Cikkek
(11)
Adó szaklapok
(1)
Kérdés-válasz
(108)

Összes prémium cikk böngészése

  • Kivitelezői tevékenység - fordított adózás

    2015. április 28. 15:03

    Társaságunk ingatlan üzemeltetéssel, bérbeadással foglalkozik, tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adókötelezettség alá. Tulajdonában van két egymással szomszédos, de külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan. Az egyiken egy épület található, a másik jelenleg üres. A társaság a meglévő épületet fel kívánja újítani, az üres telekre egy új épületet fog felépíttetni, melyet egy átjáróval összeköt a másik ingatlanon meglévő épülettel. A két építési-szerelési munkával ugyanazt a kivitelezőt bízza meg. Az új épületre vonatkozóan rendelkezik építési hatósági engedéllyel, a felújítandó épület tekintetében a jelenleg nincs szükség építési hatósági engedélyre, ehhez elképzelhető, hogy a meglévő tűzvédelmi rendszer kis mértékű átalakítása miatt a tűzoltóság jóváhagyása szükséges. Kérdésünk, a két szolgáltatás ÁFA kötelezettségére vonatkozik, a fordított és az egyenes adózás alkalmazása nem egyértelmű számunkra. Ha ugyanazt a fővállalkozót bízzuk meg egy szerződésben a két különálló, különböző ingatlanon végzett, egyrészt engedélyköteles, másrészt nem engedélyköteles munkával akkor lehet e az egyik munka fordított ÁFA-s, a másik egyenes ÁFÁ-s? Ha két külön szerződést kötünk a fővállalkozóval a különböző munkára, a különböző ingatlanokra akkor alkalmazható e különböző ÁFA kezelése az ügyleteknek, attól függetlenül is, hogy összekötjük egy folyosóval a két ingatlant? Amennyiben a régi épület felújítása nem engedélyköteles és egyenesen adózik, azonban egy váratlan előre nem látható körülmény miatt a munka folyamatában előfordul egy olyan átalakítás ami miatt mégis hatósági építési engedély szükséges, az hogy befolyásolja az ÁFA kezelését? Visszamenőlegesen fordított adózás alá esik majd a korábban már egyenes adózás alá eső, leszámlázott munka, azaz önellenőrzést kell végezni, számlát módisítani e miatt, vagy ennek kezelése nem változik, hanem az engedély alá eső munka lesz külön kezelendő és fordított ÁFÁ-s?
  • Exportértékesítés árbevételét csökkenti

    2015. április 27. 17:03

    A 2014. évi LXXIV. törvény alapján 2015.01.01-én hatályát veszti a számviteli törvény 74.§.(3) bekezdése. "Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó – a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértékén." A fenti törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdést a 302. §. (41) alapján "2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni". Kérdésem, hogy a 2014.évi beszámolónál illetve a 2014. évről szóló iparűzési adóbevallás készítésénél az árbevétel csökkentést a fentiek alapján elvégezhetjük-e?
  • Önellenőrzés könyvelése

    2015. április 27. 11:17

    2014-es év során Társaságunknál a Fővárosi Önkormányzat iparűzési adóellenőrzést folytatott, mely során az adóalap megosztásánál hibát tapasztalt, amely adóhiányt eredményezett, míg egy másik önkormányzatnál adótúlfizetésünk keletkezett. A túlfizetést önellenőrzéssel rendeztük és vissza is utalták nekünk az összeget. A kérdésem, hogy ezt egyéb bevételként kell-e könyvelni vagy az iparűzési adó ráfordítás követel oldalára? A fővárosi önkormányzattól a határozat csak idén érkezett meg, annak jogerőre emelkedése a könyvviteli zárlat időpontja után lesz, akkor jól gondolom, hogy az adóhiányt és a kapcsolódó bírságokat 2015-re kell könyvelni?
  • HIPA és innovációs adó alapja

    2015. április 26. 14:00

    Vállalatcsoportunk 1 db Zrt és 3 db Kft-ből áll. A Kft-k üzlethelyiséget bérelnek és adnak bérbe a Zrt-nek, aki kiskereskedelmi tevékenységet végez bennük. A tulajdonos mind a 4 cégben egy magánszemély. Adatok Zrt Nettó árbevétel 2 301 145 990 Nettó árbevétel belföld 2 298 991 317 Nettó árbevétel export 2 154 673 ELÁBÉ 956 856 796 Belföldi ELÁBÉ 955 863 696 Export ELÁBÉ 993 100 Közvetített szolg 0 Belföldi Közv. Szolg Export Közv. Szolg Belföldre jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 955 863 696 Exportra jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 993 100 Anyagköltség 32 062 000 alválakozói ktsg K+F közvetlen ktsg Adatok Kft 1 Nettó árbevétel 137 978 222 Nettó árbevétel belföld 137 978 222 Nettó árbevétel export 0 ELÁBÉ 0 Belföldi ELÁBÉ 0 Export ELÁBÉ 0 Közvetített szolg 119 065 060 Belföldi Közv. Szolg 119 065 060 Export Közv. Szolg 0 Belföldre jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 119 065 060 Exportra jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 0 Anyagköltség 0 alválakozói ktsg 0 K+F közvetlen ktsg 0 Adatok Kft 2 Nettó árbevétel 158 079 210 Nettó árbevétel belföld 158 079 210 Nettó árbevétel export 0 ELÁBÉ 0 Belföldi ELÁBÉ 0 Export ELÁBÉ 0 Közvetített szolg 152 891 346 Belföldi Közv. Szolg 152 891 346 Export Közv. Szolg 0 Belföldre jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 152 891 346 Exportra jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 0 Anyagköltség 0 alválakozói ktsg 0 K+F közvetlen ktsg 0 Adatok Kft 3 Nettó árbevétel 15 096 238 Nettó árbevétel belföld 15 096 238 Nettó árbevétel export 0 ELÁBÉ 0 Belföldi ELÁBÉ 0 Export ELÁBÉ 0 Közvetített szolg 14 523 683 Belföldi Közv. Szolg 14 523 683 Export Közv. Szolg 0 Belföldre jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 14 523 683 Exportra jutó ELÁBÉ és Közv. Szolg 0 Anyagköltség 0 alválakozói ktsg 0 K+F közvetlen ktsg 0 Jól gondolom, hogy a Zrt-nek a HIPA alapját csak az önálló számai alapján kell megállapítania, a 3 Kft-nek konszern szerűen kell megállapítania? Jól gondolom, hogy innovációs járulékot a Zrt-nek kell fizetnie, a saját HIPA alapja után, a 3 Kft-nek nem? Köszönettel: Vendég György
  • Zálogházi elszámolás saját finanszírozás esetén

    2015. április 24. 14:28

    Cégemnél a zálogházi hitelezést saját finanszírozásban végezzük, tehát mi magunk vagyunk a záloghitel jogosultjai. Ebben a "felállásban" a következő kérdéseim volnának: Melyik az az időpont, amikor a záloghitel ki nem egyenlítése után a kényszer-értékesített ékszerek a hitelnyújtó társaság tulajdonába kerülnek? Ebben az időpontban akkor készletre kell vennem a ki nem váltott zálogtárgyakat? ÁFA tv. szerint beáll-e termékértékesítés ebben a helyzetben ? Ha igen tekinthetem-e úgy, hogy ki nem váltott zálogtárgyat magánszemélytől vásárolta a cég? Továbbértékesítés esetén, ha a cég bejelentkezik, válhat -e ez különbözeti adós termékértékesítéssé?
  • Külföldi személyek megbízási díjának szja és járulék vonzata.

    2015. április 24. 10:05

    Cégünk nemzetközi (EU-s) konzorcium tagjaként társadalomtudományi kutatásokban vesz részt. E tevékenység keretében kapcsolatba kerül mind uniós tagállami illetőséggel mind pedig a közösségen kívüli (pl.:ukrán,moldáv) illetőségű személyekkel. Milyen szja előleg levonási és járulék fizetési vonzata van ha ezen személyeket megbízási szerződés keretében szeretnénk megbízni tanulmányok elkészítésére? Ugyanezen személyeket több esetben vendégül látjuk belföldön esetenként külföldön. Nyilván a belföldön történt üzleti vendéglátás adó és járulékköteles mind az uniós mind az unión kívüli személyek esetében. Hogyan járjunk el helyesen külföldi vendéglátás esetében?
  • Mikrogazdálkodói  Kft értékvesztés és eredeti devizaárfolyam elszámolása

    2015. április 23. 15:20

    Egy Kft 2014.évtől mikrogazdálkodói beszámolóra tért át. Most a mérlegkészitésnél a 180 napon túli követelések 100 eft-nál kisebb összegben behajthatatlannak minősitendő, hitelezési veszteségként leirásra kerülnek, de úgy gondoljuk, az adóalapot nem kell megnövelni (belföldi vevőkről van szó). Viszont egy szerb társaság 2012.05.hó óta nem egyenlitette ki a számláját, most azt a választ kaptuk, hogy meg is szünt a cég, de semmi papirt nem tudtunk kicsikarni belőlük. A számlát ki szeretnénk vezetni, mert nem fogunk belőle látni egy fillért sem, de az adóalapot meg kell növelni ezzel az összeggel? Év elején az áttéréskor a 2008.08.04-én felvett CHF alapú forgóe.hitel eredeti banki árfolyama 134,34 ft volt, az MNB 142,46. Mi az MNB árfolyamot vettük alapul (áfa tv.80§(1)bek. c MNB-t emlit. Jó az értékelésünk?
  • Közüzemi díjak továbbszámlázása

    2015. április 22. 21:00

    Az Áfa tv. 2016.01.01-től hatályos szabálya szerint hogyan alakulnak a bérbeadó cég által a bérlőknek továbbszámlázott közüzemi költségek számlájának a teljesítési időpontja. Az ingatlan bérbeadó cég a közüzemi díjakat úgy számlázza tovább, hogy egy részét mérőállás alapján (a villanyra van külön mérőóra), de a gázt azt légköbméter alapján a tényleges bejövő gáz számlát továbbszámlázva a bérlők felé. A villanyt és a gázt is, akkor számlázzuk tovább, ha megérkezett a közüzemi szolgáltatótól a számla, mert ugyanazon az áron történik a tovább számlázás. Ezért előfordul, hogy a 2016.02.havi villany például csak 2016.04.01-én kerül továbbszámlázásra. A bérlőknek kiállított rezsi számlában van egyszer villany, ami a hó végével van leolvasva, de a gáz az a bejövő számla alapján van és az nem a hó végével van, mivel a gázművek úgy küldi a számlát, hogy hó 20-tól következő hó 15-ig. Ha megérkezett a gáz számla, akkor az előző havi villany fogyasztással együtt egy számlában továbbszámlázva, tehát a számlában több tétel van, amelyek különböző időszakra vonatkoznak és a gáz számlában még alapdíj is van, ami a következő hónapra vonatkozik. Ilyen esetben melyik dátumot kell a teljesítés dátumának tekinteni, mert többféle a villany és a gáz is másik időszakra vonatkozik és a gázban még van következő havi alapdíj is, mert a gázművek úgy állítja ki a számlát? Itt az alábbiak szerint történik a számla kiállítása: 1. számla a bérleti díj pl. 2016.04.hónapra Számla kelte: 2016.04.01. Fizetési határidő: 2016.04.15. Áfa teljesítés időpontja: 2016.04.01. (mert megelőzi a számla kelte és a fizetési határidő is a 2016.04.30-at). 2. számla a továbbszámlázott rezsiről (2016.02.havi villany és gáz 2016.02.15-2016.03.10-ig és gáz alapdíj 2016.04.hó) Számla kelte: 2016.04.01. Fizetési határidő: 2016.04.15. Áfa teljesítés dátuma: ?????????? Mi van ebben az esetben, ha bár időszakra történő elszámolás van, mert a rezsik időszakra vonatkoznak, de nem pont ugyanarra vonatkozik az összes szolgáltatás egy számlában, mert 2016.04.hónapban a 2016.03.hónapban beérkezett rezsi kerül továbbszámlázásra, de mivel nem mindegyik közmű szolgáltató ugyanarra az időszakra állítja ki a számlát, de mi a bérlők felé havonta csak egy rezsi számlát állítunk ki, amelyben benne van az összes (víz, villany, gáz) mindegyiknek feltüntetve, hogy melyik időszakra vonatkozik. Mi a rezsit nem fajtánént külön számlán állítjuk ki, hanem egy számlán az összes addig hozzánk beérkezett rezsit függetlenül attól, hogy azok nem pontosan ugyanarra az elszámolási időszakra vonatkoznak.
  • Nyaraló eladásának adóvonzata

    2015. április 22. 14:54

    Az alábbi SZJA bevalláshoz kérnék segítséget: 2008 évben magánszemély vásárolt egy hétvégi ingatlant. A szerződésen a vételár 3.000.000 Ft, melyből az ingóság 800.000 Ft értékű. Illeték kiszabásánál azonban 450.000 ft-tot kellett fizetni, ami 4.500.000 Ft után lett kiszabva. 2014-ben ez a nyaraló eladásra került 6.500.000,- Ft értékben, de a szerződésben nincs ingóság érték feltüntetve. Kérdésem, hogy a bevétellel szemben milyen költségek vonhatók le, és mi lesz az adóalap?
  • Bérleti díj és osztalék fizetés Kft

    2015. április 18. 12:42

    500e Ft jegyzett tőkéjű Kft fizethet e és mikor bérleti díjat és osztalékot a tulajdonosnak, ha a 3M Ft-ra történő feltöltés helyett a Bt-vé történő átalakulás mellett dönt. A Kft jelenleg eredményes, saját tőkéje rendben van - 500e ft jegyzett tőke esetén
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • naptár

    Két szombatért két hétfőt, így két hosszú hétvégét kapunk 2016-ban – derül ki egy rendelettervezetből.

  • SZÉP kártya

    A SZÉP-kártyákra 2013-ban feltöltött pénzt május 31-ig lehet elkölteni - figyelmeztetett az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára.

  • bevásárlókocsi

    Az Országgyűlés kedden elfogadta az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának világörökségi területekre való kiterjesztését; ezzel együtt arról is döntöttek a képviselők, hogy a többi napon reggel hat helyett fél ötkor kinyithatnak a boltok.
     

  • közmunka

    Az idei 270 milliárd helyett jövőre legalább 300 milliárd forintot fordíthatnak majd a közfoglalkoztatásra.

  • pénz

    Második éve csökken a halasztott fizetés népszerűsége a nyugat-európai cégek körében, de ezzel párhuzamosan nőtt a fizetési határidő és az átlagos fizetési késedelem is, ami növekvő üzleti kockázatot jelent – írja az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2015-ös kiadása. A cég lapunkhoz is eljuttatott közleménye szerint a megkérdezett vállalkozások költségeik kordában tartását látják a legnagyobb kihívásnak és csak ezután következik a kereslet csökkenése.

Szaklap ajánló