Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(103)

Összes prémium cikk böngészése

  • illeték

    2016. december 1. 9:07

    Tisztelt Szakértő! Egy beti társaság nem tud végelszámolással megszünni a bennragadt tagi kölcsön miatt, mivel nincs pénze az illeték fizetésére, így majd a cégbíróság szünteti meg. Ebben az esetben is fennáll-e az illetékfizetése a tagi kölcsön után. Úgy értelmeztem, hogy ha felszámolással szűnik meg, akkor nincs illetékkötelezettség a tagi kölcsön után. Van különbség a felszámolás és a kényszertörlés között ebben az esetben? Köszönettel:
  • Társaságtól jogtalanul levont forrásadó közösségi adóalanytól származó osztalékbevételből

    2016. november 30. 10:13

    Társaságunknak külföldön befektetési számlája van, melyre részvényeinkre vonatkozóan osztalékot is jóváírnak. A befektetési szolgáltató több esetben jogtalanul forrásadót vont le az osztalékból származó bevételből. Részvényeink többsége közösségi (EUs) befeketetések. Társaságok között nincsen osztalékadó. Kérdésünk, hogyan tudja Társaságunk visszaigényelni a jogtalanul levont osztalékadót? Amennyiben lehetséges ezt a magyar adóhatóságtól visszaigényelni, akkor ezt milyen nyomtatványon lehetséges megtenni?
  • apport

    2016. november 29. 9:08

    Tisztelt Szakértő, a következő összetett kérdésben szeretném a segítségét kérni: "Alapító" társaság létrehozna egy új céget, melybe apportálna két egyéb ingatlant. Az ingatlanok értékét ingatlanszakértői értékbecslés támasztja alá. A piaci érték (100.000 eur) jóval magasabb, mint a könyv szerinti érték (5.000 eur). A vásárlás fordított adózás szabályai szerint történt, és az Alapító cég be van jelentkezve egyéb ingatlan tekintetében az áfa kötelezettség alá. 1. a.)Az apportálás vonz-e magával áfafizetési kötelezettséget? Vagy amennyiben az új cég vállalja a jogutódlást az ingatlan tekintetében, nem kell áfát fizetni? b) Illetve illetéket kell-e fizetni? Vagy ha kapcsoltak közti az átadás és az új cég fő tevékenysége az ingatlanhasznosítás, akkor nincs illeték? 2. Az Alapító cégnél hogyan történik ennek az ügyletnek a nyilvántartása? (magasabb az apport, mint az eszköz). Az egyéb bevételek közt el kell számolni a különbözetet az átadáskor, és nem kapcsolódik hozzá elhatárolás vagy adóalap módosító tétel? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelt Bálint József, Cserteg Rita szakértőnk félig már megválaszolta a kérdést, levelét alább bemásolom. Minden jót: Bardócz Iván Tisztelt Szerkesztő! Ebben a kérdésben a számviteli törvényt és az illeték törvényt érintő kérdések is szerepelnek. E két kérdés megválaszolását kérem szíveskedjék másik szakértőre bízni. Az áfát érintő válaszom az alábbi: Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 17. § (1) bekezdése szerint nem kell áfát fizetni, ha az adóalany a terméket apportként bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az apportálás az Áfa törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. Ezek a jogszabályhelyek úgy rendelkeznek, hogy az apport tekintetében az apportot szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie: a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik; c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. Azt is tudni kell, hogy az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a) az apportálót, b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, Amennyiben az ismertetett feltételek nem teljesülnek, az apport esetén beáll az áfa fizetési kötelezettség.
  • Telephely bejelentés

    2016. november 29. 9:02

    Kérdésem az, hogy a növénytermeléssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelőnek be kell e jelenteni az adóhatósághoz is a földterületeit helyrajzi számonként ahol gazdálkodik?
  • Ingatlan beruházás

    2016. november 11. 11:34

    Tisztelt Szerkesztőség! Vállalkozás székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgáló helységek (raktár, műhely, vizesblokk,…), illetve egy lakás van tervezve. A hasznos alapterület: összesen: 336,12 m2, ebből a lakás hasznos alapterülete: 48,42 m2. A lakás (ami szobából, vizes helységből és konyhából áll) a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál, tulajdonképpen munkásszállás jelleggel fog működni. Az ingatlan nyilvántartásban „Iroda és lakóépület”- ként kerül bejegyzésre. Felmerülő kérdések: A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék-sitt elszállítás a telek értékét növelő összegnek tekintendő vagy nem? Áfa levonható vagy nem? Az építkezés számláinak áfa tartalma teljes egészében levonásra kerülhet vagy a lakás miatt arányosítani kell?
  • Anyavállalat fogalma

    2016. november 11. 9:14

    Adott egy magyar Kft, akinek 100%-ban tulajdonosa X.Y magánszemély. A Kft alapít egy céget Romániában, amelyben a Kft 50%-ban lesz tulajdonos. A másik 50%-ot a Kft tulajdonosa X.Y. magánszemély fogja birtokolni. Kérdésem: Ebben az esetben anyavállalatnak fog-e minősülni a magyar Kft a román cég vonatkozásában és éves beszámoló készítésre lesz-e kötelezett emiatt? Ha szó szerint veszem a Számviteli törvény idevonatkozó előírásait akkor nemmel válaszolnék, de szerintem amiatt, hogy tulajdonképpen a román leányvállalat közvetetten X. Y magánszemély 100 %-os tulajdonában lesz, így a döntő befolyás fennállhat. Köszönettel:
  • Egyéni vállakozó és a CSED

