Cikkek
(1)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(80)

Összes prémium cikk böngészése

  • Hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés és ennek adóvonzata

    2012. április 6. 16:30

    Társaságunknak követelései vannak volt munkavállalóival, illetve ügyfeleivel szemben. Van olyan követelés, amely elévült, így bírósági eljárás nem jöhet szóba, illetve vannak olyan követelések, amelyek esetében a behajtás költségei (ügyvédi költség, illeték stb.) nincsenek arányban a követelés összegével. Ezeket a követeléseket leírjuk és a könyveinkből kivezetjük. Magánszemélyekről van szó! 1. Az így leírt követelés az Szja törvény szerinti elengedett követelésnek minősül-e? 2. Ha igen, akkor a magánszemélynek jövedelme keletkezik, kiszámítjuk a fizetendő szja-előleget, befizetjük a 11% eho-t. Az szja előlegről kiállítjuk számára az igazolást és postázzuk Neki, hogy befizesse azt az APEH-nak. Sima küldeményként elküldhető az igazolás, vagy tértivevénnyel kell elküldeni? Mi a teendő abban az esetben, ha a levél visszaérkezik (nem kereste, elköltözött, utánküldést nem kért stb.) valamelyik szokásos postai megjegyzéssel? Ilyen esetben fel kell-e kutatnunk a magánszemélyt (lakcímnyilvántartóból), hogy biztosan elérjen hozzá az szja előlegről szóló igazolás? A felkutatás nem kevés költséget jelent! Megjegyzem jó lakcím esetében is előfordul, hogy nem hajlandó átvenni a küldeményt a címzett. 3. Van-e olyan összeghatár, aminél még nem kell ezt a procedúrát elvégezni? Tehát a magánszemélynek nem szükséges igazolást kiállítanunk és az ehot sem kell befizetnünk. 4. Tekinthetem-e ezeket a leírt követeléseket hitelezési veszteségnek? Ebben az esetben a könyveinkből kivezetjük, de a nullás számlaosztályban nyilvántartjuk, hátha befolyik belőle valami. 5. Meddig lehet egy hitelezési veszteséget a nullás számlaosztályban nyilvántartani? 6. Amennyiben a nullás számlaosztályból kivezetésre kerül, akkor az elengedett követelésre vonatkozó eljárást kell követni?
  • Jóvá nem írt kártérítési követelések leírása

    2012. április 6. 16:31

    Cégünk könyveiben kártérítés követelései vannak, melyek befolyására szinte semmi esély sincs, további költségeket nem kívánunk finanszírozni (költség-haszon elve) ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük könyveinkből. Ha jól gondolom, elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adó vonzata illetve kötelezettség vonzata van adóügyileg, illetve kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
  • Tagi kölcsön elengedésének adóvonzata

    2012. április 6. 16:31

    1. Kft. tulajdonosa év közben a készpénzes számlák fedezetére a pénztárba befizetést eszközölt. A beszámoló elkészítése után a saját tőke összege nem felelt meg a törvényben előírtaknak (GT. 51. §). A Cég a társasági formára kötelezően előirt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével nem rendelkezett. (Ez volt a 2. év) A befizetett összegekkel (év közbeni) kívánja a tulajdonos a saját tőkét a törvényben előirt 500.00 Ft-ra felemelni. Ennek a gazdasági eseménynek milyen adóvonzata van a Társaságra és a Tulajdonosra vonatkoztatva? 2. Megszűnő Bt-vel kapcsolatosan szeretnék kapni információt. A Bt. veszteséges, és a saját tőkéje is negatív. Működési időszakában a készpénzes számlák fedezetére a tulajdonos készpénz befizetést eszközölt több alkalommal. A végelszámoláskor, a vagyon felosztásnál a társaság vagyonát felosztani nem lehetséges. A Bt. a tulajdonos felé az előirt kötelezettségét teljesíteni nem tudja. Lehet-e pótbefizetésként kezelni a működési időszakban befizetett összegeket, vagyis a saját tőkébe felkerülhet-e a pénztárba befizetett összegek? Ilyen esetben van-e adófizetési kötelezettség? Ha nem kezelhető ilyen formában, a helyes megoldás milyen adófizetési kötelezettséget von maga után mind a Társaság, mind pedig a tulajdonos tekintetében?
  • Elengedett kölcsön

    2012. május 3. 12:44

    Egy Kft. olasz partnerének adott kölcsönt 2009. évben A kölcsönt 2011. évben elengedte. A magyar társaságnak milyen adózási kötelezettsége keletkezik. Keletkezik-e az olasz partnernek adó-, illetékfizetési kötelezettsége?
  • Tagi kölcsön elengedés illetéke

    2013. március 11. 10:43

    Végelszámolás alatt álló társaságban levő tagi kölcsön tartozást a magánszemély tag elengedi 55.000 Ft értékben. Ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség van-e, mivel az összeg 150.000 Ft alatt van?
  • bevásárlókosár

    2012. október 26. 7:00

    A társaságok év végi promóciós, akciós időszakának tervezésékor fontos tisztában lenni az árengedmények, ajándékok, marketing eszközök (áruminta, ajándékcsomag) általános forgalmi adózásával – nem mindegy, ugyanis mi fog majd szerepelni a számlán vagy a könyvelésben. Ebben a cikkünkben a skontóval foglakozunk részletesen.

    bookmark
  • TGYÁS számítása

    2014. október 15. 12:58

    Kérdésemet TGYÁS számítása tárgyában tenném fel. Egy munkavállaló többes jogviszonyú, vagyis nem csak főállású munkaviszonya, hanem folyamatos megbízása illetve mellékállású munkaviszonya is van. A TGYÁS számításába bele tartoznak a főállású munkabérén kívül a megbízási illetve a másodállású munkaviszonyának munkabére is? Ezen jogviszonyok a szülést megelőzően 2 éven belül folyamatosan fennálltak.
  • tevékenységi körök

    2014. október 9. 13:35

    Családi vállalkozásunk fő tevékenysége: könyvelés, könyvvizsgálat. Foglalkozni szeretnénk kulturális rendezvények és tevékenységek szervezésével egyének és társaságok részére egyedi igények szerint. Kérdésünk az, hogy a fent említett tevékenység belefér-e a 8230-as teáor számban felsorolt tevékenységbe? Illetve, ha nem akkor melyik teáor számot kellene felvenni a tevékenységek listájába ami nem sérti a főtevékenység profiltisztaságát?
  • Szabályos-e a számlázás módja?

    2014. október 9. 11:03

    Számlázáshoz számlakészítő szoftvert használ egy társaság. A számlázást két fő végzi. A szoftver telepíthető két külön gépre is, ehhez a szoftver tulajdonosa szóban hozzájárult. A folyamatos sorszámozás 1-től kezdődik mindkét gépen. Az elkülönítést úgy oldották meg, hogy mindegyik gépen más előtaggal indul a számla sorszáma. A társaság belső szabályzatban rögzítette a számlázás e módját. Szabályos ez az eljárás? Ha nem, akkor hogyan lehetne azzá tenni?
  • Közvetített szolgáltatás dokumentálása az iparűzési adó alap csökkentése miatt

    2014. október 9. 9:15

    Ügyfelünk, egy autósiskola vállalkozás gépjárművezető oktatást, vizsgára való felkészítés tevékenységet végez. Az iparűzési adó kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címén adóalap csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjármű oktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A közlekedési hatóságnak képző szerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki a vizsgadíjról szóló számlát. A vállalkozás értelmezése szerint a képző szerv a tanulók helyett jár el (84/2009.KHEM r.), ezért a hatóságnak a számlát nem a vállalkozás nevére kellene kiállítani. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztár bevételi bizonylatot állít ki. A vállalkozás szerint az autósiskolák a fentiek szerint járnak el az iparűzési adó alap csökkentése során, ezért megkérdőjelezi a könyvelőiroda alábbi álláspontját. Közvetített szolgáltatásnak három feltétele van az iparűzési adó alap csökkentésnél: - a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre, - a továbbértékesítés lehetőségét a megrendelővel (tanulóval) kötött szerződés tartalmazza, - a közvetítés tényét a tanulónak kiállított számla tartalmazza. Az áfa törvény szerint a vállalkozás mentesülne a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az oktatás mentes az áfa alól. A közvetített szolgáltatás összegét akkor lehet levonni az iparűzési adó alap számításnál: Ha a tanuló csak az oktató díjáról kapja a számlát és ezt a számlán feltüntetik. Ha a tanuló az oktató díját és egyéb jogcímen fizetett díjat elkülönítetten tartalmazza és a közvetítés tényét a számlán feltüntetik. Ha a számla nem csak a vizsgadíjat tartalmazza, hanem más tevékenységet csak abban az esetben lehet közvetített szolgáltatás, ha a tanuló részére készült számla elkülönítetten tartalmazza a vizsgadíjat. Ha a tanuló részére kibocsátott számla nem részletezi a fizetendő összeget, akkor nem közvetített szolgáltatás. Ha az oktató több tanuló oktatását számlázza, akkor az is feltétele a közvetített szolgáltatásnak, hogy az oktatói díj, illetve annak arányos része a tanulóhoz összegszerűen is dokumentáltan hozzárendelhető legyen. A közvetített szolgáltatásnál feltétel a változatlan formában történő értékesítés, de nem feltétel a változatlan ár. Kérjük, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy a vállalkozás álláspontja szerint csökkenthető-e az iparűzési adó alapja, illetve mi a helyes eljárás?
tovább

Újdonságok

  • e-kereskedelem

    A hazai cégek árbevételének 16 százaléka folyik be elektronikus értékesítési csatornákon, ami magasabb az uniós átlagnál. A weboldalon keresztüli eladások bővülését fizetéssel kapcsolatos problémák és információbiztonsági félelmek is gátolják. Az InfoTandem heti infografikája.

  • internet

    Több tényezőtől függ, az adó mekkora hányadát hárítják tovább a szolgáltatók.

  • Rogán Antal

    A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg.

  • szemet_bolygó

    Jövőre termékdíjas lesz a mosószer, a szappan, az irodai papír, s még a művirág is.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó