Cikkek
(1)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(61)

Összes prémium cikk böngészése

  • ingatlan értékesítés áfa

    2016. július 27. 10:29

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy Kft, mely áfa alany, 2008-ban és 2009-ben ingatlant vásárolt, melynek tulajdonlapi besorolása üdülőegység, társasház. Az adásvételi szerződésen földterületi arányt is megjelöltek, nem "csak" felépítményt az adásvételben és az eladási számlán. A vásárlás gazdasági társaságtól történt, mely áfát számított fel az értékesítés során, azonban a vásárló Kft az áfát nem vonta le, mert az ingatlant bérbeadásra szánta, s ezt a tevékenységét nem tette áfakörössé. A két társasházi ingatlanrészt egybenyitották, ezzel kapcsolatos munkadíj áfa tartalmát sem igényelték vissza. 2016-ban ezt az egybenyitott ingatlant a Kft értékesíteni kívánja. Kérdésünk: - az értékesítés áfamentes ( tevékenység speciális jellegére való tekintettel) értékesítésnek minősül, tehát nem kell az értékesítés után áfát felszámítani, akár magánszemély, akár áfaalany gazdasági társaság vásárolja meg? - áfa szempontból számlázáskor a földterületi részt miként kell külön kezelni az eladás terén? (A Kft az ingatlaneladási tevékenységét sem tette áfakörössé) Válaszukat előre is köszönjük!
  • Ingatlan ÁFA

    2016. július 26. 11:52

    Alanyi mentes Szja –s egyéni vállalkozó, a szolgáltatás nyújtás növelése céljából, magánszemélytől – az elmondása alapján feltehetően külterületi - de üdülő övezeti besorolású telket kíván vásárolni, melyre a későbbiek során a vállalkozása fejlesztése céljából kisebb épületet kíván építeni.(amelybe a végzett tevékenysége kizárólag a szintén a vállalkozását szolgálná, és a meglévő székhelyét is át szeretné rakni oda). Információja alapján a terület továbbra is üdülőövezeti besorolásban lesz. Érdeklődni szeretnénk, hogy ebben az esetben milyen kötelezettségei lennének az ÁFA és illetékfizetés terén az egyéni vállalkozónak, - ha egy összegben vásárolja meg a telket,- és abban az esetben, ha több részletben fizetné ki az telek árát a tulajdonosnak. Illetve van-e jelentősége, hogy belterületi, vagy külterületi – de mindenképpen üdülő övezeti besorolású marad az ingatlan.
  • Tesztautó kezelése az áfa rendszerében

