Cikkek
(60)
Adó szaklapok
(1)
Kérdés-válasz
(95)

Összes prémium cikk böngészése

  • Kizárólag készpénz vagyonnal beolvadó kft

    2017. november 14. 15:00

    Egy belföldi zrt-be beolvad egy másik belföldi kft nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft végleges vagyonmérlegében, vagyonleltárában kizárólag készpénzvagyon van. A beolvadás napjával a befogadó zrt vagyonába bekerül a beolvadó kft-nek a készpénzvagyona és a beolvadó kft ezzel a nappal megszűnik, az előírt adó- és egyéb bevallások megtétele után. Egyik társaságban sincs ingatlanvagyon. Kérdés: a belföldi befogadó zrt-nek lesz-e valamilyen fizetési kötelezettsége a beolvadó kft-től átvett készpénzvagyon miatt (pl. illeték, esetleg Tao, vagy más fizetési kötelezettség)? További kérdés, hogy a befogadó zrt által átvett készpénzvagyon minek minősül (ajándék, térítés nélküli átadás, vagy egyéb)? Köszönjük a választ.
  • Mulasztási bírság

    2017. november 14. 14:04

    Abban az esetben, ha cégünk neve a beszállítói számlán nem megfelelően van feltüntetve, és áfát nem igénylünk vissza, de költségként elszámoljuk, az adóhatóság kiszabhatja az Art. 172§ (1) bekezdésében leírt mulasztási bírságot? Ha igen, akkor ez a bírság számlánként értendő? A nem megfelelő név a beszállító számlázási rendszeréből a nem elegendő karakterekből adódik, azaz nem a teljes cégnév, illetve annak rövidített változata kerül a számlára.
  • Főállású KATA-s egyéni vállakozás mellett Bt beltagság, ügvezetés

    2017. november 13. 17:37

    Egy főállású katás egyéni vállalkozó (havi 50.000 Ft katat fizet). Ez a személy beltagja egy betéti társaságnak, melyben tagsági jogviszonyban látja el az ügyvezetést, egyéb személyes közreműködés nem végez. Ez esetben a Bt-ben mint társas vállalkozó biztosítottá válik-e és fizetnie kell-e az előírt járulékokat? (min bér után) Kérem szépen a jogszabályi helyet is megválaszolni!
  • Magyar ingatlannal rendelkező zrt részvényesének beolvadásos átalakulás illetékfizetése

    2017. november 13. 16:46

    Ha egy ingatlannal rendelkező magyar zrt-ben két 50%-os részvényes van, több mint 5 éve, akkor az Illetéktörvény 19.§ (5) bek. (a) pontja szerint az 50% tulajdonrészen felüli tulajdonszerzés esetén csak az 50% feletti új részesedés után kell illetéket fizetni a tulajdont megszerző részvényesnek. Ha a fenti magyar zrt egyik tulajdonosa beolvad a másik tulajdonosba, akkor a befogadó zrt 100% tulajdonos lesz. A beolvadó zrt is 50% tulajdonos volt a beolvadás előtt, így ha ez a tulajdonos szerzett volna 50% feletti tulajdonrészt neki is csak az 50% feletti új megszerzett részesedése után kellett volna illeétket fizetnie, azaz ezzel a joggal a beolvadó zrt is rendelkezett a beolvadást megelőzően. Az Art. 6.§. (3) bek kimondja, hogy a befogadó, mint jogutód zrt. örökli a beolvadó részvényes meglévő 50%-ának illetékcsökkentési jogát. Kérdésünk az, hogy a befogadó részvényesnek a megszerzett új 50% részesedés után kell-e illetéket fizetnie figyelemmel arra, hogy mint jogutód megszerzi a beolvadó zrt-nek a fentiekben említett 50% illetékcsökkentési jogát az Illetéktörvény 19.§.(5) bek. (a) pontja alapján. Ez azt jelenti, hogy a befogadó zrt-nek, mint jogutódnak nem lesz illetékfizetési kötelezettsége a megszerzett új 50% részvény tulajdona után?
  • MAGYARORSZÁGI RENDEZVÉNY - EU-S továbbszámlázás

    2017. november 10. 21:18

    Egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagjaként, idén ránk jutott a cégcsoport ifjú tehetségeinek szóló rendezvény megszervezésére itt Magyarországon. (minden számlát mi fogadunk be és fizetünk ki.) A rendezvénnyel kapcsolatban a felmerülő költségek: - szállás - étel, ital - meeting room bérlés - esti hajókázás A rendezvény költségeit arányosan minden országnak (EU-s) tovább számlázhatjuk Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: 1) A tovább számlázáskor a kimenő számláink milyen ÁFA tételt kell, hogy tartalmazzanak? 2) Ha a fenti szolgáltatásokat tovább számlázzuk, akkor a bejövő számláim után az egyes meghatározott juttatások utáni 43,66 %-os adóteher felmerül vagy sem?
  • üzletrész értékesítés

    2017. november 10. 14:58

    Egy társaság saját visszavásárolt üzletrészét (7%) szeretné értékesíteni. A piaci értéke jóval magasabb, mint a névértéke az üzletrésznek. 1. ha a vevő egy független magánszemély, aki a piaci érték alatt, de névérték felett vásárolná meg a jelzett üzletrészt. A vásárlónak a piaci érték és a tényleges érték közti különbözet miatt keletkezik adófizetési kötelezettsége (egyéb jövedeleme) ? Ha igen, akkor azt saját magának kell vallania, és fizetnie (82% alap - 15% szja és 22% eho)? 2. ha a társaság egy magánszemély tagja vásárolná meg pluszba névértéken az üzletrészt. Itt keletkezne neki egyéb jövedelme? Lenne adófizetési kötelezettsége?
  • szakképzés

