Elektronikus kapcsolattartás a polgári perben

  • dr. Kovács Dániel Máté – adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem
  • 2016. 12. 13. 16:27
  • print send bookmark
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A polgári perek bizonyos cselekményeinek elektronikus úton való intézése egy hosszabb folyamat eredménye, amely folyamat fontos állomása volt az elektronikus kapcsolattartás bevezetése a polgári perek bizonyos körében. A téma aktualitását az is adja, hogy 2016. július 1-jétől a közigazgatási perek – így az adóperek is – elektronikus úton kezdeményezendők a jogi képviselővel eljáró felek és a gazdálkodó szervezetek esetében. Cikkünk az elektronikus kapcsolattartás főbb szabályait fogalja össze.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) némiképp sajátos módon a különös részben önálló fejezetként szabályozza az elektronikus kommunikációs csatornák igénybe vételét (XXVIII. fejezet). A törvény külön szabályozza a féllel, a szakértőkkel, valamint a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartását. Az előzőeken túl külön alcím alá rendezve találhatók meg az elektronikus kapcsolattartás részletszabályai.

 

1. Kapcsolattartás a felekkel

A perbeli felekkel való elektronikus kapcsolattartás alapelve, hogy a polgári perben a fél vagy képviselője beadványait (keresetlevelet, egyéb beadványokat, okirati bizonyítékait, ezek mellékleteit) ha így dönt, elektronikus úton is benyújthatja. A Pp. által lehetővé tett esetekben elektronikus úton benyújtott beadvány az adathordozón benyújtott beadvány is. Alapvetően tehát a felet illeti a választás joga, ugyanakkor ez a választás köti is a fel...

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Kft. webáruházában.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.