Cikkek
(28)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(60)

Összes prémium cikk böngészése

  • Közszolgáltatás ÁFA tv. szerinti teljesítési ideje

    2016. augusztus 26. 9:58

    Ügyfelem hulladékkezelési közszolgáltatást végez. A szolgáltatás a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. alapján a kötelező közszolgáltatásnak minősül. A közszolgáltató szerződés nélkül is köteles a kihelyezett hulladékgyűjtő edényt elszállítani, az igénybe vevő köteles a szolgáltatási díjat megfizetni, ha a szolgáltató a szolgáltatást felajánlotta (a díjfizetésnek nem feltétele tényleges hulladékszállítás). A közszolgáltatást jellemzően kéthavonta számlázzák, időszakos elszámolású ügyletként. Jelentős nagyságrendben fordul elő, hogy olyan ügyfelet azonosítanak be akik felé a szolgáltatást elvégezték, de számlázás nem történt meg. A szolgáltatást visszamenőlegesen számlázni akarják. Kérdésem, hogy az esetenként két évre is visszanyúló szolgáltatást egy számlában lehet-e érvényesíteni, a számla teljesítési idejének a fizetési esedékességet megjelölve. A visszamenőleges számlázásra milyen hatással van az ÁFA törvény 2016.01.01. változása a 60 napos szabálya. Az egyik ügyfelével folytatott egyeztetés alapján derült ki, hogy bár több telephelyen végezte a közszolgáltatást, csak egy telephelyére számlázta a szolgáltatást 2014-től. A kérdéses ügyféllel írásos szerződésük nem volt. Kérdésem, hogy megfelelő megoldás-e, ha a szerződés írásba foglalásánál a felek megállapodnak, hogy a ki nem számlázott időszakot egy számlában rendezik és a számla teljesítési ideje a fizetési esedékességgel esik egybe. Köszönöm segítségüket!
  • Támogatás vagy adomány esetleg más...

    2016. augusztus 25. 12:46

    Tisztelt Szakértők! Szeretnék állásfoglalást kérni a következő esettel kapcsolatban. Cégünk székhelye közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés. Az átmenő forgalom és a munkavállalók közlekedése szempontjából szükséges a járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel a beruházás megkezdéséről. Anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. Ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon cégünk x M Ft-ot ajánl fel. Az egyeztetések folynak, hogy a támogatást ki és milyen jogcímen kapja. Ezért vált fontossá, hogy előre felkészüljünk az adminisztrációs és adó terhekre. Kérdésem az lenne, hogy Önkormányzatnak utaljuk az összeget, akkor támogatási szerződéssel tehetjük ezt és könyveinkben ezek a tételek egyéb ráfordítás címén szerepelnek, áfát nem érintve? TAO emeléssel kell számolni, szükséges-e a juttatásban részesülő nyilatkozata. (Tao tv. 3. számú melléklet). Másik lehetőségként felmerült Alapítvány bevonása, mely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására. Ebben az esetben több mindent kell vizsgálni? (Pl: közhasznú a szervezet minősítése vagy sem?) Milyen adminisztrációval járna ez az adományt adó szervezetnél? Mire kell figyelni? Feladatunk-e az adományt gyűjtő alapítvány vizsgálata, hogy helyesen jár-e el az adomány gyűjtése kapcsán? Gondolok itt arra, hogy az alapító okiratában szerepel-e az adománygyűjtés? Cél vagy alaptevékenysége kapcsán végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Adózás szempontjából az adózás előtti eredményünk csökkenthető-e? Közhasznú státuszáról nyilatkozatot kötelezően ki kell állítania, hiszen itt kérdéses lehet az is, hogy adománynak vagy támogatásnak minősül? Célszerűbb lenne-e esetleg támogatási szerződést kötni az alapítvánnyal. Ha az alapítvány támogatás formájában kapja meg az összeget, akkor úgy érzem könnyebb az adminisztráció, mert kérhetjük az összeg felhasználásának igazolását (elszámolást). De természetesen vezetői döntés, hogy kérik-e a felhasználás elszámolását. Támogatás esetében is szükséges a szervezet nyilatkozata? Adózási oldalról ráfordításként elszámolható, nem adóalapot növelő tétel? Kérem, szíves segítségüket a három variáció megítélésében, esetleg ha van javaslatuk, ötletük szívesen fogadom! Köszönettel:
  • 3000,-Ft-os kiküldetési díj

    2016. augusztus 23. 15:17

    A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló -2016. 01.01-től hatályos- 437/2015 (XII.28.) kormányrendelet új előírása, hogy a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj átalány 3000,- Ft. Ezen összeg az SZJA tr.3. számú mellékletének II/3. pontja alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban foglalkoztatott belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint. Társaságunk belföldi közúti árufuvarozási tevékenységet is végez. A szállítás specialitásából adódóan a munkavállalók osztott munkaidőben vannak foglalkoztatva. A napi munkaidő beosztásuk reggel 7 órától 11 óráig, illetve délután 13 órától 17 óráig. Kérdésünk, hogy a dolgozóink részére is adható-e adómentesen a 3000,- Ft-os napidíj átalány, mivel a napi hat órát meghaladó belföldi kiküldetést osztott munkaidőben érik el?
  • áruk bekerülési értéke

    2016. augusztus 19. 16:08

    Egy nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság részére egy beszerzési csoport tagja, a csoport többi tagjának jóváhagyásával lehetővé teszi a csoporthoz való csatlakozást. A csatlakozás feltételeit a már csoporttag gazdasági társaság és a csoportba belépő gazdasági társaság szerződésben rögzítik. A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság a szerződés alapján az alábbi előnyhöz jut: - a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek; - jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos kondíciós elemekre, úgy mint például utólagosan kapott bónuszok, bolti marketing díjak stb.; - az áru értékesítését segítő, a csoport rendelkezésére álló információkat megkapja. A szerződés szerint a csatlakozást lehetővé tevő, a csoport többi tagjánál a belépéshez történt hozzájárulást kiküzdő csoporttag gazdasági társaság, a belépő társaság részére, a belépéssel járó, fentiekben bemutatott előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult. A szerződés szerint a szolgáltatási jutalék összege, a csoporttagként naptári évben beszerzett áru értékének 1 %-a. Kérdés: A fentiekben bemutatott szolgáltatási jutalék összege, mint egy komplex szolgáltatás ellenértéke, a 2000 évi C. tv. 47.-51. § előírásai szerint, a csoporttagként beszerzett áru bekerülési értékébe beszámító tétel, vagy a tárgy időszak termelési költsége, mint igénybe vett szolgáltatás? Abban az esetben, ha a szolgáltatási jutalék a bekerülési érték részét kell, hogy képezze, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történhet? Milyen módszerrel határozható meg, hogy a szolgáltatási jutalék összegéből milyen érték kapcsolható pontosan a kedvező beszerzési árhoz, és milyen összeg az utólagos kondíciós elemekhez, továbbá az értékesítést segítő információ szolgáltatásához? Véleményem szerint az értékesítést segítő információs szolgáltatásért fizetett díjrész értékesítési költségnek kell, hogy minősüljön, mely nem lehet a bekerülési érték része.
  • Beurházás áfa

    2016. augusztus 16. 15:33

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy KFt székhelye magánszemély tulajdonában lévő ingatlanon található. A Magánszemély egyben a cég tulajdonosa és ügyvezetője is. Mint magánszemély a cég által használt részt ( mint műhely, mely telephely engedéllyel rendelkezik) bérbe adja, arról számlát állít ki havonta, a cég ezután a járulékterheket bevallja, megfizeti. A Közüzemi költségek a magánszemély és cég között átszámlázással megosztásra kerül. A vállalkozás áfás tevékenységet végez. A székhelyen működő ingatlan besorolása teljes mértékben lakóingatlan, attól függetlenül, hogy az ingatlan egy részében műhely működik. A teljes ingatlanon energiatakarékos beruházást végeznek (napkollektor), melyet a cég fizet, erre esetleg 40 % állami támogatást kaphatnak. ( a támogatás összegének természetesen az áfa nem része). A beruházás végén a napkollektor használata, az egész ingatlanon "kiváltja" az áram és gáz számlát, ilyen jellegű költségei a cégnek és a magánszemélynek sem lesz. Felmerült kérdések: - jelen beruházás általános forgalmi adó része visszaigényelhető e? - a cég, mint a napkollektor tulajdonosa, a beépítést követően havi átalány (bérleti díjat) kiszámlázhat - e a magánszemély részére, mint egyéb eszköz bérbeadása, általános forgalmi adóval növelten? Ha igen, ez befolyással lehet - e a napkollektor áfa visszaigénylésének mértékére, lehetőségére? Válaszukat előre is köszönjük!
  • Bejelntési kötelezettség

    2016. augusztus 12. 17:27

    Egy egyesület elnöke több mint 15 éve alkalmazottként, 8 órás munkaviszonyban ügyvezető igazgatóként van a szervezetbe bejelentve, munkaszerződés szerinti munkabérért. Az elnök továbbiakban társadalmi munkában kívánja elnöki feladatait ellátni úgy, hogy továbbiakban egy gazdasági társaságban lesz 8 órás munkaviszony keretében biztosított. Kérdésünk arra irányul, hogy ez esetben az egyesületnél társadalmi munkában végzett tevékenységét miként kell a 16T1041 bejelentőt beadni? Be kell e adni egyáltalán azért, mert nem kap bért? Keletkezik e bármiféle adózási, adatszolgáltatási kötelezettség az egyesületnél. Válaszukat előre is köszönjük!
  • Bérbeadás

    2016. augusztus 11. 13:19

    Magánszemélyként lakóingatlant bérbeadó egyben KATA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó is. Megfelel-e a törvény 4 § /4/ bek. előírásainak, tekintettel arra, hogy a szakirodalomban kettő különböző álláspontot ismerek?
  • Ajándékozás

    2016. augusztus 7. 10:58

    Nyugdíjas egyéni vállalkozóként július hónapban 10 millió vállalkozói kivétet vettem ki. A nyugdíjjárulékot és a SZJA-t megfizettem. A 10 millió forintot lányomnak lakás vásárlásához ajándékozom, melyet banki átutalással teljesítek. Kérdésem: Az ajándékozási szerződés megkötéséhez ügyvéd szükséges? Az illetéktörvény 26 § (1) bekezdésében az egyenes ági rokonok pénzajándékozása után nem kell illetéket fizetni?
  • Termőföld értékesítése.

    2016. augusztus 7. 10:41

    Mint regisztrált őstermelő 2010 évben 3 ha termőföldet vásároltam. 2015. évben őstermelői tevékenységemet megszüntettem, s jelenleg mezőgazdasági egyéni vállalkozó gazdálkodom. 2016. július hóban a 3 ha termőföldet értékesítettem. A mezőgazdasági őstermelő a földterület vásárlási árát egy összegben termelési költségként nem számolhatta el, és értékcsökkenési leírást sem érvényesíthette, de a Szja-tv 3 számú melléklet I. pontjának 20 alpontja alapján akkor van lehetőség költségként elszámolni amikor a termőföldet értékesítik. Kérdésem: egyszeres könyvvitelben hogyan kerül könyvelésre a 2010 évben a termőföld vételára?- vagy mint magánszemély a 2016 évi SZJA bevallásban ingatlan értékesítésként kell szerepeltetnie?
  • Vendéglátás vagy kiskereskedelem?

    2016. augusztus 5. 13:20

    Társaságunk több telephelyen működő alapvetően élelmiszer jellegű bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalat – az üzletek Önkormányzatok által kiadott működési engedélye is „kiskereskedelmi üzlet”-re szól –, a forgalmazható termékkörében szerepelnek helyben (boltban) sütött pékáruk, árukészletéből történő felhasználással helyben készített szendvicsek, saláták, sült húsok, gyümölcslevek, kávé féleségek. A vásárló az eladótérben felállított asztal mellett állva (leülési lehetőség nincs) is elfogyaszthatja az így megvásárolt termékeket, de jellemzőbb, hogy csomagolva elviszi. A fent jelzett termékkör forgalmazását az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal külön határozatban – mint termékkör bővítést – engedélyezte az alábbiak szerint: - helyben készített pizza kész pizza lapból, - helyben fűszerezett, pácolt alapanyagokból frissen sült, grillezett húsok, - helyben készített szendvicsek hidegen és melegen, - saláták helyben tisztított alapanyagokból dresszinggel, - engedélyezett/regisztrált helyről beszerzett hidegkonyhai termékek, - frissen készített gyümölcslevek. Ezen határozat kapcsán bejelentésre kerültek az alábbi tevékenységi körök: TEÁOR 5610 - Éttermi mozgó vendéglátás, TEÁOR 5630 – Italszolgáltatás, TEÁOR 1089 – M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása, TEÁOR 1039 – Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás, és TEÁOR 1032 – Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Kérdésünk: 1) A fent megjelölt helyben készített étel és ital forgalmazás kiskereskedelmi vagy – mint gyorsétkezde – vendéglátó ipari tevékenységnek illetve árbevételnek minősül? 2) A 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 2007. évi CXXVII.ÁFA törvény 2017.01.01-től hatályos 3/A. számú mellékletének II/ 4. pontjában megjelölt „Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)" besorolásba beletartozik-e, így 2017. január 1-től 18 %-os ÁFA kulcs alá fog-e tartozni vállalatunk által a fenti termékkör bővítéssel összefüggő tevékenység? Vagy a forgalmazott termékköröket külön nem is kell vizsgálni, mert a működési engedély alapján a cégünk szolgáltatása nem vendéglátás, hanem kiskereskedelem? 3) Tekintettel arra, hogy a NAV a tevékenységekhez kapcsolódóan TEÁOR kódokat használ, a törvénymódosítás pedig SZJ számot jelöl meg, így nem egyértelmű ezek kapcsolata. Megfeleltethető-e az 5610 TEÁOR besorolás az 55.30.1 vendéglátásnak (55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatásba tartozik az ülőhely nélküli gyorsétkezdék, elvitelre készítő étkezdék stb. étel és ital kiszolgálása)? Itt van-e szerepe annak, hogy az üzletben pult mellett állva is van lehetőség a fogyasztásra? 4) A megítélésben van-e annak szerepe, hogy a pizzát, szendvicset, sült csirkét stb. tányéron vagy becsomagolva, a gyümölcslevet üvegpohárban vagy elvihető papírpohárban adjuk át a vevőnek?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok