Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(127)

Összes prémium cikk böngészése

  • Adóellenőrzésre fordított idő, elévülés, iratpótlás új eljárásban

    2016. május 24. 13:48

    Tisztelt Hölgyem/Uram! 2014-ben indult nálunk iparűzési adó ellenőrzés a 2008-2010. évek adókötelezettségeinek tekintetében. 2014. decemberében született meg az elsőfokú határozat, amelyre mi határidőn belül, de már a következő évben, 2015. január közepén fellebbezést nyújtottunk be. 2015. tavaszán a II. fokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezte az I. fokú hatóságot a még megvizsgálandó körülmények megjelölésével. Az első fokú hatóság ezt követően a másodfokú hatóság határozatára és az Art. 95. § (4) bekezdésére való hivatkozással iratpótlás keretében kérte be a másodfokú hatóság által megjelölt körülmények vizsgálatához szükséges iratokat. Most, 2016. május 10-én vettük kézhez az ismételt eljárás I. fokú határozatát, amelyben mindhárom évre vonatkozóan, így 2008-ra is tettek megállapításokat. A fent nevezett 2015. tavaszi-nyári új vizsgálat és a most kézhezvett határozat között egyszer kaptunk értesítést arról, hogy az adóhatóság vezetője meghosszabbítja az ügyintézési határidőt, de a most kézhezvett határozatig többszörösen meghaladták az értesítőben megjelölt meghosszabbítási határidőt. Mi nem értünk egyet egyébként a megállapításokkal, így mindenképpen ismét fellebbezésre fog sor kerülni a részünkről. Ennek összeállítása kapcsán merültek fel bennem a következő kérdések: - Minket adózókat is köt pl. a fellebbezési határidő, ha nem tartom be, nem érvényes a fellebbezésem. Az alapján tehát, hogy az adóhatóság nem tartotta be a saját maga által meghosszabbított határidőt, nem lehet az egész eljárást érvénytelennek, semmisnek, a megállapításokat hatálytalannak tekinteni? - Ha a másodfokról dobták vissza az ügyet első fokra, hogy megismételjék az eljárást, és ennek keretében további iratokat kérnek be, álláspontom szerint ezt nem lehet iratpótlásnak tekinteni, ez csak az adóhatóság trükközése a saját mulasztásának eltusolására. Iratpótlás ui. szerintem akkor történne, ha mi nem előírásszerűen járunk el, nem adjuk be az iratokat, de itt az ő mulasztásukat állapították meg másodfokon. Mi az Önök álláspontja, ez iratpótlásnak minősül vagy nem? - Végül az új I. fokú határozatban hivatkoznak az Art. 164. § (13) bekezdés a) pontjára, amely alapján új eljárásra való kötelezés miatt 12 hónappal meghosszabbodott az elévülési határidő. Azonban mivel az új I. fokú határozat 2016. áprilisában kelt, mi május 10-én vettük kézhez, a 2008. évvel kapcsolatos adókötelezettségek megállapításához való jog már ezen jogszabályban megfogalmazottak (tehát a 12 hónappal való meghosszabbítás) ellenére is elévült 2015. végén. Jól gondolom-e ezt? (Nem volt önellenőrzésünk a 2008. évvel kapcsolatban, amely alapján az elévülési idő újraindult/megszakadt volna.) Illetve az elévülést meghosszabbíthatja-e a második pontban írt iratpótlás, mivel annak idejét az eljárási időbe nem számították bele? Mivel június 9-én lejár a fellebbezési határidő, ha lehetőségük van rá, legyenek szívesek mielőbb választ küldeni, hogy az abban foglaltak alapján tudjam összeállítani a fellebbezést. Előre is nagyon köszönöm.
  • Őstermelő EHO fizetése

    2016. május 24. 8:37

    A tételes költségelszámolást választó , egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tevő őstermelőnek hogyan kell megállapítani az EHO kötelezettségét? Levonhatja-e a járulék alapját képező jövedelmet, ha nem fizet járulékot, mert családi kedvezményt érvényesít? A járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevételének a 20 %-a.
  • Alanyi mentes e.v. haramdik országbeli szolgáltatásnyújtása

    2016. május 20. 16:24

    Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó ügyfelem egyesült államokbeli partnerének nyújtott oktatási, tanácsadási szolgáltatást Srí Lankán. Kötelezett-e ebben az esetben ügyfelem áfa-bevallás benyújtására vagy az Art. rendelkezései kizárólag a közösségi ügyletek vonatkozásában alkalmazandók? Válaszát előre is köszönöm.
  • külföldi telephely vesztesége esetén progresszív mentesítési  szabály

