Tovább fejlődik az online pénztárgépek rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online pénztárgépek bevezetése a szakma egybehangzó véleménye alapján nemcsak beváltotta, hanem lényegesen túl is szárnyalta a hozzá fűzött reményeket. Mára egyértelművé vált, hogy ez a sokszereplős, informatikai és adóhatósági szempontból is igen összetett folyamat sikerrel zárult. Cikkünk az online pénztárgéprendszer rövid bemutatása után sorra veszi a módosításokat, majd bemutatja, hogyan érintik a változások a pénztárgéphasználókat. Végül röviden összefoglaljuk mindazokat a tudnivalókat is, amelyek egy pénztárgép jogkövető használatához feltétlenül szükségesek.


A kiskereskedelmi szektorból érkező áfabevételek jelentősen meghaladják a korábbi évek bevételeit. Az állami adó- és vámhatóság olyan hatékonyságú kockázatelemzési és ellenőrzéstámogató eszköz birtokába jutott, amely néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt. Csak egy példát említve: az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok alapján nagy biztonsággal választható ki olyan üzlet, amelyikről az elrendelt forgalomszámlálás alkalmával bizonyítható lesz a jelentős bevételeltitkolás.

Az online rendszer bevezetése óta folyamatos a külföldi adóhatóságok és gazdasági minisztériumok érdeklődése, műszaki és döntéshozói szinten egyaránt. Műszaki szinten elsősorban a fogadó- és előfeldolgozó rendszert, illetve az adattárházat kívánják tanulmányozni, amely nagyságrendileg annyi adatot kezel, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összes többi szakmai rendszere együttvéve. A döntéshozói szintet pedig elsősorban a teljes modell és a bevezetési folyamat érdekli.

A bevezetés óta összegyűlt tapasztalatok alapján a gazdasági kormányzat az online pénztárgéprendszer „finomhangolását” határozta el. Hosszú, aprólékos, minden érintett félre kiterjedő egyeztetési folyamat eredményeként hirdették ki a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: 48/2013. NGM rendelet) módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendeletet (a továbbiakban: 9/2016. NGM rendelet), amely három fő irányban igazít a pénztárgépekre vonatkozó szabályozáson:

–   egyrészt bővül a pénztárgép (tehát online pénztárgép) használatára kötelezettek köre;

–   másrészt változnak a pénztárgépekre vonatkozó műszaki-technikai követelmények, illetve egyes üzemeltetési szabályok az üzemeltetők, a gyártók és a forgalmazók visszajelzései alapján;

–   harmadik irányként kisebb átalakításon megy át a forgalmazók, illetve a pénztárgépszervizek viszonya.

1. Hogyan működik az online pénztárgép?

Az új típusú pénztárgépek „lelke” a gyárilag beépített adóügyi ellenőrző egység (a továbbiakban: AEE). Ez egy tipikusan mobiltelefon méretű alkatrész, amely a pénztárgépen keletkező adatokat rögzíti, teljes élettartama alatt tárolja és egy kidolgozott protokollt követve továbbítja rendszeresen a NAV szerverére. Az adatátvitel időpontja nem kiszámítható, és a pénztárgép kezelője nem is tud róla.

A pénztárgép a gyűjtött adatokat ún. „naplóállományokban” tárolja. A naplóállományokat az üzemeltető is képes kiolvasni a pénztárgépnek erre a célra szolgáló csatlakozóján keresztül. Kiolvasáskor egy „bővített kontrollszalag” jut az üzemeltető birtokába, amely a nyomtatott bizonylatok részletes adatain túl különféle műszaki mérőszámok és események adatait is tartalmazza. A kiolvasás módja függ az adott gép típusától. Bár a kiolvasást bármelyik üzemeltető megvalósíthatja, elterjedt gyakorlat, hogy ezt a műveletet a szervizre bízzák.

Az AEE-re nagyon szigorú biztonsági követelmények vonatkoznak, amelyeket a pénztárgép-engedélyezési folyamat során az engedélyező hatóság vizsgál.

Az AEE banki szintű titkosítás használatával küldi a pénztárgép adatait a földi mobilhálózatok használatával a NAV-nak. Minden AEE képes felkapcsolódni mindhárom magyarországi mobilszolgáltató hálózatára, így adat akkor sem vész el, ha egy településen csak egy mobilszolgáltató hálózata érhető el.