    2017. november 9. 7:45

    Kiküldetésről akkor beszélünk, ha egy külföldi munkáltató munkavállalóját átmenetileg foglalkoztatja Magyarországon, szolgáltatásnyújtás keretében. Bár ebben az esetben a munkavégzés rendszerint nem belföldön történik, bizonyos szabályokat mégis alkalmazni kell a magyar munkajogból, amiért a szolgáltatás belföldi fogadója is felelős lehet. Tekintsük át, mire kell figyelni fogadói oldalról!

    bookmark
  • A kedvezményezett átalakulás új szabálya 2017.01.01-től (Tao. és illetékmentes átalakulás feltételei)

    2017. november 8. 14:55

    2017.01.01. előtt világos és egyértelműen megfogalmazott feltételei voltak a Tao törvényben például a 4. § 23a. pontjában és egyéb pontjaiban megfogalmazva. Ha a szabályokat betartották az adózók adó- és illetékmentesen megcsinálhatták az átalakulást úgy, hogy utána nyugodtak lehettek, hogy minden előírást betartottak. 2017-ben a kedvezményezett átalakulás esetén a részvevőknek kell igazolni, hogy az átalakulást gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Senki nem tudja mi az elfogadható magyarázat a fenti módosulás miatt, így várhatóan emiatt az átalakulások csökkenni fognak. Hogyan tudja az adózó igazolni, hogy a kedvezményezett átalakulás fenti feltételeinek megfelel, vagyis hogy az átalakulás valós gazdasági és kereskedelmi okokból történik meg. Ismert-e valamilyen gyakorlat, amelyet az adóhatóság elfogad a fenti feltételek igazolásaként, és ezek alapján kedvezményezett lehet az átalakulás? (pl. összeolvadás, beolvadás esetén a menedzsment költsége csökkenni fog az átalakulás után, mivel pl. két cég helyett csak egy fog működni, vagy pl. két cég helyett a megmaradó pl. beolvadásnál a befogadó cég tőkeerősebb lesz, mint az előző kettő volt a beolvadás előtt.)
  • Magyar ingatlannal rendelkező zrt. részvényesének bejelentési kötelme

    2017. november 8. 14:42

    Ha egy ingatlannal rendelkező zrt.-ben két 50 százalékos részvényes van több mint 5 éve, akkor az illetéktörvény 19. § (5) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az 50 százalékos tulajdonrészen felüli tulajdonszerzés esetén csak az 50 százalék feletti új részesedés után kell illetéket fizetni a tulajdont megszerző részvényesnek, és bejelenteni a 91. § rendelkezése szerint a NAV-nak, ha a részesedés 75% vagy több lett. Ha a fenti zrt. egyik tulajdonosa beolvad a másik tulajdonosba, akkor a befogadó 100 százalékos tulajdonos lesz. Illetéket viszont a fentiek miatt nem kell fizetnie, mivel az Art. 6. § (3) bekezdése szerint mint jogutód örökli a beolvadó részvényes 50 százalékos illetékcsökkentési jogát. Mivel esetünkben nem visszterhes vagyonszerzésről, és nem is illetékmentes szerzésről van szó – mivel az illetékmentességek között az illetéktörvény nem említi –, így a 91. § szerinti bejelentési kötelezettsége nincs a részesedést szerző befogadó tulajdonosnak. A befogadónak a tulajdonszerzést a cégbíróságnak be kell jelentenie, így a NAV is tudomást szerez a tulajdonszerzésről. Jól értjük a jogesetet és a megoldását?
  • Végkielégítés különadója

    2017. november 6. 11:33

    Egy munkavállaló munkaviszonya felmentéssel megszűnt és 8 havi végkielégítésre jogosult. Arról tájékoztatták, hogy mivel rendvédelmi szervnél dolgozott a felmentési időre jutó összeg és a végkielégítés különadó köteles jövedelem. A különadó alapba beszámító összeg az elszámolás szerint 5.038.064 Ft összesen, melyből 3.070.378 Ft-ot tekintettek különadó alapnak. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 2010. évi XC. törvény 9. § (3) b) pontját lehet-e alkalmazni és így a kapott összeg 3.500.000 Ft feletti része után kell megfizetni a különadót? Amennyiben nem, milyen jogszabály vonatkozik a 3.500.000 Ft-tól eltérő (1.696.822 Ft) mentesített összeg alkalmazására?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Európai Unió

    Az Európai Unió vezetői pénteken a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón ünnepélyesen kihirdették a szociális jogok európai pillérét - közölte honlapján az Európai Bizottság.

  • Románia

    Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román ellenzék pénteken a szociálliberális kormánykoalíció ellen, válaszul arra, hogy a kabinet az adótörvény átfogó módosítását fogadta el.

  • tanár bácsi

    Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik - akár több - nyelvvizsgával - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

  • fuvarozás

    Rendszerfejlesztés és karbantartás miatt akár órákra is leállhat vasárnap  hajnali 1 óra és délelőtt 11 óra között az úthasználati jogosultságok értékesítése - közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Négyből csak egy internetező készül előre átgondoltan, megtervezetten a leárazásokra az eNET Internetkutató felmérése szerint.