Cikkek
(4)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(55)

Összes prémium cikk böngészése

  • EHO kötelzettség könyvelése az egyszeres könyvítelben

    2015. augusztus 31. 12:33

    Egyéni vállalkozási tevékenységem mellett őstermelői tevékenységet is folytattam. A NAV ellenőrzést folytatott a személyi jövedelemadó adónemben, valamint a százalékos EHO adónemben 2011,2012,2013 évekre vonatkozóan. A SZJA adónemben nem találtak eltérést, a bevallás egyezett a könyveléssel, adókülönbözetet nem állapítottak meg. A százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 10.051.405.- Ft. adókülönbözetet állapítottak meg, mert az EHO csak 450.000.- Ft. figyelembevételével került kifizetésre. Az őstermelői tevékenység magas jövedelme a termőföld vásárlásából adódott. A nagy összegű EHO-t megfizettem. Kérdésem, mint jelenleg főtevékenységem mezőgazdasági vállalkozó a feni összeget költségként lekönyvelhetem?
  • Sportbérlet adózása

    2015. augusztus 26. 13:40

    Társaságunk éves VIP székbérletet vásárolt a Puskás Akadémia sportrendezvényeire (2015. július 1-2016.június 30 közötti időszakra) , melynek értéke több, mint 50.000 Ft. Kérdésként merült fel, hogy az 1995/CXVII. tv. 1.sz. melléklet 8.28 pontja alapján ingyenes juttatásként elszámolható-e a bérleti díj, amennyiben több munkatárs ( 8 fő) felváltva vesz részt a sportrendezvényeken?
  • Munkáltatói juttatás elemi kár esetén

    2015. augusztus 26. 11:17

    Az eset leírása: a munkavállaló családi házát villámcsapás érte, a tető leégett. A munkáltató juttatást ad a tető helyreállítására. Kérdés: Az előző eset megfelel-e az Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.1./a) pont szerinti adómentes juttatásnak? Terheli-e a juttatás után a munkáltatót bármilyen adó/járulék/illeték fizetési vagy bejelentési kötelezettség? Milyen dokumentumokat érdemes begyűjteni az esettel kapcsolatban a juttatás adómentessége érdekében?
  • Számla javítása

    2015. augusztus 26. 10:06

    Szállítónk helytelenül tüntette fel a címünket a számlázó programmal kiállított számláján. Kérdésünk arra irányul, hogy mi, mint vevő módosíthatjuk-e egy "számlával egy tekintet alá eső okirat"-tal a szállítónk számláját? Ez az okirat készülhet-e kézzel (kézzel írva vagy word-ben és utána pdf-fé konvertálva), ha meghatározunk egy sorszámtartományt (pl.: korr2015-001) és azt felvesszük a szigorú számadású nyilvántartásba?
  • Kártalanítás, vagy kártérítés

    2015. augusztus 18. 20:44

    Társaságunk Flottakezelési szolgáltatásnyújtás keretében nem csak a gépjármű bérletet, hanem a gépjármű használatához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat (szerviz/javítás, gumiabroncs, biztosítás…) is biztosít partnereinknek igényeiknek megfelelően. A havonta számlázott flottakezelési szolgáltatás 2 fő elemből áll: havi bérleti díjból, valamint havi átalány szolgáltatási díjból. A 36-60 hónapra kötött szerződéseinkben foglalt megállapodás alapján a flottakezelési (bérleti) időszak végén a (korábban) bérelt gépjármű értékesítését követően a befolyó vételár és a szerződésben rögzített időszak végén várható piaci érték, valamint a nyújtott szolgáltatások vonatkozásában az időszak elején tapasztalati úton meghatározott átalánydíj, és a ténylegesen felmerült, beérkező számlákkal igazolt szolgáltatási díjak összevetése alapján a Bérlő partnerrel elszámolunk. Az elszámolás eredményeként jelentkező különbözetről, mint elszámolásból származó flottakezelési díjkülönbözet számlát állítunk ki, amely vagy +, vagy - előjelű. Úgy gondoljuk, hogy e számla az általunk biztosított szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódik, így az egyenes ÁFA szabályai szerint kerül általunk kiállításra. A partnerrel megkötött szerződésünk – természetesen – rendelkezik a szerződés lejárat (36-60 hónap) előtti megszűntetéséről is. E szerint, amennyiben a Bérbevevő az eredetileg meghatározott futamidő elteltének 30%-a előtt jogszerűen (mert megengedjük a bérlőnek) mondja fel a szerződést, akkor 4 havi, ha 50%-a előtt, akkor 3 havi, ha 70 % előtt, akkor 2 havi autópark-bérleti díjnak megfelelő összeg megfizetésére köteles (mint bánatpénz). Tehát a Bérbevevő által történő szerződés felmondása során végzett elszámolásunk annyiban különbözik a bérleti időszak végén történő elszámolástól, hogy tartalmaz 2-4 havi bérleti díjnak megfelelő bánatpénzt. Jelenleg egy jogi eljárás keretében az elsőfokú bíróság nem jogerősen az előbbiekben kifejtett, bérlő partner által lejárat előtt felmondott flottakezelési szolgáltatásunkhoz kapcsolódó elszámolásunk kapcsán az alábbiak szerint foglalt állást: A kikötött bánatpénzt kötbérnek minősítette azzal az indokkal, hogy az tartalmát tekintve a szerződés idő előtti megszűnése miatt alkalmazott szankció. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a szerződés idő előtt megszűnt, azaz a továbbiakban az ügyfél részére szolgáltatást nem nyújtottunk és így nem jutottunk hozzá a szerződés eredeti lejártáig az ügyfél által fizetendő díjakhoz, a bíróság az elszámolás alapján Társaságunknak járó összeget (a szerződés felmondásától az eredeti lejárati időpontig számított diszkontált bérleti díj + a futamidő végén várható piaci érték – a jármű értékesítéséből befolyó eladási ár) elmaradt haszon jellegű igénynek minősítette, amely effektíve kárként jelentkezik Társaságunk oldalán. Ebből eredően a bíróság álláspontja szerint az elszámolás eredményeképp fennmaradó összegek, mint kárösszegek után Áfa nem számítható fel. Helyes ez a megállapítás ?
  • Vevői készlet értékesítése

    2015. augusztus 17. 14:05

    „A” társaság által bérelt üzletbe/raktárba leszállításra került szlovák cégtől „B” áru „vevői készletként”. Vásárlók „C” a leszállított áru nagy részét megvették, melyekkel egyidejűleg „B” cég le is számlázta „A” cég felé azok eladási árát. A szlovák eladó „B” a végvevők felé „C” el nem adott (megmaradt) készletet értékesíteni szeretné az „A” magyar társaság felé. Milyen ÁFA kulccsal kell kiállítani a szlovák cégnek „B” a magyar társaság „A” felé a megmaradt készletről számlát? A termékek korábban ténylegesen Szlovákiából érkeztek be, melyeket CMR is igazol. Társaságunknak ezt a beszerzést melyik havi ÁFA bevallásban kell szerepeltetni?
  • szállásdíj adóvonzata

    2015. augusztus 17. 8:35

    Társaság ügyvezető igazgatója, aki egyben kisebbségi tulajdonos,saját részre alkalmanként szobát szeretne kivenni egy panzióban, abban a városban, ahol a kft. telephelye is van és rendszeresen ott tartózkodik. A panziót egyéni vállalkozó üzemelteti. Az igazgató lakhelye Budapest, távol esik mind a cég székhelyétől, mind telephelyétől. Az ügyvezető munkaszerződése szerint „a munkavállaló munkavégzésének a helye a Munkáltató mindenkori székhelye és telephelye”. Az ügyvezetőn kívül más alkalmazott nincsen, esetleg alkalmanként helybéli egyszerűsített foglalkoztatott (részükre nem szükséges szoba bérlése). Kell majd adót fizetni az ügyvezető szállásdíja után? Amennyiben igen, milyen és mennyi adóteherrel? Az adót/adókat kinek kell fizetni a társaságnak vagy az ügyvezetőnek? Amennyiben a társaság ügyvezetését a munkaviszonyban álló igazgató mellett egy másik vezető is elvállalná, aki viszont nem munkaviszonyban látná el (díjazás nélkül) a tisztségét, ebben az esetben hogyan alakulna a szállás adózása? (ez még csak tervezet). Ez az igazgató előreláthatóan nem bérelne szobát, pedig Ő sem helybéli lakos. Csak azért jeleztem a problémát, ha esetleg szabályzat írása szükséges a szállás megfelelő módszerű adóztatatásához, kérem ezt is jelezzék, ha szükséges! Így hogyan alakul a szállásdíj adóvonzata, kinek (cég vagy magánszemély) és mennyi adót kell fizetni, ha egyáltalán kell fizetni? Kérem mindkét variációban a válaszukat (1 illetve 2 ügyvezető esetén is)?
  • bt beltag nélkül

    2015. augusztus 16. 11:53

    Egy BT-ben márciusban kilépett a beltag, így csak egy kültagja maradt. A társaság a jogvesztő határidőn belül a cégbíróságnál nem kíván új tagot bejelenteni. A 6 hónap letelte után nem tudom, hogy milyen teendőink vannak a céggel kapcsolatosan? (A céggel szemben peres eljárás van folyamatban, amelynek kimenetele és ideje előre nem látható).
  • Ellentételezés nélküli tartozás átvállalás

    2015. augusztus 13. 8:06

    Az " A" kft." B" kft 100 egységnyi bankkal szemben fenálló hitelét ellentételezés nélkül átvállalta. Az átvállalt összegget az aktív időbeli elhatárolások közé halasztott ráfordításként átvezette. A 100 egységből 10 egység pénzügyi rendezésre került ezzel a 10 egység a rendkívüli ráfordítások közé visszavezetésre került. A maradék 90 egységnyi hitelt egy "C" kft.ellentételezés nélkül átvállalta "A" kft.-től, ezzel az "A".kft kötelezettsége megszünt a bank felé. Mikor lehet és hogyan kell kivezetni az "A" kft.-nél a számviteli tv.33.§.(1). szerint a még pénzügyileg nem rendezett, de már átvállalt 90egységnyi hitelt.
  • Az előleg áfa szabályai a 2015.évi változás után II rész

    2015. augusztus 12. 16:00

    Folytatnám az első részben feltett kérdéseimet: Segítségét kérem a 2015.01.01 naptól hatályos Áfa tv 59§(1) – előleg - témában általánosságban, és konkrét példán is bemutatva a változásokat. A felek, mint a fentiekben olvasható, a teljesítések előtt kötött szerződésben utaltak a kompenzálás lehetőségére. 2. Hogy ne kelljen a Termelőnek előlegszámlát kiállítania, megoldás-e, hogy az első bérmunka számla teljesítési dátumát megelőzően a szerződést módosítják és abban a kompenzálás lehetőségét kizárják? Ha 2 Társaság között már megtörtént egy–egy jogügylet s ezek számviteli teljesítési dátumát követően készül megállapodás a kompenzálásról, az nem tartozik az ÁFA tv 59§-a alá, s ott nem jelenik meg a vagyoni előny? Ha egy jogügylet az egyik fél részéről megvalósult, számla készült (pl 2. hóban), majd a másik fél nem tud fizetni, ezért 5. hóban megállapodnak, hogy 7.hóban teljesít a másik fél az első felé egy termékértékesítést, mely árát bekompenzálnák az első fél által kiállított számlába, akkor a vagyoni előnyhöz jutás dátuma, azaz az előlegszámla teljesítési dátuma 7. havi lesz? Előlegről csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző/igénybe vevő adóalanynak szerződésen vagy jogszabályon alapuló kötelezettség van. Tudna példát mondani a jogszabályon alapuló kötelezettségre?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autópiac

    Augusztusban csaknem 5000 személygépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, 4,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az első nyolc hónapban ugyancsak nőtt a forgalomba helyezések száma, 11,7 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 49 ezret - közölte a Datahouse adatai alapján a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

  • család

    Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez és elindításhoz szükséges legfontosabb információk találhatók a Családi Csődvédelmi Szolgálat keddtől elérhető honlapján - közölte az Igazságügyi Minisztérium.

  • Autópálya

    A nemzeti fejlesztési miniszter módosította a teherautók által fizetendő e-útdíjról szóló rendeletet, a pontosításokat és újabb szakaszok díjasítását tartalmazó jogszabály a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg és 15 nap múlva lép hatályba.

  • Pankucsi Zoltán

    A gazdaság minden egyes szereplőjének saját teherviselő képességével arányban kell hozzájárulnia a közterhekhez, ez vezethet el hosszú távon a fenntartható, stabil pénzügyi rendszerhez - mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

  • Adó Kódex 1

    A társaság tulajdonosainak helytállási kötelezettsége korlátlan vagy korlátozott lehet. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tagok korlátolt felelőssége korlátlanná válhat.

Szaklap ajánló