adokodexuj Adó kódex | 2017/ 6.

iStock-637901200

Ingatlan 2017 – tudnivalók mikro-, kis- és középvállalkozások részére

Miért éppen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) számára adunk segítséget az ingatlanokkal összefüggő jogi, számviteli, adózási kérdések bemutatásával, azok megoldásával?

Tisztázzuk, hogy miért a kkv-kra fókuszálunk. Erre egyértelmű a válasz: nemcsak itthon, hanem az Európai Unióban is kiemelt figyelmet kapnak a kkv-k, működésük, fejlődésük segítése, folyamatos figyelemmel kísérése nemcsak nemzeti ügy. Lényeges kérdés, hogy pontosan mely vállalkozásokat tekinthetünk ebbe a körbe tartozónak. A hazai jogalkotás alapját az európai uniós szabályozás jelenti, így a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény az uniós szabályozással összhangban született.

A kkv-k meghatározására szolgáló főbb kritériumok a következők: a vállalkozás alkalmazottainak száma, árbevételének, mérlegfőösszegének nagysága, valamint a tulajdonosi önállósága. A hatályos törvényi szabályozás alapján kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv-kategórián belül külön kategória a mikrovállalkozás és a kisvállalkozás. Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A fenti szempontoknak való megfelelést a kapcsolt vagy partnervállalkozásokkal együtt kell vizsgálni, az azonos tulajdonosi körhöz tartozó cégek mérlegfőösszegét, árbevételét és létszámát a megfelelő súlyozással egybe kell számítani. Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám, vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis-, vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket, vagy elmarad azoktól. Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.

A törvény vállalkozáskategória-meghatározásából adódóan a kkv-kategóriába tartozhatnak az egyéni vállalkozás formájában tevékenykedők, a társas formában működő szervezetek, az ügyvédi irodák, szövetkezetek, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az uniós kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, illetve erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, valamint természetes személyek, így az őstermelők is. (Az őstermelők pl. jellemzően a mikrovállalkozás kategóriába tartoznak.)

A kkv-kategóriába való tartozást a vállalkozás saját bizonylatai alapján kell megállapítani. Kitér ezért a fent jelzett törvény arra is, hogy a kkv-minősítéshez szükséges mutatókat milyen dokumentáció kell, hogy alátámassza. Fő szabályként az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg alapján kell a mutatókat meghatározni. Az egyéni vállalkozó esetében a minősítés az adóbevallás szerinti foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerinti foglalkoztatotti létszám alapján történik, ehhez a vállalkozásnak a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. A nyilvántartás vezetésének szabályszerűsége fontos szempont, szabálytalanság esetén akár a már igénybevett támogatás is visszakövetelhető.

A Kormány az elmúlt években több intézkedést is tett a mikro-, kis- és középvállalkozások szerepének erősítése és a támogató környezet kialakítása érdekében. Ez a vállalkozói kör az, amely méretének nagyságából, finanszírozási lehetőségeiből adódóan jobban kitett minden változásnak, ugyanakkor a szabályozási környezet folyamatos figyeléséhez, a változásokhoz való alkalmazkodás megalapozásához nincs elegendő emberi erőforrása, egyéb szükséges kapacitása.

Jelen összeállítás a szektor ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseire fókuszál, ezen belül is azok jogi, adózási megoldásaira, számviteli elszámolására és vázlatosan az ingatlannal összefüggő pótlólagos pénzügyi források lehetséges bevonására.

A kkv-k ingatlanaival összefüggésben, sok tekintetben az általános szabályokat kell alkalmazni, így például nincs az ingatlan megszerzésének, értékesítésének, hasznosításának az általános jogi szabályozása ahhoz a feltételhez kötve, hogy a vállalkozás kkv-e vagy sem.

Ezeket a szabályokat azért mutatjuk be, mert például egy bérleti szerződés megkötése vagy ingatlan megvásárlása, esetleges értékesítése általában nem tekinthető e vállalkozások életében rutinszerűnek, így számtalan kényelmetlenségtől kímélhetik meg magukat, ha tisztában vannak a hatályos szabályozási környezettel, különösen azzal, hogy mire kell figyelni egy szerződés megkötésénél, milyen közterhek kapcsolódnak az egyes ügyletekhez, illetve hozzájuthatnak-e valamilyen, a saját forrásokat kiegészítő vagy esetleg saját forrást nem igénylő támogatáshoz, hitelhez, ingatlanfedezettel vagy anélkül.

Az általános szabályokon túlmenően viszont számos külön előírás, vagy olyan fontos szabályozási feltétel is érvényesül, amelyre érdemes felhívni a szektor szereplőinek a figyelmét. Az összeállítás így bemutatja azokat a szabályozási elemeket is, amelyek valamennyi vállalkozásra, azaz nemcsak a kkv-szektorra vonatkoznak, ugyanakkor részletesen kitér azokra a kedvező szabályozási elemekre, amelyeket kizárólag a szektor felzárkóztatása, versenyképességének javítása érdekében alkottak meg.

Kiadványunkkal az a célunk, hogy valamennyi szükséges szempontot és szabályt bemutassunk, amely segítséget tud nyújtani a felelős döntéshez.

A szerzők

IV. fejezet

V. fejezet

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • üzletember futóverseny

    Hazánkban a harmadik legmagasabb a bérek adóterhelése (48,2%) az OECD államok között, és ez egyértelműen rontja a gazdaságunk versenyképességét. Így üdvözölni kell még a legkisebb lépést is, ami a probléma megoldása irányába mutat. Ugyanakkor Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint kétséges, hogy a most bejelentett – a tervezetthez képest 0,5%-kal nagyobb – szociális hozzájárulási adó csökkentés, valóban hatékonyan járul-e hozzá a cél eléréséhez.

  • pénz

    Mégsem emelkedik 2018-tól a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja - döntött kedden a parlament a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításakor. Az előterjesztésből az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára kerültek ki a díjemelésre vonatkozó rendelkezések.

  • erdő

    Százmilliós károkat okozó fakereskedő bűnözőkre csaptak le egyszerre két helyen is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi pénzügyi nyomozói. Négy embert előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság - közölte a NAV térségi sajtóreferense kedden az MTI-vel.

  • teherfuvarozás

    A cég romániai leánya az adóhátralék kisebb részét kifizeti, a maradékot közigazgatási, vagy bírósági úton támadja meg. 

  • cégvezető

    A gyorsított járulékcsökkentés több szempontból is előnyt jelent a foglalkoztatóknak; a bérjárulékok szintje befolyásolja a versenyképességet, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt a százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is azonos módon mérséklődik majd - hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó.