Cikkek
(28)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(63)

Összes prémium cikk böngészése

  • Fordított áfa

    2016. szeptember 26. 19:15

    Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét abban,hogy -a vízjogi létesítési engedélyes és -a 2016.évben bejelentési kötelezettség mellett létesített kerítés kivitelezése fordítottan adózik-e? Az építési engedélyes épületbe készített beépített bútorok egyenes adózásúak. Helyesen jártunk -e el ha a magánszemély megrendelő részere kivitelezett kút alvállalkozója fordított adózási számlát,mi pedig a megrendelő felé egyenes adózásút állítottunk ki. Az engedélyköteles épület vállalkozói részére az anyagot néhány eset kivételével / nyílászárót készítő be is szereli azt/a megrendelő biztosítja .Az áfa tv.szempontjából ez így saját rezsis beruházásnak minősül?Ha igen úgy hogyan kell az aktiváláskor ezt megjeleníteni az áfa analitikában ill.a bevallásban? Mielőbbi válaszukat várva segítségüket előre is megköszönöm.Tisztelettel:
  • adószámos magánszemély adózása

    2016. szeptember 26. 10:54

    Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérném segítségét az adószámos magánszemély vonatkozásában. Kérem tájékoztatását (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben ha: - biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg, a) a vevő adószámmal rendelkezik (társaság, egyéni vállalkozó..) b) a vevő magánszemély - biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg. Köszönettel:
  • Osztrák adóügyi illetőségű magánszemély vagyonkivonást érintő EHO kötelezettsége

    2016. szeptember 24. 12:09

    Tisztelt Szakértő! Egy osztrák adóügyi illetőségű magánszemély magyarországi BT-ben beltag. A társaságot végelszámolással megszüntetik. A vagyonkivonásnál a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik. Kérdésem, hogy az osztrák illetőségű beltag jövedelmét terheli -e EHO fizetési kötelezettség Magyarországon. Tisztelettel:
  • Kártalanitás

    2016. szeptember 23. 9:04

    Tisztelt Szakértő! 2016. évi XCI. törvény a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról 13. paragrafus (8) bekezdésének a) pontja szerint kártalanítás illeti a) az e törvény hatálybalépését követően hatályba lépő földhasználati szerződéssel rendelkező jogosultat 150 000 forint/hektár mértékben, a c) pont szerint pedig a „Földet a gazdáknak!” Program során földárverésen az (1) bekezdés szerinti érintett földrészletek vonatkozásában nyertes licitálót az árverésen történő részvétel, valamint a kapcsolódóan felmerült költségek vonatkozásában, ingatlanonként 150.000 forint erejéig. Kérdésem az, hogy van-e szja-vonzata a fentiek alapján kifizetett kártalanítási összegeknek, vagy az szja-törvény 1. számú melléklet 6. c. pontjában meghatározottak szerint adómentes juttatásnak minősül-e? Vagy jövedelempótló kártalanításnak számít, mely adókötelezettséggel jár? Válaszát előre is köszönöm.
  • Munkáltatói kölcsön elengedése KIVA alatt

    2016. szeptember 18. 23:13

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk KIVA tv. hatálya alá tartozik. Egy dolgozónak lakásépítési kölcsönt nyújtottunk 2016-ban. Az SZJA tv. szerint a munkáltató által elengedett lakásépítési kölcsön adómentes mind a munkavállalót, mind a munkáltatót érintően. A munkáltatói kölcsön folyósítás évében a KIVA adó alapját növelni kell. Az lenne a kérdésem, hogy ha a munkáltató társaság elengedi a munkavállalói kölcsönt, akkor a KIVA alapját az elengedés évében lehet-e csökkenteni, vagy ha a nyújtás évében még elengedésre kerül a kölcsön, akkor is növeli-e a KIVA alapot a kölcsön összege. Tisztelettel:
  • Oszrák adóügyi illetőségű magánszemély bérbeadási jövedelme Magyarországon

    2016. szeptember 18. 22:31

    Tisztelt Szakértő! Osztrák illetőségű magánszemély Magyarországon ingatlant (fodrászüzlet) ad bérbe valamint az ingatlanhoz tartozó, benne lévő ingóságokat, bútorokat. A magánszemély adószámot váltott ki, de nem egyéni vállalkozó.Ehhez kapcsolódóan merült fel néhány kérdés, melynek megválaszolásában kérem segítségüket. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az ingatlan fekvése szerint adózik, vagyis Magyarországon. Kérdésem az lenne, hogy 1. Jól értem-e, hogy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem miatt Magyarországon ad be személyi jövedelem adóbevallást, és az SZJA kulcs 15 % lesz. 2. Az ingóság bérbeadásából származó jövedelmet Magyarországon vagy Ausztriában kell bevallani? 3. Vannak olyan kiadások, melyek véleményem szerint az ingatlan bérbeadás költségeinek minősülnek, de lehet értelmezni ingóság bérbeadáshoz tartozó költségnek is. Kérem véleményüket arról, hogy az ingatlan bérbeadás költségeiként elszámolhatók-e pl. az alább típusú kiadások: beépített bútorok, falra szerelt tükör, villanybojler, fejmosó egység. 4. Az SZJA tv. szerint a bérbeadó választhatja azt, hogy a felújítási költségeket (11.mell. II.d) az értékcsökkentés szabályai szerint vagy felújítási költségként egy összegben számolja el. Az lenne a kérdésem, hogy egy-egy felújítási kiadásnál egyedileg értékelve eltérően lehet -e dönteni, vagyis pl. a vizesblokk felújítása értékcsökkenési kulcsok figyelembevételével, és egy másik felújítási kiadás ( pl. beépített bútor) egy összegben, a bekerülés évében elszámolható-e. 5. A külföldi magánszemély többször utazott Magyarországra, mind az üzlethelyiség kialakítása, mind a bérbeadással kapcsolatos tárgyalások miatt. Útnyilvántartás alapján az utazási benzinköltsége elszámolható-. e költségként? 6. A magánszemély részére a számlákat az ingatlan magyarországi címre kell kérni, vagy az illetősége szerinti lakóhelyére kiállított számlákat is el lehet számolni? Előre is köszönöm. Tisztelettel
  • Konténer

    2016. szeptember 16. 13:04

    Tisztelt Szakértők! Egy épületvillamossági kivitelezést végző társaság időnként sitt elszállítása végett konténereket rendel meg, amiben a keletkező sittet elszállíttatja. Az irodaház, amelyikben a munkát végzik, a belvárosban van, ezért az irodaház elé nem állíthatják a konténert, mert ahhoz külön területfoglalási engedély kellene, illetve az irodai dolgozók másnapi munkakezdéséig nem tudják elszállíttatni, ezért a szomszédos szabad területen, ahol egyébként parkoló üzemel, tárolják a konténert, amelyért a parkolót üzemeltető cégnek napidíjat fizetnek. A parkoló tulajdonosa a taxisokhoz hasonló kisalakú előnyomott készpénzes számlát alkalmaz, amelyen a nyomda által rányomtatva konkrétan "Parkolási szolgáltatás" és az "SZJ 63.21.24.0" szám szerepel, a "Gk.rendszáma" mezőbe pedig tollal beírják, hogy "KONTÉNER", továbbá a szintén előnyomott, megfelelő érték mezőket töltik ki ("nap": 1; az egységár és érték pedig minden esetben kereken 10eFt). A számlán semmi egyéb információ nincs feltüntetve. Önök szerint az így kiállított számla előzetes ÁFA tartalma levonható ÁFA-ként elszámolható? (A szolgáltatás természetesen a kivitelező cég ÁFA-köteles tevékenységhez kapcsolódik). Véleményem szerint ebben az esetben nem parkolási szolgáltatásról, hanem valójában területfoglalásról van szó, ezért az ÁFA levonható, bár a leírtak szerinti számlainformációkat kissé zavarosnak tartom. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
  • Bevétel időpontja

    2016. szeptember 10. 20:27

    Tisztelt Adószakértő! Kérdéssel fordulok Önökhöz szakmai állásfoglalás ügyében. A szolgáltató „A” Kft egy többéves munka elvégzésére szerződést kötött a megbízó „B” Kft-vel. A munka folyamatos teljesítésű, ennélfogva az időszakos elszámolás szabályai alkalmazandók a számlázásban, féléves időszakok kerülnek számlázásra. A szóban forgó teljesítési időszak 2014. II. féléve, azaz július 01-től december 31-ig terjedő időszak. Az „A” Kft EVA-alanyként működik egészen 2014. december 31-ig, de 2014. december 20. előtt bejelenti a következő adóévtől az EVA-alanyiság alóli kilépést, tehát 2015. január 01-től már nem EVA alany, hanem a társasági adó, illetve az ÁFA alanya. A „B” Kft az „A” Kft által 2014. második félévében elvégzett munkáért 2015. február 4-i keltezéssel állítja ki a teljesítési igazolást, melyet postán megküld az „A” Kft részére. A teljesítési igazolás egyértelműen megjelöli a gazdasági teljesítés időszakát, 2014. II. félévében. Az „A” Kft a kézhezvétellel egyidejűleg, 2015. február 13-án kiállítja a „B” Kft részére a 27%-os ÁFA tartalmú számlát és elküldi neki. Az akkori időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályok szerint a fizetési határidőt és a teljesítési határidőt egyaránt 2015. március 13-ában jelöli meg. Amikor a kifizetésre, azaz pénzügyi teljesítésre sor került, az „A” Kft már nem volt EVÁ-s, de a szóban forgó számlán feltüntetett összeget a 2014. évi EVA bevallásában szerepeltette, mint EVA-alapot növelő tételt. A kérdés: helyesen tette-e ezt az „A” Kft, vagy a bevételt 2015.ös évre kellett volna tenni és társasági adót, illetve ÁFÁ-t fizetni helyette? Tehát a fő kérdés, hogy a szóban forgó bevétel a 2014-es vagy a 2015-ös év bevételéhez tartozik-e, de a két év adózása eltérő? Az „A” Kft a számviteli törvény hatálya alatt működik. Az EVA törvény, 2002. évi XLIII. tv 7. §. (1) szerint „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott időpontban állapítja meg.” Tehát ebből az következik, hogy az „A” Kft esetében a számviteli törvény a mérvadó a bevétel időpontját illetően. A számviteli törvény, azaz a 2000. évi C tv. 15.§. (7) bekezdése szerint: „Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).” A fenti gondolatmeneten végigszaladva úgy tűnik, a szóban forgó bevétel a 2014-es EVA alapot növeli, még akkor is, ha a pénzügyi teljesítésre csak 2015 márciusában került sor. Helyes-e ez a vélemény? Tisztelettel:
  • Késve kiállított határozott idejű elszámolásos számla.

    2016. szeptember 8. 19:40

    Mi lesz a teljesítés időpontja bérleti díj utólagos számlázása esetén ? Az eredeti fizetési határidő (minden hónap 5-én lett volna esedékes 2014-ben) vagy mivel 2016.szeptemberében fogjuk pótolni az elmaradt 12 db bérleti díj számlázását és a számla keltétől számított 30 napos fizetési határidőben állapodunk meg ( csak szóban !) a bérlővel ez az új esedékességi időpont lesz a teljesítés időpontja ? Azt jól gondolom, hogy a 2014-ben hatályos ÁFA tv. rendelkezéseit kell alkalmaznunk mivel az eredeti ügylet akkor valósult meg tényszerűen ?
  • Építési-szerelési munka

    2016. szeptember 8. 0:50

    Az ÁFA tv. 142.§ b. pontja szerinti építési-szerelési jellegű szolgáltatásnak tekinthető-e az építési engedély köteles ingatlan létrehozásához szükséges betonszivattyúzás ? A betont más cég szállítja, csak szolgáltatást számlázunk a megrendelő felé. Válaszukat köszönöm
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • mediáció_kézfogás_megegyezés

    A magyar vállalatvezetők 54 százaléka legalább egy olyan esetről tud, amikor korrumpálni próbáltak egy hivatalos szerv ügyintézőit, a cégvezetők 12-18 százaléka fogadna el, illetve mérlegelne egy korrupciós ajánlatot - derült ki az EY nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cég legutóbbi felmérésből, amit szerdán sajtótájékoztatón mutattak be Budapesten.

  • Cigaretta

    A nemzetközi bűnszervezet a X. kerületben működött. Több tonna dohányt és félmillió szál cigarettát is lefoglaltak. 

  • mezőgazdaság

    Az őszi mezőgazdasági munkák előtt a NAV elmagyarázza, miként kell szabályosan idénymunkást foglalkoztatni.

  • online pénztárgép

    Megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, amely szerint a korábban tervezett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik.

  • munkaerokolcsonzes

    A munkaerőköltség a munkavállalók foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi költséget magába foglalja, a munkaerő árát jelenti. Mint ilyen, igen nagy arányt képvisel a vállalkozások költségszerkezetében, így a munkaerőköltség nagysága egyértelműen befolyásolja a vállalkozás nyereségét, eredményességét és mind a külföldi, mind a belföldi vállalkozók, befektetők piaci döntéseit is nagyban orientálja. A munkaerő hatékony foglalkoztatása megköveteli a megfelelő ösztönzési rendszer alkalmazását, akár a bérrendszer, akár a béren kívüli juttatások területén. Természetesen a vállalkozások lehetőségei meghatározók a munkaerőköltség szintjének kialakításakor. A cikksorozat a munkaerőköltséggel kapcsolatos kérdéseket járja körbe.