Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(62)

Összes prémium cikk böngészése

  • pénz_fizetés

    2012. július 19. 7:55

    A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.

    bookmark
  • pénz_fizetés

    2012. július 10. 7:00

    Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak - különösen a kisvállalkozásoknál - riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.

    bookmark
  • határozott idejű elszámolás

    2014. szeptember 18. 10:49

    Építőipari vállalat vagyunk, rendelkezünk aszfalt keverővel. Aszfaltot értékesítenénk partnerünk számára határozott idejű elszámolással. Az lenne a kérdésünk, hogy határozott idejű elszámolás esetén napi számlázásban is megállapodhatunk-e? Tehát az egy nap alatt több tételben fuvarlevélen dokumentált (több teherautónyi) elszállított aszfaltot napi számlázással 1 db számlában tételesen felsorolva tudjuk-e értékesíteni partnerünk felé.
  • adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

    2014. szeptember 16. 12:39

    Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló a Magyar Közlöny 2014.évi 50. számában közzétett 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet előírásainak értelmezéséhez kérem szíves segítségüket. Munkavállalóink részére a lakáscélú felhasználásra felvett hiteleik törlesztéséhez kívánunk támogatást nyújtani. A Rendelet 6.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint: d) a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozó, az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat igazolja. Az alábbi kérdésekben kérjük válaszukat: - ha a támogatást csak a munkavállaló saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett lakossági folyószámlájára tudja utalni a munkáltató (a hitel törlesztő részleteit is erről a folyószámláról vonja a hitelt nyújtó bank), akkor a folyósított támogatás felhasználásának, a hitel törlesztésének igazolásaként elegendő a 2014.évi lakossági folyószámla-kivonatok? Az adómentességhez szükséges a hitelt nyújtó bank igazolása a munkáltató részére? (A támogatás átutalása a munkáltató pénzforgalmi számláját vezető bankon keresztül történne. A munkáltató bankja állítaná ki a Rendelet 2.§ (1) bekezdés szerinti igazolást a munkáltató részére. A munkáltató pénzforgalmi számláját vezető bank és a hitelt nyújtó bank NEM ugyanaz a bank.) - adómentes lesz az a támogatás, amelyet év végén, egy összegben utal a munkáltató a munkavállaló saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett lakossági folyószámlájára és a 2014.évben teljesített hitel törlesztések összege több mint az egy összegben átutalt támogatás? - az egyik bank közzé tett a honlapján egy a lakáscélú hiteltörlesztéshez nyújtható adómentes munkáltatói támogatással kapcsolatos tájékoztatást. Helyes az alábbi tájékoztatás?: "A folyósított támogatás cél szerinti felhasználásának igazolása: Fizetési/pénzforgalmi számlára teljesített utalás esetén a munkavállalónak a vizsgált adóév valamennyi folyószámla kivonatát be kell mutatnia a munkáltató részére, míg a munkáltatónak ezeken a folyószámla kivonatokon kell azonosítania a vizsgált adóévben teljesített törlesztő részleteket. Abban az esetben, ha az adott évben teljesített törlesztés több volt (vagy egyenlő), mint az abban az évben kapott támogatás, akkor a támogatás adómentes."
  • Külföldi tartós kiküldetést teljesítő törzsgárda jutalmának adózása

    2014. szeptember 15. 12:13

    15 éves "loyalty bonus" kifizetés válik esedékessé egy olyan kollégának, aki 2013. szeptembere óta Romániában dolgozik kiküldetés keretében. Hogyan alakul az adó és járulék fizetési kötelezettség ? A kifizetésre kerülő teljes összeg Magyarországon adó és járulék köteles? Esetleg meg kell bontani magyar-román időszakra? Vagy mentesített jövedelemként kell kezelni?
  • Áru selejtezés

    2014. szeptember 18. 12:21

    Egy társaság (tevékenységét tekintve élelmiszer kiskereskedelem) a számviteli politikája szerint akként döntött, hogy a továbbértékesítési céllal beszerzett árukat azonnal költségként ELABÉ terhére elszámolja. A vásárolt árukat pedig december 31-i fordulónappal leltározza. A társaság csak értékbeni nyilvántartást vezet. A vásárolt áruk így különösen a zöldség, hús és tejtermékek esetében gyakran előfordul, hogy az értékesítésre már alkalmatlan árukat selejtezni kell. A selejtezésről általában jegyzőkönyv is készül. Kérdésem egyrészt számviteli, másrészt adózási. A számviteli kérdés: Ha társaság már elszámolta a könyveiben a beszerzett áru értékét, akkor a selejtezett áru természetesen nem lehet ismételt ráfordítás, ezért ebben az esetben hogyan lehet kivezetni a selejtté vált áru értékét. Adózási kérdés: Beszerzéskor a levonható ÁFÁ-t a társaság levonta, viszont a selejtezett áru olyan ÁFA összeget is tartalmaz, ami nem realizálódik, hiszen az nem értékesíthető. Ebben az esetben, mint a vállalkozás köréből kivont árura jutó beszerzéskori ÁFA a fizetendő ÁFA összegét növeli-e vagy negatív előjellel a levonható ÁFA összegét csökkenti a selejtezés időpontjára vonatkozó ÁFA bevallásban.
  • Szolgáltatás számlázása

    2014. szeptember 16. 9:27

    Szolgáltató cég ügyfelei a szolgáltatás ellenértékét előrefizetéssel rendezik. Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan a számlázást úgy, szabályosan csinálni, hogy ne kelljen előleg és végszámlát kiállítani. Az ellenérték megfizetése általában készpénzben vagy kártyával történik, a vevő számlát kér, tehát mindenképpen a befizetéskor a számlát ki kell állítani. Mivel teljesítés sokszor csak hónapokkal később történik, eddig előleg számlát állítottunk ki, majd a szolgáltatás elvégzése után végszámlát. De ez felesleges többlet adminisztrációs terhet és többlet költséget okoz (hiszen a dupla számla kiállítással mind a nyomtatási, mind a könyvelési költség duplázódik). A végszámla mindig nullás, mivel a szolgáltatásnak előre megállapított díja van, ami nem változik. Tehát a kérdés az, hogy lehet-e olyan számlázási módot találni, amivel szabályosan csak egy számlát állítunk ki?
  • Felszámolási eljárás, fordított áfa

    2014. szeptember 12. 14:00

    A Társaság felszámolás alatt áll, tevékenységét folytatta, majd jogerősen egyezséggel megszűnt a felszámolási eljárás, a Társaság "élő". A felszámolás alatt végzett munkákról a részszámlákat fordított áfásan bocsátotta ki (Áfa tv.142.§ (1) g.). Az ügylet egyenes áfás lenne, ha nem lenne felszámolás. A munkák befejezésére és a végszámla (esetleg részszámla) kibocsátására a felszámolási eljárás után kerül sor. Ebben az esetben a felszámolás eljárás befejezése után kibocsátott számlák egyenes vagy fordított áfásak?
  • Céges autó plusz felszereltség munkavállaló általi térítése

    2014. szeptember 12. 11:16

    Cégünknél részletes Car policy van érvényben, amely beosztástól függően bizonyos munkavállalók részére biztosítja a céges autók használatát, céges és magáncélra egyaránt. Új autók beszerzésénél a policy meghatározza az adott pozíciójú munkavállaló számára rendelhető autó felszereltségét, és ebből következően meglehetősen pontosan az árát is, ugyanakkor a munkavállaló rendelhet ugyanabból a típusból magasabb felszereltségű modellt illetve plusz kiegészítőket, amennyiben a gépjármű politikában meghatározott keretösszeg feletti rész számla szerinti, bruttó árát maradéktalanul megtéríti a cégnek. A térítést megállapodás szerint átutalással, készpénzzel, vagy bérből levonással (részletekben) is lehet teljesíteni. Ezek a feltételek akkor sem változnak, ha az autó beszerzését követően a munkavállaló akár a következő héten távozik a cégtől, a plusz térítés összege nem jár vissza. Az autó mindig a számla szerinti bruttó értéken kerül aktiválásra a tárgyi eszközök között. Mivel személyautókról van szó, ÁFA-t nem igénylünk vissza a beszerzés után. Milyen bizonylatot kellene kiállítani erről a munkavállaló felé, illetve minek minősíthető ez a tranzakció? Terheli-e ezzel kapcsolatban ÁFA fizetési kötelezettség a céget?
  • Nyugdíjas segítő családtag

    2014. szeptember 2. 11:28

    Az lenne a kérdésem, hogy egy nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjast (feleség) foglalkoztathat-e díjazás nélkül az egyéni vállakozó férj?
tovább

Újdonságok

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó