A könyvviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó szabályozás gyakorlati elemei
A mérlegképes könyvelői szakma szabályozásának alapjait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
(a továbbiakban: számviteli törvény), részletszabályait az elmúlt évben többször is módosított, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) tartalmazza.
A számviteli törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve a Korm. rendeletben meghatározott mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező természetes személy jogosult.
1. Nyilvántartásba vétel
A számviteli törvény előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személyekről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a nemzetgazdasági miniszter[1] (továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti.
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg a nyilvántartásba fel kell venni azokat a természetes...
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!
Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük
lépjen be
felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Kft. webáruházában.
Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!
Újdonságok
-
A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.
-
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.
-
Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott előterjesztést megszavazzák a képviselők.
-
A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.
-
Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!