A gyermekápolási táppénz változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2013. júliusi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat érintő változások közül az egyik legjelentősebb a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése. 2013. július 6-tól az a biztosított szülő, aki a beteg gyermeke mellett kórházban tartózkodik, gyermekápolási táppénzt kaphat. Annak a szülőnek pedig, aki a 12–18 év közötti beteg gyermekét ápolja, méltányosságból gyermekápolási táppénz adható. Cikkünkben részletesen áttekintjük a változásokat, és ismertetjük a gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat.


1. Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?

Gyermekápolási táppénzre az a biztosított szülő jogosult, aki a saját háztartásában nevelt gyermeke betegsége miatt keresőképtelenné válik.

Szülőn érteni kell a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá az együtt élő házastársakat, valamint azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá a gyámot, a nevelőszülőt és a helyettes szülőt.

Gyermekápolási táppénzre az a szülő jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

2013. július 6-tól hatályos szabályok szerint gyermekápolási táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelennek számít:

  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  • a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
  • Méltányosságból adható gyermekápolási táppénz esetében pedig keresőképtelennek az a szülő számít:
  • aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
  • aki a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben a gyermeke mellett tartózkodik.

A keresőképesség elbírálására – a gyermekápolási táppénz esetében is – az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

A gyermekápolási táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban:

  • egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig,
  • egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át,
  • háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át,
  • hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

A gyermekápolási táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

A 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása címén a legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak. Ha a gyermek folyamatosan fennálló betegsége miatti keresőképtelenség a gyermek születésnapján fennáll, és az azt követő időtartamra is áthúzódik, a gyermekápolási táppénz a gyermek születésnapjára is jár, azzal hogy a gyermek születésnapját követő naptól ismét meg kell állapítani a gyermek életkorához igazodó, az adott időszakra járó táppénzes napok számát. A gyermek születésnapjáig fel nem használt napok nem vihetők át a következő évre. Ennek megfelelően a „gyermekápolási táppénzelőzmény” számításnál a gyermek születése napjára járó táppénzes napot mindig a születésnap előtti időtartamhoz, azaz a jogszabály szerinti napok számához kell számítani. Ha a gyermek betölti 12. születésnapját, erre a napra már nem jár gyermekápolási táppénz.

Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a keresőképtelenséget és a gyermekápolási táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

Nem jár a szülőnek a gyermekápolási táppénz:

  • –   a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs,
  • –   a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
  • –   a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
  • –   az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
  • –   a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
  • –   a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

A gyermekápolási táppénzre jogosultság napjainak megállapításánál egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Egyedülállónak kell tekinteni továbbá, azokat a házastársakat, vagy élettársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, akinek a házastársa a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30.§ (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, akinek a házastársa az Mmtv. 31.§-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, illetve az Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékos mértéket.

Egyedülálló továbbá az Mmtv. 30. § (2) bekezdése alkalmazásával a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9.§ b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
 
Példák

1. A biztosított egyedülálló anya 5 éves gyermeke betegsége miatt keresőképtelen. Az anya az egyedülállóságára tekintettel a gyermeke 6 éves koráig a 42 naptári nap helyett 84 naptári napra jogosult gyermekápolási táppénzre.

Az egyedülállóságot mindig a beteg gyermek ápolása miatt megállapított keresőképtelenné válás első napján fennálló tényleges helyzetnek, állapotnak megfelelően kell vizsgálni. Egyedülállóként igényelt gyermekápolási táppénz esetében az egyedülállóság igazolásához, a KPE 150. sz. „Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz folyósításához” elnevezésű nyomtatványon kell nyilatkoztatni az igénylőt. Az egyedülállóság fennállását – a hajadon, özvegy, elvált és a nőtlen kivételével – igazoltatni kell.

Összegezve tehát: gyermekápolási táppénzre az a szülő lehet jogosult, aki biztosított, és a gyermek betegsége miatti keresőképtelenségét az arra illetékes orvossal, kórházzal igazolja. A gyermekápolási táppénzre való jogosultság ideje meghatározott. Függ attól, hogy a szülő mennyi biztosítási idővel rendelkezik, hogy mettől-meddig áll fenn a keresőképtelenség, továbbá attól, hogy a gyermek hány éves vagy, hogy a szülő egyedülálló vagy nem.

2. 2011. január 2-tól folyamatosan biztosított szülő a 4 éves gyermeke betegsége miatt 2013. augusztus 1-jétől keresőképtelen, és gyermekápolási táppénzt igényel. A szülő legfeljebb 42 naptári nap gyermekápolási táppénzre jogosult. A 42 napot a gyermek 4. születésnapjától az 5. születésnapját megelőző napig terjedő időre kell érteni. A gyermek 5. születésnapjától ismét „megnyílik” a 42 nap gyermekápolási táppénzre való jogosultság.

Soltász Lászlóné az Adó Szaklap 2013/14. számában megjelent cikkében további példákkal illusztrálva megtudhatja, hogyan állaptják meg a gyermekápolási táppénz összegét és azt is, mi az a méltányosságból igénybe vehető gyermeképolási táppénz. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 9.

Nyugdíj: hogyan kérhető az évek összeszámítása?

Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ezt korábban kérje. A kérelem évente csak egyszer nyújtható be.