Cikkek
(16)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(57)

Összes prémium cikk böngészése

  • Tartós befektetési számla 2. rész

    2017. november 22. 12:33

    (folyt.) A NAV a feltett kérdésre a következő egyértelmű választ adta: „A tartós befektetésből származó jövedelmet a kifizetőnek az Szja tv.67/B. § (1) bekezdése szerint kell megállapítania. Ennek alapján tartós befektetésből származó jövedelemnek a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része minősül. E jogszabályhely alapján a TBSZ számla felbontásából keletkező jövedelmet a kifizetőnek úgy kell megállapítania, hogy a számla megszüntetésekor keletkezett bevételből le kell vonnia a lekötött pénzösszeget. és, az így megállapított összeget vagy a TBSZ számla megszüntetésének napján vagy a megszüntetés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani forintra.” Ezt a NAV által írott levelet elküldtem a pénzintézethez, de az továbbra is kötötte magát a korábbi válaszához. Véleményem szerint a pénzintézet tévedése ott van, hogy a pénzmozgást bevételnek, illetve költségnek tekinti. Szerintem azonban a pénzmozgás az nem költség. Az nem költség, hogy a saját pénzemet egy hitelintézetnek kölcsön adom, hiszen az továbbra is az enyém. Az nem bevétel, ha az általam kölcsönadott pénzemet visszakapom. Bevétel a kettő közötti különbség, jelen esetben a kapott kamat. A pénzmozgás nem bevétel, és nem költség. A pénzintézet erre azt felelte, hogy ilyet Ő soha sem állított, pedig három levelében is a Szja tv. 5.§ (1) re hivatkozott. Ezután már csak a Szja tv 67/B. § (2) bekezdés előírására hivatkozott, hogy ott szerepel az árfolyamnyereség kifejezés. Ez igaz, de a törvényben a felsorolásban csak zárójelben szerepel, ráadásul a felsorolásnál nincs mellérendelve, hogy mi-mire vonatkozik. (pl.: a kamat az a betétekre, árfolyamnyereség az értékpapírokra, ügyleti nyereség a csereügyletekre vonatkozik). A pénzintézet pedig mindet mindenre érti. A pénzintézet soha egyetlen tartós befektetési számlához kapcsolódó pénzügyi bizonylaton nem tüntette fel a számlán lévő EUR forint értékét. Találtam ugyan egy nagyon jó összeállítást az Adókódex 2016/9. számában a tartós befektetési számlákkal kapcsolatban, de erre az esetre sajnos abban sem találtam magyarázatot, ezért kérdésem a következő: Jól gondolom-e, (a NAV-tól kapott tájékoztatóval összhangban), hogy a számlára 2012. évben, mint gyűjtőévben EUR devizanemben átutalt összeg, valamint a megszakításkor a deviza folyószámlámra visszautalt EUR összeg különbözetének a megszakítás napján érvényes MNB árfolyamon átszámított összege az adó alapja, és ennek 10%-a a megfizetendő adó? Szakmai érveléssel és esetleg jogszabályi hivatkozással alátámasztott válaszukat előre is köszönöm.
  • Tartós befektetési számla 1. rész

