Cikkek
(8)
Adó szaklapok
(0)
Kérdés-válasz
(51)

Összes prémium cikk böngészése

  • Kizárólag készpénz vagyonnal beolvadó kft

    2017. november 14. 15:00

    Egy belföldi zrt-be beolvad egy másik belföldi kft nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft végleges vagyonmérlegében, vagyonleltárában kizárólag készpénzvagyon van. A beolvadás napjával a befogadó zrt vagyonába bekerül a beolvadó kft-nek a készpénzvagyona és a beolvadó kft ezzel a nappal megszűnik, az előírt adó- és egyéb bevallások megtétele után. Egyik társaságban sincs ingatlanvagyon. Kérdés: a belföldi befogadó zrt-nek lesz-e valamilyen fizetési kötelezettsége a beolvadó kft-től átvett készpénzvagyon miatt (pl. illeték, esetleg Tao, vagy más fizetési kötelezettség)? További kérdés, hogy a befogadó zrt által átvett készpénzvagyon minek minősül (ajándék, térítés nélküli átadás, vagy egyéb)? Köszönjük a választ.
  • Mulasztási bírság

    2017. november 14. 14:04

    Abban az esetben, ha cégünk neve a beszállítói számlán nem megfelelően van feltüntetve, és áfát nem igénylünk vissza, de költségként elszámoljuk, az adóhatóság kiszabhatja az Art. 172§ (1) bekezdésében leírt mulasztási bírságot? Ha igen, akkor ez a bírság számlánként értendő? A nem megfelelő név a beszállító számlázási rendszeréből a nem elegendő karakterekből adódik, azaz nem a teljes cégnév, illetve annak rövidített változata kerül a számlára.
  • Főállású KATA-s egyéni vállakozás mellett Bt beltagság, ügvezetés

    2017. november 13. 17:37

    Egy főállású katás egyéni vállalkozó (havi 50.000 Ft katat fizet). Ez a személy beltagja egy betéti társaságnak, melyben tagsági jogviszonyban látja el az ügyvezetést, egyéb személyes közreműködés nem végez. Ez esetben a Bt-ben mint társas vállalkozó biztosítottá válik-e és fizetnie kell-e az előírt járulékokat? (min bér után) Kérem szépen a jogszabályi helyet is megválaszolni!
  • Magyar ingatlannal rendelkező zrt részvényesének beolvadásos átalakulás illetékfizetése

    2017. november 13. 16:46

    Ha egy ingatlannal rendelkező magyar zrt-ben két 50%-os részvényes van, több mint 5 éve, akkor az Illetéktörvény 19.§ (5) bek. (a) pontja szerint az 50% tulajdonrészen felüli tulajdonszerzés esetén csak az 50% feletti új részesedés után kell illetéket fizetni a tulajdont megszerző részvényesnek. Ha a fenti magyar zrt egyik tulajdonosa beolvad a másik tulajdonosba, akkor a befogadó zrt 100% tulajdonos lesz. A beolvadó zrt is 50% tulajdonos volt a beolvadás előtt, így ha ez a tulajdonos szerzett volna 50% feletti tulajdonrészt neki is csak az 50% feletti új megszerzett részesedése után kellett volna illeétket fizetnie, azaz ezzel a joggal a beolvadó zrt is rendelkezett a beolvadást megelőzően. Az Art. 6.§. (3) bek kimondja, hogy a befogadó, mint jogutód zrt. örökli a beolvadó részvényes meglévő 50%-ának illetékcsökkentési jogát. Kérdésünk az, hogy a befogadó részvényesnek a megszerzett új 50% részesedés után kell-e illetéket fizetnie figyelemmel arra, hogy mint jogutód megszerzi a beolvadó zrt-nek a fentiekben említett 50% illetékcsökkentési jogát az Illetéktörvény 19.§.(5) bek. (a) pontja alapján. Ez azt jelenti, hogy a befogadó zrt-nek, mint jogutódnak nem lesz illetékfizetési kötelezettsége a megszerzett új 50% részvény tulajdona után?
  • MAGYARORSZÁGI RENDEZVÉNY - EU-S továbbszámlázás

    2017. november 10. 21:18

    Egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagjaként, idén ránk jutott a cégcsoport ifjú tehetségeinek szóló rendezvény megszervezésére itt Magyarországon. (minden számlát mi fogadunk be és fizetünk ki.) A rendezvénnyel kapcsolatban a felmerülő költségek: - szállás - étel, ital - meeting room bérlés - esti hajókázás A rendezvény költségeit arányosan minden országnak (EU-s) tovább számlázhatjuk Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: 1) A tovább számlázáskor a kimenő számláink milyen ÁFA tételt kell, hogy tartalmazzanak? 2) Ha a fenti szolgáltatásokat tovább számlázzuk, akkor a bejövő számláim után az egyes meghatározott juttatások utáni 43,66 %-os adóteher felmerül vagy sem?
  • üzletrész értékesítés

    2017. november 10. 14:58

    Egy társaság saját visszavásárolt üzletrészét (7%) szeretné értékesíteni. A piaci értéke jóval magasabb, mint a névértéke az üzletrésznek. 1. ha a vevő egy független magánszemély, aki a piaci érték alatt, de névérték felett vásárolná meg a jelzett üzletrészt. A vásárlónak a piaci érték és a tényleges érték közti különbözet miatt keletkezik adófizetési kötelezettsége (egyéb jövedeleme) ? Ha igen, akkor azt saját magának kell vallania, és fizetnie (82% alap - 15% szja és 22% eho)? 2. ha a társaság egy magánszemély tagja vásárolná meg pluszba névértéken az üzletrészt. Itt keletkezne neki egyéb jövedelme? Lenne adófizetési kötelezettsége?
  • A kedvezményezett átalakulás új szabálya 2017.01.01-től (Tao. és illetékmentes átalakulás feltételei)

    2017. november 8. 14:55

    2017.01.01. előtt világos és egyértelműen megfogalmazott feltételei voltak a Tao törvényben például a 4. § 23a. pontjában és egyéb pontjaiban megfogalmazva. Ha a szabályokat betartották az adózók adó- és illetékmentesen megcsinálhatták az átalakulást úgy, hogy utána nyugodtak lehettek, hogy minden előírást betartottak. 2017-ben a kedvezményezett átalakulás esetén a részvevőknek kell igazolni, hogy az átalakulást gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Senki nem tudja mi az elfogadható magyarázat a fenti módosulás miatt, így várhatóan emiatt az átalakulások csökkenni fognak. Hogyan tudja az adózó igazolni, hogy a kedvezményezett átalakulás fenti feltételeinek megfelel, vagyis hogy az átalakulás valós gazdasági és kereskedelmi okokból történik meg. Ismert-e valamilyen gyakorlat, amelyet az adóhatóság elfogad a fenti feltételek igazolásaként, és ezek alapján kedvezményezett lehet az átalakulás? (pl. összeolvadás, beolvadás esetén a menedzsment költsége csökkenni fog az átalakulás után, mivel pl. két cég helyett csak egy fog működni, vagy pl. két cég helyett a megmaradó pl. beolvadásnál a befogadó cég tőkeerősebb lesz, mint az előző kettő volt a beolvadás előtt.)
  • Magyar ingatlannal rendelkező zrt. részvényesének bejelentési kötelme

    2017. november 8. 14:42

    Ha egy ingatlannal rendelkező zrt.-ben két 50 százalékos részvényes van több mint 5 éve, akkor az illetéktörvény 19. § (5) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az 50 százalékos tulajdonrészen felüli tulajdonszerzés esetén csak az 50 százalék feletti új részesedés után kell illetéket fizetni a tulajdont megszerző részvényesnek, és bejelenteni a 91. § rendelkezése szerint a NAV-nak, ha a részesedés 75% vagy több lett. Ha a fenti zrt. egyik tulajdonosa beolvad a másik tulajdonosba, akkor a befogadó 100 százalékos tulajdonos lesz. Illetéket viszont a fentiek miatt nem kell fizetnie, mivel az Art. 6. § (3) bekezdése szerint mint jogutód örökli a beolvadó részvényes 50 százalékos illetékcsökkentési jogát. Mivel esetünkben nem visszterhes vagyonszerzésről, és nem is illetékmentes szerzésről van szó – mivel az illetékmentességek között az illetéktörvény nem említi –, így a 91. § szerinti bejelentési kötelezettsége nincs a részesedést szerző befogadó tulajdonosnak. A befogadónak a tulajdonszerzést a cégbíróságnak be kell jelentenie, így a NAV is tudomást szerez a tulajdonszerzésről. Jól értjük a jogesetet és a megoldását?
  • Végkielégítés különadója

    2017. november 6. 11:33

    Egy munkavállaló munkaviszonya felmentéssel megszűnt és 8 havi végkielégítésre jogosult. Arról tájékoztatták, hogy mivel rendvédelmi szervnél dolgozott a felmentési időre jutó összeg és a végkielégítés különadó köteles jövedelem. A különadó alapba beszámító összeg az elszámolás szerint 5.038.064 Ft összesen, melyből 3.070.378 Ft-ot tekintettek különadó alapnak. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 2010. évi XC. törvény 9. § (3) b) pontját lehet-e alkalmazni és így a kapott összeg 3.500.000 Ft feletti része után kell megfizetni a különadót? Amennyiben nem, milyen jogszabály vonatkozik a 3.500.000 Ft-tól eltérő (1.696.822 Ft) mentesített összeg alkalmazására?
  • Közalkalmazotti bér 2

    2017. november 4. 9:27

    Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemre többek között ezt a választ kaptam: "A fent említett szabály csak a munkaviszonyban állók vonatkozásában ír elő minimális bérezési követelményeket, ami azonban a személyesen közreműködő személyekre nem vonatkozik. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 61. § (1) bekezdése szerint, a nevelő-oktató munka – ideértve az óvodai nevelést is – pedagógus-munkakörben kizárólag közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető." Továbbra is kérdés számomra, hogy a családi óvodában hogyan oldható meg ez a probléma, ha az ügyvezető személyesen közreműködő tag - vagyis a jogviszonya társas vállalkozó (egyszemélyben pedagógusi munkakört is végez és emellett az ügyvezetői feladatokat is ellátja)?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Európai Unió

    Az Európai Unió vezetői pénteken a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón ünnepélyesen kihirdették a szociális jogok európai pillérét - közölte honlapján az Európai Bizottság.

  • Románia

    Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román ellenzék pénteken a szociálliberális kormánykoalíció ellen, válaszul arra, hogy a kabinet az adótörvény átfogó módosítását fogadta el.

  • tanár bácsi

    Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik - akár több - nyelvvizsgával - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

  • fuvarozás

    Rendszerfejlesztés és karbantartás miatt akár órákra is leállhat vasárnap  hajnali 1 óra és délelőtt 11 óra között az úthasználati jogosultságok értékesítése - közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Négyből csak egy internetező készül előre átgondoltan, megtervezetten a leárazásokra az eNET Internetkutató felmérése szerint.