Cikkek
(31)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(87)

Összes prémium cikk böngészése

  • Alanyi mentes Kft gépjármű vétel-eladás

    2017. november 23. 15:31

    Alanyi mentes Kft Közösségen belül használt gépjárművet vásárol magánszemélytől. Áfa szablyai szerint beszerzéskor és majd értékesítéskor keletkezik e Áfa fizetési kötelezettsége?
  • akta_irat_cégvezető

    2017. november 23. 6:30

    Számos vállalkozás számára előnyös lehet a kisvállalati adó választása, de még nem tekinthető igazán elterjedt ez az adózási lehetőség. Cikksorozatunk első részében körbejárjuk a KIVA választásának feltételeit és az adó megállapításának módját, majd a következő részben különféle példákkal világítjuk meg a KIVA előnyeit.

    bookmark
  • Áfa visszaigénylés

    2017. november 22. 17:38

    Teljesen újonnan, a napokban lakásépítésre alakuló projekt cég 27 % -os áfa tartalommal építési teleket vásárol, bejegyzését követően szinte azonnal. Kérdés, hogy a telekvásárlással kapcsolatos áfa összegét (mely magas összeg lesz) azonnal visszaigényelheti - e, úgy hogy még semmi bevétele nem volt, és nem is lesz, amíg az elkészül lakások értékesítése meg nem történik, de likviditási okokból az építkezés miatt az áfa összegére szükségük lesz. Természetesen az ingatlan azonnal utalással fizetésre kerül. A vállalkozás az ingatlannal kapcsolatos ügyleteket (értékesítés, bérbeadás) áfakörössé tette.
  • Közüzemek számlázása

    2017. november 22. 17:24

    Egy szervezet ingatlan bérbeadását nem tette áfa körössé, így arról áfa mentes számlát bocsát ki. A közüzemek továbbszámlázását külön megállapodásban - nem a bérleti szerződés keretében - szabályozzák (pl: nm méter arányos számlázás, mert nincs külön mérőóra), és külön számlázzák. Kérdésünk az, hogy ebben az esetben 27 % -os áfa tartalommal kell a közüzemi díjakat továbbszámlázni, vagy áfa mentesen? ( az alaptevékenységhez kapcsolódó adómentes kulcs felvétele mellett)
  • Személygépkocsi bérlet, nyílt végű lízing

    2017. november 22. 14:36

    Bérbeadással foglalkozó cég személygépkocsikat vásárol nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban bérbeadási céllal. Az autók átvételekor még nincs konkrét bérbevevő, ezeket folyamatosan keresi. Az aktiváláskor kapott számlákban szereplő Áfát visszaigényli, a havi díjaknál a tőkére jutó ÁFÁ-t szintén visszaigényli. Ezzel kapcsolatosan lenne pár kérdésem: - A Bérbeadó cég eddig csak hosszú távú bérletet nyújtott, személygépkocsit még nem adott bérbe. Az autókat megvette októberben, de még nem minden járműre van bérlője. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben visszaigényelhető-e a személygépkocsi áfája? A 125. § (2) bekezdés b) ponthoz elegendő-e a bérbeadási szándék, az, hogy az autókat saját használatban nem használja, bérbeadásig idegen helyen tárolja, csak leendő bérbevevőnek való bemutatás céljából használják? - Az egyik autót Bérbeadó cég decembertől leányvállalatának adja bérbe, akivel egy Áfa csoportban van. A leányvállalat nem vezet útnyilvántartást (céges-magán használat nincs elkülönítve), ezért a bérleti díj Áfá-ját nem igényelné vissza, ha 3. személytől bérelné. Az anyavállalat ebben az esetben a részére kiállított havi lízingdíj számlában szereplő Áfá-t visszaigényelheti? Az autó üzembe helyezésekor merült fel üzembe helyezési díj, mely ÁFA-t tartalmazott, és beruházásként lett elszámolva. Ez vissza nem igényelhetővé válik visszamenőlegesen? - A nyíltvégű pénzügyi lízing szerződésben futamidő végére meghatároznak egy maradvány értéket, melynek kifizetésével az eszköz a Bérbeadó cég tulajdonába kerülhet, ilyen irányú nyilatkozat esetén. A jármű aktiválásakor a Bérbeadó cégnek ezt a maradványértéket kell beállítania a tárgyi eszköz értékcsökkenés meghatározásánál a kartonon, mint maradványérték? Vagy ez a két maradványérték eltérhet egymástól? - Amennyiben a futamidő végén nyilatkozik a Bérbeadó cég, hogy harmadik félnek számlázza ki a lízing cég a jármű maradványértékét, akkor a bérbeadó könyveiből hogyan kerül ki majd az eszköz? A lízingbe adó cég a maradványértékről szóló számlát közvetlenül 3. félnek állítja ki.
  • Tartós befektetési számla 2. rész

    2017. november 22. 12:33

    (folyt.) A NAV a feltett kérdésre a következő egyértelmű választ adta: „A tartós befektetésből származó jövedelmet a kifizetőnek az Szja tv.67/B. § (1) bekezdése szerint kell megállapítania. Ennek alapján tartós befektetésből származó jövedelemnek a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része minősül. E jogszabályhely alapján a TBSZ számla felbontásából keletkező jövedelmet a kifizetőnek úgy kell megállapítania, hogy a számla megszüntetésekor keletkezett bevételből le kell vonnia a lekötött pénzösszeget. és, az így megállapított összeget vagy a TBSZ számla megszüntetésének napján vagy a megszüntetés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani forintra.” Ezt a NAV által írott levelet elküldtem a pénzintézethez, de az továbbra is kötötte magát a korábbi válaszához. Véleményem szerint a pénzintézet tévedése ott van, hogy a pénzmozgást bevételnek, illetve költségnek tekinti. Szerintem azonban a pénzmozgás az nem költség. Az nem költség, hogy a saját pénzemet egy hitelintézetnek kölcsön adom, hiszen az továbbra is az enyém. Az nem bevétel, ha az általam kölcsönadott pénzemet visszakapom. Bevétel a kettő közötti különbség, jelen esetben a kapott kamat. A pénzmozgás nem bevétel, és nem költség. A pénzintézet erre azt felelte, hogy ilyet Ő soha sem állított, pedig három levelében is a Szja tv. 5.§ (1) re hivatkozott. Ezután már csak a Szja tv 67/B. § (2) bekezdés előírására hivatkozott, hogy ott szerepel az árfolyamnyereség kifejezés. Ez igaz, de a törvényben a felsorolásban csak zárójelben szerepel, ráadásul a felsorolásnál nincs mellérendelve, hogy mi-mire vonatkozik. (pl.: a kamat az a betétekre, árfolyamnyereség az értékpapírokra, ügyleti nyereség a csereügyletekre vonatkozik). A pénzintézet pedig mindet mindenre érti. A pénzintézet soha egyetlen tartós befektetési számlához kapcsolódó pénzügyi bizonylaton nem tüntette fel a számlán lévő EUR forint értékét. Találtam ugyan egy nagyon jó összeállítást az Adókódex 2016/9. számában a tartós befektetési számlákkal kapcsolatban, de erre az esetre sajnos abban sem találtam magyarázatot, ezért kérdésem a következő: Jól gondolom-e, (a NAV-tól kapott tájékoztatóval összhangban), hogy a számlára 2012. évben, mint gyűjtőévben EUR devizanemben átutalt összeg, valamint a megszakításkor a deviza folyószámlámra visszautalt EUR összeg különbözetének a megszakítás napján érvényes MNB árfolyamon átszámított összege az adó alapja, és ennek 10%-a a megfizetendő adó? Szakmai érveléssel és esetleg jogszabályi hivatkozással alátámasztott válaszukat előre is köszönöm.
  • Tartós befektetési számla 1. rész

    2017. november 22. 12:32

    Megtakarításom egy részét EUR devizában tartottam. Miután bevezették a kamatadót, 2012. január 01-től az SzJA törvény lehetővé tette, hogy a 67/B.§ előírása alapján „Tartós befektetési szerződés” köthető egy pénzintézettel, és a megtakarítást EUR devizanemben is elhelyezhető a tartós befektetési szerződés alapján, megtakarítási számlán. A 67/B.§ (3) b) pontja szerint a megtakarításomat megtakarítási számlán kamatozó bankbetétben helyeztem el. A betétben elhelyezett összeget különböző időszakokra lekötöttem, mivel így magasabb volt az elérhető kamat. 2016-ban azonban a pénzintézet által adható legmagasabb kamat csupán 0,2%-volt, ezért úgy gondoltam, hogy mivel a 2012. gyűjtő évet már három évvel meghaladta a megtakarítás ideje, lehetőségem van a kedvezményes 10%-os adó megfizetésével felmondani a számlát, és az ugyanannál a pénzintézetnél vezetett devizaszámlára jóváírt összeget az államkincstárnál helyezem el tartós befektetési számlára, „Prémium Euro Államkötvény” formájában. Az eddig leírtakra egy számszaki példával szeretnék rámutatni: 2012. gyűjtőévben elhelyezett összeg 80.000 EUR 2016. (gyűjtőév + 3év leteltével) jóváírt összeg 85.000 EUR Kapott kamat, azaz JÖVEDELEM 5.000 EUR Úgy számoltam, hogy a jövedelem a bankbetétben elhelyezett összeg, és a jóváírt összeg különbözete (azaz 5.000 EUR) a jóváírás napján érvényes MNB árfolyamon számított összege lesz, és az így számított összeg az adó alapja, és ennek 10%-a az adó. Adó alapja (310 HUF/EUR jóváírási árfolyam) 1.550.000 HUF Fizetendő adó (10%) 155.000 HUF A meglepetés 2017 év elején ért, amikor megkaptam a pénzintézet által kiállított jövedelemről szóló igazolást. Pénzintézet által kiadott jövedelemigazolás 3.550.000 HUF Fizetendő adó 355.000 HUF A pénzintézet a miértre a következő magyarázatot adta: Az SzJA tv. 5.§ (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Újabb levélváltásra még kiegészítette az 5.§ (7), valamint a 6.§ (1) a) és b) pont előírásaival. A pénzintézet ez alapján a következő számszaki levezetést mutatta be: Befizetett összeg (a bank szerint költség) a befizetés napján érvényes MNB árfolyammal számolva (285HUF/EUR) 80.000x285=22.800.000 HUF Felmondáskor jóváírt összeg (a bank szerint jövedelem) a jóváírás napján érvényes MNB árfolyammal számolva 85.000x310=26.350.000 HUF Számított jövedelemadó alapja 3.550.000 HUF Fizetendő adó (10 %) 355.000 HUF Ezt továbbra is vitattam és levélben kerestem meg a NAV ügyfélszolgálatát. (folytatás a következő kérdésben)
  • Kizárólag készpénz vagyonnal beolvadó kft- a megválaszolt kérdés kiegészítése

    2017. november 21. 15:44

    Köszönettel Vettük Veres László szakértő Úr válaszát a fenti kérdésünkre. A válaszban a törvényi hívatkozások szakasza után, a válasz első két bekezdésében egyértelműen arról van szó, hogy a befogadó társaságnál sem illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, sem "társasági adóalapot módosító és, így fizetési kötelezettség sem." A válasz további bekezdéseiben azonban arról van szó, hogy amennyiben tejesülnek az Itv. ajándékozásra vonatkozó feltételei, akkor ajándékozási illetéket is kell fizetnie a befogadó társaságnak, és a Tao. tv, értelmében térítés nélküli eszközátadásnak minősül. Kérem a Tisztelt szakértő Urat, hogy a fenti -az én olvasatomban egyelőre ellentmondásos- válaszát szíveskedjen pontosítani. Továbbra is arra keresem a választ, hogy a beolvadás során a befogadó társaságnak keletkezik-e illetékfizetési és adóalapot növelő kötelezettsége a beolvadó társaság készpénzvagyonát illetően? Szíves válaszát ezúton is köszönöm!
  • Bontás hatósági tudomásulvételi eljárás nélkül

    2017. november 21. 13:44

    Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanon felépítmények és térburkolat bontásával bízott meg egy vállalkozót. A bontási munkák számlázásával, áfa kötelezettségével kapcsolatos a kérdésünk. Meghatározott bontási szolgáltatások az építési jogszabályok alapján már 2013. január 1. óta nem engedélykötelesek, hanem csupán hatósági tudomásulvételhez voltak kötve. 2016-ban azonban újra változtak a szabályok. A 156/2016 (VI.13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 46. alcímét (59.§, 60.§, 60/A.§) és ezzel 2016. április 14-től megszűnt a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az építési engedélyhez nem kötött bontási tevékenység megkezdését nem kell bejelenteni az építésügyi hatósághoz tudomásulvétel céljából. Ugyanakkor a 191/2009 (IX.15) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) 22.§ (1) bekezdése alapján kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert. A 24. § (1) bekezdés szerint pedig a 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. A fenti rendelkezések alapján tehát azon nem engedélyköteles bontási tevékenység esetén ahol az építmény terepszint feletti és belső térfogata nem haladja meg az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége nem haladja meg a 1,5 métert: - nem kell kiviteli tervdokumentációt készíteni - nem kell építési naplót vezetni - nem kell a bontás megkezdése előtt bejelenteni a bontás megkezdését hatósági tudomásulvétel végett. A kérdéses munka nem engedélyköteles és nem bejelentés köteles. A bontást mindenféle bejelentés nélkül elvégezheti társaságunk, illetve az azzal megbízott vállalkozó. Sem építési naplót, sem kivitelezési dokumentációt nem kell vezetni ehhez a munkához. Az építésügyi jogszabályok változásával és a tudomásulvételi eljárás megszüntetésével kapcsolatban az ÁFA törvény tudomásunk szerint nem változott. Így kérdésünk az, hogyan kell az áfa kötelezettségét megítélni ennek a bontási munkának, hogyan kell a vállalkozónak számláznia, egyenes, vagy fordított adózás alkalmazásával?
  • Ingatlan értékesítés

    2017. november 21. 12:28

    Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 ha területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 m2-es épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az ÁFÁ-s számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az ÁFA tv. 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az Áfa kötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az Áfa tv. 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell e alkalmazni?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.