    2016. július 20. 14:28

    Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatásukat: Autókereskedéssel foglalkozó belföldi adóalany (jogi személy) új személygépjármű beszerzését (belföldi adóalanytól) követően az adott gépjárművet forgalomba helyezi és tesztautóként tartja nyilván könyveiben. A tesztautó jelen esetben azt jelenti, hogy a kereskedés lehetséges vevői a személygépjárművet kipróbálhatják. A gépjárművek beszerzéséről az eladó 27 %-os ÁFA-t tartalmazó számlát állít ki. A fenti új személygépjárművek beszerzésekor 1. van olyan eszköz, melyről a beszerzéskor már tudják, hogy tesztautó lesz, illetve 2. van olyan eszköz, melyről később döntenek a tesztautóvá minősítésről, tehát a beszerzés pillanatában még nem eldöntött, hogy tesztautóként kezelik, alapvetően továbbértékesítési céllal szerzik be a járművet. 1 / Azoknál a személygépjárműveknél, melyeknél a beszerzéskor már ismert, hogy tesztautóként fogják kezelni, a beszerzésről szóló számlában szereplő ÁFA nem levonható, mivel a továbbértékesítési cél nem valósul meg (259. § 22. pont). Helyesen gondoljuk-e, hogy a későbbiekben, mint tesztautó belföldi értékesítése az ÁFA-tv. 87. § b) pontja alapján adómentes értékesítésről kell számlát kiállítani? Hogyan kell kezelni azt az esetet, ha az így forgalomba helyezett tesztautót utólag mégis kivonják a forgalomból és ezt követően értékesítik belföldön? Vagyis változtat-e ez az eset az ügylet eredeti – beszerzéskori - ÁFA státuszán (nem levonható áfa), illetve a belföldi értékesítés ez esetben is adómentes lesz a 87. § b) pontja szerint? Van-e jelentősége ebben az esetben annak, hogy a gépjármű értékesítésekor a személygépjármű új közlekedési eszköznek minősül vagy sem? (ÁFA-tv. 259. § 25. pont) 2/ Azoknál a személygépjárműveknél, melyeknél a beszerzéskor még nem ismert, hogy tesztautóként fogják kezelni, a beszerzésről szóló számlában szereplő ÁFA levonható, mivel a továbbértékesítési cél megvalósul a beszerzéskor rendelkezésre álló információk alapján (259. § 22. pont). Abban az időszakban, amikor a kereskedő utólag úgy dönt, hogy ezt a személygépjárművet mégis tesztautóként forgalomba helyezteti, az ÁFA-tv. 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján fizetendő forgalmi adója keletkezik, mely fizetendő adó összege megegyezik a beszerzéskor levont forgalmi adóval. Az ily módon értékesített tesztautó adómentesen kell értékesíteni az ÁFA-tv. 87. § b) pontja alapján. Hogyan kell kezelni azt az esetet, ha az így forgalomba helyezett tesztautót utólag mégis kivonják a forgalomból és ezt követően értékesítik belföldön? Vagyis változtat-e ez az eset az ügylet eredeti – beszerzéskori - ÁFA státuszán (nem levonható áfa), illetve a belföldi értékesítés ez esetben is adómentes lesz a 87. § b) pontja szerint? Van-e jelentősége ebben az esetben annak, hogy a gépjármű értékesítésekor a személygépjármű új közlekedési eszköznek minősül vagy sem? (ÁFA-tv. 259. § 25. pont) Köszönettel, Szilai László
  • Áfa bevallás részletező oldal

    2016. július 20. 11:57

    Egy Bt saját fémlemezhulladékát hivatalos átvevőhelyen leadja. Az átadáskor a hivatalos átvevőhely cég felé fordított adózású számlát állít ki a vashulladék leadója, (tehát a Bt) mely alapján kifizeti az összeget számára az átvevőhely. Kérdésünk arra irányul, hogy az áfa bevallás 1665A-01-05 lapján fel kell e tüntetni ezen értékesítési tételt, mint az áfabevallás 4-ik sorának részletes kimutatását.
  • Üzletrész értékesítés - meghiúsulás

    2016. július 18. 9:23

    2014-ben "T" társaság értékesítette "G" társaságban lévő üzletrészének egy részét egy külföldi társaságnak jelentős árfolyamnyereséggel. A vevő az üzletrészt kifizette, a változást a cégbíróság bejegyezte. Most 2016-ban a szerződő felek vissza kívánják állítani az eredeti állapotot. Mi ilyenkor a teendő adózási és számviteli szempontból az értékesítő cégnél "T"? - mivel 2016-ban történik a változás, ebben az évben kell elszámolni a különbözetet és visszarendezni a viszonyokat? Idén fog jelentős veszteség képződni az ügyletből a korábbi nyereség ellentételezéseként? (esetleg adóalap módosító tétel kapcsolódik az ügylethez? ) - vagy esetleg 2014-re kell önellenőrzést benyújtani és beszámolót módosítani? A visszarendezésnél gondolom a könyvekben a korábbi (értékesítés előtti) értéken kell szerepelnie, és a pénzügyi ráfordítások közé kerül a meghiúsult korábbi árfolyamnyereség? Segítségét előre is köszönöm.
  • Vásárolt szoftver könyvelése

    2016. július 14. 9:40

    Számítógépvásárlás során, amennyiben az adott géphez windows-t és MS Office-t is vásárolunk, amelyek csak azon a gépen futtathatók - attól el nem választhatók, könyvelhető-e egyben tárgyi eszköz beszerzésként, vagy szükséges-e szétbontani tárgyi eszközre és immateriális javakra? Amennyiben a szoftverek díját az immateriális javak közé kell sorolni, akkor azt a szellemi termékek vagy a vagyoni értékű jogokhoz kell könyvelni?
  • Tevékenység folytatása ingyenesen rendelkezésre bocsájtott saját eszközzel

