Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(120)

Összes prémium cikk böngészése

  • Szoftverfejlesztés elszámolása

    2016. április 28. 11:38

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk külső vállalkozóval szoftvert készíttet. Ez az általa értékesített számítástechnikai interaktiv eszközök üzemeletetéséhez szükséges, annak használhatóságát növeli. Tehát minden eladott eszközhöz egy szoftver használati jogosultságot is fog adni a vevőnek. A programba beépítésre kerül egy másik cég által forgalmazott alkalmazás. Ennek egy éves licencét megvásároltuk. A jogosultságunk csak a másik programba való "beépítésre" vonatkozik, nem használhatjuk másra. Ezt a licencet minden évben meg kell újítanunk, és az általunk eladott, ennek a szoftvernek a felhasználásával készített saját program eladása után is kell minden db-ra egy összeget fizetnünk majd ( jelentenünk kell majd az általunk értékesített programokat és az alapján kell majd fizetnünk ) Kérdésem, hogy mi a helyes számviteli elszámolása 1.) az első évi licenc díjnak, ami még az általunk be nem fejezett programba, az aktiválás előtt, beépítésre kerülő alkalmazás használati jogának egy éves díja 2.) a következő években fizetendő éves licenc díjaknak, amiket már a saját programunk aktiválása után fogunk fizetni 3.) az általunk értékesített programok után, az ezekben "értékesített" részként megjelenő alkalmazás után fizetendő díjnak
  • hipa alap megosztása

    2016. április 27. 16:29

    Tisztelt Szakértő! 1., Egy kft-nek "A" településen székhelye van, "B" településen ingatlanjai vannak (telkek, áruként tartja nyilván), melyeket értékesít, árbevétele csak ezeknek a telkeknek az értékesítéséből származik. Meg kell-e a cégnek osztania a két település között az adóalapját, ha a vállalkozás szintű helyi iparűzési adóalapja negatív (mert pl. az árbevétel 50.000eFt, az elábé 70.000eFt, az anyagköltség 200eFt), és kell-e iparűzési adóbevallást benyújtania a "B" település önkormányzata felé? Ha meg kell osztania, akkor melyik adóalap-megosztási módszert kell alkalmaznia? A tárgyévet megelőző adóévben a helyi iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100millió Ft-ot, a cégnek nincs alkalmazottja, 1 db 0-ra leírt kisértékű tárgyi eszköze van (a B településhez kapcsolódik a tárgyi eszköz). Hogyan alakul a kft iparűzési adója "A" és "B" településen, ha meg kell osztania a negatív adóalapját (a fenti adatokkal)? 2. ha egy kft-nek a 2015.évi árbevétele 8millióFt alatti, nincs elábé, közvetített szolgáltatás, anyagköltség, stb, amivel csökkenthetné az árbevételt, állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez, akkor választhatja az adóalap egyszerűsített meghatározását? A választásának bejelentését hogyan, milyen nyomtatványon és meddig kell megtennie a 2015.évi iparűzési adó esetén? Válaszát előre is köszönöm!
  • Elengedett munkáltatói kölcsön

    2016. április 25. 22:20

    Cégünk munkáltatói kölcsönt (nem lakáscélú) nyújtott egyik munkavállalójának az szja tv 72. paragrafusának figyelembe vételével. A kölcsönt a cég szeretné elengedni a munkavállaló javára. Milyen adókötelezettségek merülnek fel az elengedett munkáltatói kölcsön kapcsán a magánszemélynél és a társaságnál?
  • Elkésett számla, Áfa önellenőrzés

    2016. április 25. 16:29

    Tisztelt Szakértő! Egy 2015. december havi teljesítésű számlát a decemberi Áfa bevallási határidőn (2016. január 20.) túl kaptunk meg. ( a számla kelte is január 20. utáni ) Van lehetőség a december havi bevallás önellenőrzésére a számla birtokában, vagy kötelező jelleggel legkorábban a számla kézhez vételekor, azaz a januári bevallásban vonhatjuk le az áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
  • Áfa mentes beszerzés továbbértékesítése

    2016. április 8. 15:06

    Tisztelt Cím! Áfa adóalanyiságú társaságunk lejárt követelésének rendezése céljából hajókat vesz át egy egyesülettől. Az egyesület a hajók beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, így a megkötendő adás-vételi szerződésben a vételár ( az ÁFA tv. 87.§ valamint a 87.§b. pontja alapján) áfát nem fog tartalmazni. Áfa mentes lesz a beszerzésünk, amelyet könyveinkben készletre veszünk, és amilyen gyorsan csak lehet, értékesítünk. Kérdéseink: 1./ A továbbértékesítés során áfá-val vagy mentesen kell a számlát kiállítanunk? 2./ A számlázás módja (áfás vagy nem áfás) függ-e attól, hogy magánszemélynek, vagy cégnek adjuk el a hajókat? 3./ A továbbértékesítéshez értékbecslést készíttetünk, az abban szereplő árat bruttó árnak kell tekinteni. Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben áfásan kellene kiállítanunk a mi vevőnk felé a számlát, és a piaci ár és az átvételi ár megegyezne egymással, ez esetben nálunk veszteség keletkezne az ügyleten?? Pl: lejárt követelésünk: 100.000 e Ft hajók vételára értékbecsült piaci értéken 100.000 e Ft készletérték (ELÁBÉ): 100.000 e Ft eladási ár (piaci áron) 78.740 e Ft + 21.260 Ft ÁFA = 100.000 e Ft értékesítés árbevétele 78.740 e Ft veszteség: - 21.260 e Ft 4./ Szükséges-e a hajók átvételéhez értékbecsléssel rendelkeznünk, vagy elegendő, ha a továbbértékesítési ár megállapításához készíttetünk ilyen dokumentációt? 5./ Ha az átvételhez nem rendelkezünk értékbecsléssel, az adás-vételi szerződésben kell-e rögzíteni, hogy a szerződés tárgyát képező eszközöket tartozás fejében kapjuk. ( az adás-vételi szerződés tervezet szerint az egyesület felé nem kell megfizetnünk a vételárat, az egymással szembeni követelések kompenzálásra kerülnek.) Mielőbbi válaszukat ezúton is köszönjük.
  • EKAER

    2016. április 7. 15:51

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylettel kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat. Társaságunk terméket vásárol, oly módon, hogy „A” vállalkozás végzi a termékek gyártását „B” vállalkozás forgalmazza a készterméket Társaságunk felé. EKAER szempontjából kockázatos termékekről van szó. A folyamat az alábbiak szerint épül fel 1. Társaságunk megrendelést küld „B”-nek. 2. „B” gyártási megrendelést ad „A”-nak. 3. „A” legyártja a termékeket. 4. „A” értékesíti a teljes gyártott mennyiséget „B”-nek. 5. „B” kiszámlázza a teljes gyártott mennyiséget Társaságunknak. 6. „B” betárolja a teljes gyártott mennyiséget a raktárba, ahol Társaságunk bérraktározási szerződéssel tárolja a terméket. 7. Társaságunk bérraktárból átfuvaroztatja az árut a disztribútorhoz, ahonnan a vásárlókhoz kiszállításra kerülnek majd a termékek. (Ez időben elkülönülhet a 6. ponttól) 8. Társaságunk ezután értékesíti a termékeket különböző nem közvetlen végfelhasználók felé. Fent leírt ügyletet Társaságunk nem tekinti láncértékesítésnek. Tegyük fel, hogy EKAER kötelezettség szempontjából a szállított mennyiség meghaladja mind a súly, mind az összeghatárt. „A” és „B” közötti értékesítés során nem történik közúti fuvarozás. „B” és Társaságunk közötti értékesítés esetén sem, mivel bérraktározási szerződésünk van „B”-vel, ezért a termék továbbra is az eladó raktárában. Továbbá az értékesítés során a termék tulajdonjoga átszáll Társaságunkra. Legelőszőr akkor történik közúti fuvarozás, amikor Társaságunk a már saját tulajdonában lévő terméket fuvaroztatja a disztribútorral a disztribútor által üzemeltetett raktárba. Vagy olyan eset lehetséges, amikor Társaságunk a már tulajdonában lévő termékeket nem a bérraktárban tárolja, hanem azonnal elszállítja a disztribútor által üzemeltetett raktárba. Társaságunk által a vevők (nem közvetlen végfelhasználók) felé történő értékesítés véleményünk szerint nem EKAER köteles, mivel nem első áfa köteles belföldi értékesítés történik. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy a fent leírt értékesítésekhez kell-e EKAER számot kérni? Ha igen melyik értékesítéshez és ki az igénylésre kötelezett? Köszönettel,
  • Nyílt végű pénzügyi lizing

    2016. április 7. 5:43

    Egyik ügyfelem, egy társaság nyílt végű pénzügyi lízing szerződést kötött egy személygépkocsi megvásárlásakor. A finanszírozás paraméterei: Bruttó vételár: 6,4 mFt, Az összes előre fizetendő díj: 52,87 %, a futamidő 48 hónap, a maradványérték 0,64 mFt (bruttó), a teljes bruttó vételár 10 % A futamidő lejártával az összes lízingdíj megfizetésével a társaság, vagy az általa megjelölt személy jogosult a gépjármű tulajdonjogát megszerezni. A társaság székhelye megegyezik a tulajdonos lakóhelyével. Útnyílvántartást vezetnének. A lízingdíj áfáját levonják. Kérem véleményüket: fenti konstrukció megállja-e helyét (mint nyílt végű lízing) egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során, különösen akkor, ha terveik szerint a személy aki majd megvásárolja a gépkocsit a társaság egyik tulajdonosának közeli hozzátartozója.
  • lakó ingatlan ÁFA mértéke

    2016. április 6. 15:54

    Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság (normál ÁFA-alany, adóköteles tevékenységgel) saját rezsis beruházás keretében Magyarországon lakóingatlant épít (az építési engedély is erről szól), melynek egy részét (kb. felét) biztosan bérbeadja, a másik részének hasznosításáról még nem döntött. A beszerzés (kivitelezés) során - mely az elmúlt három évben történt - a forgalmi adó teljes összegét levonásba helyezte. A lakóingatlan bérbeadást a társaság az építkezés megkezdésekor már adókötelessé tette (ÁFA 88. §), korábban ilyen tevékenységet nem végzett Kérdéseim: 1/ Az ingatlan 2016. évi használatbavétele esetén az ingatlan után a fizetendő ÁFA mértékére 27 % vagy 5 % alkalmazandó? (11. § (2) bek. a) pont) 2/ Védhető-e az a megoldás, amennyiben az ingatlan csak részben kerül bérbeadásra, a bérbe nem adott rész beszerzése/építése során levont ÁFA befizetése a használatba vételkor kerül megfizetésre? Ha igen milyen adómértékkel? Válaszukat előre is köszönöm.
  • EU-n kívüli termék előállíttatás, és értékesítés

    2016. április 5. 14:38

    Az adózási kérdés a következő: EU-s adószámmal rendelkező magyar áfa adóalany egy bizonyos termék gyártását rendeli meg Kínában, mely terméket Mongóliába kíván értékesíteni. Az árut a belföldi adóalany legyártatja le és vásárolja meg a Kínai Népköztársaságban, az áru kínai vámszabadterületre kerül. Az árut eladjuk egy magyar (devizabelföldi) cégnek, és a vámszabadterületről magyar számlával - tranzitáruként - szárazföldi úton kerül Mongóliába. Az árura CIF Ulanbaator árat adtunk a partnerünk részére, a fuvart mi szervezzük, és fizetjük. Tehát az ügyletben két magyar devizabelföldi társaság között zajlik egy ügylet a Kínában és tartalmaz egy importot és egy exportot is. Kérem szíveskedjenek vázolni a helyes, az árumozgást kísérő számlázás menetét, áfa-tartalmat. Előre is megköszönöm szíves segítségüket!
  • Devizába kiszámlázott katás bevétel a kata bevételi nyilvántartásban

    2016. április 4. 12:20

    Tisztelt Címzett! Áfás katás vállalkozás devizás bevételével kapcsolatban egy példán levezetve szeretnénk megtudni, hogy a kata alap (katás bevétel) számításakor csak a nettó értéket elegendő –e vizsgálnunk. Példa: Deviza:Euro Kimenő számla 100 nettó érték+27 áfa (Forintban: 30000+8100= 38100) Áfa teljesítéskori árfolyam 300Ft/Euro. Amikor a vevő kiegyenlíti a számlát, akkor a pénzforgalmi árfolyam 305Ft/Euro. (30500+8235=38735Ft pénzforgalmi árfolyamon számítva.) A kata bevétel helyesen: A. eset: csak a nettó értéket kell szorozni a pénzforgalmi árfolyammal, tehát 30500Ft) B. eset: vagy figyelembe kell venni kvázi az áfa részen keletkezett árfolyam nyereséget is? 30500Ft (nettó pénzforgalmi árfolyamon) Áfa pénzforgalmi árfolyamon: 8235Ft Áfa részen keletkezett árfolyam különbözet: 8235-8100= 135Ft. Tehát a kata bevétel: 30500+135=30635Ft. (Azaz az áfa fix teljesítéskori árfolyamon 8100Ft, és amit ezen felül kapunk az a katás bevétel: 38735-8100=30635Ft.) Köszönettel!
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • taxi

    Az engedély nélkül taxizók az eddiginél súlyosabb szankciókra számíthatnak a jövőben - jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. 

  • mobiltelefon

    Április 30-ától tovább csökkennek a roamingdíak az EU-ban, jövő június 15-től pedig megszűnnek.

  • számol

    Az elmúlt évek statisztikái alapján a cégek csupán kétharmada szokta a határidőig beadni a mérlegeket, röviddel a határidő lejárta után alakul ki a 90 százalékos beadási hajlandóság. Idén ez a trend megváltozhat.

  • pénz

    Az idei adóbevallásukban már nem vonhatják le a teljes bevételükből az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatásokat a cégek, ezért számítaniuk kell arra, hogy jelentősen emelkedni fog a kötelező legkisebb adóalapjuk mértéke. A törvénymódosítás elsősorban a kereskedelmi szektort érinti negatívan, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.

  • söralátét

    Sok feltételnek kell megfelelni, hogy a „söralátéten” keresztül lehessen eleget tenni az Szja bevallási kötelezettségnek.