Cikkek
(52)
Adó szaklapok
(2)
Kérdés-válasz
(92)

Összes prémium cikk böngészése

  • tetőtér beépítés ÁFAkulcsa

    2017. január 10. 15:49

    Ha egy gazdasági társaság tetőtér beépítésre (mint kivitelező) köt egy generál szerződést a magánszemély megrendelővel, akkor jogosult -e a vállalkozás 5%-os ÁFA-val kiadni számlát? A tetőtér beépítése: - alapvetően a tetőtér teljes körű beépítését jelenti: minden építési-szerelési tevékenységgel, - az épület tetőtere tekintetében funkcióváltozás történik a beépítést követően - a beépítéshez engedélyezési eljárás szükséges Illetve ehhez kapcsolódó fontos kérdés lenne még, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó jogosult 5%-s áfával értékesíteni a tetőtér teljes beépítését, kinek a nevére kell szóljon az építési engedély: a megrendelő nevére, vagy esetleg a generálkivitelező nevére?
  • Vevői készlet

    2017. január 10. 14:13

    Ügyfelünk magyar gazdasági társaság, aki német illetőségű anyavállalata részére teljesít bérmunka szolgáltatást. A bérmunkához szükséges alapanyagokat a német társaság bocsájtja rendelkezésre, az átszállítás az Áfa törvény 12.§ (2) bekezdése szerint nem valósít meg termékértékesítést, a bérmunkát követően azok visszakerülnek a megrendelő államába. 2017 évtől – tulajdonosi döntés miatt – a magyar társaság bérmunka helyett termékelőállítást fog végezni. Az ehhez szükséges alapanyagok a német anyavállalattól fognak érkezni, közösségen belüli termékbeszerzésként – amennyiben a szabályozás összhangja engedi, „vevői készlet” szabály keretében (182.§). A már Magyarországon lévő, német tulajdonú, eredetileg a bérmunkához beérkezett alapanyagok áfabeli kezelésére azonban nyitott kérdés. Véleményünk szerint, mivel az alapanyagok nem kerülnek vissza a megrendelő tagállamába, a német társaságnak be kell jelentkeznie Magyarországon, magyar adószámára közösségen belüli termékbeszerzést kell végrehajtania, majd belföldi értékesítésként értékesíti a magyar vállalat részére. Felmerült részünkről – és ezzel kapcsolatban kérnénk véleményüket -, hogy lehetséges-e a már itt lévő, német tulajdonú alapanyagok kvázi „átforgatása” vevői készletbe. Amennyiben ez megoldható, lényegesen leegyszerűsítené az eljárást anélkül, hogy az anyavállalat Magyarországon adószámot kérjen.
  • Felső vezetői megbeszélés szállás költsége

    2017. január 10. 10:16

    Cégünk helyi felső vezetése (a céggel munkaviszonyban lévő alkalmazottak) és globális vezetői (más külföldi kapcsolt vállalkozásoknál munkaviszonyban lévő alkalmazottak) egy közös 2 napos évértékelő rendezvényen vettek részt egy magyar szállodában, ahol a jövő évi tervszámokat is kidolgozták, megbeszélték. Elszámolható-e reprezentációként a szálloda számlája, amely tételesen tartalmazza a 2 napos rendezvény szállás, étkezés, hangosítás és egyéb technikai költségeit? Különösen a szállás tekintetében vagyunk bizonytalanok. Fogarasi Magdolna 2016.12.20-án megjelent cikke további értelmezésre szorul: "Az előzőekben felsorolt esetekben valamennyi résztvevő (ideértve a cég alkalmazottait is) vendéglátása reprezentációnak minősül. Amennyiben ilyen felmerül, úgy a rendezvényen részt vevő vendégek szállás- és utazási költsége is reprezentációként számolandó el. A kifizetővel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló vagy a rendezvény lebonyolításában közreműködő (munkát végző) személyek utazására és szállására fordított összeget nem kell a reprezentációs költségekbe beszámítani, ugyanis az említett személyek esetében az Szja tv. 3. § 10. pontja szerinti hivatali, üzleti utazásról van szó, ebből következően az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyható." Az első mondat szerint a cég alkalmazottait is ide kell érteni és a második mondat szerint a résztvevők szállás költsége is reprezentáció. Majd a harmadik mondat azt mondja, a munkaviszonyban álló személyek szállása nem reprezentáció. Úgy vélem, ezek egymással ellentétes tartalmú kijelentések.
  • Bérlettérítés

    2017. január 10. 8:55

    A munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazási bérletet a munkáltató szerzi be, annak áfa tartalmát levonásba helyezi, a számla a munkáltató nevére szól. A munkáltató a bérlet árának 86 %-át fizeti költségtérítésként, a 14%-ot a munkavállalók részére kiszámlázza, és az aktuális havi bérükből a számla összegét levonja. A kiszámlázott részt közvetített szolgáltatásként számolja el (bejövő számlán T815., kimenő számlán K91.). Kérdés: 1./ Helyesen jár-e el a cég, amikor a bérlet számla teljes áfa összegét visszaigényli? 2./ A bejövő számla alapján a munkáltató által térített részt (86%) az 55. Személyi jellegű költségek közé vagy az 52. Igénybe vett szolgáltatások közé kell-e elszámolni?
  • Bérelt személygépkocsival kapcsolatos cégautóadó fizetési kötelezettség

    2017. január 7. 12:18

    Egy Kft. 4 éves nyílt végű pénzügyi lízing szerződése személygépkocsi vonatkozásában 2017. februárjában lejár. A gépjármű tulajdonjoga egy magánszemélyhez kerül. Viszont a Kft. ettől a naptól bérelné a gépjárművet ezen magánszemélytől (KATA-s egyéni vállalkozótól), hosszú távra. Melyik félnél keletkezik a cégautóadó fizetési kötelezettség?
  • Mobilitási célú lakhatási támogatás

    2017. január 5. 10:28

    Abban az esetben, ha a munkavállaló már pl. 10 éve dolgozik a Társaságnál, jár neki a mobilitási célú lakhatási támogatás? Ebben az esetben első évnek a 2017. évet kell tekinteni?
  • Sofőrök utáni járulék fizetés

    2017. január 4. 13:55

    Nemzetközi gépkocsivezetőként a 8417 Feor szám alá bejelentett dolgozók után a garantált bérminimumot kell fizetni vagy elegendő a minimálbér után fizetni a járulékokat?
  • Kata kérdés főállással rendelkező magánszemély esetén

    2017. január 4. 11:53

    Egy heti 36 órát meghaladó főállás munkaviszony keretében dolgozó magánszemély egyéni vállalkozással is rendelkezik. Szeretne KATA-ba belépni. Főállásától független, teljesen más cég számítástechnikai, szaktanácsadási feladatok ellátásra bízná meg időnként, projektenként, kb 2-3 havonta adna ki számlát összességében 4-5 milliós nagyságrendben. Feladatait saját székhelyén, saját eszközeivel végzi, a feladatot saját időbeosztása alapján készíti el, meghatározott határidőre. Ez mellett időnként más partnertől néhány kevesebb bevétele lesz még. Jól vélelmezzük, hogy KATA feltételekkel jelen esetben rendelkezik az egyéni vállalkozó, nem merül fel ez esetben rejtett munkaviszony, mert összesen 1 előírás esetében nem teljesül elvárás, azaz egy partner tekintetében az összes bevételen belül 50 % nál több bevétele lesz, ami az 1 millió forintot túl fogja lépni? (utalok itt a NAV által 2016 december 28-án kiadott KATA információs füzetre is)
  • Kata választhatóság

    2017. január 1. 22:31

    Kata esetén nem minősül bevételnek a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A célhoz kötött elszámolási kötelezettséggel kapott havi OEP finanszírozás ide sorolható-e egészségügyi vállalkozások (pl. háziorvosok) esetében? A felhasználás ellenőrzését az alábbi tájékoztató tartalmazza: http://neak.gov.hu/data/cms983209/C_5_2_1_Tajekoztato.pdf
  • Kisiparos kötelező pénztárgép használata

    2016. december 31. 12:59

    Tisztelt Szakértők! 2014.9.hóban kezdő kárpitos EV (TEÁOR ’08 95.1-95.2) a 48/2013 (XI.15.)-i NGM-rend. 1.sz.mell. 1.b)pontja alapján megállapította, hogy kötelező pénztárgépet használnia, viszont úgy értelmezte, hogy a Rendelet 1.bc) pontja alapján mentesítve van, ugyanis szerinte az 1.b) pontban felsorolt kötelezetti körből kivételt jelentő 1.bc) pont „ipari” illetőleg „termelő” kifejezései a kisker., vendéglátás, szálláshely-szolg., kölcsönzés esetében nem értelmezhetők ( max. az 56.1.-re), tehát a felmentés az olyan kisiparosokra vonatkozhat, mint ő. Termelést és értékesítést egy helyen, állandó lakcímén, külön műhelyben folytat, ezért felmentve érezve magát sem PTGSZLAB bejelentést nem tett, sem PTSZLAA ill. PTSZLAH jelentéseket nem küldött be. A kisiparos döntése helytálló volt-e? Önök hogyan értelmezik a Rendelet 1.bc) pontját? (Azóta kiderült, hogy időnként a megrendelőjétől elszállította a bútorokat, javítás után pedig visszavitte, és az ellenértéket is ott vette át. Ez a tény egyértelművé teszi-e a kérdést?) Havonta csak néhány ügylete van, ezért kötelezettség esetén a jövőben sem szeretne pénztárgépet használni. Hogyan lehet tehát ezt a helyzetet legalább a jövőre nézve megoldani? Ha hibázott, és a múltra vonatkozóan nem tenne semmit, milyen és mekkora büntetésre számíthat? Adómentes KATA-sként 2014. és 2015. években kizárólag számlázott, 2016.-tól viszont kézi nyugtákat is használ, mert a vevők türelmetlenségét megelégelte. Tisztelettel:
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • számvitel

    Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2017-től is változó számviteli szabályokkal kell megismerkednünk. A 2016. január 1-től hatályos számviteli változásokhoz képest azonban szerényebb mennyiségű a módosítás.

  • 2017

    Cikksorozatunk harmadik részében a 2017-es legfontosabb társasági adóváltozások összefoglalását fejezzük be.

  • Üzemanyagár

    Az emeléssel a 95-ös benzin átlagára 368 forintra nő, a gázolajé 375 forint marad.

  • internet

    Bővült az az illetékességi kör, amelynek eredményesen lehet adóhatósági ellenőrzésre vonatkozó elektronikus megbízólevelet kézbesíteni. Ezért át kell tekinteni a meghatalmazottak körét, máskülönben úgy indulhat adóellenőrzés, hogy arról a társaság valójában nem is értesül, emiatt pedig önellenőrzésre sem lesz lehetősége – figyelmeztet a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

  • munka

    Nyolcszázmilliós adócsalás miatt javasolnak vádemelést egy budapesti könyvelőiroda vezetőjével és tizennégy társával szemben - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.