Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nemzetközi számviteli standardok a magyar számviteli gyakorlathoz képest némileg eltérő logikával kezelik a hitelfelvételi költségek elszámolását.
A hitelfelvételi költségek értelmezésének és elszámolásának kérdéseivel az IAS 23 standard foglalkozik. Az IAS 23 szerint hitelfelvételi költségnek kell tekinteni azokat a kamatokat és egyéb költségeket, amelyek források kölcsönbe vételével kapcsolatban merülnek fel. A hitelfelvételi költségek – amennyiben valószínűsíthető, hogy a jövőben gazdasági hasznokat eredményeznek majd – részét képezik a bekerülési értéknek olyan eszközök megszerzése, építése vagy gyártása esetén, melyeknek használatra vagy értékesítésre alkalmassá tétele szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe. Ezeket az eszközöket a standard minősített eszközökként definiálja.
Minősített eszközök lehetnek a készletek, termelőüzemek, az energiatermelésre alkalmas létesítmények, az immateriális eszközök és a befektetési célú ingatlanok. (A magyar szabályozás általában a bekerülési érték részeként kezeli a hitelfelvétel ráfordításait, de nem rendeli azt a minősített eszközök köréhez.)
A standard különbséget tesz a hitelek között aszerint, hogy azokat közvetlenül a minősített eszköz érdekében vette-e fel a vállalkozás, vagy a hitelek felvétele általános célú volt, de összegükből a minősített eszköz is finanszírozásra került. A közvetlen hitelfelvételi költségeket aktiválni kell, amely összeget csökkenteni kell a hitelek átmeneti befektetéséből származó bevételek összegével. Az általános célú hitelek költségei is aktiválhatók, ha a hitelek felvétele általános célú volt ugyan, de minősített eszköz megszerzésére használták fel. A hitelezési költségek ebben az esetben aktiválási ráta alapján kerülhetnek felosztásra. Az aktiválási ráta a hitelezési költségek súlyozott átlaga az adott időszakban fennálló általános hitelek összegéhez viszonyítva.
2013. december 5: Adónap |
---|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A hitelfelvételi költségek aktiválása akkor kezdődhet, amikor az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:
– az eszközzel kapcsolatban kiadások merültek fel,
– hitelfelvételi költségek merültek fel, és
– már folyamatban vannak azok a nem feltétlenül fizikai tevékenységek, amelyek az eszköz használatra vagy értékesítésre alkalmas állapotba hozatalához szükségesek.
A hitelfelvételi költségek aktiválását fel kell függeszteni azokra a hosszabb időszakokra, amikor az aktív fejlesztés szünetel (például ha a szerződéses felek közötti vita, esetleg peres ügy miatt az eszköz kivitelezését felfüggesztik). A hitelfelvételi költségek aktiválását be kell fejezni, ha az eszköz lényegében használatra vagy értékesítésre alkalmas állapotban van.
Az IAS 23 standardot Madarasiné dr. Szirmai Andrea példákkal szemléltetve mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2013/10. számában megjelent cikkében.
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!