    2016. november 10. 13:32

    Egy egyéni vállalkozó üzlethelyiséget bérel, majd tőle széket bérel egy manikűrös és egy fodrász. A hölgy azonban hamarosan szülni fog. Hogyan lehetne megoldani, hogy a CSED-et kaphassa és a két hölgy is tovább bérelhesse a székeket? Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként bérli az üzletet és, mint magánszemély adja tovább bérletbe a székeket? Mi a legjobb megoldás? Segítségüket előre is köszönöm
  • Egyéni vállalkozó elhatárolt veszteségének elszámolása

    2016. november 9. 11:16

    Vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó 2011,2012,2013 években veszteséggel zárt. 2014. 2015. években a nyereség összegéből az elhatárolt veszteség egy része levonásra került. Kérdésem, hogy a fennmaradó összeget meddig lehet levonni, figyelembe kell venni a 2015.-től a törvénymódosítást, hogy a keletkezés évet követő öt évben lehet elhatárolni a veszteséget?
  • Személygépkocsi autópályamatrica díja, mint HIPA-csökkentő tétel

    2016. november 9. 9:21

    2016.01.01-től az alábbiak szerint változott A helyi adókról szóló, 1990. évi C. tv. 40/A. §-a: „40/A. § (1) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által … …b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a. „ E változáshoz kapcsolódóan jelent meg egy értelmezés. Ezen értelmezés szerint 2016-ban, a vállalkozások által fizetendő iparűzési adó csökkenthető az általuk költségként, vagy ráfordításként elszámolt, megfizetett (személygépkocsira érévnyes) autópálya-matrica díj 7,5 %-ával (max. a fizetendő iparűzési adó összege). Kérdésünk: 1. Helyes a fenti (mellékletben szereplő) értelmezés? Valóban elszámolható, figyelembe vehető a (társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt ) személygépkocsira megvásárolt autópályamatrica 7,5 %-a a HIPA terhére? 2. Amennyiben helyes az értelmezés, akkor - tekintettel arra, hogy társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében - további kérdésünk: - csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbevevő partnereknek „továbbszámlázott” autópálya-matrica díjával is? (vagy kizárólag társaságunk saját célra használt gépjárművekhez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe a HIPA-számítás során?) - amennyiben a továbbszámlázott autópálya-matrica díját társaságunk nem veheti figyelembe, akkor partnereink tudják érvényesíteni e HIPA – csökkentő tételt számításuk során (a „tovább”-számlánkon egyértelműen látható az „autópálya-matrica” díjtétel, ami – természetesen – értékben megegyezik az általunk megfizetett díjjal) ?
  • Tagdíj eltulajdonításának adójogi megítélése

    2016. november 7. 21:02

    Tisztelt Cím! Egy vadásztársaság volt vezető tisztségviselője a tagoktól átvett tagdíjat nem minden esetben fizette be a szervezet pénztárába, mely a könyvelés adataiból és a tagoktól megkapott készpénz-fizetési nyugtákból egyértelműen megállapítható. Jogi szakmai vélemény szerint egy esetleges NAV ellenőrzés az eltulajdonított tagdíjat a magánszemély részére kifizetett jövedelemnek minősíthet és a szervezetnél adóhiányt, illetve az ART-ban meghatározott adóbírságot, késedelmi kamatot állapíthat meg. A jogi szakmai véleménnyel nem értek egyet. Az egyesület jelenlegi vezetése a rendelkezésre álló jogi lehetőségeket kihasználva (büntető jogi, polgárjogi) az eltulajdonított tagdíjhoz hozzá akar jutni, így az eltulajdonított tagdíjat nem lehet figyelembe venni végleges jövedelemként. Álláspontom szerint a szervezetet, mint kifizetőt a volt vezetője által jogellenesen eltulajdonított tagdíj miatt, ha annak visszaszerzése érdekében minden jogszerű intézkedést megtettek, adófizetési kötelezettség nem terheli. Előre is köszönöm állásfoglalásukat.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • gyár

    Több mint 2 százalékkal csökkent az ipari termelés októberben éves összevetésben. Az elemzőket meglepte a visszaesés. 

  • számol

    A következő összefoglaló segítségével a december 20-i hatállyal kötelező feltöltésekhez kapcsolódó könyvelési feladatok áttekintésében nyújtunk segítséget.

  • grafikon

    Új statisztikai törvényt fogadott el kedden az Országgyűlés kormányzati javaslatra.

  • napszám

    A harmadik negyedévben a GDP a korábban közölt 2 helyett 2,2 százalékkal nőtt – közölte a KSH.

  • színesfém

    Illegális fémlerakatot számoltak fel a pénzügyőrök Hódmezővásárhelyen, egy ingatlan udvarán és garázsában több mint nyolc tonna fémhulladékot találtak - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.