Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(66)

Összes prémium cikk böngészése

  • pénz_fizetés

    2012. július 19. 7:55

    A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.

    bookmark
  • pénz_fizetés

    2012. július 10. 7:00

    Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak - különösen a kisvállalkozásoknál - riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.

    bookmark
  • Vám áfa visszaigénylése

    2014. augusztus 27. 9:28

    Társaságunk közösségi beszerzés keretében vásárolt élelmiszeripari feldolgozó gépeket, melyek társaságunk telephelyén beüzemelésre kerültek. A szerződésünk szerint a gépek garanciális időtartalma alatt bizonyos meghibásodott alkatrészeket a szállítónak garanciálisan cserélnie kell. A szállító egy nemzetközi multi cég, akinél a tartalék alkatrészeket a kanadai leányvállalat gyártja és küldi ki a szükséges helyre. Mivel a tartalék alkatrészek Kanadából érkeznek így azok vámolásra kerülnek, a NAV határozatban megállapítja vám áfát, esetleg vámot, melyet mi a határozat alapján befizetünk. Az áru egy ún. Commercial Invoice (kereskedelmi számla) okmánnyal érkezik, melyet a kanadai cégnek mellékelnie kell, ahhoz hogy a vámoltatási eljáráson át tudjon esni a termék, de ezen okmány kiállítására csak és kizárólag a vámoltatási eljárás miatt van szükség. Társaságunknak a számlát nem kell kifizetnie, mivel garanciális alkatrészről van szó, a számlát nem is szerepeltetjük könyveinkben. Kérdés, hogy a kivetett vám áfát visszaigényelhetjük-e a számla bekönyvelése nélkül?
  • Követelés vásárlás

    2014. augusztus 26. 9:30

    Egy belföldi adóalany társaságnak volt egy bankkal szemben kb. 140 millió forintos tartozása /hitel+kamatok+késedelmi kamatok/. Ezt a banki követelést egy cég megvásárolta a banktól, nincs információnk róla, hogy mennyiért. Ezt, a megszerzett követelést a megszerző cég el szeretné adni a mi /kérdező cég/ cégünknek 100 ezer forintért. Kérdésünk, hogy számviteli nyilvántartásainkba hogyan, milyen értéken vegyük fel ezt a többet érő, de ténylegesen csak 100 ezer forintért megszerzett eszközt. A tervek szerint a 100 ezer forintért megvásárolt követelés 50 %-át kérdező cég elengedi /ingyen/ a kötelezett felé /ki felé kell elengedni, eredeti cég, bank, attól megvásárló cég?/. Az elengedést hogyan vezessük ki a könyvekből, milyen adózási következményei vannak? Áfa felmerülhet-e, társasági adóalapnál milyen következményei lesznek? A maradék /fél követelés/ várhatóan be fog több év alatt folyni, azt hogyan kezeljük le, milyen számviteli, adózási következményei lehetnek?
  • Rehabilitációs ellátás mellett ügyvezető

    2014. augusztus 21. 10:50

    Végezhet-e ügyvezetői tevékenységet valaki egy kft-ben rehabilitációs ellátás mellett, és milyen feltételekkel? Milyen jogviszonyban lehet és érdemes foglalkoztatni? Megoldható-e, hogy nem kér javadalmazást, így nem fizet járulékot? Kell-e ebben az esetben fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy biztosított rehabílitációs ellátottként?
  • Zrt. TBSZ

    2014. augusztus 22. 12:31

    2013 év előtt zrt. részvényei TBSZ-re lettek helyezve, mely lehetőséget 2013.01.01.-től az Szja törvény megszüntetett. A 2013 év előtt TBSZ-en levő részvények után az osztalékot meddig lehet adómentesen elhelyezni?
  • Reklámadó kötelezettség megrendelő esetén

    2014. augusztus 22. 12:38

    Egy már 10 éve működő kft. egy rally verseny szervező cégtől hirdetés és reklámszolgáltatást tartalmazó számlát kapott 2013. októberében. A számlának a végösszege 17 millió forint (áfa-val növelt bruttó érték) volt. A számla több verseny reklámszolgáltatását tartalmazta. 2014.évben eddig még nem vett igénybe reklámszolgáltatást a cég. Még nem tudni előre, hogy a hátra lévő hónapokban igénybe vesz–e reklámszolgáltatást. Egy másik cég, amely kapcsolt vállalkozási viszonyban van a kft-vel, 10 millió forint bruttó értékben vett igénybe reklámszolgáltatást a 2013. évben. Egy számlán egy összegben szerepelt ez az összeg. A kapcsolt vállalkozás sem vett még igénybe reklámszolgáltatást 2014. évben mostanáig. Azt szeretném kérdezni, hogy nyilatkozatot kell–e kérni a kft-nek, és a kapcsolt vállalkozásnak a 2013. évben reklámszolgáltatást nyújtó cégtől? Amennyiben kell nyilatkozat, és nem kapnak, akkor a két megrendelő cégnek kell adóelőleg bevallást benyújtani a NAV részére szeptember 22-ig? Nem világos, hogy szeptember 22-ig a 2013. év adatai alapján előleg bevallást vagy már a 2014.évi adatok alapján kell bevallást benyújtani vagy sem? Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben egy kft. egy kapcsolt vállalkozásnak weboldalkészítést és marketing szolgáltatást (Benne keresőoptimalizálás, domain szolgáltatás, hírlevél kiküldés, márkaépítés) számláz át 2014.évben havonta, akkor kell nyilatkozatot adnia a megrendelő részére? A szolgáltató cég marketing szolgáltatásból származó árbevétele nem haladja meg a reklámadó kötelezettség határértéket.
  • KATA - szállítói előleg, bevételszerzés időpontja

    2014. augusztus 22. 14:36

    Kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartózó egyéni vállalkozó 2013 év végén szállítói előleget vesz fel, aminek tényleges teljesítése 2014 márciusában történt meg. A KATA-s vállalkozó egyébként ennek a vállalkozásnak több, mint 1 millió Ft értékben nyújt szolgáltatást mind a két adóévben. A szolgáltatást igénybe vevő vállalkozásnak a felvett előleget a 2013-as vagy a 2014-es adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, illetve a KATA-s egyéni vállalkozónak ez az előleg melyik adóévi bevétele lesz?
  • Munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel

    2014. augusztus 26. 10:58

    Egyik munkavállalónk lakást szeretne vásárolni, és ehhez szeretnénk - mint munkáltató - lakáscélú hitelt nyújtani részére. Az SZJA tv. 72. (4) f. pontjában leírtaknak megfelelően adhatunk-e neki adó- és kamatmentes kölcsönt, ha igen, maximum milyen összegben és futamidőre? Kizárólag hitel nyújtására lenne lehetőség, az adómentes lakáscélú támogatást a cégvezetés nem preferálja.
  • pénzügyi lízing - bérbeadás

    2014. augusztus 12. 16:36

    Az új Ptk hatálybalépésével az Szvt. pénzügyi lízingre vonatkozó meghatározása is változik. Kérdésem az alábbi, cégünk egyik fő tevékenysége fénymásológép és nyomtató bérbeadása. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy március 15-étől kezdve, az időpont után kötött szerződéseinket is e szerint kell nézni? Tehát nem bérletről hanem pénzügyi lízingről kell beszélni? Mi van abban az esetben, amikor nemcsak bérleti, hanem bérleti és azzal egybekötött szolgáltatási szerződésünk van? Hogy alakulnak, változnak a könyvelési tételek?
tovább

Újdonságok

  • uzeltek

    Az adóellenőrök a kereskedők kétharmadánál találtak szabálytalanságot a főváros két népszerű távol-keleti termékeket árusító üzletközpontjában, az esetek több mint felében eltitkolták bevételeiket - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

  • kutya

    Az állatok csempészése és illegális szaporítása elleni fellépésben segíti egymást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Országos Állatvédőrség Alapítvány, illetve a Cerberos Állatvédő Egyesület. A megállapodásban, amelyet a NAV írt alá a két civil szervezettel, szerepel az állatviadalok megakadályozása is.

  • MNB

    A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazásával adósságfék-szabályozást vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) január elsején - közölte a jegybank.

  • vezeték

    A harmadik rezsicsökkentési törvénynek megfelelően megjelent a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet módosításáról, amely tartalmazza a szolgáltatók által alkalmazható maximális áramtarifadíjakat szeptember elsejétől.

  • internet

    „Az internet nem jogmentes terület” – mondta ki az Alkotmánybíróság a május végi, kommentelésről, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségről szóló határozatában. A határozat nyomán ismét előtérbe kerül az internettel, annak szabályozásával összefüggésben számos olyan probléma, amelyeket a jogilag nehezen megfogható, vagy akár megfoghatatlan jelzővel illethetnénk.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés