Cikkek
(2)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(75)

Összes prémium cikk böngészése

  • pénz_fizetés

    2012. július 19. 7:55

    A készpénzforgalom rengeteg adminisztrációval jár a vállalkozásoknak. Míg cikkünk első részében a pénzkezelési szabályzat és a házipénztár előírásait boncolgattuk, most megnézzük, mikor kell bevételi és kiadási pénztárbizonylatot használni, és arról is elmélkedünk, hogy vajon a tranzakciós illeték és a készpénzforgalom törvényi korlátozása ténylegesen át tud-e terelni a bankszámlaforgalomra.

    bookmark
  • pénz_fizetés

    2012. július 10. 7:00

    Nem vitatható, hogy adózási szempontból megnyugtatóbbak a modern fizetési módszerek, amelyek megjelennek a bankértesítőn. Ebben a helyzetben most pénzforgalmi tranzakciós illetéket fognak bevezetni. Ez a lépés tovább fogja tolni a pénzforgalmat a készpénzmozgás irányába. Jelenleg azonban a készpénzforgalomnak - különösen a kisvállalkozásoknál - riasztó mennyiségű adminisztrációja van, véli az adószakértő.

    bookmark
  • Reklámadó

    2014. október 18. 15:10

    Szeretném megkérdezni, hogy ha a hírdetést közzétevő nem ad nyilatkozatot, akkor a TA alapba vissza kell tenni a hírdetési költségeket? Van erre valami összeg vagy területi hatály?
  • Szabályos-e a számlázás módja?

    2014. október 9. 11:03

    Számlázáshoz számlakészítő szoftvert használ egy társaság. A számlázást két fő végzi. A szoftver telepíthető két külön gépre is, ehhez a szoftver tulajdonosa szóban hozzájárult. A folyamatos sorszámozás 1-től kezdődik mindkét gépen. Az elkülönítést úgy oldották meg, hogy mindegyik gépen más előtaggal indul a számla sorszáma. A társaság belső szabályzatban rögzítette a számlázás e módját. Szabályos ez az eljárás? Ha nem, akkor hogyan lehetne azzá tenni?
  • Külföldi állampolgár osztalék utáni szja

    2014. október 8. 19:11

    Svájci állampolgár tulajdonos osztalékot vett fel magyarországi társaságtól 2013 és 2014 évben is. A kifizetésig nem adta át az illetőség igazolását, ezért a magyar szja levonásra és befizetésre került, ő 2013-ra szja bevallást adott. Most hozott illetőségigazolást Svájcból mind 2013, mind 2014 évre. Haszonhúzói nyilatkozatot adott. Kérdéseim: - a 2013-as évi személyi jövedelemadóját hol, és milyen nyomtatványon tudja visszaigényelni az adóhivataltól (ART 4.sz melléklet 5. pont)? - Kell e adót vonni az osztalékból, van e erre valamilyen előírás. (az egyezmény szövege úgy szól, hogy az az ország, ahol az osztalék keletkezett is megadóztathatja az osztalékot, de ez az adó nem lehet több mint 15%. Ez azt jelenti, hogy akkor a 15%-ot le kell vonni? - a kettős adóztatási egyezmény 2013.októberében változott, attól kezdve 15% a max. levonandó adó. Mire vonatkozik ez a magasabb adókulcs ( a korábbi 10% volt) az ezen időpont után történt kifizetésekre, vagy csak az ezen időpont után jóváhagyott osztalékokra? - Hogyan kell a 2013. évi 1353-as bevallást önellenőrizni? Abban az egyezmény alapján levont 15% -os szja-t kell, és ha igen hogyan szerepeltetni? - a 2014-es kifizetéseket a társaság önellenőrzéssel helyesbítheti, és visszafizetheti az adókülönbséget a tulajdonosnak, vagy csak az illetőségigazolás átvételét követő kifizetéseknél lehet érvényesíteni az egyezményt?
  • Beolvadás

    2014. október 10. 12:56

    B Kft. 2014.09.30-án beolvadt C Kft-be. Az átalakulás miatt a bevallással még le nem fedett időszakra záró bevallást kell adni B Kft-nek. A kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó C Kft-nek is be kell-e nyújtania ezeket a bevallásokat, vagy mivel tovább működik, neki nem kell soron kívüli bevallásokat adni? Ha kell, akkor a szeptember havi ÁFA bevallásnál jelölni kell-e a soron kívüli bevallás tényét, ha egyébként is be kellene nyújtania a havi bevallását? Kérdésem lenne, hogy melyik cégnek pontosan milyen bevallásokat kell benyújtania?
  • Konferencia és ÁFA

    2014. október 10. 12:38

    Egyik társaságunk egy nemzetközi konferenciát tartott Magyarországon, egy vidéki városban. A résztvevők a világ minden tájáról érkeztek EU-n belülről illetve EU-n kívülről / USA, Ukrajna stb./társaságok képviselői és magánszemélyek egyaránt. A társaságoknak, mint résztvevőknek Magyarországon nincs székhelye és letelepedési helye, illetve fióktelepe. Regisztrációs díjat kellett a résztvevőknek befizetniük a részvételhez, illetve a szállást is a magyarországi szervező társaság intézte. A konferencia lezajlott, a résztvevők megkapták az erről szóló számlákat a következő módon: - Van aki regisztrációról / Registration Fee / kapta a számlát. Ebben már benne volt a szállásdíj - Van aki szállás díjról / hotel fee / kapta a számlát. Ebben pedig benne volt a regisztrációs díj is. Aki társaságként vett részt a konferencián azok egységesen ÁFA mentes számlát kaptak, függetlenül attól, hogy EU-n belülről, vagy EU-n kívülről érkeztek. Így került leszámlázásra a szállásdíj is / ÁFA mentesen, EU-n belül fordított áfa-val. / A magánszemélyek is ÁFA felszámítása nélkül kapták a számlát. Kérdésünk az, hogy a társaságunk helyesen járt el a társaságok tekintetében, hogy ÁFA nélkül számlázta le a részvétei díjat, illetve a szállásdíjat, ha nem akkor hogy kellett volna ezt megtenni? Véleményen szerint a magánszemélyek részére ÁFA-s számlát kellett volna kiállítani.
  • tevékenységi körök

    2014. október 9. 13:35

    Családi vállalkozásunk fő tevékenysége: könyvelés, könyvvizsgálat. Foglalkozni szeretnénk kulturális rendezvények és tevékenységek szervezésével egyének és társaságok részére egyedi igények szerint. Kérdésünk az, hogy a fent említett tevékenység belefér-e a 8230-as teáor számban felsorolt tevékenységbe? Illetve, ha nem akkor melyik teáor számot kellene felvenni a tevékenységek listájába ami nem sérti a főtevékenység profiltisztaságát?
  • Közvetített szolgáltatás dokumentálása az iparűzési adó alap csökkentése miatt

    2014. október 9. 9:15

    Ügyfelünk, egy autósiskola vállalkozás gépjárművezető oktatást, vizsgára való felkészítés tevékenységet végez. Az iparűzési adó kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címén adóalap csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjármű oktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A közlekedési hatóságnak képző szerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki a vizsgadíjról szóló számlát. A vállalkozás értelmezése szerint a képző szerv a tanulók helyett jár el (84/2009.KHEM r.), ezért a hatóságnak a számlát nem a vállalkozás nevére kellene kiállítani. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztár bevételi bizonylatot állít ki. A vállalkozás szerint az autósiskolák a fentiek szerint járnak el az iparűzési adó alap csökkentése során, ezért megkérdőjelezi a könyvelőiroda alábbi álláspontját. Közvetített szolgáltatásnak három feltétele van az iparűzési adó alap csökkentésnél: - a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre, - a továbbértékesítés lehetőségét a megrendelővel (tanulóval) kötött szerződés tartalmazza, - a közvetítés tényét a tanulónak kiállított számla tartalmazza. Az áfa törvény szerint a vállalkozás mentesülne a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az oktatás mentes az áfa alól. A közvetített szolgáltatás összegét akkor lehet levonni az iparűzési adó alap számításnál: Ha a tanuló csak az oktató díjáról kapja a számlát és ezt a számlán feltüntetik. Ha a tanuló az oktató díját és egyéb jogcímen fizetett díjat elkülönítetten tartalmazza és a közvetítés tényét a számlán feltüntetik. Ha a számla nem csak a vizsgadíjat tartalmazza, hanem más tevékenységet csak abban az esetben lehet közvetített szolgáltatás, ha a tanuló részére készült számla elkülönítetten tartalmazza a vizsgadíjat. Ha a tanuló részére kibocsátott számla nem részletezi a fizetendő összeget, akkor nem közvetített szolgáltatás. Ha az oktató több tanuló oktatását számlázza, akkor az is feltétele a közvetített szolgáltatásnak, hogy az oktatói díj, illetve annak arányos része a tanulóhoz összegszerűen is dokumentáltan hozzárendelhető legyen. A közvetített szolgáltatásnál feltétel a változatlan formában történő értékesítés, de nem feltétel a változatlan ár. Kérjük, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy a vállalkozás álláspontja szerint csökkenthető-e az iparűzési adó alapja, illetve mi a helyes eljárás?
  • TGYÁS számítása

    2014. október 15. 12:58

    Kérdésemet TGYÁS számítása tárgyában tenném fel. Egy munkavállaló többes jogviszonyú, vagyis nem csak főállású munkaviszonya, hanem folyamatos megbízása illetve mellékállású munkaviszonya is van. A TGYÁS számításába bele tartoznak a főállású munkabérén kívül a megbízási illetve a másodállású munkaviszonyának munkabére is? Ezen jogviszonyok a szülést megelőzően 2 éven belül folyamatosan fennálltak.
tovább

Újdonságok

  • e-kereskedelem

    A hazai cégek árbevételének 16 százaléka folyik be elektronikus értékesítési csatornákon, ami magasabb az uniós átlagnál. A weboldalon keresztüli eladások bővülését fizetéssel kapcsolatos problémák és információbiztonsági félelmek is gátolják. Az InfoTandem heti infografikája.

  • internet

    Több tényezőtől függ, az adó mekkora hányadát hárítják tovább a szolgáltatók.

  • Rogán Antal

    A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg.

  • szemet_bolygó

    Jövőre termékdíjas lesz a mosószer, a szappan, az irodai papír, s még a művirág is.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó