Cikkek
(13)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(89)

Összes prémium cikk böngészése

  • Személygépjármű tartós bérlete/nyílt végű lízingje

    2017. február 23. 15:51

    Cégünk, személygépjárműveket (8 db) fog tartós bérletbe vagy nyílt végű pénzügyi lízingbe vásárolni. A személygépjárműveket értékesítőink fogják használni, tehát a vállalkozási érdekében felmerülő költség megvalósul, mivel ezt az autót magáncélra is használhatják így ÁFA kérdések merülnek fel. Ezzel kapcsolatosan lennének kérdéseink: 1) Kedvezőbb díjat tudunk elérni abban az esetben, ha van egy nagyobb induló részlet. Azt még tudom, hogy az induló részlet esetén az induló részletet költségét fel kell majd osztanom a teljes futamidőre, azaz 48 hónapos szerződése esetén az induló díjat osztom 48 hónappal és így határolgatom a költséget. DE nem tudom, mit lehet tenni ilyenkor az induló költség ÁFA vonzatával? Milyen arányban tudom ezt visszaigényelni? 2) Az gondolom az is tiszta, hogy az ÁFA törvény lehetőséget biztosít a személygépjárművek szervíz költségének 50 %-os áfa levonására mindenféle útnyilvántartás nélkül. DE gondolom mivel a flottakezelő cég egy összegben számláz majd autópark kezelési díjat, így ez nem kezelhető külön, tehát ha jól értem a törvényeket a teljes szolgáltatás ÁFA-ja a céges és a magánhasználat arányában vonható le? 3) Vita merült fel azzal kapcsolatban is, hogy az útnyilvántartásban a magáncélú utakat fel kell e tüntetni, hagy elég a nyitó és záró km állás, valamint a havi céges utak részletes vezetése. Ezt úgy értjük, hogy tudjuk a teljes havi futott km ebből levonjuk a céges érdekben futott km-eket, így megkapjuk a magánhasználati km-ek, vagy minden esetben a magánhasználatot is részletesen dokumentálni kell? 4) A flottakezelő cég vagy lízing cég az autópark kezelési díjat havonta előre számlázza ki, azaz a számla kiállításakor még nem tudom a céges és magán használat arányát…. megfelelő megoldás lehet az, hogy mindig az előző havi aránnyal számolok? 5) Ezen tartós bérlet szerződéseknél a cégautó adófizetésre a bérbeadó a kötelezett ugye?
  • Építményadó átvállalás adózási vonzata

    2017. február 23. 14:13

    Magánszemély által bérbe adott ingatlan építmény- és telekadóját - az Önkormányzatnak az adókötelezettséggel kapcsolatos átvállalási megállapodás jóváhagyására vonatkozó határozata alapján - bérbevevő pénzügyileg rendezte. Kérdésünk, hogy az átvállalás alapján megfizetett adók milyen jogcímen könyvelhetők, van-e társasági adókorrekció amiatt, hogy a jogügyletben nem két tao. alany szerepel? A magánszemélynek keletkezeik-e és mely adónemekben adófizetési kötelezettsége?
  • Számlázás

    2017. február 23. 12:41

    Beszállító partnerünk a korábbi időszakban leszállított termékekről szerződésünkkel ellentétben nem havi elszámolású, hanem a több hónap alatt beszállított termékekről gyűjtőszámlát állított ki. A gyűjtőszámla teljesítési időpontja a legutolsó alkalommal beszállított szállítólevél átvételi időpontja. Példa: Szállítási időpontok: 2016.09.08.,2016.10.04.,2016.11.04,2016.11.21.,2016.11.30.,2017.01.12. Számla időpontok: -teljesítés kelte: 2017.01.12 -számla kelte: 2017.02.13. -esedékesség: 2017.02.28. Kérdésünk: adójogi szempontból helyesen járunk-e el, ha ilyen számlát/számlákat befogadunk? Egy esetleges adóellenőrzés során érheti-e elmarasztalás cégünket?
  • Internet szolgáltatás továbbszámlázása 2017-ben

    2017. február 22. 10:33

    A 2017-től hatályos, 18 százalékos áfa kulccsal adózó internet szolgáltatás továbbszámlázásával kapcsolatban lenne kérdésem. Cégünk (áfa adóalany) ingatlan bérbeadással, üzemeltetéssel foglalkozik. A cégünk és partnere között létrejött szolgáltatási szerződés része többek között, a partnernél felmerült telefon és internet-használati díj továbbterhelése is. A telefon és internet szolgáltató havonta kiállított számlái egy része csomagban, - telefon számlával együtt - másik része külön kerül kiállításra. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ezt a továbbszámlázott szolgáltatást 27 százalékos áfával vagy a eredeti számla 18 százalékos adókulcsával kell számláznunk?
  • Adószámos magánszemély

    2017. február 21. 15:04

    Az a magánszemély, aki nem biztosított, vagyis semmilyen bejelentett munkaviszonya nincs és adószámmal rendelkezik - mint adószámos magánszemély - nyelvoktatási tevékenységet szeretne végezni és adószámos magánszemélyként számlázni magánszemélyek részére. Jelenleg fizeti maga után az egészségi szolgáltatási járulékot. Kérdés, hogy keletkezik-e biztosítási jogviszonya a nyelvoktatásból származó bevétele után? Milyen adókat és járulékot kell fizetnie? A fizetendő adóknak, járulékoknak van-e bevételi korlátja? Az év végi 53-as bevalláson kívül van-e egyéb bevallási kötelezettsége?
  • Közúti árufuvarozó új tehergépkocsi kisváll. adókedvezménye

    2017. február 21. 13:02

    Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó dec. hóban tehergépkocsinak minősülő gépjárművet vásárolt. A gépkocsit nem árufuvarozásra használja, hanem hordókban a telephelyére szállítja az üzemanyagot, és ott tankolja a többi teherkocsit, valamint alkatrész beszerzésre használja. A 1653 bevallásban kisvállalkozói adókedvezményt lehet-e igénybe venni, ha igen, a 13-08 lapon a 155.sor melyik rubrikáját kell jelölni az igénybevételhez? A tevékenysége nem csak közúti árufuvarozásra terjed ki, hanem gépi földmunkákat, útépítést, anyagmozgatást géppel is végez.
  • Telek értékesítés számlázás

    2017. február 17. 10:42

    Néhány napja választ kaptam a telek értékesítéssel kapcsolatos számla kiállítási kötelezettségekkel kapcsolatban, azonban még egy kérdés felmerült, melyben kérném szíves segítségét. Cégünk telkeket értékesít ÁFA körbe bejelentkezve. A vételárrészeket 10% foglaló, 40% első vételárrészlet és 50% utolsó vételárrészlet jogcímen fizetik meg a vevők. Azt már tudjuk, hogy a számlákat az egyes vételárrészletek kézhezvételekor kell kiállítanunk. Azonban van olyan telek, amelyet két vagy több magánszemély vásárol meg. Ilyen esetben a számlát a leendő tulajdoni hányadnak megfelelő arányban mindegyik vevő részére kell kiállítanunk? A foglalót általában készpénzben fizetik, ez esetben ki tudjuk állítani mindegyik vevő részére a számlát. Az első és utolsó vételárrészlet valamelyik vevő bankszámlájáról érkezik, ez esetben az adott vevő nevére kell szólnia a számlának, vagy ilyenkor is arányosítással kell több számlát kiállítanunk?
  • Ajándék adás

    2017. február 17. 7:51

    Egy gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, 155.000 ft értékű arany tárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után és ezen ajándék költsége társasági adó rendszerében, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e.
  • Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében

    2017. február 15. 17:26

    2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint. A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket. A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja: "Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek." A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében? Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
  • Befektetési jegy, részvény helyes elszámolása

    2017. február 15. 16:28

    Egy Kft banknál vezetett befektetési számláján az alábbi tételek vannak: Euro számlán: -Euroért vásárolt, eur alapú befektetési jegy -Eur alapú részvény Forint számla: forintért vásárolt magyar részvény befektetési jegy A befektetések egy része banki hitelből lett vásárolva. A bank havonta - prolongációs jutalék címen terhel minket, amit pénzügyi műveletek ráfordítása /T87/? - befektetési hitel ktg. címen terhel minket bank ktg /T53/? A befektetési jegy, részvény megvásárlása és a visszaváltása díja szintén ktg? Az év végén át kell e értékleni az előrelátható nyereséget,veszteséget elhatárolni?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Morus Tamás

    VIII. Henrik uralkodói kötelezettségeinek teljesítésével több probléma is volt. Uralkodásának elején a hatékony kormányzás pénzügyi feltételeinek megteremtésével kellett küzdenie, majd a megfelelő örökös megszületése okozott nehézségeket. Mindezek összeütközést eredményeztek a Szentszékkel is, ami az egyházszakadás előjelének volt tekinthető. Van olyan történészi vélemény, amely szerint az egyházszakadás valódi oka az adók körül keresendő.

  • aláírási címpéldány

    Az adómegállapítás után külön rendelkezést igényel az adó egy-egy százalékának felajánlása.

  • óra

    Kevesebb, mint egy hét maradt a jövedéki adóköteles termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek számára, hogy bejelentsék a NAV felé, kívánják-e folytatni tevékenységüket a 2017. április 1-től hatálybalépő új szabályozások mellett is. Ha a vállalatok lekésik a határidőt, akkor az új jövedéki szabályozás hatályba lépésével nem folytathatják tevékenységüket - hívja fel a figyelmet az EY Magyarország újságunkhoz is eljuttatott közleményében.

  • Lázár János

    Az adópolitika uniós központosítása is szerepel majd a nemzeti konzultáció témái között - hangzott el a kormányinfon.

  • munkavállaló

    A jelenlegi gyakorlat szerint a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást - írják újságunkhoz eljuttatott közleményükben.