Sportvállalkozások iparűzésiadó-előnye 2018-tól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-jétől a helyi iparűzési adó törvényi szabályai az ún. sportvállalkozások vonatkozásában jelentősen módosultak. Az alábbiakban részletesen bemutatott változás eredményeként a sportvállalkozások ezen időponttól lényeges adókönnyítést érvényesíthetnek.

1. Mely jogalany minősül sportvállalkozásnak?

Elöljáróban azt szükséges tisztázni, hogy az iparűzési adó részletszabályait tartalmazó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alkalmazásában mely jogalany minősül sportvállalkozásnak. Az egyértelmű jogértelmezés érdekében ezen személyi kategória meghatározására a Htv. – az értelmező rendelkezések között – saját definíciót ad (Htv. 52. § 52. pont).

E definíció szerint sportvállalkozásnak az a főtevékenységként sporttevékenységet (a TEÁOR ’08 93.1 szerinti tevékenységet) végző, a sportról szóló törvény szerinti azon sportvállalkozás minősül, amely az adóévben indult mindazon sportág sportszövetsége által kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben, amely sportágban versenyző játékjogának használati jogával rendelkezik. A helyi adókról szóló törvény tehát a sportvállalkozás fogalmánál háttérjogszabályként visszautal a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) sportvállalkozás fogalmára, s azt némileg leszűkítve adja meg az iparűzésiadó-könnyítéssel érintett sportvállalkozások fogalmát. Ennek alapján kizárólag az a gazdasági társaság tartozik ide, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, főtevékenységként sportlétesítmény működtetését, sportegyesületi tevékenységet, testedzési szolgáltatást vagy egyéb sporttevékenységet végez, célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban és az adóévben azon versenyzőket, játékosokat, amelyek játékjogával rendelkezik, indítja az adott sportág sportszövetsége által kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben.

[htmlbox art_tukor]

 

2. A sportvállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége 2018 előtt

A módosítás hatálybalépését megelőzően – azaz 2017. december 31-éig – a sporttörvény szerinti sportvállalkozásként működő sportszervezet az iparűzésiadó-kötelezettségének – más vállalkozásokhoz hasonlóan – az általános szabályok szerint tett eleget, azaz valamennyi vállalkozási tevékenységből származó árbevétele adóalapot képzett. Eszerint az adóalap tipikusan magában foglalta a jegyértékesítés árbevételét, az ingatlan-bérbeadásból származó árbevételt, a reklám-közzétételi szolgáltatásból származó árbevételt, a játékos játékjoga használatának ideiglenes vagy végleges átadásából származó árbevételt, a sportrendezvény közvetítéséből, valamint a szponzorációból (ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásból) származó árbevételt is. A hatályos szabályokkal egyezően ugyanakkor a módosítást megelőzően sem képzett iparűzésiadó-alapot az államháztartási, illetve uniós forrásból származó, egyéb bevételként elszámolt támogatás, valamint az ún. tao-támogatás.

Az egyesületi, alapítványi formában működő sportszervezetek adójogi megítélése a fent leírtakhoz képest 2018. január 1-jét megelőzően is kedvezőbb volt. Ez abban nyilvánult meg, hogy ezen szervezeteket helyi iparűzésiadó-mentesség illette meg valamennyi olyan adóévben, melyet megelőző évben folytatott tevékenységük után társaságiadó-fizetési kötelezettségük nem keletkezett. (Ez a rendelkezés 2018. január 1-jét követően is él.)

3. A módosítás lényege

A módosítás jogalkotói célja az volt, hogy a társadalmi szempontból kiemelt fontossággal bíró egészségmegőrzésben szerepet játszó, a sportolást lehetővé tevő, illetve a sportrendezvényeket szervező sportvállalkozásokat működésében segítse. Ennek keretében a sportvállalkozások számára a sporttevékenységgel összefüggő feladataikra tekintettel, egyes adónemek, így – többek között – a helyi iparűzési adó tekintetében adókönnyítés lépett életbe. Ennek lényege abban öltött testet, hogy a helyi adókról szóló törvény 2018. január 1-jétől a sportvállalkozások számára önálló nettó árbevétel-fogalmat határoz meg [Htv. 52. § 22. pont i) alpont]. Eszerint a sporttevékenységgel szoros összefüggésben álló árbevétel, így a belépőjegy-, bérlet-eladásból, a reklám-közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből, játékjog ideiglenes vagy végleges átadásából (pl. a játékoskölcsönzésből), sportesemények közvetítéséből eredő bevétel, továbbá a sportvállalkozás használatában álló sportlétesítmény hasznosításával (pl. bérbe adásával) kapcsolatos, a számviteli törvény szerint nettó árbevételként elszámolandó árbevétel 2018. január 1-jétől nem tartozik az iparűzési adó alapjába számítandó nettó árbevételbe.

E szabály jogvita nélküli alkalmazhatósága érdekében – ahogy erre írásom fenti részében már utaltam – a jogszabály meghatározza a sportvállalkozás fogalmát is.

Dr. Kovács Attila, az Adó Szaklap 2018/7. számában megjelent cikkében ír a szabályozás uniós jogi megítéléséről és az azt érintő elárási kötelezettségekről is. 

---