    2016. május 20. 15:00

    A 1529 sz. Tao. bevallás és a nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján tisztelettel kérem segítő szakmai iránymutatásukat. Egy gazdasági társaság külföldi telephelye piacvesztés miatt 2015. évben veszteséges volt. Magyarországon végzett tevékenysége nyereséges volt. Teljes mentesítés esetén a Tao. alapja pozitív összegű lett volna, mert a külföldi telephely teljes évi veszteségével a 05. sorban mentesítette volna a Tao. alapját. A progresszív mentesítés szabály alkalmazásával 2015.01.01.-2015.07.24. közötti időszakra eső jövedelmet (veszteséget) naptári nap arányában számszerűsítette. A Tao. bevallás 1529-01-01. lap 05. sz. sorában ennek megfelelően a külföldi telephely veszteségének időarányos része került az adóalapból kiemelésre. A 2015. 07. 25.- 2015. 12. 31. időszakra eső veszteség adóalapra gyakorolt hatása miatt a 06. sor negatív adóalapot tartalmaz. Kérdés, hogy a 06. sorban kimutatott negatív adóalapból, hogyan lehet a kitöltési útmutatóban leírtak alkalmazásával kiemelni a külföldi jövedelem (veszteség) adóját, és a 09. sorban meghatározni a Magyarországon fizetendő Társasági adó összegét. Tisztelettel
  • Tulajdoni résztől eltérő vagyonszerzés adózása II

    2016. május 20. 14:59

    Előzmény: A szétválási terv azt tartalmazza, hogy a szétváló tagok az írásban kötött megállapodásuk szerint milyen mértékű üzletrészt visznek ki az eredeti társaságból. A kivitt üzletrész egy másik vállalkozásban működik tovább. Az előbbiekben vázolt átalakulást a társasági és osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI.tv. (a továbbiakban: Tao.tv.) 4. § 23/a. pontja kedvezményezett átalakulásnak definiálja. A kedvezményezett átalakulással (szétválással) történő átalakulás során könyvvizsgáló alkalmazása (jóváhagyása) feltétlenül szükséges az „A” és „B” ügyvédi iroda átalakulási vagyonmérlegének auditálásához, külön-külön. Az így létrejött két gazdálkodónak a könyvvizsgálója azonos személy nem lehet. Tudni érdemes, hogy az „A” ügyvédi iroda által a „B” ügyvédi irodának átadott vagyonrész nem minősül vállalkozásból kivont vagyonnak, miáltal adófizetési kötelezettség e tekintetben nem keletkezik. Amennyiben az átadott vagyonrész ingatlant is tartalmazna, az átírásból eredően illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Ám, ha az átalakulás során bármely vagyonrész magánszemély tulajdonába menne át, akkor a vállalkozásból kivont vagyon adózási kötelezettségei a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. tv. 68. §-ában leírtak szerint alakulnak. Az ön által jelzett Tao tv. 4 § 23/a.) szerinti kedvezményezett átalakulás: olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak 32/a. pont szerinti társaság vehet részt. 32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet. Fenti kategóriába nem tartozik bele az ügyvédi iroda, amit megerősít a NAV honlapján kedvezményezett átalakulásról elérhető tájékoztató is (igaz ez még a Gt és nem az új Ptk-ra hivatkozik), mely szerint: „Átalakulásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti átalakulások minősülnek (vagy lehet határon átnyúló az átalakulás). Átalakulásról rendelkező más jogszabályok szerinti jogalanyok nem minősülnek – a fentiek szerint – társaságnak, ezért például az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása, vagy két ügyvédi iroda egyesülése nem lehet kedvezményezett.” Milyen adózási feltételei, illetve terhei vannak az ilyen vagyonszerzésnek?
  • Társasági adó önellenőrzés

    2016. május 20. 13:18

    Tisztelt Válaszadó! Köteles-e a Kft. társasági adó önellenőrzést végezni, ha az áramszolgáltató az idei évben nyújtott be – több évre visszamenőleg – negatív összegű számlákat cégünk felé? A számlákon pontosan látszik, hogy az idei évben kerültek kiállításra, de előző évekbeli teljesítéssel. Ha időben kiállításra kerültek volna a negatív költség miatt megemelték volna az előző évek társasági adó alapjait. Viszont Társaságunk semmilyen hibát nem követett el. A hiba az áramszolgáltató rendszerében volt, amit most ők, ilyen módon kijavítottak. Kérdésem tehát, hogy emiatt kell-e mégis önrevíziót végeznie Társaságunknak. Tisztelettel 2016.05.20.
  • Önkormányzat képviselő testülete által megválasztott nem képviselő bizottsági tag társadalombiztosítási jogviszonya

    2016. május 6. 6:51

    Tisztelt Partnerünk! Kérem szakmai válaszukat az alábbi szakkérdés megválaszolásában: Az 1997. évi LXXX törvény 5. § 1-3 bek. alkalmazásában biztosítottnak minősül-e, ha igen, melyik fordulat alapján a nem képviselő, ún külsős bizottsági tag önkormányzattal létesített jogviszonya? A magánszemélyt a képviselő-testület szavazás útján a polgármester előterjesztésére - a 2011. évi CLXXXIX törvény alapján - választja meg az önkormányzati képviselőkkel egyező időtartamra, azonban bármikor visszahívhatóak. A díjazásuk - esetünkben - havi bruttó 50.000,- Ft/fő, melyet szintén a képviselő testület állapított meg. A foglalkoztatásra a magánszemélyekkel külön szerződés nem készült. Kérem írják meg szakmai véleményüket arról is, hogy az szja rendszerében önálló, vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül-e a külsős bizottsági tag által havonta megszerzett bevétel, azzal, hogy a képviselő testület a feladat ellátáshoz semmilyen tárgyi feltételt nem biztosít?
  • Távmunka külföldről?

    2016. május 5. 12:49

    Magyar állampolgár tanulmányok végzése céljából tartósan a tengerentúlra költözik, ahol bejelentett lakcímmel is rendelkezik. Végezhet-e magyarországi székhellyel rendelkező magyar munkáltató számára munkaviszony keretében távmunkát?
  • Táppénz igénybejelentés

    2016. május 3. 7:20

    Tisztelt Szakértő! Az új munkavállaló 2016.04.25-n lépett be a cégbe. Az előző munkahelyén munkaviszonya 2016.04.05-n szűnt meg. 2015.10.28-tól 2016.04.24-ig táppénzen volt. 2016.04.04-2016.04.24 közötti keresőképtelenségéről az igénybejelentés még nem lett elküldve. Kérdés az, hogy hogyan alakul a táppénze? Jár e neki egyáltalán táppénz a 2016.04.06 és 2016.04.24 közötti időszakra? Ha igen kinek kell megtenni az igénybejelentést? 2016.04.04-n és 5-n még az előző munkahelyével volt munkaviszonyban, az új munkáltatóhoz 25-n már keresőképesen lépett be.
  • Szoftverfejlesztés elszámolása

    2016. április 28. 11:38

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk külső vállalkozóval szoftvert készíttet. Ez az általa értékesített számítástechnikai interaktiv eszközök üzemeletetéséhez szükséges, annak használhatóságát növeli. Tehát minden eladott eszközhöz egy szoftver használati jogosultságot is fog adni a vevőnek. A programba beépítésre kerül egy másik cég által forgalmazott alkalmazás. Ennek egy éves licencét megvásároltuk. A jogosultságunk csak a másik programba való "beépítésre" vonatkozik, nem használhatjuk másra. Ezt a licencet minden évben meg kell újítanunk, és az általunk eladott, ennek a szoftvernek a felhasználásával készített saját program eladása után is kell minden db-ra egy összeget fizetnünk majd ( jelentenünk kell majd az általunk értékesített programokat és az alapján kell majd fizetnünk ) Kérdésem, hogy mi a helyes számviteli elszámolása 1.) az első évi licenc díjnak, ami még az általunk be nem fejezett programba, az aktiválás előtt, beépítésre kerülő alkalmazás használati jogának egy éves díja 2.) a következő években fizetendő éves licenc díjaknak, amiket már a saját programunk aktiválása után fogunk fizetni 3.) az általunk értékesített programok után, az ezekben "értékesített" részként megjelenő alkalmazás után fizetendő díjnak
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Lázár János

    Csak évi 100 ezer forintot készpénzesítenének a legújabb javaslat szerint, megmaradna a SZÉP-kártya is.

  • Tesco

    Míg mások Tescoban vásárolnak, Csányi Sándort inkább Tescot vásárolna, legalábbis így tudja a Figyelő.

  • nyíl

    A kormányt is meglepte a gyenge gazdasági teljesítmény, ezért gazdaságélénkítő csomag jön - írja a portfolio.hu a Figyelő értesüléseire hivatkozva.

  • infografika

    2015-ben több mint 22 milliószor vásároltunk terméket online, melynek közel 30%-át személyesen a webáruház saját boltjában vettük át, azonban éves szinten így is közel 15 millió csomag talált gazdára valamely köztes logisztikai szereplő révén a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei második, logisztikára fókuszáló felméréséből, írja közleményében a GKI Digital.

  • infografika

    A hazai állások többségét is fenyegeti az automatizáció - jeleníti meg a Bruegel számításait a Statista infografikája.