• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Reklámadó | Egyéb adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 12. 17:25

    A kis- illetve nagykereskedelemmel egyaránt foglalkozó "A" társaság az egyik gyártójától ("B") megbízást kap a termékek reklámozásának megrendelésére/bonyolítására. Ennek során az "A" vállalat különböző médiákban TV, sajtó és rádióreklámokat rendel meg. Ezen reklámokat közzétevő médiavállalat ("C") által kibocsátott számlán szerepel a Ratv. által előírt megjegyzés illetve maga a vállalat ("C") szerepel a NAV által közzétett reklámadóról szóló törvény 7/A. §-a szerinti nyilvántartásban. Az "A" vállalat befogadja és kiegyenlíti a "C" médiavállalt által kibocsátott számlát, és a "B" gyártó felé leszámlázza a hirdetés ellenértékét bizonyos haszonkulccsal növelve.
    Kérdésem, hogy a fent körülírt esetben "A" vállalatnak keletkezik-e reklámadó fizetési kötelezettsége vagy azzal, hogy a Ratv 3.§. (1) bekezdésében leírt egyik kitételnek sem felel meg, mentesül a reklámadó fizetése alól?
    Kell-e "A"-nak a Ratv. 3.§. (3) szerinti nyilatkozatot kiadnia?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    munkaerő kölcsönzés - szállás mint közvetített szolgáltatás | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 12. 12:12

    Társaságunk munkaerőt bérel. A bérbeadó cég a munkabéren, minden közterhén és a használ túl kiszámlázza a felmerülő költségeit, mint pl. a 60.000 Ft/hó szállásköltséget, vagy a külön buszt, amivel hazaviszi őket.
    Ezekre a költségekre 2,6%-ot számol fel, mondván hogy iparűzési adót, innovációs járulékot, tranzakciós díjat adót fizet utána.
    Mivel sok emberről és hosszú időről van szó, ez a kis díj is több százezer forint többletköltség számunkra.
    Kérdésem, hogy kezelhető lenne-e közvetített szolgáltatásként, vagy az járható út lenne-e, hogy direkt nekünk számlázza a szállásadó vagy az utaztató. Ha nekünk számláz közvetlenül, elismert költség-e, hogy "más cég" munkavállalóinak fizetjük a szállását.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Étkezés továbbszámlázása | Egyéb adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 6. 16:26

    Egy szálláshely szolgáltató közvetített szolgáltatásként rendel meg 5 % áfa tartalmú étkezést. A vendégek, ha akarják más által üzemeltetett étterembe étkeznek, a szolgáltatást viszont a szállásadónak fizeti meg, a szállásadó számlázza feléjük. A szállásadó az étteremnek számla ellenében fizeti ki közvetített szolgáltatásként a díjat.
    Kérdés: ezek után ki fizeti meg a 4 % turisztikai hozzájárulás mértékét? Az étterem, mint alapszolgáltató, a szállásadó, vagy esetleg mindkét fél, bár ez akkor dupla adóztatás lenne?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lezárt adóév önellenőrzése | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. február 1. 11:17

    Társas vállalkozótól a társaság irodahelyiséget bérel. A társas vállalkozó (adószámos magánszemély) részére számla ellenében történik a kifizetés.
    A társas vállalkozó megbízási jogviszonyban látja el feladatait, ezért a bérleti díj és a megbízási díj egyszerre, a bérlésre és a megbízásra vonatkozó hónapot követő hónap elején került kifizetésre és számfejtésre.

    Az imént vált világossá számomra, hogy a bérleti díj elszámolása nem volt helyes: a kifizetést követő hónap helyett a teljesítést követő hónapban került elszámolásra és bevallásra.

    A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a bérleti szerződés kezdetétől, 2016. októbertől előre, míg 2017. februártól utólag kerül kifizetésre a bérleti díj a megállapodás szerint.

    A bérleti hónapok és a kifizetések a következő képpen alakultak:
    Bérleti időszak - számla teljesítési dátuma - kifizetés dátuma - bevallás hónapja
    2016. november - 2016.10.28. - 2016.11.10. - 2016/10
    2016. december - 2016.11.30. - 2016.12.07. - 2016/11
    2017. január - 2016.12.30. - 2017.01.12. - 2016/12
    (váltás)
    2017. február - 2017.02.24. - 2017.03.07. - 2017/02
    2017. március -2017.03.31. - 2017.04.10. - 2017/03
    2017. április - 2017.04.28. - 2017.05.12. - 2017/04
    ...
    Ezek alapján a 2016-os évre 3 hónapra készült bevallás 2 hónap helyett.

    Kell-e utólag javítani az érintett bevallásokat?
    Hogyan kell javítani a 2016-os évet adózási szempontból?
    Az önellenőrzés érinti-e a számviteli beszámolót? Kell-e azt is önellenőrizni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ukrán anyanyelvű bérelt munkavállaló magyar nyelvtanítása | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 30. 11:03

    Cégünk munkaerő kölcsönző cégektől bérelt ukrán anyanyelvű munkatársakat szeretne magyar nyelvre oktatni. Ha értenék a nyelvet könnyebb lenne a betanulás folyamata és biztonságosabb a munkavégzés.

    A nyelvet oktató vállalkozás számláját cégünk fizetné, a számla a nevünkre lenne kiállítva. A kérdésünk, hogy cégünknek kell e mint egyes meghatározott juttatás után szja-t és EHO-t fizetni? A képzés díja elszámolható-e költségként, mivel nem velünk van munkaviszonyban a dolgozó?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kapcsolt vállalkozás megszüntetése | Adózás rendje

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 23. 22:41

    Petinek és Pistinek van több kft.-je, mindegyik kft.-ben Petinek 70%-os, Pistinek 30%-os tulajdoni hányada van. Az ügyvezető minden cégnél különböző ember. Így ezek a vállalkozások, kapcsolt vállalkozások!

    Peti és Pisti szeretné megváltoztatni a helyzetet, szeretnék elérni, hogy ne legyenek ezek kapcsolt vállalkozások.

    Két tanácsot kaptak az ügyben:
    a) Be kell hozni a cégbe, még egy tulajdonost, hogy egyik tulajdonosnak se legyen 49%-nál nagyobb tulajdonrésze. Tehát ha mindegyik cégben megváltozik a tulajdonosi szerkezet a következőre, Peti 40%, Pisti 30 % és Kati 30% (mint új tulajdonos), akkor ezek a cégek már nem lesznek kapcsolt vállalkozások?

    b) Nem kell új tulajdonos, elég ha a cégek szavazati arányán változtatnak, úgy hogy senkinek sem legyen nagyobb szavazati aránya 49%-nál. Lehetséges-e úgy változtatni a szavazati arányt (mondjuk az ügyvezetőnek adni szavazati százalékot), hogy a tulajdoni hányad nem változik? Ha igen, akkor ez megoldás-e arra, hogy ne legyenek a cégek kapcsolt vállalkozások?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kiküldetési rendelvény bérelt (szivességi) személygépkocsi használata esetén: | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 21. 19:29

    Társaságunk egyik munkavállalója saját gépjárművel nem rendelkezik. Az SZJA. tv. 3. § 11. pontja szerinti Kiküldetésre egyik barátja tulajdonában lévő gépjárművet szeretné használni.
    Munkavállalónk barátjának a gépjármű használatáért nem fizet semmit.

    Kérdésünk:
    Megfelelünk-e (maradéktalanul) az SZJA-törvényben foglalt 7. § (1)/r.) pontban foglalt feltételeknek, ha a szívességi használatban lévő gépjárművel végrehajtott kiküldetésre a munkavállalónknak kizárólag az SZJA-törvény 3. sz. mell. II. 4. pontja szerinti gépjárműre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma, és a NAV által az adott időszakra közzétett üzemanyagár alapján adunk költségtérítést, és NEM kap egyebet.
    A Kiküldetési rendelvényen kizárólag az adott gépjárműre vonatkozó üzemanyag-fogyasztási normával, a megtett km alapján elszámolt költségtérítés szerepel, tehát az SZJA-törvény 3. sz. mell. II. 6. pontban foglalt saját személygépkocsi használata esetén alkalmazható 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapján összeg nem kerül kifizetésre.
    Keletkezik-e a munkavállalónknak, vagy barátjának, vagy társaságunkat fentiek szerinti (kizárólag fogyasztási norma alapján elszámolt összeg kifizetésével) kiküldetésre fizetett költségtérítés alapján bármilyen (szja, cégautóadó fizetési, bevallási) kötelezettsége?
    Mi a helyzet akkor, ha a szivességi használatba kapott gépjárműre kiküldetési rendelvény alapján nemcsak a fogyasztási norma szerinti (üzemanyag) költségtérítést, hanem a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget is fizeti társaságunk?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Áttérés KIVA-ról KATA-ra ügyvédi iroda esetén | Egyéb adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 12. 19:27

    2017.évben KIVA szerint adózó ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttér a KATA szerinti adózásra. Milyen adózási teendők merülnek fel az áttérés miatt? A Kat. tv. (2012.évi CXLVII.) 26. §-ban találhatók a közkereseti társaságok, betéti társaságok és az egyéni cégek esetén az áttérés miatt esedékes osztalék adót kiváltó adó megállapításának a szabályai. Az ügyvédi irodák a felsorolásban nem szerepelnek. Értelmezhető ez úgy, hogy a korábbi években felhalmozott eredménytartalékot, ill. a 2017.évi adózott eredményt az áttérés okán nem terheli semmilyen külön adókötelezettség?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kata-ból EVA-ba átlépés bejelentési menetei | Adózás rendje

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 1. 12:37

    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Egy 36 órát meghaladó munkaviszony melletti KATA-s egyéni vállalkozó (alanyi áfa mentes) 2018.01.01-től az EVA alanya szeretne lenni.
    Ezzel kapcsolatban kérdéseink, hogy az átlépéssel kapcsolatban jól gondoljuk, hogy az alábbiak a teendők:
    - 17T103 eva nyomtatvány beadás dec 20ig
    - 17T101E nyomtatvány beadás dec 20 i-g melyben jelezzük a KATA kilépést
    - T 1041-s nyomtatvány, amelyen jelezzük, hogy mellékállású Katából mellékállás EVA- lett ezt is dec 20-ig.

    Véleményünk szerint egyéb bejelentési kötelezettség nem áll fenn sem áfa tekintetében (attól függetlenül hogy az EVA tv alapján áfásan számláz 2018.01.01-től) illetve az ügysegéden keresztül sincs (okmányiroda felé) bejelentési kötelezettség, ha még is lenne, kérjük szíves tájékoztatásukat.

    Továbbá jól értelmezzük, hogy az EVA mellet még negyedévente a bevételének 4 %-nak a 7, 10, és 22 % (egb, nydij és szocho)?

    ( A vállalkozó rendelkezik EV bankszámlával)

    Válaszukat előre is köszönjük!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kizárólag készpénzvagyonnal beolvadó kft című kérdésre adott válasz 2. kérdés kiegészí | Illetékek

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. november 27. 10:09

    Köszönettel vettük Veres László szakértő Úr fenti kérdésünk első kiegészítésére adott válaszát.
    A válaszban az szerepel, hogy a készpénvagyonnal beolvadó kft vagyonát befogadó társaságnál az átvett készpénvagyon miatt ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Ugyanakkor az Illetéktörvény 17.§. (1) bek. n) pontja szerint illetékmentes a térítésmentes eszköuzátruházás gazdálkodó szerevezet általi megszerzése.
    2. kiegészítő kérdésünk tehát az, hogy az esetünkben a beolvadás miatt a befogadó társaságnak térítés nélküli eszközátvétel miatt ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége a fent említett Illetéktörvény 17.§. (1) bek. n) pont figyelembevételével keletkezik-e ténylegesen?

    További megjegyzésünk egyébként a fenti kérdésen felül az, hogy beolvadásnál a befogadó társaság a beolvadó társaságnak a végleges vagyonmérleg forrásoldalán szereplő esetleges kötelezettségeit, saját tőkéjét is át kell, hogy vegye, ezért itt megítélésünk szerint nem térítés nélküli átvételről van szó figyelemmel arra, hogy a befogadó társaság a beolvadó kötelezettségeit is átveszi, amelynek nagyságrendileg meg kell egyezni a végeleges vagyonmérleg eszökoldalán szereplő készpénz összegével.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    Nyilvános a GDPR alapján kiszabható közigazgatási bírságról szóló iránymutatás – írja az adatvedelmirendelet.hu.

  • Facebook

    Történtek előrelépések, a vizsgált közösségi médiavállalatok közül kettő, a Facebook és a Twitter működése azonban továbbra sem felel meg teljes mértékben az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak - közölte az Európai Bizottság.

  • sztrájk

    A szakszervezet 19 százalékos béremelést követel – írja az Index.

  • számítógép_klaviatura

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai dokumentáció elérhetővé vált az adóhatóság oldalán. Ha eddig nem is, a leírásból egyértelműen kiderül, hogy a cégek új feladatának megoldásához pénzügyi, adós és IT kompetenciákra is szükség van, mindvégig a folyamat során.

  • fired2

    A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető - a Kúria eseti döntése.