    2017. november 22. 12:32

    Megtakarításom egy részét EUR devizában tartottam. Miután bevezették a kamatadót, 2012. január 01-től az SzJA törvény lehetővé tette, hogy a 67/B.§ előírása alapján „Tartós befektetési szerződés” köthető egy pénzintézettel, és a megtakarítást EUR devizanemben is elhelyezhető a tartós befektetési szerződés alapján, megtakarítási számlán. A 67/B.§ (3) b) pontja szerint a megtakarításomat megtakarítási számlán kamatozó bankbetétben helyeztem el. A betétben elhelyezett összeget különböző időszakokra lekötöttem, mivel így magasabb volt az elérhető kamat. 2016-ban azonban a pénzintézet által adható legmagasabb kamat csupán 0,2%-volt, ezért úgy gondoltam, hogy mivel a 2012. gyűjtő évet már három évvel meghaladta a megtakarítás ideje, lehetőségem van a kedvezményes 10%-os adó megfizetésével felmondani a számlát, és az ugyanannál a pénzintézetnél vezetett devizaszámlára jóváírt összeget az államkincstárnál helyezem el tartós befektetési számlára, „Prémium Euro Államkötvény” formájában. Az eddig leírtakra egy számszaki példával szeretnék rámutatni: 2012. gyűjtőévben elhelyezett összeg 80.000 EUR 2016. (gyűjtőév + 3év leteltével) jóváírt összeg 85.000 EUR Kapott kamat, azaz JÖVEDELEM 5.000 EUR Úgy számoltam, hogy a jövedelem a bankbetétben elhelyezett összeg, és a jóváírt összeg különbözete (azaz 5.000 EUR) a jóváírás napján érvényes MNB árfolyamon számított összege lesz, és az így számított összeg az adó alapja, és ennek 10%-a az adó. Adó alapja (310 HUF/EUR jóváírási árfolyam) 1.550.000 HUF Fizetendő adó (10%) 155.000 HUF A meglepetés 2017 év elején ért, amikor megkaptam a pénzintézet által kiállított jövedelemről szóló igazolást. Pénzintézet által kiadott jövedelemigazolás 3.550.000 HUF Fizetendő adó 355.000 HUF A pénzintézet a miértre a következő magyarázatot adta: Az SzJA tv. 5.§ (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Újabb levélváltásra még kiegészítette az 5.§ (7), valamint a 6.§ (1) a) és b) pont előírásaival. A pénzintézet ez alapján a következő számszaki levezetést mutatta be: Befizetett összeg (a bank szerint költség) a befizetés napján érvényes MNB árfolyammal számolva (285HUF/EUR) 80.000x285=22.800.000 HUF Felmondáskor jóváírt összeg (a bank szerint jövedelem) a jóváírás napján érvényes MNB árfolyammal számolva 85.000x310=26.350.000 HUF Számított jövedelemadó alapja 3.550.000 HUF Fizetendő adó (10 %) 355.000 HUF Ezt továbbra is vitattam és levélben kerestem meg a NAV ügyfélszolgálatát. (folytatás a következő kérdésben)
  • Kizárólag készpénz vagyonnal beolvadó kft- a megválaszolt kérdés kiegészítése

    2017. november 21. 15:44

    Köszönettel Vettük Veres László szakértő Úr válaszát a fenti kérdésünkre. A válaszban a törvényi hívatkozások szakasza után, a válasz első két bekezdésében egyértelműen arról van szó, hogy a befogadó társaságnál sem illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, sem "társasági adóalapot módosító és, így fizetési kötelezettség sem." A válasz további bekezdéseiben azonban arról van szó, hogy amennyiben tejesülnek az Itv. ajándékozásra vonatkozó feltételei, akkor ajándékozási illetéket is kell fizetnie a befogadó társaságnak, és a Tao. tv, értelmében térítés nélküli eszközátadásnak minősül. Kérem a Tisztelt szakértő Urat, hogy a fenti -az én olvasatomban egyelőre ellentmondásos- válaszát szíveskedjen pontosítani. Továbbra is arra keresem a választ, hogy a beolvadás során a befogadó társaságnak keletkezik-e illetékfizetési és adóalapot növelő kötelezettsége a beolvadó társaság készpénzvagyonát illetően? Szíves válaszát ezúton is köszönöm!
  • Bontás hatósági tudomásulvételi eljárás nélkül

    2017. november 21. 13:44

    Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanon felépítmények és térburkolat bontásával bízott meg egy vállalkozót. A bontási munkák számlázásával, áfa kötelezettségével kapcsolatos a kérdésünk. Meghatározott bontási szolgáltatások az építési jogszabályok alapján már 2013. január 1. óta nem engedélykötelesek, hanem csupán hatósági tudomásulvételhez voltak kötve. 2016-ban azonban újra változtak a szabályok. A 156/2016 (VI.13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 46. alcímét (59.§, 60.§, 60/A.§) és ezzel 2016. április 14-től megszűnt a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az építési engedélyhez nem kötött bontási tevékenység megkezdését nem kell bejelenteni az építésügyi hatósághoz tudomásulvétel céljából. Ugyanakkor a 191/2009 (IX.15) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) 22.§ (1) bekezdése alapján kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert. A 24. § (1) bekezdés szerint pedig a 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. A fenti rendelkezések alapján tehát azon nem engedélyköteles bontási tevékenység esetén ahol az építmény terepszint feletti és belső térfogata nem haladja meg az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége nem haladja meg a 1,5 métert: - nem kell kiviteli tervdokumentációt készíteni - nem kell építési naplót vezetni - nem kell a bontás megkezdése előtt bejelenteni a bontás megkezdését hatósági tudomásulvétel végett. A kérdéses munka nem engedélyköteles és nem bejelentés köteles. A bontást mindenféle bejelentés nélkül elvégezheti társaságunk, illetve az azzal megbízott vállalkozó. Sem építési naplót, sem kivitelezési dokumentációt nem kell vezetni ehhez a munkához. Az építésügyi jogszabályok változásával és a tudomásulvételi eljárás megszüntetésével kapcsolatban az ÁFA törvény tudomásunk szerint nem változott. Így kérdésünk az, hogyan kell az áfa kötelezettségét megítélni ennek a bontási munkának, hogyan kell a vállalkozónak számláznia, egyenes, vagy fordított adózás alkalmazásával?
  • Ingatlan értékesítés

    2017. november 21. 12:28

    Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 ha területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 m2-es épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az ÁFÁ-s számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az ÁFA tv. 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az Áfa kötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az Áfa tv. 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell e alkalmazni?
  • Külföldi szolgáltatás teljesítési helye

    2017. november 18. 12:57

    Magyarországi egyéni vállalkozó oktatási, tanácsadási tevékenységet folytat. Szerződést köt egy kanadai céggel - amelynek Magyarországon nincs kiváltott adószáma -, hogy Európa országaiban (Olaszország, Málta, Finnország stb.) tréningeket tart. A felmerült költségekről (szállás, utazási költségek) külön elszámolás készül, melyet a tréningek díjaival együtt átutalással megtérít. Kérdésem: Hol van a szolgáltatás teljesítési helye,ha a tréning, tanácsadás pl. Finnországban történik, de a számla a kanadai cég - mint megrendelő - nevére készül? Kell-e áfát felszámítani a kanadai cégnek kiállított számlában? A kanadai cég - magyarországi adószám hiányában - vissza tudja-e igényelni a felszámított áfát? Szabályos-e, hogy a kanadai cég csak a szolgáltatásról fogad be számlát, a költségtérítés értékét ugyan átutalja, de csak a külön készült elszámolás alapján, arról számlát nem hajlandó befogadni (nem is érti, miért kellene befogadnia)? Kell-e az egyéni vállalkozónak emiatt a tevékenysége miatt uniós adószámot kiváltania?
  • Nonprofit Kft elfogadott beszámoló módosítása

    2017. november 18. 9:26

    Van egy Nonprofit Kft amely végez közhasznú tevékenységet és vállalkozási tevékenységet is. 2016-os évben a közhasznú tevékenység bevétel 48 millió forint,vállalkozási tevékenység bevétel 51 millió forint. A 2016-os adózás utáni eredménye mínusz 1 millió hatszázezer forint.Ezekkel az adatokkal került közzétételre a beszámoló. A 2016-os évhez utólag előkerül még egy közhasznú (tevékenységhez tartózó) számla 2 000 000 Ft értékben. A hibahatás jelentősnek minősül. A kérdésem a következő: 1.Hogyan lehet a már közzétett beszámolót újra közzétenni a módosított adatokkal? Legyen szíves lépésről-lépésre leírni az ügyvezető és könyvelő teendőit.
  • Bontás számlázás

    2017. november 16. 11:39

    Cégünk egy megvásárolt telephelyen az új tevékenység indítása előtt a meglévő berendezések bontását, és az ebből származó hulladékvas értékesítését végzi. A bontás kezdetén elkülönült a bontó vállalkozó és a hulladékvas felvásárlójának személye, így külön számlákkal rendelkeztünk a bontási költségről, illetve mi kiállítottuk a fémhulladék felvásárlója felé az átvett fémhulladék értékéről a számlát. A helyzet annyiban változott, hogy jelenleg akinek értékesítjük a fémhulladékot, az maga végzi a bontást. A bontási költségről nincs tudomásunk, hanem értelemszerűen egy alacsonyabb értékesítési árban állapodtunk meg. Ebben az esetben viszont a főkönyvi kivonatunkon a fémhulladék értékesítésből származó árbevétellel szemben semmilyen bontási költség nem szerepel. Megfelelően jártunk-e el ebben az esetben, ha nem alkalmaztuk a bruttó elszámolás elvét, azaz nem számláztattuk le a bontási költséget és nem kompenzáltuk az általunk kiállított értékesítésről szóló számlával szemben? Hiszen a konstrukció nem arról szólt, hogy a bontási költséget fémhulladékkal fizetnénk meg, hanem hogy a fémhulladék értékesítés úgy történik, hogy a vevő maga bontja ki a fémhulladékot, és így alacsonyabb áron értékesítjük azt számára.
  • Szőlő bérbeadás

    2017. november 16. 11:34

    Szőlő tulajdonnal rendelkező magánszemély legalább 5 éves határozott idejű bérleti szerződéssel bérbe adhatja a szőlőjét úgy, hogy ahhoz sem adószámot nem kell kiváltania, sem adót fizetni utána? A szőlő besorolású ingatlant bérbe veheti bármilyen jogi személy is, vagy van a szőlő bérbeadással történő hasznosításával kapcsolatban a bérbevevő személyére vonatkozó korlátozás? Kérem legyen szíves jogszabályi hivatkozásokat is megosztani.
  • Főállású KATA-s egyéni vállakozás mellett Bt beltagság, ügvezetés

    2017. november 13. 17:37

    Egy főállású katás egyéni vállalkozó (havi 50.000 Ft katat fizet). Ez a személy beltagja egy betéti társaságnak, melyben tagsági jogviszonyban látja el az ügyvezetést, egyéb személyes közreműködés nem végez. Ez esetben a Bt-ben mint társas vállalkozó biztosítottá válik-e és fizetnie kell-e az előírt járulékokat? (min bér után) Kérem szépen a jogszabályi helyet is megválaszolni!
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Feloldották a Mall.hu magyarországi raktárának zárolását a hatóságok, ezzel megszűntek a vizsgálat miatt korlátozások az internetes áruháznál - közölte a Mall.hu szerdán az MTI-vel.

  • Országgyűlés, parlament, szavazás, képviselők

    Átlagosan 45 százalékkal növekedhet az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó köztisztviselők bére a tervezett életpályamodell bevezetésével - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, az életpályamodell bevezetéséről szóló, a parlamentnek szerdán benyújtott előterjesztés társszerzője az MTI-nek.

  • autópiac

    A csupán 5-10 százalékos bővülés a munkaerőhiánynak, illetve a bérek és járulékok emelkedésének köszönhető.

  • pénz

    Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves emelkedési üteme. 

  • lakás

    Egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat januártól az adózók számára kedvezően módosítaná a magánszemélyek lakásvásárlásakor érvényesíthető illetékalapkedvezmény, illetve illetékmentesség szabályozását.