Cikkek
(8)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(27)

Összes prémium cikk böngészése

  • KKV besorolás

    2018. május 11. 14:08

    Az alábbi KKV besoroláshoz kérem szíves segítségüket! Nagy Kft-ben az üzletrészek: - D magánszemély 51 % - H magánszemély 25 % - Más Kft 20 % - K magánszemély 4 % Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek Kis Kft-ben az üzletrészek: - D magánszemély 31,9 % - H magánszemély 26,9 % - N magánszemély 20,2% - Nagy Kft 19,2 % - Hné magánszemély (H édesanyja) 2 % Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek A Tao 4 § 23. f) pontja alapján az ügyvezető egyezőség miatt fenn áll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft és Kis Kft 3 § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partner vagy egyik sem a Kis Kft a Nagy Kft-nek, és ha igen mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
  • Bérbeadott szgk. javítási számlájának ÁFA-levonhatósága, biztosítós kártérítés esetén

    2018. május 10. 13:43

    Társaságunk fő tevékenysége személygépjárművek bérbeadása. Figyelemmel az ÁFA tv. 125. § (2)/c) pontjába foglaltakra a bérbeadás keretében hasznosított személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybevett szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFÁ-ját 100 %-ban levonásba helyezzük, mivel bérleti díjunk úgy kerül megállapításra, hogy (értelemszerűen a normál használattal összefüggően felmerült) ezen szolgáltatásokat is tartalmazzák. A gépjárművek teljeskörű casco biztosítással rendelkeznek. Szerződésünk értelmében (viszont) káresemény (okozása) esetén felmerülő költségeket a biztosító felé érvényesítjük, a bérbevevő partnerünk kötelezettsége „csak” az önerő (mint ÁFA-körön kívüli tétel) megtérítése. Kérdésem: mi a helyes eljárás ebben az - nem normál, hanem káreseményt követő, casco-biztosítást maga után vonó - esetben: 1. A javítási számla ÁFÁ-ját 100 % levonásba helyezzük, és így a biztosítótól „kárunk” nettó értékével számolunk el, és partnerünk az (általában 50.000,-Ft-nyi) önerőt téríti meg számunkra?, vagy 2. A javítási számla ÁFÁ-ját – figyelemmel az ÁFA-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltakra – csak 50 %-ban helyezzük levonásba, és a biztosítóval ennek figyelembevételével (tehát nettó+ 50% ÁFA) számolunk el, és partnerünkre az önerőt továbbterheljük (mint ÁFA körön kívüli tétel)! 3. vagy ha 1. vagy 2. pontban foglalt eljárás sem helyes, akkor milyen eljárás felel meg a hatályos jogszabályoknak (ÁFA-törvénynek)?
  • Pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

    2018. május 4. 9:58

    A társasági adótörvény 22/A. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. A 22/A. § (3) bekezdés alapján az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. A budapesti székhelyű kkv-nak minősülő adózó Budapesten megvalósult ingatlanprojekt finanszírozására „Többdevizás projekt hitelkeret-szerződés”-t kötött pénzügyi intézménnyel, melynek rendelkezései szerint: „A Kölcsön visszafizetése: Az Üzletfél az általa lehívott és még vissza nem fizetett Kölcsön összegét 2013. …… hó 31-ig (ha ez nem banki nap, akkor a következő banki napon) (a „Végső Lejárat Napja”) egy összegben köteles visszafizetni.” „A Kölcsön meghosszabbítása: Az Üzletfél kérheti a Kölcsön futamidejének meghosszabbítását, amennyiben ezirányú írásbeli kérését legkésőbb 30 naptári nappal a Kölcsön lejárata előtt írásban közli a Bankkal. Az Üzletfél ilyen irányú kérelmét a Bank a Hitelkeret-szerződést érintő összes körülmény figyelembevételével bírálja el, azonban a meghosszabbításra nem köteles. A hitelkeret-szerződést a felek közös megegyezéssel azóta többször módosították, melyben a kölcsön visszafizetésének napja („végső lejárat napja”) mindig módosításra került, s így jelenleg is hatályban van. A felvett hitel után kamatfizetési kötelezettség azóta is terheli az adóalanyt. Kérdés, hogy a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény – különösen a 22/A. § (3) bekezdésben foglalt „utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie” kritérium figyelembevételével – a módosításokkal meghosszabbított lejárati idő alatt is igénybe vehető-e (pl. 2017-ben)?
  • Többes ügynök által, megbízási szerződéssel alkalmazott közvetítői alvállalkozó jutaléka, az iparűzési adóban

    2018. április 24. 11:25

    Ügyfelem, többes ügynökként közvetítői tevékenységet folytat, melyhez igénybe vesz "alvállalkozókat", jutalékos rendszerben. Szerződések: 1. Ügyfelem és megbízója között a. Megbízási szerződés pénzügyi szolgáltatás közvetítésére, többes ügynöki tevékenység ellátására (Lakás-takarékpénztári szerződések, és MNB engedély birtokában áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök/ hitelek közvetítése tárgyában) 2. Ügyfelem és ügynökei között a. Megbízási szerződés pénzügyi közvetítők részére A fentiekkel kapcsolatban kérdezem, hogy a fenti "alvállalkozóknak" fizetett díjjal, csökkenthető-e az iparűzési adó alapja.
  • Bérelt földterület továbbadása bérbe

    2018. április 23. 16:32

    Adott egy nádas besorolású földterület, amit magánszemélytől "bérbe venne" egy Kft, (nem fizetne érte bérleti díjat, a terület karbantartásért cserében használná) A Kft pénzért tovább bérbe adná egy cégnek. A kérdés az lenne, hogy ez lehetséges-e, mi a feltétele, mi kell hozzá, be kell-e jelenteni esetleg a földhivatalba vagy bárhová?
  • Elsődleges mezőgazdasági termelő TAO 7.§. (1) zs) pont

    2018. április 19. 17:23

    Elsődleges mezőgazdasági termelést folytató, illetve mezőgazdasági szolgáltatást végző kisvállalkozás 2017. év folyamán új mezőgazdasági gépeket (kombájnok, traktorok, földművelő eszközök) vásárolt, mintegy 500 millió forint értékben. Az eszközöket az elsődleges mezőgazdasági termeléséhez is, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz is használja. A beruházáshoz kapcsolódóan semmilyen támogatást nem vett igénybe. Kérdésem a TAO törvény 7.§. (1) zs) pontjában biztosított adóalap csökkentési lehetőséghez kapcsolódik. A vállalkozás mindenben megfelel a törvényi feltételeknek, ám nem tudjuk értelmezni a törvényhely vonatkozó (12) bekezdésének előírását esetünkben hogyan kell alkalmazni Kérdésünk teljesen gyakorlati: A vállalkozás igénybe veheti-e az adóalap kedvezményt, és ha igen akkor mely összegkorlátra kell figyelemmel lennie, a 15.000 EUR felső határ, vagy a 200.000 EUR felső határ alapján állíthat-e be csökkentő tételt az adóbevallásába? Ezt mely rendelet alapján teheti meg, és a 1729-es bevallásban, a1729-02 lapokon hova kell beállítani a „támogatási” értéket: a.) ha a vásárolt gépeket tevékenység szerint nem különíti el? b.) ha elkülöníti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz kapcsolódó eszközöket, azok költségeit?
  • Egyéb szálláshely szolgáltatás áfája

    2018. április 16. 15:30

    Egy Kft. lakóingatlant vásárolt, melyet az 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenység keretében hasznosítja. (18 %-os áfa kulcs) Kérdés: Levonható-e a lakóingatlan felújítása kapcsán számlában szereplő, áthárított 27 %os áfa? Az áfa tv 124 § (1) i) pontjában levonási tilalom szerepel a lakóingatlan felújításával kapcsolatosan. A 125 §-ban viszont nem találom ennek feloldását.
  • Társasági adóalap

    2018. április 11. 16:43

    Az alábbi ügyletről szeretném kérni a szakmai véleményüket: Adott ’A’ és ’B’ magyar illetőségű nem kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaságok. ’A’ végleges térítés nélküli pénzeszközt ad át ’B’ vállalkozásnak, 1000e Ft-ot. ’B’ vállalkozás adózás előtti eredménye 1300e Ft. (a kapott 1000e Ft-ot tartalmazza) Társasági adóalap módosító tétel 1 db van, fejlesztési tartalékot képez az eredménytartalék terhére 600e Ft összegben. Ezáltal az adóalap 700e Ft-ra (1300-600) módosul, így az adóalap a kapott pénzeszköz összege alá csökken. ’B’ vállalkozás a Tao törvény 3. sz. melléklet A) 13. pont alapján nyilatkozik, mely szerint a bevételt az eredményében elszámolta és adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, e bevételre jutó társasági adót megfizeti. A fejlesztési tartalék képzés az adózás előtti eredmény 50%-ig képezhető társasági adóalap csökkentő tételként. Ez a csökkentés van hatással a kiadott nyilatkozatra? ’B’ vállalkozás jogszerűen adhatja-e ki a fenti pont szerinti nyilatkozatot ’A’ vállalkozás részére ezen feltételek esetén?
  • Kötelező pénztárgép használat

    2018. április 11. 11:34

    Teáor 960402 szoláriumkezelő szolgáltatás folytatásához - az üzletben csak szolgáltatás folyik, kereskedelmi tevékenység nem - kötelező-e online pénztárgépet használni, esetleg azt lehet-e helyettesíteni számlakiállítással, vagy elegendő nyugtát adni?
  • Idegen ingatlanon végzett feljújítás

    2018. április 9. 10:32

    Adott egy kft., aki egy irodát ad bérbe hosszú távra egy másik gazdasági társaságnak. A bérbevevő kft. felújítaná ezt az irodát, így a bérleti díjat nem fizetne, hanem "lelakná". Amennyiben a bérlő elvégzi a felújítást, kimutatja a könyveiben,mint idegen ingatlanon végzett beruházás, és a felújítás végeztével kiszámlázza, mi a helyes könyvelési eljárás? Ebben az esetben is ki kell mutatni a könyveiben? Vagy a kiszámlázáskor ki is vezeti? A számlát a felújítás végeztével szeretné kiállítani egy összegben. A bérbeadó havonta kiállítja a bérleti díjról a számlát szintén áfásan, és így van lehetőség a tartozások összevezetésére? Mi lesz az áfával ebben az esetben? (Mindkét cég áfakörös.) Nincs pénzmozgás, amíg ki nem fut a felújítás költsége. Ezt szerződésben rögzíteni kell, hogy az felújítás összegéig a bérleti díj megfizetése alól mentesül?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Matolcsy György MNB-elnök

    Nem történt kamatemelés és nem is várható - derül ki az MNB közleményéből.

  • posta

    Kedden a megyeszékhelyeken a főposták 19 óráig lesznek nyitva, a fővárosban egyes posták még tovább.

  • persely

    Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak jól kezdték az idei évet, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a teljes vagyon az idei első negyedév végén meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez éves szinten 8 százalékos emelkedés - mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke a szövetség keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

  • ellenőrzés

    A NAV e héten fokozottan ellenőrzi a fővárosi VI. és VII. kerületi jövedéki kiskereskedőket - figyelmeztet honlapján a hatóság.

  • nyitva

    A kedd éjféli szja bevallási határidőre tekintettel több helyen hosszított nyitvatartással várja az adózókat a NAV.