Véglegesen átadott pénzeszköz


Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjában foglaltakkal kapcsolatban kérjük az álláspontjukat a megfelelő jogszabály alkalmazás érdekében.
A hivatkozott jogszabályhely szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás az adózó által az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, amennyiben az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
Ügyfelünk fejlesztési célra véglegesen adott át pénzeszközt (75 millió forintot) kapcsolt vállalkozásának. A kapcsolt vállalkozás a fejlesztési célra kapott támogatást ingatlan beszerzésére fordította, így a rendkívüli bevételt halasztott bevételként könyvelte le a passzív időbeli elhatárolások között, melyet az ingatlanra elszámolt értékcsökkenés összegének megfelelő összegben old fel.
A kapcsolt vállalkozás üzemi eredménye 2014. évben 30 millió forint, a fejlesztési célra kapott támogatás összege az elhatárolásra tekintettel nem jelenik meg a rendkívüli eredményben, így az adózás előtti eredményben sem.

Kérdéseink:
1.) A hivatkozott szakasz így szól: „…a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív…” Jól gondoljuk-e, hogy eredmény alatt ebben az összefüggésben az eredménykimutatásban kimutatott, a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredményt kell érteni?

2.) A vállalkozás (amennyiben nyilatkozatot kíván kiadni a juttatás miatt) „az eredmény a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva” fordulatot hogyan értelmezze? A számviteli törvény szerint a jóváírás napján rendkívüli bevételt számol el, amelyet a következő könyvviteli lépéssel halasztott bevételként át is vezet, és majd csak a felmerült értékcsökkenési leírás arányában oldja fel – több éven keresztül – ekkor lesz végleges (rendkívüli) bevétel a számviteli beszámolóban is.

Helyes –e az az értelmezés tehát, hogy a a Tao tv. 3. sz. melléklete A) 13. pont alapján a „bevétel nélkül” fordulatot úgy értelmezik, hogy nem a teljes juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz összegét vonják le az eredményből, s így vizsgálják, hogy nem lesz-e negatív, hanem csak a tárgyidőszakban ezen juttatás alapján kimutatott rendkívüli bevételt vonják le az eredményből Amennyiben nem helyezik üzembe a juttatás évében a fejlesztés eredményeképpen beszerzett eszközt, akkor nem is kell semmit levonni az eredményből, hiszen a teljes összeg a juttatás évében halasztott bevétel lesz, és a feloldás évében „adózza le”, mivel e tekintetben a Tao nem ír elő adóalap csökkentő összegeket

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Abban az esetben, ha egy gazdasági társaság másik gazdasági társaságnak (nem minősülnek kapcsolt feleknek) ad át véglegesen pénzeszközt, támogatást (ellenszolgáltatás nélkül, melyet soha nem akar visszakérni), akkor van-e adóalap módosítási kötelezettsége akár az adó, akár a kapó gazdasági társaságnak?

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

A társasági adótörvény értelmében:
(11) Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában osztalék (függetlenül a juttatás formájától):
g) a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján elengedett követelés, átvállalt tartozás összege, valamint az említett személyek által térítés nélkül átadott eszköz, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás és véglegesen átadott pénzeszköz könyv szerinti értéke, kivéve, ha a jogügylet jogszabály vagy nemzetközi szerződés előírásán alapul.
Az alapítványi támogatás is ezek szerint osztaléknak minősülne? Milyen esetekben kell osztaléknak minősíteni a véglegesen átadott pénzeszközt?