Cikkek
(10)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(59)

Összes prémium cikk böngészése

  • Szlovák alvállalkozó

    2017. május 18. 17:03

    Magyar cég Szlovákiában lévő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást vállal, mely vállalás teljesítéséhez szlovák egyéni vállalkozóval, mint alvállalkozóval szerződik. A szlovák egyéni vállalkozó áfa szempontjából alanyi mentes. Az alvállalkozó teljesítési helye Szlovákia, ezért szlovák adószám feltüntetése mellett 0 % áfa felszámításával nyújtja be számláját, melyen feltünteti alanyi mentes státuszát. Ezt a számlát a megbízó magyar cég nem vallja be áfa bevallásában, mint külföldi(uniós) szolgáltatás igénybevételét, így fizetendő és visszaigénylendő áfát sem számol el a bevallásában. A magyar cég szlovák megbízója részére az alvállalkozói teljesítmény tovább számlázásakor uniós adószámok feltüntetése mellett áfa mentes számlát állít ki, melyen feltünteti:" teljesítés Áfa Tv. területi hatályán kívül, az áfát a megrendelő fizeti" Kérem szíves segítségüket a leírt eljárás elbírálásához, illetve szükség szerint javításához.
  • Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

    2017. május 16. 16:10

    A munkáltató adómentes támogatást nyújthat a munkavállaló hiteltörlesztéséhez az Szja tv. 1.sz. melléklet 2.7. és 9.3. pontjában foglaltak alapján. Vannak olyan hitelintézetek (pl. Fundamenta-Lakáskassza Zrt.), amely által biztosított kölcsön szerződésekben a kölcsön céljaként az alábbiak szerepelnek: az ingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése és helyreállítása. Megállapítható tehát, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő jogcímek mellett olyanok is szerepelnek, aminek a törlesztéséhez adómentes támogatás nem nyújtható. A hitelintézet a nyújtott kölcsön célok szerinti megbontásáról legtöbbször nem tud igazolást adni. Kérdésünk, hogy 1. a fentiek szerinti „vegyes” hitelcélú szerződés megfelel-e a 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet 6.§ (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek? 2. amennyiben, igen, akkor megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az eredeti számlák alapján elhatárolja a jogszabályi előírásoknak megfelelő jogcímekre (bővítésre, korszerűsítésre stb.) betudható költségeket, és ezen költségek 30%-ig nyújt támogatást a munkavállaló hiteltörlesztéséhez? Megfelel-e az adómentesség feltételeinek az így nyújtott támogatás?
  • Végkielégítés különadója

    2017. május 15. 12:34

    2016. 02. 29-i dátummal a tárgyban - Kovácsné Álmosdy Judit tollából - megjelent cikkből idézek: "Nem vonatkozik a különadó fizetési kötelezettség arra a magánszemélyre, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balett-művészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra. A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás is. Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie. E rendelkezést a 2013. december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni." Kormányzati szolgálati jogviszonyom 2017. május 5-én felmentéssel megszűnt, a munkáltatóm hét havi végkielégítést állapított meg. 2017. május 6. napjától rokkantsági ellátásban részesülök a jogerős Kormányhivatali határozat értelmében (egészségi állapot mértéke 58 %, minősítési kategória: B2, felülvizsgálat nem javasolt. Az öregségi nyugdíj korhatárt idén decemberben érem el.). Kérdésem az, hogy a cikkben foglaltaktól eltérően jogosan vonta-e le munkáltatóm a végkielégítés után fizetendő különadót a 2010. évi XC. tv. II. fejezet 9. § (1) bekezdésére hivatkozva? (Sehol nem találok jogszabályi hivatkozást, ami megerősítené az idézet 2. bekezdésében foglalt kitételt, miszerint "... A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás is. ..."
  • ingalmhoz kapcsolódó követelés

    2017. május 15. 11:26

    Cégünk ingatlan adás-vételi szerződést kötött 2016-ban, szerződés szerint előlegfizetés történt 2016-ban és 2017 első negyedévében, ami kiszámlázásra is került fordított ÁFA alkalmazásával, de mivel előleg volt, ezért nem szerepeltettük az ÁFA bevallásban. Most az az eset állt elő, hogy a cégünk "eladná" magánszemélynek az "ingatlant", ami valójában egy szerződéses követelés, hiszen csak előleget fizettünk, és az ingatlan még nem készült el, végszámla nem került kiállításra. Kérdésünk, hogy ez ingatlan értékesítésnek minősül-e, vagy csak "követelés" eladás történik. ÁFA szempontból hogy kezeljük az "eladást"?
  • Külföldi osztalék bevallása

    2017. május 9. 10:26

    Az szja bevalláshoz Erste Befektetési Zrt-től kapott igazoláson külföldi osztalékot szerepeltetnek. Az igazolás sorai az alábbiak: Kettős adózást elkerülő egyezmény alapján 20000, külföldön levont adó 4000 (189.sor). Egyezmény hiányában jövedelem 200, a külföldön levont adó 36 (190.sor) A 182. soron jövedelem: 20200, míg az Erste által levont adó 960. 67.sor Levont adó: 960 Az igazolás sorai megegyeznek a 16SZJA bevallás 5. lap II. tájékoztató adataival. Az 5 lap I. sorait az alábbiak szerint töltöttem ki. 182.sor b. oszlop: 20200, c. oszlop:10 (ez az egyezmény hiányában Mo-on fizetendő adó, mert a külföldön levont adó mértéke 18%, ami meghaladja az itteni 15%-ot) 186.sor (összesen sor, megegyezik a 182. sorral) 188.sor is szintén megegyezik a 182.sorral Ezt úgy számoltam, hogy az egyezmény szerinti jövedelemből külföldön megfizetett adó 20% (példában 4000), ami meghaladja a Mo-i 15%-ot (20000*15%=3000) ezért nem kell itthon adózni utána. Az egyezmény hiányában a Mo-on fizetendő adó legalább 5% (példában 200*5%=10). Kérdésem helyes-e a kitöltés? Napok óta próbálom megérteni, hogy ha jól töltöm ki a bevallást, akkor jó-e az Erste által kiadott igazolás? Ugyanis a NAV-os tervezetben nincs egyáltalán 5. lap levezetése. A dolgozó adóigazolásai alapján azonban van még belföldi osztalék és abból levont adó más kifizetőktől, ezek az összegek megtalálhatók a tervezetben is 4.lap 167.sor . Azonban a NAV tervezete tartalmaz (az Erste Befektetési Zrt-től kapott adatszolgáltatásra hivatkozva) 167. sor d oszlopában olyan összeget, ami a dolgozói igazoláson nem szerepel, azonban a 167.sor e oszlopában lévő összeg megegyezik a dolgozónak adott igazolással (példámban a 960-nal.) Azt is kiszámoltam már, hogy a tervezetben szereplő osztalék összege nem adja ki a 15%-os adót a 960. A dolgozó visszament az Erste-hez, a tervezettel és igazolással a kezében, hogy ellenőrizzék le a kiadott igazolást, és magyarázzák el, adtak új igazolást, ami teljesen egyezik a megküldöttel. Nem tudják, hogy a tervezetben hogyan szerepel az összeg, ami nincs az igazoláson, azt mondták nyugodtan a soroknak megfelelően töltsük ki a bevallást. A problémám azonban az, hogy így kitöltve visszajáró adó lett,ami a 67. sor és az 5.lap 188.sor c oszlopának a különbözete. A tervezetben pedig fizetendő szja szerepel, ami úgy jön ki, hogy a tervezet szerinti adatszolgáltatásban közölt összeg (ami a dolgozói igazolásban nem szerepel, hiszen nincs rajta 167.sor)15%-a csökkentve az igazolás és tervezetben is szereplő adóval. Jól látom a kitöltési útmutatóban, hogy a külföldről származó osztalékot csak az 5 lapon szerepeltetjük, és a 4 lapon pedig csak a Mo-on szerzett osztalékot?
  • Nem jelentős összegű hiba

    2017. május 9. 8:34

    Társaságunk 2015. évre vonatkozóan nem jelentős összegű hibát tárt fel számviteli beszámolójában, melynek eredményeképpen a 2015. év eredménye csökkenne. A Tao. tv. 8. § (8) bekezdése szerint az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A társaság 2015. évi társasági adó alapját a jövedelem (nyereség) minimum szabályainak alkalmazásával állapította meg. A Tao. tv. adóalap módosító tételeinek alkalmazásával megállapított társasági adó alapja negatív volt 2015-ben. A jövedelem-(nyereség) minimum alapján megállapított 2015.évi adóalapja magasabb, mint a nem jelentős összegű hiba összege. A kérdésem, hogy társaságunknak szükséges-e önellenőrzést végeznie, ha Tao. tv. adóalap módosító tételeinek alkalmazásával megállapított társasági adó alapja negatív volt, de jövedelem-(nyereség) minimum alapján megállapított adóalapja több, mint a nem jelentős összegű hiba összege?
  • Fordított áfa - közösségi értékesítés

    2017. május 5. 9:54

    Egy osztrák cég Magyarországon vásárol egy vasanyagokat értékesítő Kft-től. Az értékesített anyagok VTSZ-szám szerint fordított adózás alá tartoznak. Az osztrák cég a fordított adózáshoz szükséges nyilatkozatot magyar adószám hiányában nem tudja aláírni. A beszerzett anyagot az osztrák cég nem viszi ki közvetlenül az országból, a terméken egy másik magyar cég bérmunkát végez, melyet követően a termék Ausztriába kerül a beépített vasanyagokkal együtt. Kérdésünk: Milyen áfa kulccsal kell számlázni a magyar cégnek? Lehetséges-e közösségen belüli termékértékesítésnek minősíteni az ügyletet?
  • Külföldi magánszemély ingatlan bérbeadás

    2017. május 4. 20:54

    Külföldi illetőségű magánszemélyek (ír és angol) a tulajdonukat képező magyarországi ingatlanokat kezelésbe szeretnék adni egy magyarországi cégnek. Az üzemeltetést végző cég számlázná ki a bérleti díjakat, illetve fogadná be a költségszámlákat. A különbözetet kérik a külföldi magánszemélyek kiutalni a bankszámlájukra. A kérdésünk, hogy milyen jogcímen történhet ez az utalás, kell-e hozzá adószámot kérniük a külföldi magánszemélyeknek, kell-e róla számlát kiállítaniuk, terheli-e levonási és bevallási kötelezettség az üzemeltetést végző céget, ha igen milyen?
  • Láncügylet - Svájc

    2017. május 4. 9:45

    Egy magyarországi cég értékesítette a termékét egy svájci cégnek szerződés alapján oly módon, hogy a fuvarozást a svájci cég végezteti. A szállításkor kiderült, hogy nem Svájcba történik a szállítás, hanem az unió más országaiba (több érintett ország van). Ehhez kérték, hogy a magyar cég EKAER számot kérjen, mert a svájci cégnek nincs magyar adószáma (és közösségi adószáma sincs). Hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítani a svájci cég felé? Lehet export? Vagy belföldi értékesítés, mert a svájci cégnek áfaregisztrációs kötelezettsége lenne?
  • Önkéntes túlóra

    2017. április 26. 12:36

    A munkavállaló munkaideje munkaszerződés szerint hétfőtől péntekig 9 órától 17 óráig tart. A munkáltató nem rendelt el rendkívüli munkaidőt, de a munkavállaló önkényesen "meghosszabbítja" a munkaidejét. Az önkényesen ledolgozott munkaidőre kell túlórát számfejteni a munkavállaló részére?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • női munkavállaló

    A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E megoldások egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással, a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással. 

  • vám

     A külföldön nyaralóknak indulás előtt érdemes tájékozódniuk az érvényes vámszabályokról - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője szerdán Röszkén.

  • határidő, naptár, óra

    Május 31-ig kell beadniuk az élelmiszerláncban szereplőknek a felügyeletidíj-bevallást - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerdai közleményében.

  • lakat

    Tárgyalásokat folytatunk a kormánnyal arról, hogy adókedvezménnyel segítsék a megemelt minimálbérek kifizetését a kistelepüléseken annak érdekében, hogy az ötezres lélekszámúnál kisebb falvakban, községekben ne kerüljön lakat az üzletekre – mondta a Magyar Időknek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke.

  • benzin

    Az emeléssel a benzin átlagára 352 forintra, a gázolajé 349 forintra nőtt.