• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Online számla regisztráció CSASZ-osoknak | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. június 6. 9:16

    Tisztelt Szakértő!

    Technikai jellegű kérdésem lenne. Kénytelen vagyok Önökhöz fordulni, mert a NAV-nál eddig nem tudtak válaszolni a kérdésemre, így remélem, hogy Önöknél van erre vonatkozó tapasztalat.

    Cégcsoportunk csoportos adószámmal rendelkezik ÁFA szempontból, ezért számomra az volna logikus, hogy az online számázáshoz kapcsolódó adóalany regisztrációt is a csoportos adószámunkkal végezzem el (hiszen az adatszolgáltatás, ÁFA bevallás is a CSASZ alatt történik).
    A NAV-os online számla oldalon azonban nem engedi regisztrálni a CSASZ adószámunkat, mert ilyen adószámmal nem képviselek adózót. A NAV ügyfélszolgálatán megerősítették, hogy az EGYKE nyomtatványt 2016-ban megfelelően adtuk be és én vagyok az ÁFA csoport meghatalmazottja. Egyébként már 3 ÁFA ellenőrzésünk is volt a CSASZ kiváltása óta és soha nem volt gond a képviseleti jogommal.

    A CSASZ-ban szereplő társaságok regisztrációját viszont engedné a "normál" (azaz 4-es) adószámmal, de szerintem az ÁFA csoport tagjait nem kellene egyenként regisztrálni az online számla rendszerben.

    Mi erről a tapasztalatuk? Hogyan kell CSASZ esetén az online számlázáshoz regisztrálni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Fordított áfa alkalmazása belföldi adószámmal rendelkező unóis cég esetén | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. június 1. 11:18

    Belföldi adóalanyok esetében a cég képviselőjétől kérünk nyilatkozatot annak érdekében, hogy az értékesített vasanyag számlázásakor helyesen alkalmazzuk a fordított áfa szabályait. Most olyan vevőnk érkezett, amely uniós tagországba bejegyzett vállalkozás és magyar adószámmal rendelkezik. Az ügylet belföldinek minősül, mert a megvásárolt vasanyag nem hagyja el Magyarországot. Kérem szíves válaszát azzal kapcsolatban, hogy ebben az esetben is a fordított adózás szabályait kell-e alkalmaznunk? Illetve ha igen, kérem szíveskedjen javaslatot tenni, hogy az ügyletet hogyan, milyen nyilatkozattattal, dokumentumokkal támasszuk alá?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Bérbeadott szgk. javítási számlájának ÁFA-levonhatósága, biztosítós kártérítés eseté | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 10. 13:43

    Társaságunk fő tevékenysége személygépjárművek bérbeadása.
    Figyelemmel az ÁFA tv. 125. § (2)/c) pontjába foglaltakra a bérbeadás keretében hasznosított személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybevett szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFÁ-ját 100 %-ban levonásba helyezzük, mivel bérleti díjunk úgy kerül megállapításra, hogy (értelemszerűen a normál használattal összefüggően felmerült) ezen szolgáltatásokat is tartalmazzák.
    A gépjárművek teljeskörű casco biztosítással rendelkeznek.
    Szerződésünk értelmében (viszont) káresemény (okozása) esetén felmerülő költségeket a biztosító felé érvényesítjük, a bérbevevő partnerünk kötelezettsége „csak” az önerő (mint ÁFA-körön kívüli tétel) megtérítése.
    Kérdésem: mi a helyes eljárás ebben az - nem normál, hanem káreseményt követő, casco-biztosítást maga után vonó - esetben:
    1. A javítási számla ÁFÁ-ját 100 % levonásba helyezzük, és így a biztosítótól „kárunk” nettó értékével számolunk el, és partnerünk az (általában 50.000,-Ft-nyi) önerőt téríti meg számunkra?, vagy
    2. A javítási számla ÁFÁ-ját – figyelemmel az ÁFA-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltakra – csak 50 %-ban helyezzük levonásba, és a biztosítóval ennek figyelembevételével (tehát nettó+ 50% ÁFA) számolunk el, és partnerünkre az önerőt továbbterheljük (mint ÁFA körön kívüli tétel)!
    3. vagy ha 1. vagy 2. pontban foglalt eljárás sem helyes, akkor milyen eljárás felel meg a hatályos jogszabályoknak (ÁFA-törvénynek)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Egyéb szálláshely szolgáltatás áfája | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 16. 15:30

    Egy Kft. lakóingatlant vásárolt, melyet az 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenység keretében hasznosítja. (18 %-os áfa kulcs)
    Kérdés: Levonható-e a lakóingatlan felújítása kapcsán számlában szereplő, áthárított 27 %os áfa?
    Az áfa tv 124 § (1) i) pontjában levonási tilalom szerepel a lakóingatlan felújításával kapcsolatosan. A 125 §-ban viszont nem találom ennek feloldását.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Idegen ingatlanon végzett feljújítás | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 9. 10:32

    Adott egy kft., aki egy irodát ad bérbe hosszú távra egy másik gazdasági társaságnak. A bérbevevő kft. felújítaná ezt az irodát, így a bérleti díjat nem fizetne, hanem "lelakná". Amennyiben a bérlő elvégzi a felújítást, kimutatja a könyveiben,mint idegen ingatlanon végzett beruházás, és a felújítás végeztével kiszámlázza, mi a helyes könyvelési eljárás? Ebben az esetben is ki kell mutatni a könyveiben? Vagy a kiszámlázáskor ki is vezeti? A számlát a felújítás végeztével szeretné kiállítani egy összegben. A bérbeadó havonta kiállítja a bérleti díjról a számlát szintén áfásan, és így van lehetőség a tartozások összevezetésére? Mi lesz az áfával ebben az esetben? (Mindkét cég áfakörös.) Nincs pénzmozgás, amíg ki nem fut a felújítás költsége. Ezt szerződésben rögzíteni kell, hogy az felújítás összegéig a bérleti díj megfizetése alól mentesül?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Parkoló áfa | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 5. 9:58

    Ügyfelem egy "kivett, beépítetlen terület" művelési ágú belterületi ingatlan vásárolt. Ezen a területen parkolókat alakított ki és azokat adja bérbe.
    Tevékenységként felvette az ingatlan bérbeadást, de nem jelentkezett be ennek az áfa körébe. (csak az általános szabályok szerint állapítja meg az adófizetési kötelezettségét)

    Helyesen jár el, ha a parkolóbérletről kiállított számlákat mentesen állítja ki? (fizetendő áfát nem számol fel)

    A parkolókialakítással kapcsolatosan felmerült számlákon nem élt adólevonási jogával. Helyes-e így?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása, értékesítése ÁFA szempontból | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 26. 14:45

    Önkormányzat által árverésen értékesített, az ingatlan nyilvántartásban lakóház, udvar elnevezéssel feltüntetett ingatlant 7/10 és 3/10 arányban vásárolta meg két gazdasági társaság. A szóban forgó Kft. nevére, az értékesített ingatlan vételárának 7/10 részéről állította ki az Önkormányzat a számlát adómentesen ( 86§. tevékenység egyéb sajátos jellegére hivatkozva).
    Az ingatlan jelentős átalakításra, felújításra szorul, jelenlegi formájában nem hasznosítható. Az állagmegóvással kapcsolatos költségeket a szolgáltatók a tulajdoni hányaduk arányában számlázták.
    Az épület még használható, kisebb hányada ideiglenesen üzlet céljára bérbeadásra került oly módon, hogy mindkét gazdasági társaság a bérleti díj, tulajdoni hányadának megfelelő összegét számlázta a bérlő felé. Mivel mindkét társaság ingatlan és lakóingatlan értékesítésre és bérbeadásra is ÁFA kötelezettséget választott, a bérleti díjakról a számlák 27 %-os ÁFA felszámításával kerültek kiállításra.

    Kérdéseim:

    1., Helyesen járt-e el a társaság a bérbeadás számlázása során, vagy a bérbeadási tevékenységre mindenképp be kellett volna jelentkezni, mint tulajdonostársi közösség és a tulajdonostársi közösség nevében kellett volna a bérleti díjról a számlákat kiállítani? Amennyiben tulajdonostársi közösségként be kellett volna jelentkezni, ez utólag (3-4 év) hogyan korrigálható?

    2, A gazdasági társaságok úgy döntöttek, hogy a közös tulajdonukban lévő ingatlant értékesítik egy ÁFA alany Kft.-nek. Helyesen járnak el, ha a számlát, mindegyik gazdasági társaság, az eladási ár tulajdoni hányadának megfelelő összegéről, a fordított adózás szerint (mivel ingatlan értékesítésre adókötelezettséget választottak) állítja ki ?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Választott Bíróság döntése | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 21. 11:10

    Egy összetett kérdéssel fordulok Önökhöz.
    Adott egy cég, aki hosszú évek óta szolgáltatásokat (megrendelő) vett igénybe a vállalkozótól.
    Évek múltán kiderült, hogy a vállalkozó túlszámlázott több tételt, amelyek a nagy tételszám miatt nem tűntek fel az egyes számlákon.
    A felek között elszámolási vita keletkezett, és a korábbi túlszámlázások miatt a megrendelő nem fizette ki a vállalkozó legutolsó teljesítésekről kiállított számláit, két okból:
    Egyrészt ezek is tartalmaztak némi túlszámlázást (vagy nem világos tisztázatlan elszámolást), másrészről pedig a korábban a megrendelőt ért kárt be is akarta számítani.
    Az ügyből per lett, a vállalkozó beperelte a megrendelőt a ki nem fizetett számlákért. A vállalkozó a pert jogerősen elvesztette, mert nem tudta bizonyítani a számlák összegének helyességét. A Válaszott bíróság ítéletét 2017. november hónapban vette át a megrendelő, melyben "Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye." szerepelt.

    A szolgáltatások ÁFA tartalmúak voltak. A ki nem fizetett számlákat a megrendelő befogadta, az ÁFA-t levonta. Ezt azért tette, mert a vállalkozó nyújtott szolgáltatást a megrendelőnek - bár a számlák túlszámlázás és műszakilag nem világos tartalmuk miatt összegszerűségben lettek vitatva.
    További információ, hogy a vonatkozó számlák alapjául szolgáló vállalkozói szolgáltatásnyújtás ténye nem volt vitatott csak az elszámolás pontossága és összegszerűsége. Az ítélet nem állapította meg, hogy ne lett volna szolgáltatásnyújtás, mindössze azt, hogy a vállalkozó nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy pontosan miért pont ennyivel tartozik neki a megrendelő, ezért veszítette el a pert.

    A kérdések:
    1. A jogerős ítélet alapján van-e teendő a befogadott számlákkal? Vissza kell-e küldeni sztornózásra annak ellenére, hogy volt bizonyos szolgáltatásnyújtás?

    2.Helyesen jár-e el a megrendelő, ha a számlák ÁFA tartalmát korábban (2013.évben) levonta s ezt nem önellenőrzi most? Ha nem, s kell önellenőrizni, akkor ezt 2017. novemberi áfa időszakban vagy az eredeti 2013.évre kell megtennie?

    3. A jogerős ítélet alapján a vállalkozó által már többé be nem hajtható számlák nettó vagy bruttó értékét kell egyéb bevételként könyvelni a megrendelőnél, s ezt 2017.évben vagy 60 nappal később kell megtenni, s ekkor ez már 2018.évre vonatkozna figyelemmel arra, hogy a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. §-a szerint az ítélet kézbesítésétől számítva 60 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére bármely félnek, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére, mint rendkívüli jogorvoslatra. (A megrendelő mérlegkészítésének időpontja 2018.02.28.)
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ingatlan eladás | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. március 19. 19:27

    Egy Kft építési telket vásárolt 27 % áfa tartalommal. Erre a telekre több lakásos társas házat épít ezek mellé garázst is.
    Kérdésünk arra irányul, hogy a telek részt az értékesítéskor miként kell szétválasztani mind szerződésben, mind áfa tekintetében. Azaz, amennyiben az értékesített lakás 5 % alá esik, akkor ehhez kapcsolódó telek értéket külön ki kell- e mutatni egyáltalán számlázáskor, mert az is 5 % -os értékkel értékesítendő, illetve a garázs esetében az értékesítés áfa kulcs 27 % , így a telek - áfa kulcsa is 27 %?
    (Az ingatlanokat még elkészülte előtt értékesíteni kezdi a cég, előlegeket kér be az egyes lakásokra a vevőktől, az ingatlan elkészülte után készül el a végszámla).
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Teljesítés napja a számlán | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 26. 13:28

    Egyik általunk könyvelt társaság saját eszközeivel, munkavállalóival teljeskörű mezőgazdasági szolgáltatást nyújt más gazdasági társaságok, magánszemélyek részére.
    Szerződésük szerint a termőföldeken végzett szolgáltatás magában foglalja a szántást, vetést, permetezést, mélylazítást, műtrágyaszórást, simítózást, aratást, terményszárítást..stb., gyakorlatilag a vetéstől, a termény raktározásáig végez szolgáltatást a megrendelők igényei szerint.
    Szerződésük szerint időközönként, egyes a mezőgazdaságban elfogadott folyamatok végeztével számolnak el a partnerekkel (így a szántás, majd a vetés, majd a permetezés…stb. végeztével külön-külön) a szerződésben előre meghatározott, hektárokra vetített díjtételek ismeretében.
    Az időközönkénti elszámolás előre nem rögzíthető tekintettel a mezőgazdasági munkavégzés specialitásaira. Tehát előfordul olyan eset, hogy pár nap alatt végeznek egy technológiai folyamattal – és teljesítésigazolás alapján számláznak, majd hetekig nem kerül sor munkavégzésre (így számlázásra sem).
    A fentiek alapján (bár a szolgáltatásnyújtás folyamatos, azonban) a szerződés szerint számlázás a tényállásszerű megvalósulást követően történik, ezért az ÁFA tv. 59.§-a szerint járnunk el.
    Kérdésem az alábbi:
    Pl. a tarlóhántás 150 ha-nyi területen az alábbi ütemezés szerint végezzük.
    10.20-án 31 ha
    10.25-29 között 85 ha
    10.30-31 között 34 ha

    A teljesítésigazoláson a fentiek szerint a konkrét munkavégzési dátumok feltűntetésre kerülnek, majd ezt követően a megrendelő 11.02-án alá is írja a teljesítésigazolást.
    Fentiek alapján kiállított számlán mi lesz a teljesítés dátuma?
    Mi az ÁFA törvény szerinti „tényállásszerű megvalósulás” dátuma? A munkafolyamat befejezésének napja (10.31.), vagy a teljesítés igazolás megrendelő által történő aláírásának napja (11.02)?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Trump3

    Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dollár értékű védővámmal fenyegette meg Kínát.

  • üzleti titok

    Ki kell-e adnia a munkáltatónak a szakszervezet kérésére a következő év tervezett pénzügyi adatait? Megtagadható-e az adatkérés az üzleti titok védelmére hivatkozva, vagy erősebb érv, hogy e nélkül a szakszervezet nem tudna felkészülni a bértárgyalásokra?

  • Fotó: shutterstock

    Tovább folytatva az egyenes adózású ügyletek adóalapjának meghatározását vizsgáljuk meg az adómentes Közösségen belüli értékesítés esetét!

  • Lőcsei Tamás

    2018. július 1-jétől a PwC 29 országból álló közép- és kelet-európai (CEE) régió első számú vezetője lesz Nick Kós, aki hat év után adja át a PwC Magyarország vezérigazgatói posztját. Utódja Dr. Lőcsei Tamás​ ​lesz​​, ​a PwC Adó- és jogi szolgáltatások magyarországi üzletágvezetője - áll a cég közleményében.

  • internet

    A július elsejétől kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz regisztrálnia kell mindenkinek, aki belföldi adóalanyok számára legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlát állít ki akár számlázó programmal, akár számlatömbben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Online Számla felületén a mostantól elvégezhető regisztrációhoz ügyfélkapus hozzáférésre van szükség.