Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(70)

Összes prémium cikk böngészése

  • pénz_fizetés

    2012. július 19. 7:55

    A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.

    bookmark
  • pénz_fizetés

    2012. július 10. 7:00

    Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak - különösen a kisvállalkozásoknál - riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.

    bookmark
  • Alapítványi munkaviszony

    2014. szeptember 29. 21:29

    Az alábbi munkaügyi kérdésben kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az alapítvány kuratóriumának tagja lehet-e olyan személy, aki az alapítóval munka, megbízási v. alkalmazotti jogviszonyban áll? 2. Az alapítvány ügyintézője (megbízási jogviszony) lehet-e az alapító alkalmazottja is egy személyben? 3. A 2. kérdés igen válasza esetében az alapító foglalkoztatótól elkülönített munkaidőben és helyen kell-e végezni az alapítványi ügyintézést?
  • Strandfürdő értékesítésének áfa megítélése

    2014. szeptember 30. 17:41

    Egy Alapítvány értékesíteni kíván egy ingatlant, melynek földhivatali besorolása: Kivett strandfürdő. Az Alapítvány áfa alany, általános szabályok szerint adózik, nem tette az ingatlan értékesítést áfa körbe tartozóvá. Az ingatlanon gyerekmedence, úszómedence és egy mosdó találhatö. A vásárló önkormányzat lenne. Kérdés: - jól értelmezzük-e a jogszabályt, hogy az ingatlan értékesítést -amely tartalmazza a fent felsoroltakat és természetesen a telket is, amelyen azok találhatók- áfa mentesen kell kiszámlázni az áfa tv 87 §-a szerint? Az ingatlan korábban áfakörös tevékenységhez tartozó volt, megszerzése kb 8 éve történt.
  • Paypal

    2014. október 1. 12:27

    Egy belföldi kft internetes szolgáltatást nyújt külföldre, a befolyó bevételek egy része a társaság PayPal számlájára érkezik, amelyből egyből szeretnénk a PayPal számláról elutalni a felmerülő költségeket. Kérdésem, hogy ez így szabályszerű-e vagy minden egyes befolyt bevételt kötelező-e a Paypal-ról átutalni a belföldi "normál" bankszámlára, majd onnan vissza a Paypal-ra, hogy a vásárlásokat abból tudjuk finanszírozni? Ez így egyrészt eléggé időigényes lenne, mivel rendszeresen ismétlődő több, de kisebb árbevételi összegekről lenne szó, másrészt nem kevés bankköltség vonzata lenne, hogy ide-oda utaztatom és konvertáltatom az összegeket. Egyáltalán milyen időközönként kell a Paypal-ra befolyt összegeket a belföldi normál bankszámlára utalni?
  • Befejezetlen termelés vagy költségek aktív elhatárolása

    2014. szeptember 30. 12:12

    Filmgyártó cég bérmunkában készít el egy filmet. A munka várhatóan „X” év októberében kezdődik, és következő („X+1”) év áprilisában végződik. Mérleg készítés időpontja április 15. A harmadik országbeli megrendelő előleget fizet számlák szerint 3 alkalommal. Az elszámolás a film elkészültekor esedékes. Hogyan járok el helyesen? 1/ „X” év mérleg forduló napon a felmerült költségeket befejezetlen termelésként aktiválom, könyv szerinti értéken. Adózás előtti eredmény a STKÁV és a költségekből áll elő, iparűzési adó alap nincs. „X+1” évben kiszámlázza a teljes bevételt, adózás előtti eredmény : Árbevétel –STKÁV- „X+1” évi költségek. Iparűzési adó alapja a teljes árbevétel, csökkentve az „X+1”évi alvállalkozói költségekkel. Következmény= az „X” évi alvállalkozói költségek kvázi elvesztek az iparűzési adónál. 2/ „X” év filmkészítéssel kapcsolatos költségeit időbelileg elhatárolom. A teljes elszámolás „X+1” évben történik. Melyik módszert kell választanom, a befejezetlen termelés aktiválását vagy megfelelő a költségek passzív időbeli elhatárolása?
  • Iparűzési adó előleg

    2014. szeptember 28. 0:51

    2013.03.15-i előleg 231.250 Ft melyet a cég befizetett. Be lett adva a 2012. évi bevallás, amelyben összesen 49.800 Ft adóval számoltunk el, mivel a márciusban befizetett előleg ennél jóval több volt, így 2013.09.15-én nem írtak elő előleget. 2013.12.20-án be lett adva egy feltöltési "bevallás" 100.000 Ft-ról. 2013. évi bevallás beadásakor 173.500 Ft volt az adott önkormányzatnál az iparűzési adó fizetési kötelezettség. De ezzel szemben az iparűzési adó program csak 50.000 Ft-ot(előző évi adóalapra jutó adó, ami 49.800 Ft volt ezt a program felkerekítette 50.000 Ft-ra és a március 15-vel előírt és befizetett 231.250 Ft előleg helyett csak ennyit vett figyelembe) és a 100.000 Ft feltöltést számolta el, azaz kihoztak még 23.500 Ft adófizetési kötelezettséget! Egyeztettem más önkormányzat adósával, aki megerősítette hogy a bevallás feldolgozásakor valóban így számol a program, hogy az előző évi adóalapra jutó adót számolja el csak csökkentő tételként, ha ez így van, akkor véleményem szerint az előírt előleget helyesbíteni kellett, azaz törölni kellett volna a 231.250 Ft -50.000 Ft= 181.250 Ft adóelőleg előírást. De hiába vezettem le nekik többször, többféle képpen, hogy miért nem értek egyet az általuk közölt egyenleggel, mindig az a válasz, hogy a program jól számol, és ha nem értek egyet nyújtsak be felügyeleti intézkedés iránti kérelmet. Az előleget azért fizetjük, mert az beszámításra kerül a tényleges adófizetési kötelezettségbe, de ez esetünkben nem történt meg, mivel az előírt és befizetett 231.250 Ft-ból csak 50.000 Ft-ot vettek figyelembe. Ön hogy látja? Nincs igazam abban, hogy akkor az előírt előleget kellett volna módosítani(231.250 Ft-ról 50.000 Ft-ra) és így a különbözet (181.250 Ft) megjelent volna túlfizetésként a folyószámlánkon?
  • Ingatlan illeték átalakulásnál

    2014. szeptember 28. 6:29

    Az átvevő és a beolvadó társaság egyesülésről dönt. Eldöntendő kérdés, hogy az 1996.évi LXXXI tv. 4 § 23/a pontja szerinti kedvezményezett átalakulásnak minősül-e. A beolvadó társaság teljes egészében beolvad az átvevő társaságba, általános jogutódja az átvevő társaság lesz, és a beolvadó társaság a cégjegyzékből törléssel megszűnik. Az átvevő társaság változatlan formában működik tovább. Az átvevő társaságnak jelenleg két (A és B jelű) természetes személy tagja van, míg a beolvadó társaság egyik tagja az A jelű természetes személy, másik tagja az átvevő társaság. A beolvadást követően a jogutód tagja az A és B jelű természetes személy lesz.. A beolvadó társaságban tag átalakuló társaság nem szerez saját üzletrészt, tekintettel a Ptk 3:175. § (3) -ban foglaltakra (csak időlegesen lehet saját üzletrészt szerezni). Úgy véljük, az átalakulás kedvezményezett, mivel megfelel a TAO tv. hivatkozott rendelkezéseinek és a jogelőd tagja pénzeszközt nem is szerez. Álláspontunk szerint a TAO tv. 4 § 23/a pontja nem értelmezhető akként, hogy a kedvezményezett átalakulás érdekében a jogelőd minden tagjának a jogutódban részesedést kell szereznie. Ez következik a c. alpontból is, miszerint a tv az egyszemélyes társaság tagjába történő beolvadását önmagában is kedvezményezett átalakulásnak minősíti.
  • Külföldi munkavégzés

    2014. szeptember 25. 20:34

    Magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, Honkongi illetőségű gazdasági társaság alkalmazásában, nem önálló tevékenység keretében dolgoznak Kamerunban. Az alkalmazottak kameruni tartózkodása évente meghaladja a 183 napot. Honkong és Magyarország között van kettős adóztatást kizáró egyezmény, viszont Magyarország és Kamerun között nincs. Álláspontunk szerint az alkalmazottak adóztatását Magyarország és Kamrun viszonylatában kell vizsgálni, mely alapján mindkét államban adóztatható a jövedelmük, a Kamerunban levont jövedelem adó az SZJA tv 32. § (1) bekezdése alapján, a meghatározott korlátozásokat figyelembe véve, levonható a Magyarországon a külföldi jövedelem után fizetendő SZJA-ból. Kérjük válaszukat az álláspontunk helyességére vonatkozóan.
  • Ingatlan ajándékozás áfája

    2014. szeptember 29. 13:36

    Egy társaság egy ingatlanrészét elajándékozza egy másik társaságnak. Az ajándékba kapott részt vásárlás útján szerezte, a vásárlást nem terhelte áfa mert az eladó nem jelentkezett be az áfa körbe. A társaságot az ingatlan vásárlásakor megillette volna az adólevonási jog. Az ajándékba adott ingatlan után /nem lakás/ kell-e az ajándékba adónak áfá-t fizetni, vagy alkalmazható erre az esetre az áfa tv 11§ (1) bekezdése, és ez alapján az ajándékozást áfa mentesen teheti meg az ajándékozó? Amennyiben áfa mentesen lehet ajándékozni, akkor ezen ingatlan bekerülési értéke a társasági adó tv-nél elismert költség lesz az adóalap számításnál?
tovább

Újdonságok

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó