Vevői készlet


Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Ügyfelünk magyar gazdasági társaság, aki német illetőségű anyavállalata részére teljesít bérmunka szolgáltatást. A bérmunkához szükséges alapanyagokat a német társaság bocsájtja rendelkezésre, az átszállítás az Áfa törvény 12.§ (2) bekezdése szerint nem valósít meg termékértékesítést, a bérmunkát követően azok visszakerülnek a megrendelő államába.
2017 évtől – tulajdonosi döntés miatt – a magyar társaság bérmunka helyett termékelőállítást fog végezni. Az ehhez szükséges alapanyagok a német anyavállalattól fognak érkezni, közösségen belüli termékbeszerzésként – amennyiben a szabályozás összhangja engedi, „vevői készlet” szabály keretében (182.§).
A már Magyarországon lévő, német tulajdonú, eredetileg a bérmunkához beérkezett alapanyagok áfabeli kezelésére azonban nyitott kérdés. Véleményünk szerint, mivel az alapanyagok nem kerülnek vissza a megrendelő tagállamába, a német társaságnak be kell jelentkeznie Magyarországon, magyar adószámára közösségen belüli termékbeszerzést kell végrehajtania, majd belföldi értékesítésként értékesíti a magyar vállalat részére.
Felmerült részünkről – és ezzel kapcsolatban kérnénk véleményüket -, hogy lehetséges-e a már itt lévő, német tulajdonú alapanyagok kvázi „átforgatása” vevői készletbe. Amennyiben ez megoldható, lényegesen leegyszerűsítené az eljárást anélkül, hogy az anyavállalat Magyarországon adószámot kérjen.

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Egy kft. évek óta német partnertől vásárol úgy, hogy az anyagot a német fél bérmentesítve Budapestre szállítja, innen kerül belföldi fuvarral a kft. telephelyén lévő konszignációs raktárba. A készlet felhasználásáig az eladó tulajdonát képezi. E raktárból a kitárolás (felhasználás) folyamatos, de azt havonta egyszer, hó végén számolják el a német féllel, amely elszámolás alapján ő a számlát kiállítja, a kft. a számla alapján fizet. 2004.05.01. előtt ez az elszámolás volt a vámoltatás alapja, csak a kitárolt mennyiség került EV okmányra havi egy alkalommal, az áfát a vámhatóság kivetette, a ki nem vett készlet meglétét pedig ellenőrizte.
2004.05.01. után helyes-e, ha a proforma számla alapján leszállított készletet vevői készletnek tekintik és a havi elszámolás alapján kiállított, kitárolt (ténylegesen tulajdonba került) mennyiségről szóló szállítói számla alapján vallják be a fizetendő áfát? A német partner Magyarosrszágon nem rendelkezik áfa-azonosítóval. A számla minden esetben kiállításra kerül a tárgyhót követő 15-éig. A fizetendő áfa alapját csökkenthetik-e a német fél által a havi kitárolt mennyiség függvényében megadott, a számlán feltüntetett árengedmény összegével?