Cikkek
(4)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(119)

Összes prémium cikk böngészése

  • anya és gyermek, család, pihenés

    2013. május 24. 13:58

    Egy kft-nek két tagja van. Az ügyvezetést az egyik tag tagi jogviszonyban látja el. A másik tag nem ügyvezető.
    Az ügyvezető hölgy várandós. Hogyan tud működni a cég, ha a terhessége alatt táppénzben részesül, illetve a szülés utáni időszak alatt (a gyermek 1 éves koráig)? Fenti időszak alatt elláthatja-e a mostani ügyvezető díjazás nélkül a működéshez szükséges minimális teendőket, melyeket otthonról is tud intézni?

    bookmark
  • számológép

    2012. május 10. 11:57

    A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására 2012-től új szabályok vonatkoznak. A módosításokból következően az az ügyvezető is társas vállalkozóként minősülhet biztosítottnak, aki a megbízatásáért semmilyen díjazásban nem részesül - főfoglalkozásúként viszont a minimum-járulékalap(ok) után neki is járulékot kell fizetnie. A Könyvelő 2012/4. számában megjelent összeállításból kiderül, milyen jogviszonyokban mennyit kell fizetni.

    bookmark
  • NAV

    2012. augusztus 24. 7:30

    Be kell-e jelenteni 2012-től a T1041 es nyomtatványon vagy más módon azt a társasági tagot, aki több társaságban tulajdonos és egyben ügyvezető is? Nyugdíjas, és jövedelmet nem kap egyik cégből sem, az egészségügyi szolgáltatási járulékot kifizeti.

    bookmark
  • Civil szervezetek befektetésekből származó egyes bevételeinek minősítése

    2014. április 18. 11:37

    Egyes, a civil szervezetek befektetési tevékenységéből származó bevétel minősítéséhez, illetve a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó 350/2011 (XII.30.) 4.§, (3) pontjában foglaltak értelmezéséhez kérném az állásfoglalásukat. Kérdés: Alapcél szerinti, gazdálkodási-vállalkozási, vagy megosztandó bevételnek minősülnek-e az alábbiak: • Osztalék-jövedelem • Részesedés értékesítésén keletkezett árfolyamnyereség • Befektetési jegy értékesítésén keletkezett árfolyamnyereség Kérem, a feleletükben térjenek ki arra is, hogy van-e eltérés az osztalékjövedelem, ill. az árfolyamkülönbség besorolása között annak függvényében, hogy az éven túli befektetésekből vagy a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokból származik. Jogszabályi helyek: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2. §, 3. befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység; 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 4. §, (3) A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
  • E- útdíj továbbszámlázás

    2014. április 17. 9:50

    Társaságunk az E- útdíjat átterheli vevőinkre. Van olyan vevő, ahol az útdíj beépül az árba, van viszont olyan vevőnk, aki csak a tételesen/ fuvaronként átterhelt útdíjat fogadja el, az árban történő módosítást nem. Így az e- útdíj ezen fuvarokra eső része a Vállalkozás felé külön számlában kerül kiszámlázásra, ezzel megnövelve az árbevételemet, mint az ár része. De nem közvetített szolgáltatásként, hanem, mint egy külön tétel, de igazából az ár részeként. A könyvelésemben a felhasznált útdíj az 52- s számlaosztályban, a szolgáltatások közé van könyvelve, ami "tételesen átterhelésre" kerül, az sincs a 81- ben, mint közvetített szolgáltatás kiemelve. Helyesen járunk-e el így, amikor az iparűzési adónál a felhasznált útdíj 7,5%- nál ezt az útdíjat is számításba veszem? - Hiszen nem csökkentem vele az adóalapomat.
  • Import beszerzés

    2014. április 13. 19:29

    Társaságunk egy termelő gépet szerzett be osztrák partnerétől, aki azonban az árut harmadik országból szerzi be és a nem EU-s cég közvetlenül nekünk szállítja azt le. A fuvart az osztrák partner intézi és fizeti meg. Az osztrák azonban a gépet Németországban vámoltatja egy német vámügyintéző cégen keresztül, aki a vámkiadásokról számlát állít ki az osztrák cég felé. Mivel megtörténik az áru szabadforgalomba bocsátása Németországban, melyet az osztrák partnerünknek más cég intéz, így egyáltalán az ügylet minősülhet láncértékesítésnek (esetleg háromszög ügyletnek)? Az osztrák cégnek nincsen Magyarországon adószáma (azt nem tudom, hogy itt esetleg van-e vámolást végző megbízott képviselője). Hogyan kell az adóbevallásunkban az adott beszerzést szerepeltetni, esetleg Európai Uniós beszerzésként? Az osztrák cég EU-s ügyletről állította ki felénk a számláját. Amennyiben a külföldi cégnek esetleg (pl. láncügylet) kapcsán bejelentkezési kötelezettsége lenne Magyarországon és ezt mégsem teszi meg, nálunk ez okozhat –e problémát ÁFA tekintetében, ha mi megfizetjük illetve vissza is igényeljük az ÁFA-t?
  • Ingatlan bérlet

    2014. április 15. 11:35

    Társaságunk bérel egy ingatlant, melyről ÁFÁ-t tartalmazó számlát kap. A bérleti díj ÁFÁ-ját visszaigényli. Az ingatlan egyik felére nincs szüksége, így azt bérbe adja. Kérdésem az, hogy a tovább adott bérlet számlázása mivel ÁFA mentesen történik a továbbiakban a bérbevett ingatlan ÁFÁ-ját vissza lehet e teljes egészében igényelni, vagy csak az ÁFA mentesen bérbeadott arányában, vagy egyáltalán nem. A bérbevevő alanyi mentes vállalkozó. A számlázás gyakorisága lehet éves?
  • Hazautazás, munkába járás adókötelezettsége

    2014. április 14. 10:45

    A 39/2010 ( II. 26. ) Korm. rendelet alalpján a munkáltató megtéríti a dolgozónak a hazautazás és munkábajárás számlával igazolt költségének a 86%-át. Ebben az esetben a munkáltató a költségtérítésként fizetett összeget adómentesen elszámolhatja vagy keletkezik a költségtérítés után szja és eho fizetési kötelezettsége?
  • engedély-köteles építkezés

    2014. április 13. 19:23

    Társaságunk építéshatósági engedély-köteles (ÁFA tv. 142. §) építést végeztet külső vállalkozóval. Cégünk 2014. márciusában kézhez vette a teljesítésről kiállított 03. havi teljesítést igazolást (mely természetesen tartalmazza az adott munka részteljesítésének az értékét és az abban elszámolt előleg összegét illetve minden egyéb adatot, amelyet fordított adózású ügylet esetén a számlának tartalmaznia szükséges), de a számlát a Vállalkozó csak 2014. áprilisában állította ki a részünkre. A számlát egyéb adminisztrációs okokból kifolyólag vissza kellett küldenünk a kivitelező felé és kettőnktől független dolog miatt nem biztos, hogy ki fogja tudni állítani részünkre az új számlát a 2014. április 22-ig esedékes ÁFA bevallás határidejéig. A számla Bruttó összege után (előleggel nem csökkentett) társaságunknak melyik hónapban keletkezik az ÁFA fizetési kötelezettsége, 2014. április vagy a teljesítést igazoló jegyzőkönyv, mint ügylet teljesítését tanúsító egyéb okirat keltének hónapjában, azaz 2014. március hónapban? Illetve a megfizetett ÁFA melyik havi bevallásban igényelhető vissza (2014. március vagy április), mindkét esetet figyelembe véve, azaz ha megérkezik a számla az ÁFA bevallásig, azaz 2014. április 22-ig illetve ha mégsem? Kérem segítségüket az ÁFA bevallás határidejéig mindenképpen, mivel nagy összegről van szó.
tovább

Szaklap ajánló

Újdonságok

  • ügyvéd

    A munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik – véli továbbra is a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, igy továbbra is úgy gondolkják, hiogy az osztaklékot nem fizető társaság tagjai munkabért sem kaphatnak.

  • húsvét

    Komoly arccal tette fel nekem a kérdést a minap egy cégvezető: kell-e tartania attól, hogy kolléganői zaklatással vádolják meg, ha húsvétkor meglocsolja őket? Természetes, hogy ami húsvétkor egy család-baráti összejövetelen helyénvaló, az nem feltétlenül tolerálható a munkahelyen, a kérdés mégis inkább a zaklatás fogalmának félreértéséről árulkodik.

  • Takarékszövetkezet

    A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.

  • jog

    Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének napja 2014. március 15., a kódex a több mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Az RSM DTM blogja elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat ismerteti.

Bejelentkezés

bejelentkezés