A pénztárgépek üzembe helyezéséhez először egy ún. „üzembe helyezési kód” igénylése szükséges. A 16 számjegyből álló egyedi kódot a pénztárgép üzemeltetője a „PTGREG” nevű nyomtatványon igényelheti, a NAV pedig díjmentesen adja ki, igény szerint papíron vagy elektronikus úton. A pénztárgép üzembe helyezése csak ezen kód birtokában lehetséges. A pénztárgép üzembe helyezésekor a NAV szerveréről érkeznek meg az üzemeltető adatai: a neve, székhelye, adószáma, illetve az üzlet neve és címe.

A pénztárgép működése során az üzemeltető megváltozó törzsadatait a NAV automatikusan állítja be a pénztárgépen a mobilhálózat segítségével. Ugyancsak távolról állítják be – szükség esetén – az áfakulcsok változását, amelyhez a „régi” pénztárgéprendszerben jellemzően szervizes kellett.

Az online pénztárgépek mindegyike alkalmas az AEE-ben működő szoftver frissítésére. A szoftverfrissítésre vonatkozó utasítás, illetve a szoftver újabb verziója a NAV szerveréről érkezik. A jelenleg működő mintegy 180 ezer pénztárgép AEE-jének elsöprő többsége átesett már „élesben” is ilyen beavatkozáson, adott esetben többször is. Eddig a szoftverfrissítés a gyártók, forgalmazók kezdeményezésére történt, például az AEE szoftver funkcióbővítései tették szükségessé.

Ez lesz az első alkalom, amikor az AEE-k szoftverének módosítása jogszabályi változások miatt válik szükségessé.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

2. Mikor és hogyan változik a szoftver?

A változó követelményeknek való megfelelés érdekében minden forgalmazónak módosítania kell a meglevő típusengedélyén, az általuk már jól ismert engedélyezési eljárás keretében. A 9/2016. NGM rendelet előírásai szerint a már működő pénztárgépek szoftverfrissítése 2016 őszén várható, erről a forgalmazó gondoskodik. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek viszont már csak olyan pénztárgépet helyezhetnek üzembe, amely megfelel a 9/2016. NGM rendelet követelményeinek. Ha egy forgalmazó nem gondoskodik a megfelelő szoftververzió kifejlesztéséről vagy terítéséről, akkor az engedélyező hatóság az adott típus forgalmazási engedélyét visszavonja. A visszavont forgalmazási engedélyű típusokba tartozó, már üzemelő gépek azonban további 5 évig üzemeltethetők.

3. A kötelezettek körének bővítése

3.1. A bővítés indokai

A 2012-ben kidolgozott, 2013-ban hatályba lépett és 2014-ben lezárult pénztárgéprendszer helyébe lépő online pénztárgépek kötelezetti köre nem változott. A műszaki feltételek módosulásával egyidejűleg nem lett volna célszerű, ha az online pénztárgéphasználók köre is változik, hiszen így is sok esetben működő pénztárgépek lecserélésére kell kötelezni az adózókat.

Mindez azt jelenti, hogy 1995 óta nem változtak a pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körök. Az elmúlt 3 év tapasztalataira tekintettel a műszaki követelmények finomhangolása mellett indokolttá vált azonban, hogy az online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi köröket felülvizsgálják.

3.2. Egy speciális mentesülés

Az online pénztárgép használatára jelenleg kötelezettek köréből kizárólag a falusi szálláshely-szolgáltatás került ki, hiszen ebben az esetben az adózók csak időszakosan végzik ezt a tevékenységet, és az esetek többségében nyugdíjas vagy hátrányos helyzetű személyekről van szó, akik a munkaerőpiacon nem, vagy csak nagy nehézségekkel tudnak elhelyezkedni.

Ha viszont a falusi szálláshely-szolgáltatás lehetősége alacsony adminisztratív terhek mellett, de biztosított számukra, és ezt akár kiegészítő tevékenységként vagy önfoglalkoztatóként is képesek végezni, az nemzetgazdasági szempontból támogatandó.

Ezen indokok alapján a falusi szálláshely-szolgáltatás tevékenység kikerül az online pénztárgép használatára kötelezettek köréből.

3.3. Az új kötelezettek köre

Az alábbi tevékenységet végzők újonnan válnak az online pénztárgép használatára kötelezetté:

a) 2016. szeptember 30-ától:

–   Gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenység (TEÁOR 45.20)

–   Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (TEÁOR 45.32)

–   Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása (TEÁOR 45.40)

–   Fekvőbeteg-ellátási (TEÁOR 86.10) tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység

–   M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős (TEÁOR 93.29) tevékenységből kizárólag a táncterem, diszkó működtetése

–   Textil, szőrme mosása, tisztítása (TEÁOR 96.01)

–   Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04)

–   Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13)

b) 2017. január 1-jétől:

–   Taxis személyszállítás (TEÁOR 49.32)

–   Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki (TEÁOR 66.12) tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység.

Tekintsük át ezeket a tevékenységeket egyrészt abból a szempontból, hogy milyen tevékenység sorolandó konkrétan a TEÁOR elnevezésbe, valamint mi vezetett ahhoz az elváráshoz, hogy az adott tevékenység során az adózók online pénztárgépet használjanak.

3.4. Gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenység

A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenység (TEÁOR 45.20) körébe tartozik különösen a gépjárművek javítása és karbantartása, a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése vagy cseréje, a korrózióvédelem, az alkatrészek és tartozékok felszerelése, az autóajtó és -zár javítása, a centrírozás, valamint a kerékbeállítás. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy nem ebbe a szakágazatba tartozik a gumiabroncs újrafutózása és felújítása, a motorkerékpár és -alkatrész kereskedelme, javítása.

Ezen tevékenység vonatkozásában fontos szempont, hogy utólagosan követhető legyen, hogy az egyes gépjármű-javítási és karbantartási tevékenység során milyen alkatrészeket építenek be a gépjárműbe, milyen tevékenységeket végeztek a szervizek. Ez a gépjárművek használatának biztonsági szintjét is képes növelni. Mindehhez segítséget nyújt az online pénztárgép, amely az egyes tevékenységek nyomon követhetőségét biztosítja. Emellett a gépjárműipar egyre nagyobb szerepet vállal a nemzetgazdaság bővülésében, amely indokolja, hogy ez az ágazat is online pénztárgép használatára kötelezett legyen.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

3.5. Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

A gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (TEÁOR 45.32) tevékenységi körébe tartozik az egyes tartozékok és felszerelések kiskereskedelme, amely kiterjed például a gumiabroncs és gumibelső, gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek értékesítésére.

A kiskereskedelmi tevékenység online pénztárgéphasználatra való kötelezettsége magával hozza, hogy a gépjárműalkatrészek tekintetében sem indokolt kivételt tenni.

3.6. Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása

E tevékenységi körbe tartozik a motorkerékpárok nagy- és kiskereskedelme, a motorkerékpár-alkatrészek és -tartozékok nagy- és kiskereskedelme, a motorkerékpár karbantartása és javítása, illetve a használt termékek értékesítése. Fontos azonban megjegyezni, hogy e tevékenységbe tartozik a mopedek értékesítése, azonban a kerékpár és a kerékpáralkatrészek értékesítése nem.

Az online pénztárgép használatának bevezetése ebben az ágazatban nem jelent mást, minthogy a kiskereskedelmi tevékenység teljes körét indokolt bekapcsolni az adóhatóság felé történő elektronikus adatszolgáltatás rendszerébe.

3.7. Plasztikai sebészeti tevékenység

E pontnál előzetesen fontos megjegyezni, hogy az online pénztárgép használata fel sem merülhet azokban az esetekben, amely tevékenység az általános forgalmi adó alól tárgyából kifolyólag mentesül. Ilyen tevékenység

–   az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;

–   az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi (ideértve természetgyógyászatot is) tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés b) ésc) pontja].

Ugyanakkor a plasztikai sebészeti tevékenység magán orvosi üzletága nem mentes az általános forgalmi adó alól, ezért e tevékenység körében indokolt az online pénztárgép használatának előírása annak érdekében, hogy az adminisztrációs teher csökkentésével a termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó adatok az adóhatóság rendelkezésére álljanak.

3.8. Táncterem, diszkó működtetése

Fontos megjegyezni, hogy ahol az üzemeltető italfogyasztásra is lehetőséget biztosít a táncterem és a diszkó működtetése során, ott jelenleg is online pénztárgépet kell használni. Az új kötelezettek azok az adózók, akik csak belépőjegyet biztosítanak a táncterembe vagy diszkóba való belépéshez.

3.9. Textil, szőrme mosása, tisztítása

Ebbe a tevékenységi körbe tartozik mindenfajta ruházat, szőrme és textil mosása, tisztítása, vasalása, ha az géppel vagy kézzel történik. Fontos, hogy amennyiben a tevékenységet kizárólag járulékosan valósítják meg, azaz például falusi hagyományőrzés keretében egy-egy textil mosására kerül sor, akkor az nem vonja magával az online pénztárgép használatának kötelezettségét.

3.10. Fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatás

Fizikai közérzetet javító szolgáltatás különösen a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsító szalonok, masszázsszalonok tevékenysége. Nem ebbe a szakágazatba tartozik az orvosi gyógymasszázs-terápia, valamint a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények tevékenysége.

A testedzési szolgáltatások körébe tartozik a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása, azonban nem ide sorolódik, és nem online pénztárgép használatára kötelezett a magántanár vagy edző sportoktatása.

Az online pénztárgép használatára kötelezett új tevékenységi körök közül ezek minősülnek leginkább a szolgáltatói szektorra vonatkozó kiterjesztés részeinek.

3.11. Taxis személyszállítás

A taxis személyszállítás körébe tartozik a személyek taxiszolgáltatás körében való szállítása, valamint a gépjárműnek sofőrrel együtt történő bérbeadása, illetve a tevékenység jellege miatt az UBER által végzett szolgáltatás is ide tartozik.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a taxis szolgáltatási tevékenységet végző adóalany mentesül a pénztárgéphasználat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz adatot szolgáltat fuvarairól és bevételeiről (48/2013. NGM rendelet 78/G. §).

3.12. Pénzváltási tevékenység

Pénzváltási tevékenység a külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Ez az a szektor, ahol a tevékenység végzői kezdeményezték az online pénztárgép használatára vonatkozó kötelezés bevezetését annak érdekében, hogy a feketegazdaság visszaszoruljon.

3.13. Az új kötelezettek TEÁOR szerinti meghatározása

A 9/2016. NGM rendelet 1. és 2. számú mellékletében szereplő új tevékenységi körök TEÁOR szerint határozzák meg azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek során online pénztárgépet kell használni. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy megtévesztő lehet, hogy az adózók által az adóhatósághoz is TEÁOR szerint kell a gazdasági tevékenységeket bejelenteni. Az online pénztárgép-kötelezettség tekintetében nem az a releváns, hogy az adózó az adóhatósághoz milyen gazdasági tevékenységeket jelentett be, hanem hogy az adott adózó ténylegesen milyen tevékenységet végez, azaz az általa végzett tevékenység megegyezik-e az online pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenységek valamelyikével. Ennek következtében, ha az adózó a saját tevékenységi köreit áttekinti, és azok között szerepel olyan, amelyet a 9/2016. NGM rendelet 1., illetve 2. számú melléklete is felsorol, akkor online pénztárgép használatára kötelezett, függetlenül attól, hogy azt a tevékenységet az adóhatósághoz bejelentette-e.

3.14. Online pénztárgép használata saját döntés alapján

Emellett egyes adózók dönthetnek úgy, hogy online pénztárgépet használnak. Az online pénztárgép használata ugyanis bizonyos értelemben csökkenti az adózó adminisztrációs terheit, hiszen nem kézi úton kell a nyugtát előállítania, hanem gépi úton van erre lehetőség.

Üzlettulajdonosként az online pénztárgép lehetőséget ad az alkalmazottak közvetlen ellenőrzésére is, hiszen az elfogyott alapanyag, késztermék, selejt és az értékesített termékek összevetése alapján megállapítható, hogy az alkalmazottak eltulajdonítottak-e terméket.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi kiterjesztéssel érintett adózók sok esetben már ma is online pénztárgépet használnak vagy azért, mert egyéb tevékenységük ezt indokolja, vagy pedig, mert saját döntésük alapján erre az elhatározásra jutottak.

Mizsányi Attila és dr. Szabó Ildikó az Adó szaklap 2016/6  számában megjelent cikkéből mindent megtudhat az új kötelezettek teendőiről és a gépek üzemeltetéséről is.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).