A megváltozott munkaképesség értelmezési kérdései

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkáltatók, foglalkoztatók, a gyakorlati szakemberek nehéz helyzetben vannak akkor, amikor a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján meg kell állapítaniuk, hogy ki minősül ma megváltozott munkaképességűnek. Amikor adott jogszabály – például a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – megváltozott munkaképességű személyt említ a fogalom meghatározása nélkül, nem tudható, hogy kit kell a rendelkezés hatálya alá tartozónak tekintenünk: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. Korm. rendelet) rendelkezései szerinti megváltozott munkaképesség státuszának való megfelelést határozza-e meg. Az alábbiakban arra próbálok meg választ találni, hogy a szabályozás útvesztőjében adott jogszabály hatálya alá tartozóan ki minősül megváltozott munkaképességűnek, és reménykedem abban, hogy észrevételeim rámutatnak a jogszabályi rendelkezések koherenciájának, a normakollíziók megszüntetésének égető szükségére.

Megváltozott munkaképességűnek minősülés a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából

A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok az Mmtv. 23–24. §-ában kerültek meghatározásra. Az Mmtv. 22. §-a, és 38. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében ki minősül megváltozott munkaképességűnek. Eszerint megváltozott munkaképességű az,

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a négy órát eléri.

Annak...

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.