Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

A helyi adókról szóló tv 3. § (2) és (3) bek alapján adómentes … kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gt. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után … adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A Gt. 4. § (1) bek rögzíti, hogy gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, ez pedig a nonprofit gt. A (3) bek alapján nonprofit gt üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. Azaz a Gt. egyértelművé teszi, hogy a nonprofit gazdasági társaságnak kétféle gazdasági tevékenysége lehet. Egy nem jövedelemszerzésre irányuló (ún. nonprofit, mely a nonprofit gt-k alaptevékenysége), s egy üzletszerű gazdasági tevékenység (vállalkozási tevékenység).

A fizetendő társasági adó megállapítása során különös szabályok vonatkoznak a közhasznú jogállású nonprofit gt-kre, melyeket az adóalapjuk egy részére társasági adó mentesség illet meg.

A társasági adóalap meghatározásának kiindulópontja az alap- és vállalkozási tevékenység együttes adózás előtti eredménye, melyet a Tao. tv. 13/A §-ában rögzített jogcímek szerint kell módosítani. Az adómentesség az ily módon meghatározott adóalapra számított adónak azzal az aránnyal megállapított részére terjed ki, amely arányt a kedvezményezett tevékenységből származó bevétele képvisel az összes bevételhez viszonyítva.

A közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gt tehát nem a vállalkozási tevékenységéből elért nyeresége után fizet társasági adót, hanem az alaptevékenységének és a vállalkozási tevékenységének együttes eredményéből.

Az iparűzési adó alóli mentesség feltétele viszont az, hogy a vállalkozási tevékenységből ne keletkezzen adófizetési kötelezettség.

Az adómentességre az arányszámot a közhasznú és az összes tevékenység bevételének hányadosa alapján kell megállapítani. Az adó olyan részét nem kell megfizetni amilyen arányt a kedvezményezett bevétel képvisel az összes bevételen belül. Az adómentesség megállapítása tehát nem a kedvezményezett és a vállalkozási tevékenység eredményének (jövedelmének) elkülönítése kapcsán kerül kiszámításra, hanem csupán ezen tevékenységekből származó bevételek arányosításával.

Mindezen jogszabályhelyek együttes értelmezéséből adódik-e, hogy az iparűzési adó fizetési kötelezettség csak kifejezetten külön a vállalkozási tevékenységből elért jövedelemhez, s az az után keletkező társasági adó fizetési kötelezettséghez kapcsolódik, s nem kapcsolódik a kedvezményezett tevékenységen elért eredményhez, s az azután fizetendő társasági adóhoz?

Más szóval, ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gt adófizetési kötelezettsége az alaptevékenységen/kedvezményezett tevékenységen, s nem a vállalkozási tevékenységen keletkezett, akkor annak ellenére, hogy vallott be társasági adót, megilleti a helyi adókról szóló törvény 3. § (2) és (3) bekezdése alapján az iparűzési adó mentesség?