Cikkek
(28)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(77)

Összes prémium cikk böngészése

  • nyereményjáték SZJA

    2016. július 21. 16:10

    Cégünk vásárlásösztönzési céllal nyereményjátékot tervez, a következő feltételekkel: a játék széles körben meghirdetésre kerül (szórólapok/plakátok hipermarketekben stb.); a részvételhez legalább egy termékünket meg kell vásárolni; a vásárlásról kapott blokkon szereplő AP kódot fel kell tölteni egy internetes honlapra; vannak napi, heti és havi („kis”) nyeremények, melyek közül egy feltöltött kóddal csak egyet lehet megnyerni; ezen kívül a 3 hónapos játék végén főnyereményként kisorsolunk egy autót, ezen a sorsoláson viszont mindenki részt vehet, aki a játék ideje alatt feltöltött AP kódot, az is, aki a napi/heti/havi sorsolásokon már nyert valamit (tehát lehetséges, hogy egy játékos, egy adott feltöltött kóddal egy kis nyereményt plusz még az autót is megnyeri). Álláspontunk szerint a játék az Szja tv. szerint adómentesnek minősül, de szeretnénk az Ön véleményét is kikérni erről. Válaszát előre is köszönjük! Üdvözlettel Balogh Dorottya Könyvelő
  • Tesztautó kezelése az áfa rendszerében

    2016. július 20. 14:28

    Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatásukat: Autókereskedéssel foglalkozó belföldi adóalany (jogi személy) új személygépjármű beszerzését (belföldi adóalanytól) követően az adott gépjárművet forgalomba helyezi és tesztautóként tartja nyilván könyveiben. A tesztautó jelen esetben azt jelenti, hogy a kereskedés lehetséges vevői a személygépjárművet kipróbálhatják. A gépjárművek beszerzéséről az eladó 27 %-os ÁFA-t tartalmazó számlát állít ki. A fenti új személygépjárművek beszerzésekor 1. van olyan eszköz, melyről a beszerzéskor már tudják, hogy tesztautó lesz, illetve 2. van olyan eszköz, melyről később döntenek a tesztautóvá minősítésről, tehát a beszerzés pillanatában még nem eldöntött, hogy tesztautóként kezelik, alapvetően továbbértékesítési céllal szerzik be a járművet. 1 / Azoknál a személygépjárműveknél, melyeknél a beszerzéskor már ismert, hogy tesztautóként fogják kezelni, a beszerzésről szóló számlában szereplő ÁFA nem levonható, mivel a továbbértékesítési cél nem valósul meg (259. § 22. pont). Helyesen gondoljuk-e, hogy a későbbiekben, mint tesztautó belföldi értékesítése az ÁFA-tv. 87. § b) pontja alapján adómentes értékesítésről kell számlát kiállítani? Hogyan kell kezelni azt az esetet, ha az így forgalomba helyezett tesztautót utólag mégis kivonják a forgalomból és ezt követően értékesítik belföldön? Vagyis változtat-e ez az eset az ügylet eredeti – beszerzéskori - ÁFA státuszán (nem levonható áfa), illetve a belföldi értékesítés ez esetben is adómentes lesz a 87. § b) pontja szerint? Van-e jelentősége ebben az esetben annak, hogy a gépjármű értékesítésekor a személygépjármű új közlekedési eszköznek minősül vagy sem? (ÁFA-tv. 259. § 25. pont) 2/ Azoknál a személygépjárműveknél, melyeknél a beszerzéskor még nem ismert, hogy tesztautóként fogják kezelni, a beszerzésről szóló számlában szereplő ÁFA levonható, mivel a továbbértékesítési cél megvalósul a beszerzéskor rendelkezésre álló információk alapján (259. § 22. pont). Abban az időszakban, amikor a kereskedő utólag úgy dönt, hogy ezt a személygépjárművet mégis tesztautóként forgalomba helyezteti, az ÁFA-tv. 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján fizetendő forgalmi adója keletkezik, mely fizetendő adó összege megegyezik a beszerzéskor levont forgalmi adóval. Az ily módon értékesített tesztautó adómentesen kell értékesíteni az ÁFA-tv. 87. § b) pontja alapján. Hogyan kell kezelni azt az esetet, ha az így forgalomba helyezett tesztautót utólag mégis kivonják a forgalomból és ezt követően értékesítik belföldön? Vagyis változtat-e ez az eset az ügylet eredeti – beszerzéskori - ÁFA státuszán (nem levonható áfa), illetve a belföldi értékesítés ez esetben is adómentes lesz a 87. § b) pontja szerint? Van-e jelentősége ebben az esetben annak, hogy a gépjármű értékesítésekor a személygépjármű új közlekedési eszköznek minősül vagy sem? (ÁFA-tv. 259. § 25. pont) Köszönettel, Szilai László
  • Áfa bevallás részletező oldal

    2016. július 20. 11:57

    Egy Bt saját fémlemezhulladékát hivatalos átvevőhelyen leadja. Az átadáskor a hivatalos átvevőhely cég felé fordított adózású számlát állít ki a vashulladék leadója, (tehát a Bt) mely alapján kifizeti az összeget számára az átvevőhely. Kérdésünk arra irányul, hogy az áfa bevallás 1665A-01-05 lapján fel kell e tüntetni ezen értékesítési tételt, mint az áfabevallás 4-ik sorának részletes kimutatását.
  • Üzletrész értékesítés - meghiúsulás

    2016. július 18. 9:23

    2014-ben "T" társaság értékesítette "G" társaságban lévő üzletrészének egy részét egy külföldi társaságnak jelentős árfolyamnyereséggel. A vevő az üzletrészt kifizette, a változást a cégbíróság bejegyezte. Most 2016-ban a szerződő felek vissza kívánják állítani az eredeti állapotot. Mi ilyenkor a teendő adózási és számviteli szempontból az értékesítő cégnél "T"? - mivel 2016-ban történik a változás, ebben az évben kell elszámolni a különbözetet és visszarendezni a viszonyokat? Idén fog jelentős veszteség képződni az ügyletből a korábbi nyereség ellentételezéseként? (esetleg adóalap módosító tétel kapcsolódik az ügylethez? ) - vagy esetleg 2014-re kell önellenőrzést benyújtani és beszámolót módosítani? A visszarendezésnél gondolom a könyvekben a korábbi (értékesítés előtti) értéken kell szerepelnie, és a pénzügyi ráfordítások közé kerül a meghiúsult korábbi árfolyamnyereség? Segítségét előre is köszönöm.
  • Vásárolt szoftver könyvelése

    2016. július 14. 9:40

    Számítógépvásárlás során, amennyiben az adott géphez windows-t és MS Office-t is vásárolunk, amelyek csak azon a gépen futtathatók - attól el nem választhatók, könyvelhető-e egyben tárgyi eszköz beszerzésként, vagy szükséges-e szétbontani tárgyi eszközre és immateriális javakra? Amennyiben a szoftverek díját az immateriális javak közé kell sorolni, akkor azt a szellemi termékek vagy a vagyoni értékű jogokhoz kell könyvelni?
  • Tevékenység folytatása ingyenesen rendelkezésre bocsájtott saját eszközzel

    2016. július 11. 11:55

    Társaságunk eddig nem végzett tevékenységet,dolgozója nincs .A társaság nyugdíjas ügyvezető tagja a jövőben lovas oktatással kíván foglalkozni.Az ügyvezető heti 10 órában végezné ezt a tevékenységet,mellyel biztosítottként bejelentenénk.. A ló az ügyvezető tulajdona, melyet az oktatáshoz ellenérték nélkül a társaság rendelkezésére bocsájtja.Kérdés hogy ez így működhet e ?
  • Nyugdíjas tag egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége

    2016. július 5. 21:21

    Van egy négy tulajdonossal rendelkező Kft. Az egyik tulajdonos(nyugdíjas hölgy) után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség kérdéséről lenne szó: - A fent említett hölgy(normál öregségi nyugdíjas) munkavégzésre nem kötelezett, a munkáltatói jogkört nem Ő gyakorolja, személyes közreműködésre sem kötelezett eddig a Kft.-ben semmilyen tevékenységet nem végezett. 2016.06.01-től -2016.09.30-ig a Kft butikjában fog dolgozni mint eladó! Ezen munka után nem munkabért hanem tagi kivétet fog kapni. Kérdés ezen nyugdíjas tag hölgy után a 7050 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, csak azokban a hónapokban kell megfizetni (2016.06.01-2016.09.30), amíg az adott boltban tevékenykedik és ezért tagi kivétet kap? Vagy ezen „dolgozó” után a teljes évben fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség? Ezen esetek miként érintik a 16T1041-es jelentést? Ha egyátalán érintik!
  • Futballmeccs elszámolt költségei

    2016. július 5. 15:19

    Tisztelt Szakértők! Egy 10 főt foglalkoztató kft teljes létszámmal saját (céges) személygépkocsikkal és egy munkavállaló tulajdonában állóval kiutazott és részt vett a Magyarország-Izland futballmeccsen. A kiutazás kapcsán felmerült költségek (üzemanyag, autópályadíj, a mérkőzés belépődíjai, a magán személygépkocsi úti költségtérítése, szállásdíj, étkezés stb.) hogyan számolható el a társaságnál, és milyen adókötelezettségek terhelik? Tisztelettel: KSI
  • Törzsbetétek arányától eltérő osztalék EHO-ja

    2016. július 5. 11:00

    Tisztelt Szakértők! Egy kft társasági szerződését 2016. májusában úgy módosították, hogy az osztalék a tagokat törzsbetéteik arányától eltérő mértékben illeti meg. A társaság már a 2015.évre megállapított osztalékot is az új szabályok figyelembe vételével szeretné kifizetni. Önök szerint van-e erre lehetőség, illetve mi a véleményük azzal kapcsolatban, hogy az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is az "eltérített" arányok szerint, a tagok nyilatkozatát alapul véve kell megállapítani? Így ugyanis mindösszesen kevesebb EHO-t kell vonni ahhoz képest, mint ha az osztalék kifizetésére a törzsbetétek arányában kerülne sor. Nem tudok arról sem, hogy a tagot megillető, törzsbetéten felüli rész esetleg nem minősülne osztaléknak, és emiatt másképp adózna! Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
  • saját alapítású haszonélvezeti jog értéke

    2016. július 5. 9:27

    "A".kft. ingatlant vásárolt 2013 évben "B" kft. -től 30.000.000.ft. értékben.Az ingatlant 2015 évben értékesítette "C". kft.-nek 3.000.000.ft értékben.Az adásvétellel egyszerre "A" kft. haszonélvezeti jogot alapított az értékesített ingatlanra 20 éves időtartamra.Az adásvételi szerződésben a haszonélvezeti jogra nem lett érték megállapítva. Kérdésem az, hogy ebben az esetben az "A" kft. által alapított haszonélvezeti jog bekerülési értékét hogyan kell megállapítani?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok