közleményében a Leitner + Leitner tanácsadó cég.

  • Tállai

    Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek Tállai András, az adóhatóság vezetője.

  • jog

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), június végén 3003 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1880 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.