Cikkek
(4)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(92)

Összes prémium cikk böngészése

  • Adóellenőrzésre fordított idő, elévülés, iratpótlás új eljárásban

    2016. május 24. 13:48

    Tisztelt Hölgyem/Uram! 2014-ben indult nálunk iparűzési adó ellenőrzés a 2008-2010. évek adókötelezettségeinek tekintetében. 2014. decemberében született meg az elsőfokú határozat, amelyre mi határidőn belül, de már a következő évben, 2015. január közepén fellebbezést nyújtottunk be. 2015. tavaszán a II. fokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezte az I. fokú hatóságot a még megvizsgálandó körülmények megjelölésével. Az első fokú hatóság ezt követően a másodfokú hatóság határozatára és az Art. 95. § (4) bekezdésére való hivatkozással iratpótlás keretében kérte be a másodfokú hatóság által megjelölt körülmények vizsgálatához szükséges iratokat. Most, 2016. május 10-én vettük kézhez az ismételt eljárás I. fokú határozatát, amelyben mindhárom évre vonatkozóan, így 2008-ra is tettek megállapításokat. A fent nevezett 2015. tavaszi-nyári új vizsgálat és a most kézhezvett határozat között egyszer kaptunk értesítést arról, hogy az adóhatóság vezetője meghosszabbítja az ügyintézési határidőt, de a most kézhezvett határozatig többszörösen meghaladták az értesítőben megjelölt meghosszabbítási határidőt. Mi nem értünk egyet egyébként a megállapításokkal, így mindenképpen ismét fellebbezésre fog sor kerülni a részünkről. Ennek összeállítása kapcsán merültek fel bennem a következő kérdések: - Minket adózókat is köt pl. a fellebbezési határidő, ha nem tartom be, nem érvényes a fellebbezésem. Az alapján tehát, hogy az adóhatóság nem tartotta be a saját maga által meghosszabbított határidőt, nem lehet az egész eljárást érvénytelennek, semmisnek, a megállapításokat hatálytalannak tekinteni? - Ha a másodfokról dobták vissza az ügyet első fokra, hogy megismételjék az eljárást, és ennek keretében további iratokat kérnek be, álláspontom szerint ezt nem lehet iratpótlásnak tekinteni, ez csak az adóhatóság trükközése a saját mulasztásának eltusolására. Iratpótlás ui. szerintem akkor történne, ha mi nem előírásszerűen járunk el, nem adjuk be az iratokat, de itt az ő mulasztásukat állapították meg másodfokon. Mi az Önök álláspontja, ez iratpótlásnak minősül vagy nem? - Végül az új I. fokú határozatban hivatkoznak az Art. 164. § (13) bekezdés a) pontjára, amely alapján új eljárásra való kötelezés miatt 12 hónappal meghosszabbodott az elévülési határidő. Azonban mivel az új I. fokú határozat 2016. áprilisában kelt, mi május 10-én vettük kézhez, a 2008. évvel kapcsolatos adókötelezettségek megállapításához való jog már ezen jogszabályban megfogalmazottak (tehát a 12 hónappal való meghosszabbítás) ellenére is elévült 2015. végén. Jól gondolom-e ezt? (Nem volt önellenőrzésünk a 2008. évvel kapcsolatban, amely alapján az elévülési idő újraindult/megszakadt volna.) Illetve az elévülést meghosszabbíthatja-e a második pontban írt iratpótlás, mivel annak idejét az eljárási időbe nem számították bele? Mivel június 9-én lejár a fellebbezési határidő, ha lehetőségük van rá, legyenek szívesek mielőbb választ küldeni, hogy az abban foglaltak alapján tudjam összeállítani a fellebbezést. Előre is nagyon köszönöm.
  • Őstermelő EHO fizetése

    2016. május 24. 8:37

    A tételes költségelszámolást választó , egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tevő őstermelőnek hogyan kell megállapítani az EHO kötelezettségét? Levonhatja-e a járulék alapját képező jövedelmet, ha nem fizet járulékot, mert családi kedvezményt érvényesít? A járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevételének a 20 %-a.
  • 3,5 t alatti saját számlás teherautó használat

    2016. május 17. 14:28

    Tisztelt Hölgyem/ Uram, Társaságunk tulajdonában van egy 3,5 T alatti kisteherautó, amivel alkatrészeket szerzünk be saját részre, ill. szerelőink használják mentésre/ javításra. Menetlevelet vezetünk az autóra. Az a szerelő, aki ügyeletben van, a kisteherautóval megy haza, ha esetleg éjszaka előfordul mentés, ne kelljen még először a telephelyre bejönni és onnan elvinni az autót. Elégséges- e a menetlevél használata? Adózásilag elfogadott- e (magánhasználatnak minősül- e), hogy az ügyeletben lévő kollega viszi el a kisteherautót? Úgy tudom, hogy sajátszámlás áruszállításra 3,5 T alatti kisteherautóval nem kötelező a menetlevél. Ha nem kell, akkor mivel igazolom azt, hogy nincs magánhasználat; pontosan milyen adattartalommal? Válaszukat előre is köszönöm!
  • Export értékesítés

    2016. május 17. 12:32

    A következő értékesítéssel kapcsolatban lenne kérdésem: A terméket Japánba értékesítjük, ugyanakkor a számlát német partnerünk részére állítjuk ki, ő számlázza majd tovább Japán felé, a német partner intézi a szállítást és a vámkezelést is. Kérdésem, hogy a német partner részére kiállított számlát hogyan állítsuk ki, milyen záradékot tegyünk a számlára (áfa), az A60-as nyomtatványon fel kell-e tüntetni ezt az ügyletet? Hogyan tudjuk igazolni a NAV felé, hogy az áru elhagyta az országot, ha a légi fuvarlevélen csak a német partner neve szerepel? Elegendő, ha a számlát aláírva - igazolva, hogy átvették a terméket - visszaküldik részünkre?
  • EU-s eredménytermék átadása TAO

    2016. május 17. 12:17

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem szíves szakmai állásfoglalásukat: „A Kft.”, mint 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozás, három költségvetési szervvel közösen kíván Európai Uniós és magyar finanszírozásból együttesen megvalósuló fejlesztési projektben részt venni. A Támogatási szerződésben mind a 4 tag kedvezményezettként szerepel. A projekt során olyan fejlesztés történik, amely közigazgatási eljárásokban fog megjelenni. Erre tekintettel az „A Kft.” általi fejlesztés, illetve a létrejövő dolgok nem maradhatnak „A Kft.” tulajdonában a projekt befejezését követően, egyrészt mert a létrejövő dolgok önmagukban nem működtethetők, nem használhatók, másrészt „A Kft.”-nek sem hozzáférése, sem joga nincs a fejlesztéseket felhasználó rendszerek működtetésére. Az átadás az egyik konzorciumi tag, költségvetési szerv részére történne. Az EU-s pályázatokban megfogalmazott előírások szerint ezen létrejött dolgoknak az átadásából nem keletkezhet „A Kft.”-nek bevétele, haszna. Erre tekintettel az átadás a Támogató (Közigazgatási Programok Irányító Hatósága) jóváhagyása mellett ingyenesen történhet meg „A Kft.” általi feladatok megvalósítását követően. Társasági adó A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) rész 13. pontja alapján nem elszámolható költség: „… az adóévben … térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke …, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha … az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.” Az ezen ponthoz tartozó 2010/30. Adózási kérdés szerint a költségvetési szerv részére nyújtott támogatást nyilatkozat hiányában sem kell társasági adó alapot növelő korrekciós tételként figyelembe venni „A Kft.”-nél, mint átadónál. Ebben az esetben a „támogatás” fogalmába beleértendő a térítés nélkül átadott eszköz is? Fentiek alapján helyesen járok-e el, ha a költségvetési szerv részére térítés nélkül átadandó eszköz könyv szerinti értékével nem emelem meg a társasági adó alapot? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel, Á.Csilla
  • EU-s eredménytermék átadása ÁFA

    2016. május 17. 12:16

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem szíves szakmai állásfoglalásukat: „A Kft.”, mint 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozás, három költségvetési szervvel közösen kíván Európai Uniós és magyar finanszírozásból együttesen megvalósuló fejlesztési projektben részt venni. A Támogatási szerződésben mind a 4 tag kedvezményezettként szerepel. A projekt során olyan fejlesztés történik, amely közigazgatási eljárásokban fog megjelenni. Erre tekintettel az „A Kft.” általi fejlesztés, illetve a létrejövő dolgok nem maradhatnak „A Kft.” tulajdonában a projekt befejezését követően, egyrészt mert a létrejövő dolgok önmagukban nem működtethetők, nem használhatók, másrészt „A Kft.”-nek sem hozzáférése, sem joga nincs a fejlesztéseket felhasználó rendszerek működtetésére. Az átadás az egyik konzorciumi tag, költségvetési szerv részére történne. Az EU-s pályázatokban megfogalmazott előírások szerint ezen létrejött dolgoknak az átadásából nem keletkezhet „A Kft.”-nek bevétele, haszna. Erre tekintettel az átadás a Támogató (Közigazgatási Programok Irányító Hatósága) jóváhagyása mellett ingyenesen történhet meg „A Kft.” általi feladatok megvalósítását követően. Előzőekre tekintettel az alábbi kérdéseim merültek fel: 1. Általános forgalmi adó „A Kft.” a létrejövő dolgokat ingyenesen fogja átadni a projekt során (azzal a céllal hozza létre). Az ingyenes átadást az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. §-a az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés fogalmába sorolja, s így ÁFA joghatást eredményező ügyletnek tekinti, amennyiben ahhoz kapcsolódóan egészben vagy részben él „A Kft.” adólevonási jogával. A projekthez kapcsolódó tájékoztatóban az alábbi vonatkozó rész szerepel: „Az ÁFA elszámolhatósága kapcsán alapszabályként az Államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ennek értelmében a továbbhárított Áfa csak akkor elszámolható kiadás, amennyiben a kedvezményezett a projekttel érintett tevékenysége tekintetében nem jogosult azt levonni. A levonható ÁFA nem elszámolható költség, még abban az esetben sem, ha a kedvezményezett ténylegesen nem él a levonás, illetve visszaigénylés lehetőségével.” Fentiek alapján helyesen járok-e el az áfa-törvény és a fenti tájékoztató alapján is, ha a projekthez kapcsolódó alvállalkozói díjakról szóló számlák áfa-tartalmát nem helyezem levonásba, az áfa-bevallásban nem szerepeltetem, hanem a nettó összeggel együtt azt a projekt terhére elszámolom? Ennek eredményeként a létrejövő dolgok ingyenes átadásakor nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége „A Kft.”-nek? Van-e további feltétele, hogy az ingyenes átadás történhessen áfa-fizetési kötelezettség felmerülése nélkül? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel, Á.Csilla
  • Vállalkozás által nyújtott támogatás vállalkozásnak

    2016. május 17. 11:44

    Tisztelt Szakértők! 2015 decemberében egy vállalkozás (nevezzük "Támogató") 8 millió HUF támogatást nyújtott egy másik vállalkozás (nevezzük: "Támogatott") részére. A támogatás célja, hogy a Támogatott vállalkozás bankhitellel megvásároljon egy ingatlant (Telek + épületek). A támogatás fedezi az önerő egy részét a bankhitelhez. A két vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül. (A támogató vállalkozás 90%-os tulajdonosa 80%-os tulajdon résszel rendelkezik a Támogatott vállalkozásnak. A támogatott vállalkozás 2015 évi eredménye a támogatás nélkül is pozitív lett volna. Erről nyilatkozott és a 2015- év beszemolóhoz nyilatkozik is. Kérdés: 1. Jól értelmezzük-e hogy a Támogató vállalkozásnál az adott támogatás 2015 évben rendkivüli kiadás, és nem kell vele megnövelni a TAO alapót? 2. A támogatott vállalkozásnak a másik vállalkozástól kapott támogatást hogyan, melyik évben (években) kell elszámolni? 3. A Támogatott vállalkozás csepegtetve számolja-e le a támogatást? A megvásárolt ingatlan értéke 38 millió HUF, melyből az épületek értéke 20 millió HUF. 4. Hogyan lesz a TAO? 5. A megvásárolt épületek kb. 20-50 évesek. Hogyan lehet meghatározni a hasznos élettartamukat (ÉCS kulcsot?) Tisztelettel Zoltán
  • Osztalék jóváhagyása tevékenységet lezáró beszámoló elfogadásakor

    2016. május 17. 8:35

    Egy korlátolt felelősségű társaság 2016. évben – közbenső mérleg alapján – osztalékelőleget fizet tagjainak. Az osztalékelőleg kifizetése után, még ugyanabban a naptári évben elhatározza végelszámolással történő megszűnését. A végelszámoláskor készítendő, tevékenységet lezáró beszámoló elfogadásakor jóváhagyhat-e osztalékot a társaság a már kifizetett osztalékelőleg mértékében? Ha nem, akkor milyen jogszabályhely alapján nem lehet és mi a teendő? A társaság saját tőkéje az osztalék jóváhagyása után is teljes biztonsággal fedezetet nyújt a végelszámolással kapcsolatban felmerülő költségekre is. Nem fordulhat elő, hogy emiatt felszámolásra kényszerüljön. Kielégítetlen hitelezője nincs, csak a végelszámolás költségeit kell majd fedezni.
  • Üzletrész értékesítés, piaci ár (kiegészítés a 2016.05.11-én feltett kérdéshez)

    2016. május 16. 10:33

    Tisztelt Lakatos Zsuzsa! A 2016.05.11-én feltett kérdésemet kiegészítem. Elírtam az érintett Kft-ket. (fordítva írtam) Csupán a B Kft tulajdonosa az A Kft-nek. Az A Kft nem tulajdonosa a B Kft-nek. Köszönettel
  • adó alapjának utólagos csökkenése pénzvisszafizetés miatt

    2016. május 16. 9:28

    Tisztel Válaszadó! Az adó alapjának utólagos csökkentésének feltételei a pénzvisszafizetés esetén a 77-78§ alapján teljesen egyértelműek. A kérdésem az lenne, hogy mint gyártó, a nagykereskedőim vevőnek visszatérítendő összeget nem pénzben, hanem termékben adnánk, akkor is alkalmazhatóak ezen paragrafusok feltételei? Válaszát előre is köszönöm
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • online

    A heves tiltakozásokat kiváltó francia munkajogi reform kimondja azt is, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél megtiltják a dolgozóknak a munkaidő után és a hétvégi céges témájú levelezést - írja a 444.hu.  

  • Üzemanyagár

    Emelte bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változott.

  • női munkavállaló

    A rendkívüli felmondás csak a munkavállaló súlyos szerződésszegése esetén vehető igénybe, akkor viszont „atombomba” erejű fegyverként használható. Összefoglaljuk, mire figyeljünk oda, hogy elkerüljünk pár veszélyes jogi buktatót!

  • Burns_címlap

    A XVIII. században élt romantikus költőt a skótok néhány évvel ezelőtt minden idők legjelentősebb skót személyiségnek választották: The Greatest Scot. Még a Rettenthetetlen William Wallace-t is megelőzte Ki volt ő? Milyen kapcsolata volt az adózással? Hogyan került be a magyar Parlamentbe? Ismerjük a verseit? A cikkben megválaszoljuk a kérdéseket, és bizony egyik-másik válasz meglepő lesz.

  • Lázár János

    Csak évi 100 ezer forintot készpénzesítenének a legújabb javaslat szerint, megmaradna a SZÉP-kártya is.