Cikkek
(1)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(65)

Összes prémium cikk böngészése

  • Jóvá nem írt kártérítési követelések leírása

    2012. április 6. 16:31

    Cégünk könyveiben kártérítés követelései vannak, melyek befolyására szinte semmi esély sincs, további költségeket nem kívánunk finanszírozni (költség-haszon elve) ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük könyveinkből. Ha jól gondolom, elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adó vonzata illetve kötelezettség vonzata van adóügyileg, illetve kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
  • Hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés és ennek adóvonzata

    2012. április 6. 16:30

    Társaságunknak követelései vannak volt munkavállalóival, illetve ügyfeleivel szemben. Van olyan követelés, amely elévült, így bírósági eljárás nem jöhet szóba, illetve vannak olyan követelések, amelyek esetében a behajtás költségei (ügyvédi költség, illeték stb.) nincsenek arányban a követelés összegével. Ezeket a követeléseket leírjuk és a könyveinkből kivezetjük. Magánszemélyekről van szó! 1. Az így leírt követelés az Szja törvény szerinti elengedett követelésnek minősül-e? 2. Ha igen, akkor a magánszemélynek jövedelme keletkezik, kiszámítjuk a fizetendő szja-előleget, befizetjük a 11% eho-t. Az szja előlegről kiállítjuk számára az igazolást és postázzuk Neki, hogy befizesse azt az APEH-nak. Sima küldeményként elküldhető az igazolás, vagy tértivevénnyel kell elküldeni? Mi a teendő abban az esetben, ha a levél visszaérkezik (nem kereste, elköltözött, utánküldést nem kért stb.) valamelyik szokásos postai megjegyzéssel? Ilyen esetben fel kell-e kutatnunk a magánszemélyt (lakcímnyilvántartóból), hogy biztosan elérjen hozzá az szja előlegről szóló igazolás? A felkutatás nem kevés költséget jelent! Megjegyzem jó lakcím esetében is előfordul, hogy nem hajlandó átvenni a küldeményt a címzett. 3. Van-e olyan összeghatár, aminél még nem kell ezt a procedúrát elvégezni? Tehát a magánszemélynek nem szükséges igazolást kiállítanunk és az ehot sem kell befizetnünk. 4. Tekinthetem-e ezeket a leírt követeléseket hitelezési veszteségnek? Ebben az esetben a könyveinkből kivezetjük, de a nullás számlaosztályban nyilvántartjuk, hátha befolyik belőle valami. 5. Meddig lehet egy hitelezési veszteséget a nullás számlaosztályban nyilvántartani? 6. Amennyiben a nullás számlaosztályból kivezetésre kerül, akkor az elengedett követelésre vonatkozó eljárást kell követni?
  • Tagi kölcsön elengedésének adóvonzata

    2012. április 6. 16:31

    1. Kft. tulajdonosa év közben a készpénzes számlák fedezetére a pénztárba befizetést eszközölt. A beszámoló elkészítése után a saját tőke összege nem felelt meg a törvényben előírtaknak (GT. 51. §). A Cég a társasági formára kötelezően előirt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével nem rendelkezett. (Ez volt a 2. év) A befizetett összegekkel (év közbeni) kívánja a tulajdonos a saját tőkét a törvényben előirt 500.00 Ft-ra felemelni. Ennek a gazdasági eseménynek milyen adóvonzata van a Társaságra és a Tulajdonosra vonatkoztatva? 2. Megszűnő Bt-vel kapcsolatosan szeretnék kapni információt. A Bt. veszteséges, és a saját tőkéje is negatív. Működési időszakában a készpénzes számlák fedezetére a tulajdonos készpénz befizetést eszközölt több alkalommal. A végelszámoláskor, a vagyon felosztásnál a társaság vagyonát felosztani nem lehetséges. A Bt. a tulajdonos felé az előirt kötelezettségét teljesíteni nem tudja. Lehet-e pótbefizetésként kezelni a működési időszakban befizetett összegeket, vagyis a saját tőkébe felkerülhet-e a pénztárba befizetett összegek? Ilyen esetben van-e adófizetési kötelezettség? Ha nem kezelhető ilyen formában, a helyes megoldás milyen adófizetési kötelezettséget von maga után mind a Társaság, mind pedig a tulajdonos tekintetében?
  • bevásárlókosár

    2012. október 26. 7:00

    A társaságok év végi promóciós, akciós időszakának tervezésékor fontos tisztában lenni az árengedmények, ajándékok, marketing eszközök (áruminta, ajándékcsomag) általános forgalmi adózásával – nem mindegy, ugyanis mi fog majd szerepelni a számlán vagy a könyvelésben. Ebben a cikkünkben a skontóval foglakozunk részletesen.

    bookmark
  • Elengedett kölcsön

    2012. május 3. 12:44

    Egy Kft. olasz partnerének adott kölcsönt 2009. évben A kölcsönt 2011. évben elengedte. A magyar társaságnak milyen adózási kötelezettsége keletkezik. Keletkezik-e az olasz partnernek adó-, illetékfizetési kötelezettsége?
  • Tagi kölcsön elengedés illetéke

    2013. március 11. 10:43

    Végelszámolás alatt álló társaságban levő tagi kölcsön tartozást a magánszemély tag elengedi 55.000 Ft értékben. Ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség van-e, mivel az összeg 150.000 Ft alatt van?
  • Külföldi tartós kiküldetést teljesítő törzsgárda jutalmának adózása

    2014. szeptember 15. 12:13

    15 éves "loyalty bonus" kifizetés válik esedékessé egy olyan kollégának, aki 2013. szeptembere óta Romániában dolgozik kiküldetés keretében. Hogyan alakul az adó és járulék fizetési kötelezettség ? A kifizetésre kerülő teljes összeg Magyarországon adó és járulék köteles? Esetleg meg kell bontani magyar-román időszakra? Vagy mentesített jövedelemként kell kezelni?
  • határozott idejű elszámolás

    2014. szeptember 18. 10:49

    Építőipari vállalat vagyunk, rendelkezünk aszfalt keverővel. Aszfaltot értékesítenénk partnerünk számára határozott idejű elszámolással. Az lenne a kérdésünk, hogy határozott idejű elszámolás esetén napi számlázásban is megállapodhatunk-e? Tehát az egy nap alatt több tételben fuvarlevélen dokumentált (több teherautónyi) elszállított aszfaltot napi számlázással 1 db számlában tételesen felsorolva tudjuk-e értékesíteni partnerünk felé.
  • Áru selejtezés

    2014. szeptember 18. 12:21

    Egy társaság (tevékenységét tekintve élelmiszer kiskereskedelem) a számviteli politikája szerint akként döntött, hogy a továbbértékesítési céllal beszerzett árukat azonnal költségként ELABÉ terhére elszámolja. A vásárolt árukat pedig december 31-i fordulónappal leltározza. A társaság csak értékbeni nyilvántartást vezet. A vásárolt áruk így különösen a zöldség, hús és tejtermékek esetében gyakran előfordul, hogy az értékesítésre már alkalmatlan árukat selejtezni kell. A selejtezésről általában jegyzőkönyv is készül. Kérdésem egyrészt számviteli, másrészt adózási. A számviteli kérdés: Ha társaság már elszámolta a könyveiben a beszerzett áru értékét, akkor a selejtezett áru természetesen nem lehet ismételt ráfordítás, ezért ebben az esetben hogyan lehet kivezetni a selejtté vált áru értékét. Adózási kérdés: Beszerzéskor a levonható ÁFÁ-t a társaság levonta, viszont a selejtezett áru olyan ÁFA összeget is tartalmaz, ami nem realizálódik, hiszen az nem értékesíthető. Ebben az esetben, mint a vállalkozás köréből kivont árura jutó beszerzéskori ÁFA a fizetendő ÁFA összegét növeli-e vagy negatív előjellel a levonható ÁFA összegét csökkenti a selejtezés időpontjára vonatkozó ÁFA bevallásban.
  • Szolgáltatás számlázása

    2014. szeptember 16. 9:27

    Szolgáltató cég ügyfelei a szolgáltatás ellenértékét előrefizetéssel rendezik. Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan a számlázást úgy, szabályosan csinálni, hogy ne kelljen előleg és végszámlát kiállítani. Az ellenérték megfizetése általában készpénzben vagy kártyával történik, a vevő számlát kér, tehát mindenképpen a befizetéskor a számlát ki kell állítani. Mivel teljesítés sokszor csak hónapokkal később történik, eddig előleg számlát állítottunk ki, majd a szolgáltatás elvégzése után végszámlát. De ez felesleges többlet adminisztrációs terhet és többlet költséget okoz (hiszen a dupla számla kiállítással mind a nyomtatási, mind a könyvelési költség duplázódik). A végszámla mindig nullás, mivel a szolgáltatásnak előre megállapított díja van, ami nem változik. Tehát a kérdés az, hogy lehet-e olyan számlázási módot találni, amivel szabályosan csak egy számlát állítunk ki?
tovább

Újdonságok

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó