Mobilitási célú lakhatási támogatásról tájékoztat a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tájékoztatót adott ki a NAV a munkáltató által nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességére vonatkozó szabályokról.


2017. január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatással bővül azoknak a juttatásoknak a köre, amelyeket a munkáltató adómentesen nyújthat a munkavállalóinak – olvasható a NAV honlapján.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 9.7. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része.

Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
  • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
  • a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

meg nem haladó összeg minősül adómentesnek az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja alapján.

Ha a munkavállaló foglalkoztatása 2017. január 1-ét megelőzően kezdődött, akkor a foglalkoztatás első napjának 2017. január 1-jét kell tekinteni az Szja tv. 89. § (4) bekezdése értelmében.

 

A lakhatási támogatás havi értékeként

  • a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget,
  • a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített összeget,
  • a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített összeget

kell figyelembe venni.

A lakhatási támogatás adómentességének feltételei:

  • a munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között fennálló határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszony,
  • a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe,
  • a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállaló nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Ezeknek a feltételeknek a 2017. január 1-je előtt létrejött munkaviszony esetén a 2017. január 1-jét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában kell fennállnia. Ha a munkaviszony létrejöttének időpontja (a foglalkoztatás kezdete) 2017. január 1-jét követő időszakra esik, akkor a munkaviszony létrejöttének tényleges időpontját megelőző 12 hónapban kell az említett feltételeknek megfelelni.

Ha a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük – a döntésük szerint – csak az egyikük veheti igénybe.

A feltételeknek való megfelelésről a támogatásban részesülő munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie.

A munkáltató az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.