Külföldi munkavégzés

Tisztelt Szakértő!

Problémánk több területet érint, de legfőképpen a biztosítási jogviszonyt. Van egy belföldi (Pest megyei) székhelyű Kft., akinek 2 fő állandó alkalmazottja van, 1 fő Magyarországon adminisztrációs tevékenységet lát el, a 2. fő pedig EU és EU-n kívüli országokban építkezéseken fizikai és mérnöki munkákat végez az év nagy részében (változó, megbízástól függ), de huzamosan max.1- 2 hónapig egy helyen), ehhez igény szerint még magyar alkalmazottat is felvesz. A vállalkozásnak csak ezekből a külföldi munkavégzésekből van árbevétele. A külföldi kiküldetéseknél az A1 nyomtatvány kitöltésénél jelentkezett a probléma, mivel nincs belföldi árbevétele a cégnek. Az alkalmazottak a belföldi székhelyű munkaadótól kapják a munkabérüket (nem minimálbér, magas fizetéssel rendelkeznek), napidíjat is. Az A1 nyomtatvány beadásakor folyamatosan probléma, hogy a cégnek nincs belföldi árbevétele, hiszen azt gondoljuk, hogy a külföldi munkavégzésből export árbevétel keletkezik. Lehet, hogy csak jogértelmezési a probléma. Mit kellene tennünk, vagy másként csinálnunk, ahhoz, hogy továbbra is maradhasson a magyar cég, mint munkáltató és a kifizetett bérjövedelmek is belföldinek minősüljenek, a biztosítási jogviszony is magyar legyen.
Válaszukat nagyon köszönöm.

Magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, Honkongi illetőségű gazdasági társaság alkalmazásában, nem önálló tevékenység keretében dolgoznak Kamerunban. Az alkalmazottak kameruni tartózkodása évente meghaladja a 183 napot.
Honkong és Magyarország között van kettős adóztatást kizáró egyezmény, viszont Magyarország és Kamerun között nincs.
Álláspontunk szerint az alkalmazottak adóztatását Magyarország és Kamrun viszonylatában kell vizsgálni, mely alapján mindkét államban adóztatható a jövedelmük, a Kamerunban levont jövedelem adó az SZJA tv 32. § (1) bekezdése alapján, a meghatározott korlátozásokat figyelembe véve, levonható a Magyarországon a külföldi jövedelem után fizetendő SZJA-ból.
Kérjük válaszukat az álláspontunk helyességére vonatkozóan.

Cégünk két munkavállalója alkalmi jelleggel ( havi 5-7 nap ) „besegítene” az osztrák anyavállalatnál, szerelői munkakörben.
Kérem szíves segítségüket, hogy hogyan kell ebben az esetben szabályosan eljárni.

Munkavállalóinkat rendszeresen tartós (6 hónap – egy év) külföldi munkára „irányítjuk”. A munkavállaló külföldön is társaságunknak végez munkát. A kiküldetésről szóló megállapodást mind a munkavállaló, mind a munkáltató aláírja, rögzítésre kerül az új külföldi munkavégzés helye, a külföldi munkabére, valamint a külföldi munkavállalásra tekintettel megváltozó feltételek. Ez a megállapodás nem tartalmaz azonban arra vonatkozóan rendelkezéseket, hogy mi történik akkor, ha hazatér a munkavállaló Magyarországra, ahol kevesebb a fizetése, és értelemszerűen a munkavégzés helye is más.

Kérdésem az, hogy ez a kiküldetési megállapodás formálisan munkaszerződés módosítás-e, és érvényes-e a felek között akkor is, amikor a munkavállaló már újra itthon van Magyarországon?

Külföldön végzett munka utáni díjazás érdekelne.
E-101-es nyomtatvánnyal és a LIMOSA nevű regisztrációs oldalon történt iratok beszerzése után, szeretném megtudni, hogy mekkora minimális összeg jár a részemre. Belgiumban dolgozom így, a hazai anyavállalat társ-cégénél. Tájékoztatásomra azt közölték, hogy az alapbéren felül csak a napidíj összege jár, egyéb bérkiegészítés nem jár a részemre a vállalatom szerint (az elvégzett túlórákat az otthoni béralapból állapítják meg). Ha jól tudom, a LIMOSA szerződés a külföldi munkavállalók minimális bérét rögzíti az adott ország minimálbéréhez. Kérem, hogy részemre küldjenek erről tájékoztatást.

Adott egy teljes mértékben magyar tulajdonú kft., amely alapvetően fémszerkezetek tervezésére és gyártására, valamint kivitelezésére szakosodott. Szerződést kötöttek egy svájci székhelyű társasággal, mely számára fémszerkezeteket gyártanak és küldenek ki. Ahhoz, hogy ezen szerkezetek összeszerelése hatékonyan működjön, szükség lesz 3 munkavállaló külföldre küldése. Ezen 3 munkavállaló a vállalkozó cég állományában szerepel, és több intervallumban (2 hetes időtartamban) összesen 4 és fél hónap távlatában kerülnek kiküldésre.
Azt szeretnénk tudni, hogy ez milyen kötelezettségekkel jár mind a kiküldő, mind a fogadó cég részéről, továbbá milyen dokumentumok szükségesek, milyen útja van a fent említett tevékenységnek mindhárom fél részéről?