Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(112)

Összes prémium cikk böngészése

  • pénz_fizetés

    2012. július 19. 7:55

    A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.

    bookmark
  • pénz_fizetés

    2012. július 10. 7:00

    Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak - különösen a kisvállalkozásoknál - riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.

    bookmark
  • Civil szervezetek befektetésekből származó egyes bevételeinek minősítése

    2014. április 18. 11:37

    Egyes, a civil szervezetek befektetési tevékenységéből származó bevétel minősítéséhez, illetve a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó 350/2011 (XII.30.) 4.§, (3) pontjában foglaltak értelmezéséhez kérném az állásfoglalásukat. Kérdés: Alapcél szerinti, gazdálkodási-vállalkozási, vagy megosztandó bevételnek minősülnek-e az alábbiak: • Osztalék-jövedelem • Részesedés értékesítésén keletkezett árfolyamnyereség • Befektetési jegy értékesítésén keletkezett árfolyamnyereség Kérem, a feleletükben térjenek ki arra is, hogy van-e eltérés az osztalékjövedelem, ill. az árfolyamkülönbség besorolása között annak függvényében, hogy az éven túli befektetésekből vagy a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokból származik. Jogszabályi helyek: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2. §, 3. befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység; 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 4. §, (3) A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
  • Iskolarendszeren kívüli képzés

    2014. április 23. 11:20

    Milyen adófizetési kötelezettséggel kell számolni a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalónak a munkaköre ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében egy nem iskolarendszerű OKJ-s tanfolyamon való részvétel lehetőségét biztosítja? Illetve keletkeztet-e bevételt a munkavállalónál a tanfolyam értéke?
  • E- útdíj továbbszámlázás

    2014. április 17. 9:50

    Társaságunk az E- útdíjat átterheli vevőinkre. Van olyan vevő, ahol az útdíj beépül az árba, van viszont olyan vevőnk, aki csak a tételesen/ fuvaronként átterhelt útdíjat fogadja el, az árban történő módosítást nem. Így az e- útdíj ezen fuvarokra eső része a Vállalkozás felé külön számlában kerül kiszámlázásra, ezzel megnövelve az árbevételemet, mint az ár része. De nem közvetített szolgáltatásként, hanem, mint egy külön tétel, de igazából az ár részeként. A könyvelésemben a felhasznált útdíj az 52- s számlaosztályban, a szolgáltatások közé van könyvelve, ami "tételesen átterhelésre" kerül, az sincs a 81- ben, mint közvetített szolgáltatás kiemelve. Helyesen járunk-e el így, amikor az iparűzési adónál a felhasznált útdíj 7,5%- nál ezt az útdíjat is számításba veszem? - Hiszen nem csökkentem vele az adóalapomat.
  • SZJA mentes-e a gyógyszerkutatásban résztvevő beteg számára juttatott étkezési utalvány?

    2014. április 7. 1:28

    Gyógyszer (szer) kutatását, vizsgálatát végző cég szeretne hozzájárulni a vizsgálatban részt vevő magánszemély (beteg) étkezési költségeihez. (Ennek indoka, hogy bizonyos betegségek esetén (pl. cukorbetegség) a betegnek meghatározott rendszerességgel kell étkeznie és nyilvánvalóan vonatkozik ez az új gyógyszerek (szerek) kipróbálásával kapcsolatos vizsgálatok időtartamára is.) Az adminisztráció egyszerűbbé tétele érdekében vizsgálatonként/személyenként fix összegű étkezési utalvány juttatását tervezik. Az SZJA tv. 1. sz. melléklet 7.7. pontja alapján mentes „…a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére juttatott vagyoni érték, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták”. Ehhez kapcsolódóan kérdésem, hogy adómentesnek minősül-e a vizsgálatban résztvevő magánszemély (beteg) részére ily módon étkezési utalvány formájában juttatott vagyoni érték és milyen dokumentáció szükséges az adómentességéhez?
  • fejlesztési tartalék felhasználása

    2014. április 10. 16:17

    2010 évben képzett fejlesztési tartalék 50%-át a kft. felhasználta 2013. dec. hónapban tárgyi eszköz (céges autó) vásárláshoz. Az autó egy részét azonban hitelből fizette ki. Kérdésem az, hogy a maradék 50% fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni a hitel végtörlesztéséhez 2014. ébvben.
  • Rendezvény

    2014. április 9. 11:54

    Társaságunk alapkőletételi rendezvényének adózásával kapcsolatban kérném az Önök segítségét: Társaságunk a rendezvény keretében bérelt eszközöket (sátor, asztalok stb.) és kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat vett igénybe a rendezvényszervező cégtől, mint a sátorhoz kapcsolódó fűtés, szállítás, áram, fény -és hangtechnika, technikusok díja, szállítás és szállás a sátort építő személyzet részére, valamint koordinátor költsége (utazás, szállás), ezek díját társaságunk ismeri. A rendezvény véleményünk szerint reprezentációs alkalomként kezelendő, ezért a rendezvényen felszolgált étel és ital mindenképpen adóztatandó reprezentációs juttatásként. A rendezvényen „moderátorként (műsorvezető-ként)” tevékenykedő egyéni vállalkozó (nem EVA-s) előadó művészeti tevékenységről számlát nyújtott be felénk. Kérdésem: A fenti tételek után társaságunknak szükséges-e valamilyen adó és közterhet fizetnie, keletkezik-e esetleg bejelentési kötelezettsége? Külön kérném segítségüket a moderátor számlájának esetleges adózásával kapcsolatban, akinek emellett a tevékenysége mellett van egy főállása. Egyáltalán jól gondoljuk, hogy ez reprezentációs rendezvénynek minősül? Kérnénk segítségüket a következő adóbevallási határidőig (2014. április 14).
  • transzferár nyilvántartás

    2014. április 7. 13:31

    Önkormányzati 100 %-os tualjdonú kft-ként működünk. Azt már tudjuk, hogy kapcsolt vállalkozásként kell kezelnünk az önkormányzatot, a polgármesteri hivatalt és az önkormányzat intézményeit, valamint másik gazdasági társaságát. A mi székhelyünket az önkormányzat ingyenesen adta oda (önkormányzati lakás), a rezsit kell megfizetnünk. Ezen kívül kaptunk egy üzlethelyiséget, amelyért szintén nem fizettünk, nem fizetünk, azt mi adjuk bérbe vállalkozásnak. Az önkormányzat megállapodás alapján fizeti az általunk foglalkoztatott karbantartók bérét, ennek fejében az önkormányzat és intézményei részére a karbantartással összefüggésben csak az anyagköltséget számlázzuk. Végzünk még megállapodás alapján parkfenntartási, parkgondozási tevékenységet az önkormányzat részére. Az önkormányzat által fenntartott konyhának mi szállítjuk az általunk fenntartott húsboltból a húsárut. Az önkormányzat másik 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságának a könyvelését, bevallásokat és beszámoló készítést mi végezzük szerződés alapján. Kérdésem az lenne, hogy milyen dokumentumok, illetve nyilvántartás szükséges a transzferárral kapcsolatosan, illetve nekünk szükséges-e a nyilvántartás? Árbevételünk 199000 e Ft.
  • Ügyvezetés és tevékenységben részvétel munkaviszonyban

    2014. április 8. 17:56

    Egy Kft. magánszemély tagja ügyvezető a Kft-ben és a társaság tevékenységében is részt vesz. Végezhető-e mindkét tevékenység munkaviszonyban, ha a Kft taggyűlése így dönt? Ha igen, akkor értelmezésem szerint ez két munkaviszonynak minősül, két külön FEOR-számmal (és így is kell bejelenteni, illetve bevallani). Köthető-e egy munkaszerződés a két jogviszonyra, ami kitér mindkét munkaviszony sajátosságaira? Fordított esetben: elláthatja-e ugyanaz a személy az ügyvezetést és a társaság tevékenységében való részvételt is személyes közreműködésként, mint társas vállalkozó? Ez esetben a társasági szerződés tartalmazná ezt a tényt, és hogy a tevékenységben való részvétel tagi jogviszonyban történik, mellékszolgáltatásként.
tovább

Szaklap ajánló

Újdonságok

  • usa

    Több szakember és hivatalos forrás sincs tisztában azzal, hogy – az amerikai szenátus jóváhagyásának hiányában – máig nem lépett hatályba a 2010-ben megkötött amerikai–magyar kettős adóztatási egyezmény, ezért továbbra is a korábbi, az 1979-es adóegyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni – hívja fel a figyelmet a MAZARS.

  • dolgozó

    Óriási érdeklődés mellett, közel 750 regisztrált versenyzővel április 15-én elindult a bajnokság első, online fordulója. A feladatok megoldására egy hónap áll rendelkezésre, még érdemes jelentkezni!

  • nav_logo

    Az adóhatóság a szabálytalan foglalkoztatók listáját ismertette. A lista 4780 nevet tartalmaz.

  • romkocsma

    A vizsgált taxisok mindegyike, a romkocsmák többsége megbukott a NAV ellenőrzésén.

Bejelentkezés

bejelentkezés