Cikkek
(44)
Adó szaklapok
(1)
Kérdés-válasz
(96)

Összes prémium cikk böngészése

  • Bejelentett részesedés

    2016. május 31. 16:16

    Tisztelt Szakértő! Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnál értelmezhető-e társasági adóalapot csökkentő tételként a bejelentett részesedés fogalma, vagy minden esetben a Tao 15/A.§-t kell alkalmazni? Társaságunk ingatlan apportálásával kíván létrehozni egy új társaságot, ezt a részesedést bejelentené a NAV-nál. Azonban nem tudjuk eldönteni, hogy ha a részesedést 1 éven túl értékesítjük, akkor alkalmazhatjuk a nyereségre a csökkentő tételként való figyelembevételt, vagy a Tao 15/A.§. szerint kell adózni? Segítségüket előre is köszönöm.
  • Ajándékozásból származó ingatlan eladása Szja

    2016. május 29. 23:41

    Elfogadható -e szerzéskori értékként az ügyvéd előtti ajándékozási szerződésben szereplő érték amennyiben eladásra kerül az ingatlan? Valamint hogyan alakul az adózás abban az esetben ha a fiú az anyjának ajándékoz egy 34.500eft ingatlant amit az édesanya később elad?
  • Alanyi mentes e.v. haramdik országbeli szolgáltatásnyújtása

    2016. május 20. 16:24

    Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó ügyfelem egyesült államokbeli partnerének nyújtott oktatási, tanácsadási szolgáltatást Srí Lankán. Kötelezett-e ebben az esetben ügyfelem áfa-bevallás benyújtására vagy az Art. rendelkezései kizárólag a közösségi ügyletek vonatkozásában alkalmazandók? Válaszát előre is köszönöm.
  • külföldi telephely vesztesége esetén progresszív mentesítési  szabály

    2016. május 20. 15:00

    A 1529 sz. Tao. bevallás és a nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján tisztelettel kérem segítő szakmai iránymutatásukat. Egy gazdasági társaság külföldi telephelye piacvesztés miatt 2015. évben veszteséges volt. Magyarországon végzett tevékenysége nyereséges volt. Teljes mentesítés esetén a Tao. alapja pozitív összegű lett volna, mert a külföldi telephely teljes évi veszteségével a 05. sorban mentesítette volna a Tao. alapját. A progresszív mentesítés szabály alkalmazásával 2015.01.01.-2015.07.24. közötti időszakra eső jövedelmet (veszteséget) naptári nap arányában számszerűsítette. A Tao. bevallás 1529-01-01. lap 05. sz. sorában ennek megfelelően a külföldi telephely veszteségének időarányos része került az adóalapból kiemelésre. A 2015. 07. 25.- 2015. 12. 31. időszakra eső veszteség adóalapra gyakorolt hatása miatt a 06. sor negatív adóalapot tartalmaz. Kérdés, hogy a 06. sorban kimutatott negatív adóalapból, hogyan lehet a kitöltési útmutatóban leírtak alkalmazásával kiemelni a külföldi jövedelem (veszteség) adóját, és a 09. sorban meghatározni a Magyarországon fizetendő Társasági adó összegét. Tisztelettel
  • Tulajdoni résztől eltérő vagyonszerzés adózása II

    2016. május 20. 14:59

    Előzmény: A szétválási terv azt tartalmazza, hogy a szétváló tagok az írásban kötött megállapodásuk szerint milyen mértékű üzletrészt visznek ki az eredeti társaságból. A kivitt üzletrész egy másik vállalkozásban működik tovább. Az előbbiekben vázolt átalakulást a társasági és osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI.tv. (a továbbiakban: Tao.tv.) 4. § 23/a. pontja kedvezményezett átalakulásnak definiálja. A kedvezményezett átalakulással (szétválással) történő átalakulás során könyvvizsgáló alkalmazása (jóváhagyása) feltétlenül szükséges az „A” és „B” ügyvédi iroda átalakulási vagyonmérlegének auditálásához, külön-külön. Az így létrejött két gazdálkodónak a könyvvizsgálója azonos személy nem lehet. Tudni érdemes, hogy az „A” ügyvédi iroda által a „B” ügyvédi irodának átadott vagyonrész nem minősül vállalkozásból kivont vagyonnak, miáltal adófizetési kötelezettség e tekintetben nem keletkezik. Amennyiben az átadott vagyonrész ingatlant is tartalmazna, az átírásból eredően illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Ám, ha az átalakulás során bármely vagyonrész magánszemély tulajdonába menne át, akkor a vállalkozásból kivont vagyon adózási kötelezettségei a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. tv. 68. §-ában leírtak szerint alakulnak. Az ön által jelzett Tao tv. 4 § 23/a.) szerinti kedvezményezett átalakulás: olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak 32/a. pont szerinti társaság vehet részt. 32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet. Fenti kategóriába nem tartozik bele az ügyvédi iroda, amit megerősít a NAV honlapján kedvezményezett átalakulásról elérhető tájékoztató is (igaz ez még a Gt és nem az új Ptk-ra hivatkozik), mely szerint: „Átalakulásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti átalakulások minősülnek (vagy lehet határon átnyúló az átalakulás). Átalakulásról rendelkező más jogszabályok szerinti jogalanyok nem minősülnek – a fentiek szerint – társaságnak, ezért például az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása, vagy két ügyvédi iroda egyesülése nem lehet kedvezményezett.” Milyen adózási feltételei, illetve terhei vannak az ilyen vagyonszerzésnek?
  • Társasági adó önellenőrzés

    2016. május 20. 13:18

    Tisztelt Válaszadó! Köteles-e a Kft. társasági adó önellenőrzést végezni, ha az áramszolgáltató az idei évben nyújtott be – több évre visszamenőleg – negatív összegű számlákat cégünk felé? A számlákon pontosan látszik, hogy az idei évben kerültek kiállításra, de előző évekbeli teljesítéssel. Ha időben kiállításra kerültek volna a negatív költség miatt megemelték volna az előző évek társasági adó alapjait. Viszont Társaságunk semmilyen hibát nem követett el. A hiba az áramszolgáltató rendszerében volt, amit most ők, ilyen módon kijavítottak. Kérdésem tehát, hogy emiatt kell-e mégis önrevíziót végeznie Társaságunknak. Tisztelettel 2016.05.20.
  • 3,5 t alatti saját számlás teherautó használat

    2016. május 17. 14:28

    Tisztelt Hölgyem/ Uram, Társaságunk tulajdonában van egy 3,5 T alatti kisteherautó, amivel alkatrészeket szerzünk be saját részre, ill. szerelőink használják mentésre/ javításra. Menetlevelet vezetünk az autóra. Az a szerelő, aki ügyeletben van, a kisteherautóval megy haza, ha esetleg éjszaka előfordul mentés, ne kelljen még először a telephelyre bejönni és onnan elvinni az autót. Elégséges- e a menetlevél használata? Adózásilag elfogadott- e (magánhasználatnak minősül- e), hogy az ügyeletben lévő kollega viszi el a kisteherautót? Úgy tudom, hogy sajátszámlás áruszállításra 3,5 T alatti kisteherautóval nem kötelező a menetlevél. Ha nem kell, akkor mivel igazolom azt, hogy nincs magánhasználat; pontosan milyen adattartalommal? Válaszukat előre is köszönöm!
  • Export értékesítés

    2016. május 17. 12:32

    A következő értékesítéssel kapcsolatban lenne kérdésem: A terméket Japánba értékesítjük, ugyanakkor a számlát német partnerünk részére állítjuk ki, ő számlázza majd tovább Japán felé, a német partner intézi a szállítást és a vámkezelést is. Kérdésem, hogy a német partner részére kiállított számlát hogyan állítsuk ki, milyen záradékot tegyünk a számlára (áfa), az A60-as nyomtatványon fel kell-e tüntetni ezt az ügyletet? Hogyan tudjuk igazolni a NAV felé, hogy az áru elhagyta az országot, ha a légi fuvarlevélen csak a német partner neve szerepel? Elegendő, ha a számlát aláírva - igazolva, hogy átvették a terméket - visszaküldik részünkre?
  • EU-s eredménytermék átadása TAO

    2016. május 17. 12:17

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem szíves szakmai állásfoglalásukat: „A Kft.”, mint 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozás, három költségvetési szervvel közösen kíván Európai Uniós és magyar finanszírozásból együttesen megvalósuló fejlesztési projektben részt venni. A Támogatási szerződésben mind a 4 tag kedvezményezettként szerepel. A projekt során olyan fejlesztés történik, amely közigazgatási eljárásokban fog megjelenni. Erre tekintettel az „A Kft.” általi fejlesztés, illetve a létrejövő dolgok nem maradhatnak „A Kft.” tulajdonában a projekt befejezését követően, egyrészt mert a létrejövő dolgok önmagukban nem működtethetők, nem használhatók, másrészt „A Kft.”-nek sem hozzáférése, sem joga nincs a fejlesztéseket felhasználó rendszerek működtetésére. Az átadás az egyik konzorciumi tag, költségvetési szerv részére történne. Az EU-s pályázatokban megfogalmazott előírások szerint ezen létrejött dolgoknak az átadásából nem keletkezhet „A Kft.”-nek bevétele, haszna. Erre tekintettel az átadás a Támogató (Közigazgatási Programok Irányító Hatósága) jóváhagyása mellett ingyenesen történhet meg „A Kft.” általi feladatok megvalósítását követően. Társasági adó A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) rész 13. pontja alapján nem elszámolható költség: „… az adóévben … térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke …, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha … az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.” Az ezen ponthoz tartozó 2010/30. Adózási kérdés szerint a költségvetési szerv részére nyújtott támogatást nyilatkozat hiányában sem kell társasági adó alapot növelő korrekciós tételként figyelembe venni „A Kft.”-nél, mint átadónál. Ebben az esetben a „támogatás” fogalmába beleértendő a térítés nélkül átadott eszköz is? Fentiek alapján helyesen járok-e el, ha a költségvetési szerv részére térítés nélkül átadandó eszköz könyv szerinti értékével nem emelem meg a társasági adó alapot? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel, Á.Csilla
  • EU-s eredménytermék átadása ÁFA

    2016. május 17. 12:16

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában kérem szíves szakmai állásfoglalásukat: „A Kft.”, mint 100%-os állami tulajdonban lévő vállalkozás, három költségvetési szervvel közösen kíván Európai Uniós és magyar finanszírozásból együttesen megvalósuló fejlesztési projektben részt venni. A Támogatási szerződésben mind a 4 tag kedvezményezettként szerepel. A projekt során olyan fejlesztés történik, amely közigazgatási eljárásokban fog megjelenni. Erre tekintettel az „A Kft.” általi fejlesztés, illetve a létrejövő dolgok nem maradhatnak „A Kft.” tulajdonában a projekt befejezését követően, egyrészt mert a létrejövő dolgok önmagukban nem működtethetők, nem használhatók, másrészt „A Kft.”-nek sem hozzáférése, sem joga nincs a fejlesztéseket felhasználó rendszerek működtetésére. Az átadás az egyik konzorciumi tag, költségvetési szerv részére történne. Az EU-s pályázatokban megfogalmazott előírások szerint ezen létrejött dolgoknak az átadásából nem keletkezhet „A Kft.”-nek bevétele, haszna. Erre tekintettel az átadás a Támogató (Közigazgatási Programok Irányító Hatósága) jóváhagyása mellett ingyenesen történhet meg „A Kft.” általi feladatok megvalósítását követően. Előzőekre tekintettel az alábbi kérdéseim merültek fel: 1. Általános forgalmi adó „A Kft.” a létrejövő dolgokat ingyenesen fogja átadni a projekt során (azzal a céllal hozza létre). Az ingyenes átadást az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. §-a az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés fogalmába sorolja, s így ÁFA joghatást eredményező ügyletnek tekinti, amennyiben ahhoz kapcsolódóan egészben vagy részben él „A Kft.” adólevonási jogával. A projekthez kapcsolódó tájékoztatóban az alábbi vonatkozó rész szerepel: „Az ÁFA elszámolhatósága kapcsán alapszabályként az Államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ennek értelmében a továbbhárított Áfa csak akkor elszámolható kiadás, amennyiben a kedvezményezett a projekttel érintett tevékenysége tekintetében nem jogosult azt levonni. A levonható ÁFA nem elszámolható költség, még abban az esetben sem, ha a kedvezményezett ténylegesen nem él a levonás, illetve visszaigénylés lehetőségével.” Fentiek alapján helyesen járok-e el az áfa-törvény és a fenti tájékoztató alapján is, ha a projekthez kapcsolódó alvállalkozói díjakról szóló számlák áfa-tartalmát nem helyezem levonásba, az áfa-bevallásban nem szerepeltetem, hanem a nettó összeggel együtt azt a projekt terhére elszámolom? Ennek eredményeként a létrejövő dolgok ingyenes átadásakor nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége „A Kft.”-nek? Van-e további feltétele, hogy az ingyenes átadás történhessen áfa-fizetési kötelezettség felmerülése nélkül? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel, Á.Csilla
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nav_logo

    Nyomozást rendelt el az ügyészség adóellenőrök sérelmére elkövetett erőszak miatt kedden - közölte a fővárosi főügyész.

     

  • nő

    Ismét nő az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, igaz csak néhány száz fővel - írja a Magyar Nemzet és a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva.

  • internet

    Bár a magyar munkavállalók nem tartanak a digitalizációtól, a többség úgy gondolja, hogy csak továbbképzés segítségével tudna lépést tartani a fejlődéssel – derült ki a Randstad Workmonitor első negyedéves kutatásából. A dolgozók azzal is egyetértenek, hogy a technológia terjedése a munkájuk során ugyan lehetőséget jelent, a személyes kapcsolatok kialakítását megnehezíti.

  • teherfuvar, teherautó

    2016. augusztusától módosulhat az EKAER, ha az Országgyűlés elfogadja a közelmúltban benyújtott adótörvény-csomagot.

  • naptár

    Május 31-én - azaz ma - van a társaságiadó-bevallás és az elektronikus beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének határideje - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).