Egészségügyi szolgáltatási járulék: külföldről is fizetni kell?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a belföldi magánszemélynek kell fizetni, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen, valamint nemzetközi egyezmény alapján sem jogosult. Van-e fizetési kötelezettsége a tartósan külföldön tartózkodó, dolgozó magyar állampolgárnak?


Egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a belföldi magánszemélynek kell fizetni, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen, valamint nemzetközi egyezmény alapján sem jogosult. Belföldinek tekintendő az a magyar állampolgárt, aki Magyarország bejelentett lakóhellyel rendelkezik; a bevándorolt, a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, továbbá azt az EGT állampolgár, aki három hónapot meghaladóan tartózkodik Magyarországon és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan.

Ha a külföldön tartózkodó állampolgár a lakcím-nyilvántartásból kijelenti belföldi lakóhelyét, a fenti szabályok ismeretében nem minősül belföldinek, így Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége nem lesz. Ám ha a magánszemély Magyarországon továbbra is bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál fontos, hogy EGT tagállamban vagy EGT-n kívüli harmadik országban tartózkodik-e.

Ha a magánszemély olyan nem EGT országban tartózkodik, melynek nincs Magyarországgal szociális biztonságról szóló egyezménye, úgy – függetlenül attól, hogy ott biztosítottnak minősül-e (pl. munkaviszonyt létesít) – hazánkban továbbra is kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A járulékfizetésre irányuló bejelentkezést – akár visszamenőleges időponttal is – a NAV-nál kell megtenni a ’T1011-es számú nyomtatványon.

2012-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint.

Ha a magánszemély olyan nem EGT országban szerez biztosítással járó jogviszonyt, amellyel van Magyarországnak kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezménye, akkor az egyezmény és a konkrét tények ismeretében dönthető el, hogy keletkezik-e Magyarországon járulékfizetési kötelezettség.

Fontos, hogy a magánszemélynek azt a tényt, hogy Magyarországot a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél be kell jelentenie.

(forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága)



Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

Így is lehet szolgálati időt szerezni

A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.

2024. április 22.

Különleges szabályok a baleseti járadéknál

Nem ritka, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, a baleseti ellátórendszer keretében baleseti járadék vehető igénybe.