Cikkek
(1)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(79)

Összes prémium cikk böngészése

  • Jóvá nem írt kártérítési követelések leírása

    2012. április 6. 16:31

    Cégünk könyveiben kártérítés követelései vannak, melyek befolyására szinte semmi esély sincs, további költségeket nem kívánunk finanszírozni (költség-haszon elve) ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük könyveinkből. Ha jól gondolom, elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adó vonzata illetve kötelezettség vonzata van adóügyileg, illetve kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
  • Hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés és ennek adóvonzata

    2012. április 6. 16:30

    Társaságunknak követelései vannak volt munkavállalóival, illetve ügyfeleivel szemben. Van olyan követelés, amely elévült, így bírósági eljárás nem jöhet szóba, illetve vannak olyan követelések, amelyek esetében a behajtás költségei (ügyvédi költség, illeték stb.) nincsenek arányban a követelés összegével. Ezeket a követeléseket leírjuk és a könyveinkből kivezetjük. Magánszemélyekről van szó! 1. Az így leírt követelés az Szja törvény szerinti elengedett követelésnek minősül-e? 2. Ha igen, akkor a magánszemélynek jövedelme keletkezik, kiszámítjuk a fizetendő szja-előleget, befizetjük a 11% eho-t. Az szja előlegről kiállítjuk számára az igazolást és postázzuk Neki, hogy befizesse azt az APEH-nak. Sima küldeményként elküldhető az igazolás, vagy tértivevénnyel kell elküldeni? Mi a teendő abban az esetben, ha a levél visszaérkezik (nem kereste, elköltözött, utánküldést nem kért stb.) valamelyik szokásos postai megjegyzéssel? Ilyen esetben fel kell-e kutatnunk a magánszemélyt (lakcímnyilvántartóból), hogy biztosan elérjen hozzá az szja előlegről szóló igazolás? A felkutatás nem kevés költséget jelent! Megjegyzem jó lakcím esetében is előfordul, hogy nem hajlandó átvenni a küldeményt a címzett. 3. Van-e olyan összeghatár, aminél még nem kell ezt a procedúrát elvégezni? Tehát a magánszemélynek nem szükséges igazolást kiállítanunk és az ehot sem kell befizetnünk. 4. Tekinthetem-e ezeket a leírt követeléseket hitelezési veszteségnek? Ebben az esetben a könyveinkből kivezetjük, de a nullás számlaosztályban nyilvántartjuk, hátha befolyik belőle valami. 5. Meddig lehet egy hitelezési veszteséget a nullás számlaosztályban nyilvántartani? 6. Amennyiben a nullás számlaosztályból kivezetésre kerül, akkor az elengedett követelésre vonatkozó eljárást kell követni?
  • Tagi kölcsön elengedésének adóvonzata

    2012. április 6. 16:31

    1. Kft. tulajdonosa év közben a készpénzes számlák fedezetére a pénztárba befizetést eszközölt. A beszámoló elkészítése után a saját tőke összege nem felelt meg a törvényben előírtaknak (GT. 51. §). A Cég a társasági formára kötelezően előirt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével nem rendelkezett. (Ez volt a 2. év) A befizetett összegekkel (év közbeni) kívánja a tulajdonos a saját tőkét a törvényben előirt 500.00 Ft-ra felemelni. Ennek a gazdasági eseménynek milyen adóvonzata van a Társaságra és a Tulajdonosra vonatkoztatva? 2. Megszűnő Bt-vel kapcsolatosan szeretnék kapni információt. A Bt. veszteséges, és a saját tőkéje is negatív. Működési időszakában a készpénzes számlák fedezetére a tulajdonos készpénz befizetést eszközölt több alkalommal. A végelszámoláskor, a vagyon felosztásnál a társaság vagyonát felosztani nem lehetséges. A Bt. a tulajdonos felé az előirt kötelezettségét teljesíteni nem tudja. Lehet-e pótbefizetésként kezelni a működési időszakban befizetett összegeket, vagyis a saját tőkébe felkerülhet-e a pénztárba befizetett összegek? Ilyen esetben van-e adófizetési kötelezettség? Ha nem kezelhető ilyen formában, a helyes megoldás milyen adófizetési kötelezettséget von maga után mind a Társaság, mind pedig a tulajdonos tekintetében?
  • bevásárlókosár

    2012. október 26. 7:00

    A társaságok év végi promóciós, akciós időszakának tervezésékor fontos tisztában lenni az árengedmények, ajándékok, marketing eszközök (áruminta, ajándékcsomag) általános forgalmi adózásával – nem mindegy, ugyanis mi fog majd szerepelni a számlán vagy a könyvelésben. Ebben a cikkünkben a skontóval foglakozunk részletesen.

    bookmark
  • Elengedett kölcsön

    2012. május 3. 12:44

    Egy Kft. olasz partnerének adott kölcsönt 2009. évben A kölcsönt 2011. évben elengedte. A magyar társaságnak milyen adózási kötelezettsége keletkezik. Keletkezik-e az olasz partnernek adó-, illetékfizetési kötelezettsége?
  • Tagi kölcsön elengedés illetéke

    2013. március 11. 10:43

    Végelszámolás alatt álló társaságban levő tagi kölcsön tartozást a magánszemély tag elengedi 55.000 Ft értékben. Ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség van-e, mivel az összeg 150.000 Ft alatt van?
  • ÁFA fizetés, visszaigénylés

    2014. október 17. 10:01

    Uniós cég (szlovák cég), a Z-Cesta, s.r.o uniós adószámmal (közösségi adószámmal) rendelkezik. Magyarországon munkát vállal, útalap építést. Saját szlovák rendszámos gépjárművével szállítja a zúzottkövet, amit Magyarországon vásárol meg a munkához. Magyar alvállalkozókat alkalmaz szegélykő építési munkálatokra. AZ ÁFA HOGYAN FIZETENDŐ MEG? 1. Amikor a szlovák cég árút vásárol Magyarországon, de nem viszi ki az országból, mert beépíti a vállalt munkához? 2. Hogyan fizeti meg a magyar alvállalkozója után az ÁFÁ-t, esetleg hogyan igényli vissza?
  • Kettős adózás

    2014. október 16. 11:36

    Magyar állampolgár Katarban mérnöki, szakértői tevékenységet folytat magánszemélyként osztrák bejegyzésű cégnek - amely cég katari cégnek dolgozik - 2014 januárjától 2014 decemberéig. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar, katari egyezményről szóló 2012. évi XV. törvényt hogyan kell ez esetben értelmezni? E tevékenység után melyik országban, és hogyan kell adózni? Ha Magyarországon, akkor milyen adó és/vagy járulékokat kell fizetnie?
  • Reklámadó

    2014. október 18. 15:10

    Szeretném megkérdezni, hogy ha a hírdetést közzétevő nem ad nyilatkozatot, akkor a TA alapba vissza kell tenni a hírdetési költségeket? Van erre valami összeg vagy területi hatály?
  • Tgyás és táppénz jogosultság

    2014. október 17. 16:08

    Érdeklődni szeretnék, hogy egy egyszemélyes könyveléssel foglalkozó Kft tagja és egyben személyesen közreműködő tagja és ügyvezetje, ha elmegy szülni, de a szülési szabadság alatt továbbra is személyesen közreműködik a cég tevékenységében, mert nincs más alkalmazott, akkor neki jár-e a táppénz, tgyás és gyed, ha nem vesz fel jövedelmet a személyes közreműködésért? Valahol azt olvastam, hogy nem jár a tgyás ha hatósági engedélyhez kötött tevékenységét személyesen folytatja bármilyen jogviszonyban. Ez azt jeleni, hogy egy egyszemélyes könyveléssel foglalkozó Kft személyesen közreműködő tagjának nem jár a tgyás, ha személyesen közreműködik a cége tevékenységében, annak ellenére, hogy külön díjazást nem kér a személyes közreműködésért?
tovább

Újdonságok

  • internet

    Több tényezőtől függ, az adó mekkora hányadát hárítják tovább a szolgáltatók.

  • Rogán Antal

    A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg.

  • szemet_bolygó

    Jövőre termékdíjas lesz a mosószer, a szappan, az irodai papír, s még a művirág is.

  • internet

    A jövő évre tervezett adóváltozásokat (is) tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat társadalmilag és gazdaságilag egyik legérzékenyebb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/ gigabyte nagyságú adótétel. A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó