Cikkek
(52)
Adó szaklapok
(3)
Kérdés-válasz
(102)

Összes prémium cikk böngészése

  • Internet szolgáltatás továbbszámlázása 2017-ben

    2017. február 22. 10:33

    A 2017-től hatályos, 18 százalékos áfa kulccsal adózó internet szolgáltatás továbbszámlázásával kapcsolatban lenne kérdésem. Cégünk (áfa adóalany) ingatlan bérbeadással, üzemeltetéssel foglalkozik. A cégünk és partnere között létrejött szolgáltatási szerződés része többek között, a partnernél felmerült telefon és internet-használati díj továbbterhelése is. A telefon és internet szolgáltató havonta kiállított számlái egy része csomagban, - telefon számlával együtt - másik része külön kerül kiállításra. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ezt a továbbszámlázott szolgáltatást 27 százalékos áfával vagy a eredeti számla 18 százalékos adókulcsával kell számláznunk?
  • Adószámos magánszemély

    2017. február 21. 15:04

    Az a magánszemély, aki nem biztosított, vagyis semmilyen bejelentett munkaviszonya nincs és adószámmal rendelkezik - mint adószámos magánszemély - nyelvoktatási tevékenységet szeretne végezni és adószámos magánszemélyként számlázni magánszemélyek részére. Jelenleg fizeti maga után az egészségi szolgáltatási járulékot. Kérdés, hogy keletkezik-e biztosítási jogviszonya a nyelvoktatásból származó bevétele után? Milyen adókat és járulékot kell fizetnie? A fizetendő adóknak, járulékoknak van-e bevételi korlátja? Az év végi 53-as bevalláson kívül van-e egyéb bevallási kötelezettsége?
  • Közúti árufuvarozó új tehergépkocsi kisváll. adókedvezménye

    2017. február 21. 13:02

    Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó dec. hóban tehergépkocsinak minősülő gépjárművet vásárolt. A gépkocsit nem árufuvarozásra használja, hanem hordókban a telephelyére szállítja az üzemanyagot, és ott tankolja a többi teherkocsit, valamint alkatrész beszerzésre használja. A 1653 bevallásban kisvállalkozói adókedvezményt lehet-e igénybe venni, ha igen, a 13-08 lapon a 155.sor melyik rubrikáját kell jelölni az igénybevételhez? A tevékenysége nem csak közúti árufuvarozásra terjed ki, hanem gépi földmunkákat, útépítést, anyagmozgatást géppel is végez.
  • Telek értékesítés számlázás

    2017. február 17. 10:42

    Néhány napja választ kaptam a telek értékesítéssel kapcsolatos számla kiállítási kötelezettségekkel kapcsolatban, azonban még egy kérdés felmerült, melyben kérném szíves segítségét. Cégünk telkeket értékesít ÁFA körbe bejelentkezve. A vételárrészeket 10% foglaló, 40% első vételárrészlet és 50% utolsó vételárrészlet jogcímen fizetik meg a vevők. Azt már tudjuk, hogy a számlákat az egyes vételárrészletek kézhezvételekor kell kiállítanunk. Azonban van olyan telek, amelyet két vagy több magánszemély vásárol meg. Ilyen esetben a számlát a leendő tulajdoni hányadnak megfelelő arányban mindegyik vevő részére kell kiállítanunk? A foglalót általában készpénzben fizetik, ez esetben ki tudjuk állítani mindegyik vevő részére a számlát. Az első és utolsó vételárrészlet valamelyik vevő bankszámlájáról érkezik, ez esetben az adott vevő nevére kell szólnia a számlának, vagy ilyenkor is arányosítással kell több számlát kiállítanunk?
  • Ajándék adás

    2017. február 17. 7:51

    Egy gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, 155.000 ft értékű arany tárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után és ezen ajándék költsége társasági adó rendszerében, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e.
  • Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében

    2017. február 15. 17:26

    2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint. A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket. A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja: "Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek." A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében? Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
  • Befektetési jegy, részvény helyes elszámolása

    2017. február 15. 16:28

    Egy Kft banknál vezetett befektetési számláján az alábbi tételek vannak: Euro számlán: -Euroért vásárolt, eur alapú befektetési jegy -Eur alapú részvény Forint számla: forintért vásárolt magyar részvény befektetési jegy A befektetések egy része banki hitelből lett vásárolva. A bank havonta - prolongációs jutalék címen terhel minket, amit pénzügyi műveletek ráfordítása /T87/? - befektetési hitel ktg. címen terhel minket bank ktg /T53/? A befektetési jegy, részvény megvásárlása és a visszaváltása díja szintén ktg? Az év végén át kell e értékleni az előrelátható nyereséget,veszteséget elhatárolni?
  • Bevétel elhatárolás

    2017. február 12. 14:16

    Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja könyveiben a társaság. A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja a társaság úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apport értéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott). Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás? Sztv 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
  • Mikrogazdálkodó bónusz elszámolása

    2017. február 10. 14:07

    Adott egy kft aki jelentős bónusz bevétellel rendelkezik. Kapott bónusz értesítőt 2016. évi időszakra 2016. évi dátummal - ennek a sorsa tiszta sor, 2016. évi bevétel lesz. Kapott bónusz értesítést 2016. évi teljesítményére hivatkozással 2017. évi dátummal és január végi átutalással. Érdeklődöm, hogy a 2017. évi dátummal kiállított bónusz értesítés alapján melyik évre számolom el számvitelileg a bónusz bevételt?
  • Nyugdíjas EHO

    2017. február 10. 9:11

    Egy régóta öregségi nyugdíjas úr már több mint 20 éve kapott adószámot önálló tevékenységre, mint műszaki szakértő. (Nem egyéni vállalkozó). Tevékenységéről számlát állít ki a megrendelő felé. Az úr 10% -os költség átalány levonása után 15% szja fizetési kötelezettség vall be SZJA bevallásában. Kérdés az, hogy EHO fizetési kötelezettség terheli-e ezt a jövedelmet, ha igen milyen mértékben, és van-e annak felső határa? Felmerülhet-e még e bevétellel kapcsolatban egyéb adófizetési kötelezettség?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • i

    Elérte az éves egymilliárd eurós értékhatárt az összesített hazai online kiskereskedelmi forgalom.

     

  • határidő, naptár, óra

    2017. április 1-jén hatályba lép az új jövedékiadó-törvény, ami jelentős könnyítéseket, adminisztráció-csökkentést tartalmaz. A hatályba lépés előtt a jövedéki termékkel foglalkozóknak érdemes odafigyelni az engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kapcsolódó határidőkre.

     

  • hotel_szálloda

    Az idegenforgalmi adókból származó bevételek (ifa) után az önkormányzatoknak fizetett állami hozzájárulás 1,55 forintról 1 forintra csökkent az idén, amit a turisztikailag frekventált települések különféleképpen igyekeznek ellensúlyozni - írja a Világgazdaság.

  • büntető jog, bilincs, bírói kalapács

    Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága egy Szabolcs megyei testvérpár ügyében, akik cégcsoportot működtetve, fenyőfűrészáru kereskedelmével csaknem 800 millió forint áfát csaltak el - közölte honlapján az adóhatóság.

  • autópiac

    Amióta visszaigényelhető a pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépjárművek törlesztő részleteihez kapcsolódó áfa, azóta a vállalkozások előszeretettel élnek is ezen beszerzési lehetőséggel.