Könyvelés, adóbevallás bizonylatok nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokszor a könyveléshez, az adóbevallásokhoz nem állnak rendelkezésre a gazdasági eseményeknek megfelelő bizonylatok. A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk azt mutatja be, hogyan kell eljárni ezekben az esetekben.


Bankszámlán jóváírt összeg könyvelése, amelynél nem tisztázódik a pénz érkezésének a jogcíme

Sokszor okoznak gondot a könyvelőknek azok a bankszámlán jóváírt összegek, amelyeknél nem tisztázódnak a pénz érkezésének a jogcímei. Ilyenkor a bankszámla kivonatában nem találni megjegyzést arra vonatkozóan, hogy mi az utalás jogcíme. Az utalást kezdeményező nem szerepel a partner listákon sem. A bankkivonaton szereplő tételeket azonban könyvelni kell. A könyvelésnek ugyanakkor csak a tartozik forgalomra van bizonylata, ez nem más, mint a bankkivonat. A könyvelés követel forgalmát semmi sem igazolja. A csak a bankkivonat alapján történő könyvelés a számviteli törvény bizonylati elvről és a bizonylati fegyelemről szóló rendelkezéseinek a megsértését jelenti. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba ugyanis csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

 

Nullás adattartalmú adóbevallás és következményei

Gyakran előfordul, hogy a könyvelők nem tudják elkészíteni az adóbevallásokat, mert nem kapják meg időben a bevallásokhoz szükséges bizonylatokat. A bizonylatok hiányában elkészítenek egy nullás adattartalmú adóbevallást és azt beküldik az adóhatóságnak. Később, amikor a könyvelők megkapják a hiányzó bizonylatokat, önellenőrzéssel helyesbítik a hibás, nullás adóbevallást. Gyakran előfordul az az eset is, amikor a könyvelők befizettetik az adózóval az átlagos, várható adókat. A nullás adattartalmú adóbevallások elkészítéséért és az adóhatósághoz való beküldéséért ugyanakkor a könyvelő, a beküldő felel. Az adóhatósági megállapításokért a felelősség egyértelműen a könyvelőt terheli, mivel nem adhatott volna be nullás adattartalmú adóbevallást. A helyes megoldás ebben az esetben az, hogy a könyvelő írásban értesíti a megbízó adózót. Az értesítésben felhívja a megbízójának a figyelmét arra, hogy nem kapta meg időben az adóbevalláshoz szükséges bizonylatokat, emiatt nem tudta teljesíteni az adóbevallási kötelezettséget.

 

Nem számlázott szállítás könyvelése

Gyakran előfordul, hogy nem érkezik meg az árubeszerzés, anyagszállítás, beruházás számlája a mérlegkészítés időpontjáig. A számviteli törvény pontosan megadja a választ arra, hogy hogyan kell ilyenkor eljárni. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. 

 

Gyakorlati tapasztalatait Tomcsányi Erzsébet osztja meg a Számviteli Tanácsadó 2017/02. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek