Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(58)

Összes prémium cikk böngészése

  • Értékcsökkenés_hulladék ágazat

    2018. június 11. 13:44

    Tisztelt Szakértő! A Tadó 1996.éviLXXXI. törvény 2.sz.melléklete szerint 2018. évtől a hulladékágazat társasági adótörvény szerint elismert leírásai kulcsai változtak, kötelezően alkalmazandó. 1.)Kérdésem, hogy mi a "hulladékágazat" pontos definíciója? Társaságunk tevékenységi köre széles. Ugyanazon gépet, berendezést több (és nem csak hulladékos) tevékenységhez használjuk. Pl. egy tehergépkocsi végez hulladékszállítással összefüggő de pl. más közúti fuvarozást, hóeltakarítást, útépítést stb. Ebben az esetben is az alacsonyabb leírási kulcs (IV.d.)) , 10% érvényesíthető az adóalapnál? Hogy dokumentáljuk a leírási kulcs választás helyességét így? 2.)Egyéb eszközök (pl. 33%-os kulcs alá tartozó vagy a legfeljebb 200.000 Ft bekerülési értékű, egyösszegű écs) gépek, eszközök, berendezések pl. számítógép, irodai eszköz esetében is a fenti szigorúbb "hulladék ágazat" leírási kulcsát (10%) kell alkalmazni? Előfordul ezeknél az eszközöknél is az ún. vegyes használat (hulladék ágazat és minden egyéb tevékenység érdekében is alkalmazzuk). Köszönettel:
  • Online számla regisztráció CSASZ-osoknak

    2018. június 6. 9:16

    Tisztelt Szakértő! Technikai jellegű kérdésem lenne. Kénytelen vagyok Önökhöz fordulni, mert a NAV-nál eddig nem tudtak válaszolni a kérdésemre, így remélem, hogy Önöknél van erre vonatkozó tapasztalat. Cégcsoportunk csoportos adószámmal rendelkezik ÁFA szempontból, ezért számomra az volna logikus, hogy az online számázáshoz kapcsolódó adóalany regisztrációt is a csoportos adószámunkkal végezzem el (hiszen az adatszolgáltatás, ÁFA bevallás is a CSASZ alatt történik). A NAV-os online számla oldalon azonban nem engedi regisztrálni a CSASZ adószámunkat, mert ilyen adószámmal nem képviselek adózót. A NAV ügyfélszolgálatán megerősítették, hogy az EGYKE nyomtatványt 2016-ban megfelelően adtuk be és én vagyok az ÁFA csoport meghatalmazottja. Egyébként már 3 ÁFA ellenőrzésünk is volt a CSASZ kiváltása óta és soha nem volt gond a képviseleti jogommal. A CSASZ-ban szereplő társaságok regisztrációját viszont engedné a "normál" (azaz 4-es) adószámmal, de szerintem az ÁFA csoport tagjait nem kellene egyenként regisztrálni az online számla rendszerben. Mi erről a tapasztalatuk? Hogyan kell CSASZ esetén az online számlázáshoz regisztrálni?
  • Fordított áfa alkalmazása belföldi adószámmal rendelkező unóis cég esetén

    2018. június 1. 11:18

    Belföldi adóalanyok esetében a cég képviselőjétől kérünk nyilatkozatot annak érdekében, hogy az értékesített vasanyag számlázásakor helyesen alkalmazzuk a fordított áfa szabályait. Most olyan vevőnk érkezett, amely uniós tagországba bejegyzett vállalkozás és magyar adószámmal rendelkezik. Az ügylet belföldinek minősül, mert a megvásárolt vasanyag nem hagyja el Magyarországot. Kérem szíves válaszát azzal kapcsolatban, hogy ebben az esetben is a fordított adózás szabályait kell-e alkalmaznunk? Illetve ha igen, kérem szíveskedjen javaslatot tenni, hogy az ügyletet hogyan, milyen nyilatkozattattal, dokumentumokkal támasszuk alá?
  • KKV besorolás

    2018. május 11. 14:08

    Az alábbi KKV besoroláshoz kérem szíves segítségüket! Nagy Kft-ben az üzletrészek: - D magánszemély 51 % - H magánszemély 25 % - Más Kft 20 % - K magánszemély 4 % Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek Kis Kft-ben az üzletrészek: - D magánszemély 31,9 % - H magánszemély 26,9 % - N magánszemély 20,2% - Nagy Kft 19,2 % - Hné magánszemély (H édesanyja) 2 % Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek A Tao 4 § 23. f) pontja alapján az ügyvezető egyezőség miatt fenn áll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft és Kis Kft 3 § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partner vagy egyik sem a Kis Kft a Nagy Kft-nek, és ha igen mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
  • Bérbeadott szgk. javítási számlájának ÁFA-levonhatósága, biztosítós kártérítés esetén

    2018. május 10. 13:43

    Társaságunk fő tevékenysége személygépjárművek bérbeadása. Figyelemmel az ÁFA tv. 125. § (2)/c) pontjába foglaltakra a bérbeadás keretében hasznosított személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybevett szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFÁ-ját 100 %-ban levonásba helyezzük, mivel bérleti díjunk úgy kerül megállapításra, hogy (értelemszerűen a normál használattal összefüggően felmerült) ezen szolgáltatásokat is tartalmazzák. A gépjárművek teljeskörű casco biztosítással rendelkeznek. Szerződésünk értelmében (viszont) káresemény (okozása) esetén felmerülő költségeket a biztosító felé érvényesítjük, a bérbevevő partnerünk kötelezettsége „csak” az önerő (mint ÁFA-körön kívüli tétel) megtérítése. Kérdésem: mi a helyes eljárás ebben az - nem normál, hanem káreseményt követő, casco-biztosítást maga után vonó - esetben: 1. A javítási számla ÁFÁ-ját 100 % levonásba helyezzük, és így a biztosítótól „kárunk” nettó értékével számolunk el, és partnerünk az (általában 50.000,-Ft-nyi) önerőt téríti meg számunkra?, vagy 2. A javítási számla ÁFÁ-ját – figyelemmel az ÁFA-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltakra – csak 50 %-ban helyezzük levonásba, és a biztosítóval ennek figyelembevételével (tehát nettó+ 50% ÁFA) számolunk el, és partnerünkre az önerőt továbbterheljük (mint ÁFA körön kívüli tétel)! 3. vagy ha 1. vagy 2. pontban foglalt eljárás sem helyes, akkor milyen eljárás felel meg a hatályos jogszabályoknak (ÁFA-törvénynek)?
  • Pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

    2018. május 4. 9:58

    A társasági adótörvény 22/A. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. A 22/A. § (3) bekezdés alapján az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. A budapesti székhelyű kkv-nak minősülő adózó Budapesten megvalósult ingatlanprojekt finanszírozására „Többdevizás projekt hitelkeret-szerződés”-t kötött pénzügyi intézménnyel, melynek rendelkezései szerint: „A Kölcsön visszafizetése: Az Üzletfél az általa lehívott és még vissza nem fizetett Kölcsön összegét 2013. …… hó 31-ig (ha ez nem banki nap, akkor a következő banki napon) (a „Végső Lejárat Napja”) egy összegben köteles visszafizetni.” „A Kölcsön meghosszabbítása: Az Üzletfél kérheti a Kölcsön futamidejének meghosszabbítását, amennyiben ezirányú írásbeli kérését legkésőbb 30 naptári nappal a Kölcsön lejárata előtt írásban közli a Bankkal. Az Üzletfél ilyen irányú kérelmét a Bank a Hitelkeret-szerződést érintő összes körülmény figyelembevételével bírálja el, azonban a meghosszabbításra nem köteles. A hitelkeret-szerződést a felek közös megegyezéssel azóta többször módosították, melyben a kölcsön visszafizetésének napja („végső lejárat napja”) mindig módosításra került, s így jelenleg is hatályban van. A felvett hitel után kamatfizetési kötelezettség azóta is terheli az adóalanyt. Kérdés, hogy a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény – különösen a 22/A. § (3) bekezdésben foglalt „utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie” kritérium figyelembevételével – a módosításokkal meghosszabbított lejárati idő alatt is igénybe vehető-e (pl. 2017-ben)?
  • Többes ügynök által, megbízási szerződéssel alkalmazott közvetítői alvállalkozó jutaléka, az iparűzési adóban

    2018. április 24. 11:25

    Ügyfelem, többes ügynökként közvetítői tevékenységet folytat, melyhez igénybe vesz "alvállalkozókat", jutalékos rendszerben. Szerződések: 1. Ügyfelem és megbízója között a. Megbízási szerződés pénzügyi szolgáltatás közvetítésére, többes ügynöki tevékenység ellátására (Lakás-takarékpénztári szerződések, és MNB engedély birtokában áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök/ hitelek közvetítése tárgyában) 2. Ügyfelem és ügynökei között a. Megbízási szerződés pénzügyi közvetítők részére A fentiekkel kapcsolatban kérdezem, hogy a fenti "alvállalkozóknak" fizetett díjjal, csökkenthető-e az iparűzési adó alapja.
  • Bérelt földterület továbbadása bérbe

    2018. április 23. 16:32

    Adott egy nádas besorolású földterület, amit magánszemélytől "bérbe venne" egy Kft, (nem fizetne érte bérleti díjat, a terület karbantartásért cserében használná) A Kft pénzért tovább bérbe adná egy cégnek. A kérdés az lenne, hogy ez lehetséges-e, mi a feltétele, mi kell hozzá, be kell-e jelenteni esetleg a földhivatalba vagy bárhová?
  • Elsődleges mezőgazdasági termelő TAO 7.§. (1) zs) pont

    2018. április 19. 17:23

    Elsődleges mezőgazdasági termelést folytató, illetve mezőgazdasági szolgáltatást végző kisvállalkozás 2017. év folyamán új mezőgazdasági gépeket (kombájnok, traktorok, földművelő eszközök) vásárolt, mintegy 500 millió forint értékben. Az eszközöket az elsődleges mezőgazdasági termeléséhez is, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz is használja. A beruházáshoz kapcsolódóan semmilyen támogatást nem vett igénybe. Kérdésem a TAO törvény 7.§. (1) zs) pontjában biztosított adóalap csökkentési lehetőséghez kapcsolódik. A vállalkozás mindenben megfelel a törvényi feltételeknek, ám nem tudjuk értelmezni a törvényhely vonatkozó (12) bekezdésének előírását esetünkben hogyan kell alkalmazni Kérdésünk teljesen gyakorlati: A vállalkozás igénybe veheti-e az adóalap kedvezményt, és ha igen akkor mely összegkorlátra kell figyelemmel lennie, a 15.000 EUR felső határ, vagy a 200.000 EUR felső határ alapján állíthat-e be csökkentő tételt az adóbevallásába? Ezt mely rendelet alapján teheti meg, és a 1729-es bevallásban, a1729-02 lapokon hova kell beállítani a „támogatási” értéket: a.) ha a vásárolt gépeket tevékenység szerint nem különíti el? b.) ha elkülöníti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz kapcsolódó eszközöket, azok költségeit?
  • Egyéb szálláshely szolgáltatás áfája

    2018. április 16. 15:30

    Egy Kft. lakóingatlant vásárolt, melyet az 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenység keretében hasznosítja. (18 %-os áfa kulcs) Kérdés: Levonható-e a lakóingatlan felújítása kapcsán számlában szereplő, áthárított 27 %os áfa? Az áfa tv 124 § (1) i) pontjában levonási tilalom szerepel a lakóingatlan felújításával kapcsolatosan. A 125 §-ban viszont nem találom ennek feloldását.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Fotó: shutterstock

    Pénteken hatályba lépnek az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok - jelentette be szerda délután az Európai Bizottság, miután jóváhagyta az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul született ellenintézkedéseket.

  • Parragh László

    Az Iparkamara elnöke szerint lényegében minden szektorban sok az üres álláshely. Azt is elmondta, kiket lehetne mozgósítani.

  • pénz

    Az idén bevezetett feltételes adóbírság-kedvezménynek köszönhetően, amely az adóhátralék azonnali rendezésére ösztönzi az érintetteket, eddig több mint 4,9 milliárd forint folyt be az állami költségvetésbe - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

  • Putyin

    Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta - jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.

  • Fotó: shutterstock

    Az egészségügyi hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba, melynek kedvezményrendszere is érdemben átalakul a kormány szándéka szerint.