Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(84)

Összes prémium cikk böngészése

  • Adóellenőrzésre fordított idő, elévülés, iratpótlás új eljárásban

    2016. május 24. 13:48

    Tisztelt Hölgyem/Uram! 2014-ben indult nálunk iparűzési adó ellenőrzés a 2008-2010. évek adókötelezettségeinek tekintetében. 2014. decemberében született meg az elsőfokú határozat, amelyre mi határidőn belül, de már a következő évben, 2015. január közepén fellebbezést nyújtottunk be. 2015. tavaszán a II. fokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezte az I. fokú hatóságot a még megvizsgálandó körülmények megjelölésével. Az első fokú hatóság ezt követően a másodfokú hatóság határozatára és az Art. 95. § (4) bekezdésére való hivatkozással iratpótlás keretében kérte be a másodfokú hatóság által megjelölt körülmények vizsgálatához szükséges iratokat. Most, 2016. május 10-én vettük kézhez az ismételt eljárás I. fokú határozatát, amelyben mindhárom évre vonatkozóan, így 2008-ra is tettek megállapításokat. A fent nevezett 2015. tavaszi-nyári új vizsgálat és a most kézhezvett határozat között egyszer kaptunk értesítést arról, hogy az adóhatóság vezetője meghosszabbítja az ügyintézési határidőt, de a most kézhezvett határozatig többszörösen meghaladták az értesítőben megjelölt meghosszabbítási határidőt. Mi nem értünk egyet egyébként a megállapításokkal, így mindenképpen ismét fellebbezésre fog sor kerülni a részünkről. Ennek összeállítása kapcsán merültek fel bennem a következő kérdések: - Minket adózókat is köt pl. a fellebbezési határidő, ha nem tartom be, nem érvényes a fellebbezésem. Az alapján tehát, hogy az adóhatóság nem tartotta be a saját maga által meghosszabbított határidőt, nem lehet az egész eljárást érvénytelennek, semmisnek, a megállapításokat hatálytalannak tekinteni? - Ha a másodfokról dobták vissza az ügyet első fokra, hogy megismételjék az eljárást, és ennek keretében további iratokat kérnek be, álláspontom szerint ezt nem lehet iratpótlásnak tekinteni, ez csak az adóhatóság trükközése a saját mulasztásának eltusolására. Iratpótlás ui. szerintem akkor történne, ha mi nem előírásszerűen járunk el, nem adjuk be az iratokat, de itt az ő mulasztásukat állapították meg másodfokon. Mi az Önök álláspontja, ez iratpótlásnak minősül vagy nem? - Végül az új I. fokú határozatban hivatkoznak az Art. 164. § (13) bekezdés a) pontjára, amely alapján új eljárásra való kötelezés miatt 12 hónappal meghosszabbodott az elévülési határidő. Azonban mivel az új I. fokú határozat 2016. áprilisában kelt, mi május 10-én vettük kézhez, a 2008. évvel kapcsolatos adókötelezettségek megállapításához való jog már ezen jogszabályban megfogalmazottak (tehát a 12 hónappal való meghosszabbítás) ellenére is elévült 2015. végén. Jól gondolom-e ezt? (Nem volt önellenőrzésünk a 2008. évvel kapcsolatban, amely alapján az elévülési idő újraindult/megszakadt volna.) Illetve az elévülést meghosszabbíthatja-e a második pontban írt iratpótlás, mivel annak idejét az eljárási időbe nem számították bele? Mivel június 9-én lejár a fellebbezési határidő, ha lehetőségük van rá, legyenek szívesek mielőbb választ küldeni, hogy az abban foglaltak alapján tudjam összeállítani a fellebbezést. Előre is nagyon köszönöm.
  • Őstermelő EHO fizetése

    2016. május 24. 8:37

    A tételes költségelszámolást választó , egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tevő őstermelőnek hogyan kell megállapítani az EHO kötelezettségét? Levonhatja-e a járulék alapját képező jövedelmet, ha nem fizet járulékot, mert családi kedvezményt érvényesít? A járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevételének a 20 %-a.
  • Alanyi mentes e.v. haramdik országbeli szolgáltatásnyújtása

    2016. május 20. 16:24

    Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó ügyfelem egyesült államokbeli partnerének nyújtott oktatási, tanácsadási szolgáltatást Srí Lankán. Kötelezett-e ebben az esetben ügyfelem áfa-bevallás benyújtására vagy az Art. rendelkezései kizárólag a közösségi ügyletek vonatkozásában alkalmazandók? Válaszát előre is köszönöm.
  • külföldi telephely vesztesége esetén progresszív mentesítési  szabály

    2016. május 20. 15:00

    A 1529 sz. Tao. bevallás és a nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján tisztelettel kérem segítő szakmai iránymutatásukat. Egy gazdasági társaság külföldi telephelye piacvesztés miatt 2015. évben veszteséges volt. Magyarországon végzett tevékenysége nyereséges volt. Teljes mentesítés esetén a Tao. alapja pozitív összegű lett volna, mert a külföldi telephely teljes évi veszteségével a 05. sorban mentesítette volna a Tao. alapját. A progresszív mentesítés szabály alkalmazásával 2015.01.01.-2015.07.24. közötti időszakra eső jövedelmet (veszteséget) naptári nap arányában számszerűsítette. A Tao. bevallás 1529-01-01. lap 05. sz. sorában ennek megfelelően a külföldi telephely veszteségének időarányos része került az adóalapból kiemelésre. A 2015. 07. 25.- 2015. 12. 31. időszakra eső veszteség adóalapra gyakorolt hatása miatt a 06. sor negatív adóalapot tartalmaz. Kérdés, hogy a 06. sorban kimutatott negatív adóalapból, hogyan lehet a kitöltési útmutatóban leírtak alkalmazásával kiemelni a külföldi jövedelem (veszteség) adóját, és a 09. sorban meghatározni a Magyarországon fizetendő Társasági adó összegét. Tisztelettel
  • Tulajdoni résztől eltérő vagyonszerzés adózása II

    2016. május 20. 14:59

    Előzmény: A szétválási terv azt tartalmazza, hogy a szétváló tagok az írásban kötött megállapodásuk szerint milyen mértékű üzletrészt visznek ki az eredeti társaságból. A kivitt üzletrész egy másik vállalkozásban működik tovább. Az előbbiekben vázolt átalakulást a társasági és osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI.tv. (a továbbiakban: Tao.tv.) 4. § 23/a. pontja kedvezményezett átalakulásnak definiálja. A kedvezményezett átalakulással (szétválással) történő átalakulás során könyvvizsgáló alkalmazása (jóváhagyása) feltétlenül szükséges az „A” és „B” ügyvédi iroda átalakulási vagyonmérlegének auditálásához, külön-külön. Az így létrejött két gazdálkodónak a könyvvizsgálója azonos személy nem lehet. Tudni érdemes, hogy az „A” ügyvédi iroda által a „B” ügyvédi irodának átadott vagyonrész nem minősül vállalkozásból kivont vagyonnak, miáltal adófizetési kötelezettség e tekintetben nem keletkezik. Amennyiben az átadott vagyonrész ingatlant is tartalmazna, az átírásból eredően illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Ám, ha az átalakulás során bármely vagyonrész magánszemély tulajdonába menne át, akkor a vállalkozásból kivont vagyon adózási kötelezettségei a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. tv. 68. §-ában leírtak szerint alakulnak. Az ön által jelzett Tao tv. 4 § 23/a.) szerinti kedvezményezett átalakulás: olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak 32/a. pont szerinti társaság vehet részt. 32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet. Fenti kategóriába nem tartozik bele az ügyvédi iroda, amit megerősít a NAV honlapján kedvezményezett átalakulásról elérhető tájékoztató is (igaz ez még a Gt és nem az új Ptk-ra hivatkozik), mely szerint: „Átalakulásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti átalakulások minősülnek (vagy lehet határon átnyúló az átalakulás). Átalakulásról rendelkező más jogszabályok szerinti jogalanyok nem minősülnek – a fentiek szerint – társaságnak, ezért például az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása, vagy két ügyvédi iroda egyesülése nem lehet kedvezményezett.” Milyen adózási feltételei, illetve terhei vannak az ilyen vagyonszerzésnek?
  • Társasági adó önellenőrzés

    2016. május 20. 13:18

    Tisztelt Válaszadó! Köteles-e a Kft. társasági adó önellenőrzést végezni, ha az áramszolgáltató az idei évben nyújtott be – több évre visszamenőleg – negatív összegű számlákat cégünk felé? A számlákon pontosan látszik, hogy az idei évben kerültek kiállításra, de előző évekbeli teljesítéssel. Ha időben kiállításra kerültek volna a negatív költség miatt megemelték volna az előző évek társasági adó alapjait. Viszont Társaságunk semmilyen hibát nem követett el. A hiba az áramszolgáltató rendszerében volt, amit most ők, ilyen módon kijavítottak. Kérdésem tehát, hogy emiatt kell-e mégis önrevíziót végeznie Társaságunknak. Tisztelettel 2016.05.20.
  • Üzletrész értékesítés, piaci ár (kiegészítés a 2016.05.11-én feltett kérdéshez)

    2016. május 16. 10:33

    Tisztelt Lakatos Zsuzsa! A 2016.05.11-én feltett kérdésemet kiegészítem. Elírtam az érintett Kft-ket. (fordítva írtam) Csupán a B Kft tulajdonosa az A Kft-nek. Az A Kft nem tulajdonosa a B Kft-nek. Köszönettel
  • adó alapjának utólagos csökkenése pénzvisszafizetés miatt

    2016. május 16. 9:28

    Tisztel Válaszadó! Az adó alapjának utólagos csökkentésének feltételei a pénzvisszafizetés esetén a 77-78§ alapján teljesen egyértelműek. A kérdésem az lenne, hogy mint gyártó, a nagykereskedőim vevőnek visszatérítendő összeget nem pénzben, hanem termékben adnánk, akkor is alkalmazhatóak ezen paragrafusok feltételei? Válaszát előre is köszönöm
  • Családi adókedvezmény kárpátaljáról származó munkavállalónak

    2016. május 14. 12:46

    Tisztelt Szakértők! Kárpátaljáról áttelepült hölgy családi kedvezményével kapcsolatban kérném szíves véleményüket! A hölgy 2014. novemberében már a magyar állampolgársága birtokában Ukrajnából (Kárpátalja) települt át Magyarországra. Abban a hónapban már munkaviszonyt is létesített. A hölgynek van egy kiskorú gyermeke, aki 2015. júliusában jött át hozzá Magyarországra (addig a nagyanyjánál volt), és akire tekintettel Magyarországon csak 2016. januárjában igényelte meg a családi pótlékot, amelyet visszamenőleg 2015.11.hótól kapott meg. Kérdésem, hogy a családi adóalap kedvezményt mikortól érvényesítheti? Munkáltatóként 2016. február hónaptól kezdve vesszük figyelembe, de most érvényesíthetjük-e a családi kedvezményt 2015.évre részben (esetleg a teljes évre) a hölgy munkáltatói adóbevallásában? (Úgy gondolom, hogy 2014.évben biztosan nem volt érvényesíthető, tekintve, hogy abban az évben a hölgy magyarországi jövedelme nem érte el összjövedelme 75%-át.). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel:
  • Nyílt végű pénzügyi lízing Áfája

    2016. május 13. 12:55

    Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingkonstrukció keretében szeretne cégünk személygépkocsit beszerezni. Az első, nagy összegű részlet (önrész) áfáját visszaigényeltük az első időszak futásteljesítménye alapján (üzleti 80%- magán20% használat). De mivel az önrész nem csak az első hónapot érintő tétel, hanem az egész futamidőre értendő, vizsgálni kell a tényleges felhasználási arány és az első havi díjban felszámított adó levonható része közötti eltérést és azt helyesbíteni kell. A problémánk az, hogy a következő és az azt követő, stb. adóelszámolási időszakokban milyen módszerrel számoljuk ki a fentiekben leírt eltérést, egyáltalán havonta szükség van-e erre, elgendő-e év végén a tényleges éves arányszám meglétekor korrigálni azt. Valamint az eltérés összegét előjeltől függően, az Áfa bevallás mely soraiban tüntetjük fel? Válaszukat köszönjük!
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • MNB

    A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 15 bázisponttal 0,90 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.

  • pénz_fizetés

    A Mazars kutatása szerint az élőmunka terhei alapján továbbra is rossz Magyarország versenypozíciója, a kedvezményeknek köszönhetően azonban a háromgyerekes keresetek a régiós Top 5-ben vannak; a 27 százalékos áfakulcs itt a legmagasabb, a társasági adó alsó, 10 százalékos kulcsa azonban Montenegró után a második legalacsonyabb. 

  • Románia

    Megbírságolta a román adatvédelmi hatóság az adóhivatalt (ANAF), amiért az közzétette az 1500 lejnél (105 ezer forint) nagyobb adótartozást felhalmozott magánszemélyek listáját - közölte az Agerpres hírügynökség kedden.

  • a Mercedes-gyár Kecskeméten

    Minden gazdasági nehézség ellenére is rekordot értek el tavaly a külföldi működőtőke befektetéssel finanszírozott beruházások Európában - derül ki az EY tanácsadó vállalat kedden közzétett "Destination Europe" című tanulmányából.

  • számol

    Bővül azon viszonylatok köre, ahol nem lesz a későbbiekben szükség transzferár dokumentáció elkészítésére.