    2016. július 11. 11:55

    Társaságunk eddig nem végzett tevékenységet,dolgozója nincs .A társaság nyugdíjas ügyvezető tagja a jövőben lovas oktatással kíván foglalkozni.Az ügyvezető heti 10 órában végezné ezt a tevékenységet,mellyel biztosítottként bejelentenénk.. A ló az ügyvezető tulajdona, melyet az oktatáshoz ellenérték nélkül a társaság rendelkezésére bocsájtja.Kérdés hogy ez így működhet e ?
  • Nyugdíjas tag egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége

    2016. július 5. 21:21

    Van egy négy tulajdonossal rendelkező Kft. Az egyik tulajdonos(nyugdíjas hölgy) után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség kérdéséről lenne szó: - A fent említett hölgy(normál öregségi nyugdíjas) munkavégzésre nem kötelezett, a munkáltatói jogkört nem Ő gyakorolja, személyes közreműködésre sem kötelezett eddig a Kft.-ben semmilyen tevékenységet nem végezett. 2016.06.01-től -2016.09.30-ig a Kft butikjában fog dolgozni mint eladó! Ezen munka után nem munkabért hanem tagi kivétet fog kapni. Kérdés ezen nyugdíjas tag hölgy után a 7050 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, csak azokban a hónapokban kell megfizetni (2016.06.01-2016.09.30), amíg az adott boltban tevékenykedik és ezért tagi kivétet kap? Vagy ezen „dolgozó” után a teljes évben fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség? Ezen esetek miként érintik a 16T1041-es jelentést? Ha egyátalán érintik!
  • Futballmeccs elszámolt költségei

    2016. július 5. 15:19

    Tisztelt Szakértők! Egy 10 főt foglalkoztató kft teljes létszámmal saját (céges) személygépkocsikkal és egy munkavállaló tulajdonában állóval kiutazott és részt vett a Magyarország-Izland futballmeccsen. A kiutazás kapcsán felmerült költségek (üzemanyag, autópályadíj, a mérkőzés belépődíjai, a magán személygépkocsi úti költségtérítése, szállásdíj, étkezés stb.) hogyan számolható el a társaságnál, és milyen adókötelezettségek terhelik? Tisztelettel: KSI
  • Törzsbetétek arányától eltérő osztalék EHO-ja

    2016. július 5. 11:00

    Tisztelt Szakértők! Egy kft társasági szerződését 2016. májusában úgy módosították, hogy az osztalék a tagokat törzsbetéteik arányától eltérő mértékben illeti meg. A társaság már a 2015.évre megállapított osztalékot is az új szabályok figyelembe vételével szeretné kifizetni. Önök szerint van-e erre lehetőség, illetve mi a véleményük azzal kapcsolatban, hogy az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is az "eltérített" arányok szerint, a tagok nyilatkozatát alapul véve kell megállapítani? Így ugyanis mindösszesen kevesebb EHO-t kell vonni ahhoz képest, mint ha az osztalék kifizetésére a törzsbetétek arányában kerülne sor. Nem tudok arról sem, hogy a tagot megillető, törzsbetéten felüli rész esetleg nem minősülne osztaléknak, és emiatt másképp adózna! Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Háborús propaganda söröscímkén

    Az I. világháború kitörése sajátos helyzetet teremtett a Monarchiában, azon belül Magyarországon is. A hadiszükségletek miatt részben felfüggesztették a piaci viszonyokat, rögzített árgazdálkodást vezettek be, a korábban felfüggesztett adóreform egyes intézkedéseit életbe léptették. Mindezek elégtelensége miatt 1916-17-ben az adóztatás legdurvább módszereit alkalmazták, a rekvirálást. Mindez nem segített, Magyarország az I. világháború egyik legnagyobb vesztesévé vált.

  • probléma

    Kevésbé bízunk abban, hogy munkahelyünk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.

  • nav_logo

    Érdemes szisztematikusan figyelni az adókötelezettség időbeni teljesítését - tanácsolja a NAV.

  • ABC

    Írástudatlanságára hivatkozott, iskolába járásra ítélték.

  • infografika

    Interaktív infografikán mutatja be a Howmuch.net, milyen mértékben kerülik az adófizetést a nagy cégek - figyelt föl a portfolio.hu.