Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(76)

Összes prémium cikk böngészése

  • pénz_fizetés

    2012. július 19. 7:55

    A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.

    bookmark
  • pénz_fizetés

    2012. július 10. 7:00

    Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak - különösen a kisvállalkozásoknál - riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.

    bookmark
  • Ukrán import Csehországba értékesítés

    2014. július 30. 12:37

    Tisztelt Dr. Cserteg Rita! Köszönöm, azonban kérdésemre adott 2014.07.23-i válasza nekem nem teljesen egyértelmű. A cseh cég nem pénzügyi képviselője a magyar cégnek, hanem a vevője. Ő vámkezeltet Csehországban, a vámhatározat neki szól, abban a magyar cég nem szerepel, csak az ukrán és a cseh. A magyar cég befogadja az ukrán import számlát, viszont nincs vámhatározata (mivel Mo-ra nem érkezik az áru, s a cseh vevő vámkezelteti Csehországban), hogyan szerepeltesse ezt az ÁFA-bevallásban? Számviteli oldalról is kezelni kell az árubeszerzést, vagyis az ukrán számlát könyvelik. Másik probléma: ha az értékesítésről nem állíthat ki a magyar cég a cseh vevőnek számlát, akkor hogyan jelentkezik az értékesítés a könyvelésben (ezt esetleg számviteli bizonylatként kezelt számlával meg tudja oldani), valamint az ÁFA-bevallásban? Az ÁFA tv 25-29 § vonatkozik az esetre szerintem, de különösen a 29 § (2), mivel a fuvart az ukrán cég végezte. Tehát itt a probléma egyrészt ÁFA oldalról, másrészt számviteli oldalról van. Számvitel szempontjából véleményem szerint mindenképpen szerepeltetni kell mindkét oldalt (beszerzés és értékesítés is). ÁFA szempontból pedig szintén csak olyan megoldás jöhet szóba, ahol mindkét oldalt egyformán kezelnek, vagyis vagy szerepeltetik az ÁFA-bevallásban a beszerzést és értékesítést is, vagy egyiket sem (ha az egész ügylet magyar ÁFA hatályán kívüliként kezelhető). Kérem szíves mielőbbi részletesebb válaszát! Előre is nagyon köszönöm!
  • Egyéni vállalkozó készletének megszűnése utáni  értékesítése

    2014. július 30. 9:45

    Egyéni vállalkozó megszüntette vállalkozását. A megszűnésekor megmaradt árukészlete 2M ft volt nettó értéken, amelyet jelen esetben a megszüntetés miatt értékesítendőnek kell tekinteni, így ezután az adót és az áfát befizette. Így átkerült a magánszemély tulajdonába. Ugyanez a magánszemély működtett egy egyszemélyes KFT-t, amelynek szeretné eladni ezt a már leadózott árukészletet, amely már a magánszemély tulajdona. A kérdés a következő: 1, Hogyan tudja magánszemély értékesíteni az árut a KFT részére, magászemélynek szükséges-e számlát kiállítania vagy szerződésbe kell foglalni az ügyletet? 2, Magánszemély milyen értéken (Áfás vagy nem áfás)értékesítheti a készletét a KFT részére? 3, A KFT hogyan számolhatja el költségként a magánszemélytől megvásárolt árut (szintén áfás/nem áfás)? 4, Ez az ügylet magánszemély és a saját tulajdonában lévő KFT között kapcsolt ügyletnek tekintendő?
  • Látványcsapatsport támogatás elszámolása

    2014. július 30. 9:57

    Egyéb szervezetek bevételeinek elszámolásánál a kapott támogatásokat alapítói támogatások, költségvetési támogatások és egyéb támogatások csoportosításban kell elszámolni. A gazdálkodó szervezetktől kapott látvány csapatsport támogatásokat melyik kategóriába kell besorolni? Jól gondolom, hogy egyéb vállalkozásoktól kapott támogatásnak tekintendő? Ha igen akkor igaz rá az a szabály, hogy a tárgyévben kapott támogatást, ha az adott évben a szervezet nem használja fel év végén az elhatárolás kettős könyvvitel esetében sem szükséges? Kell különbséget tenni, hogy tárgyieszközre vagy költségek fedezetére használjuk fel a támogatás?
  • Osztrák adószám

    2014. július 23. 10:02

    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. 1. Tényállás bemutatása: 1.1. Társaságunk (magyarországi székhelyű, magyar adószámmal rendelkező társaság) szerződést kötött fémszerkezetű berendezések (gépsorok) bontására egy osztrák GmbH-val, mint Megrendelővel, aki osztrák adószámmal rendelkezik. A bontás helyszíne Ausztria. A berendezési tárgyak bontása nem minősül ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak. 1.2. A bontási tevékenységre társaságunk alvállalkozót vesz igénybe. Az alvállalkozó magyar adóalany. 1.3. A bontáshoz társaságunk gépeket bérel, valamint oxigént vásárol Ausztriában. 1.4. Társaságunk a bontásból származó fémhulladékot megvásárolja a Megrendelőtől. 1.5. A megvásárolt fémhulladékot társaságunk Ausztriában értékesíti. 2. Az 1. pontban bemutatott tényállás alapján kérnénk a segítségüket az alábbi kérdésekben: 2.1. Az 1.4 pont alapján társaságunk az Ausztriában megvásárolt fémhulladékot nem szállítja el Magyarországra, azt Ausztrián belül értékesíti. A gazdasági tevékenység során nem valósul meg EU-s értékesítés, ezért tudomásunk szerint társaságunk osztrák adószám kiváltására kötelezett. Kérjük szíveskedjenek véleményezni, hogy Önök szerint is kötelesek vagyunk-e az osztrák adószám kiváltására. 2.2. Az 1.1 pontban részletezett szolgáltatás az Áfa tv. 37. §. alapján Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnak minősül, ezért az Áfa feltüntetése nélkül az EU-s adószámunkkal számlázhatnánk. A 2.1 pontban leírtak alapján, amennyiben osztrák adószám kiváltására vagyunk kötelezettek a bontási szolgáltatást az Áfa tv.37.§. alapján Áfa feltüntetése nélkül számlázhatjuk vagy osztrák adószámmal, osztrák Áfa feltüntetésével? 2.3. Társaságunk alvállalkozója a bontási tevékenység számlázása során hogyan jár el helyesen? Az Áfa tv. alapján magyar Áfa-val növelt számlát állít ki tevékenységéről társaságunk részére? Nem befolyásolja a számlázásukat társaságunk esetleges osztrák adóalanyisága? 2.4. Az 1.3. pontban leírt oxigénpalackokra Ausztriában osztrák Áfa-val növelt számlát állítanak ki. Kérdésünk: amennyiben társaságunk az osztrák adószám kiváltására kötelezett, akkor a termékek beszerzése során felszámolt osztrák Áfa-t az osztrák adószám kiváltása előtt 14ELEKAFA elnevezésű nyomtatványban visszaigényelhetjük?
  • transzferár nyilvántartási kötelezettség

    2014. július 28. 9:00

    A transzferár nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: 1. Önkormányzati 100 %-os tulajdonú kft. parkoló üzemeltetést is végez, a díjakat az önkormányzat rendeletben határozta meg. Közszolgáltatási szerződést kötöttek egymás közt. Kell-e transzferár nyilvántartás? 2. A közbeszerzési eljárás során elnyert önkormányzati megrendelésekről, valamint épület bérletről kötött szerződéseket is be kell vonni a transzferár nyilvántartásba?
  • Gyermekágyi segély igényléyének elutasítása

    2014. július 23. 9:25

    Terhességi gyermekágyi segélyt igényeltem, de sajnos negatív választ kaptam, fellebbeztem és elutasítottak másodjára is. A határozat szerint csak 201 nap biztosítási idővel rendelkezem. Ha jól értelmezem a 2. elutasító határozatban "javasolják", hogy egyéni vállalkozóként igényeljem újra, de sajnos ott sincs meg a 365 nap, csak abban az esetben, ha a két időszakot, (egyéni váll+alkalmazotti) egybe számolják. Sajnos nem értem, hogy miért nem számolják hozzá a vállalkozói időszakot, pedig véleményem szerint en megfizettem. Sajnos engem senki nem tájékoztatott arról, hogy nem számítják egybe az alkalmazotti és a vállalkozói jogviszonyt. A számításom szerint, így alakul a biztosított napok száma: Egészségbiztosítási járulékot fizettem: 2011.04.05.– től - 2012.10.31-ig egyéni vállalkozóként 2012.11.01.-től – 2013.01.18-ig Alkalmazottként 2013.11.04 –től – 2014. 03.10-ig Alkalmazottként szülés: 2014.03.06, megelőző két év: 2012.03.06-től – 2014.03.05-ig biztosítási napok: 2014-ben 31+28+31=90 nap 2013-ban 18+27+31=76 nap 2012-ben alkalmazottként 30+31=61 nap 2012-ben egyéni vállalkozóként 03.05. utáni időszakban: 26+30+31+30+31+31+30+31 = 240 nap MINDÖSSZESEN: 467 nap Kérdésem, hogy jogos-e az elbírálás, miszerint az egyéni vállalkozói és az alkalmazotti biztosítási időt nem számolják egyben?
  • Importból EU-s értékesítés ÁFA-ja

    2014. július 17. 11:08

    Magyar cég Ukrajnából vásárol terméket, amelyet az ukrán cég közvetlenül Csehországba szállít. Az ukrán számla a magyar cég nevére szól. A cseh partnernek pedig a magyar cég ÁFA mentes számlát állít ki. A cseh partner vámkezelteti stb. ÁFA ügyben a magyar cégnek mi a teendője a beszerzéssel?
  • Külföldi magányszemély belföldi ügyvezetése A1-es igazolás mellett

    2014. július 14. 11:11

    Kérem, hogy erősítsenek meg, hogy ha van egy belföldi cég amelynek a külföldi német magánszemély tagja az ügyvezetője is egyben és ez a német illetőségű ügyvezető nem vesz ki jövedelmet itt Magyarországon az ügyvezetésért és rendelkezik A1-es igazolással, amelyet Németországban adtak ki, akkor nekem erről a magánszemélyről nem kell semmilyen adatszolgáltatást sem teljesítenem havonta nullásan a 1408-as bevallásban, mert neki itt nem keletkezik semmilyen jogviszonya, még adatszolgáltatási szinten sem.
tovább

Újdonságok

  • Varga Mihály

    Nem kap zöld utat  a Népesedési Kerekasztal javaslata, derült ki Varga Mihály szavaiból.

  • kenyér, pékség

    Az adóellenőrök reggeli nyitástól a késő esti zárásig figyelték a pékségekben az eladások számát és értékét, a sütödék online pénztárgépei aznap négyszeres forgalmat jelentettek. A vállalkozással szemben vizsgálat indult - írja közleményében a NAV.

  • bor

    Eddig nem találtak tartályban szabálytalanul érkező szőlőbort az adóellenőrök, akik a múlt héten kezdődött "Prés 2014" akcióban vizsgálták a tartálykocsikat.

  • könyv

    Számos szakmában létfontosságú a szaktudás folyamatos fejlesztése, naprakészen tartása. Ezt felismerve a munkáltatók rendszeresen szerveznek továbbképzéseket, a munkavállalók pedig gyakran önállóan is képzik magukat. Mikor lehet felmondani a tanulmányi szerződést és milyen következményei vannak a szerződésszegésnek? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • ház

    A jegybank közzétette, hogyan kell kiszámolni a devizahiteleseknek visszajáró összegeket. A számítás szerint nem egyszerűen kamatos kamattal jár vissza a jogszerűtlenül felszámított díj, hanem aktuális tőketörlesztésként beszámítva - írta a Portfolio.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés