Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

„A” anyavállalat hazánkban egyedüliként gyárt egy bizonyos terméket. Az előállításhoz szükséges alapanyagot több hazai cégtől szerzi be valamennyitől azonos áron. Ezen társaságok között található „B” is, „A” 100 %-os leányvállalata. Az anya-leány viszonylatban alkalmazott árat, mint szokásos piaci árat a társasági adó előírásainak megfelelőnek tekintik, mivel „A” valamennyi beszállítójától ezen az áron szerzi be ezen terméket. Mint korábban jeleztem ezzel a termékkel hazánkban más nem foglalkozik. A fentieket kiegészíti az a sajnálatos körülmény, hogy „B”-nél a termék eladási ára kisebb, mint a közvetlen önköltség, ezért nála az értékesítés bruttó eredménye negatív. Összességében a leány hol pozitív, hol negatív adózás előtti eredménnyel zár. Anyavállalt mindig nyereséges. Az előírások szerint transzferár szabályzat készítésére nem kötelezettek.
Kérdésem, hogy a fent vázolt körülmények között az eddig alkalmazott ár (aminnyiért a többiektől is beszerzi a terméket) társasági adó szempontjából elfogadható vagy más (pl. költség és jövedelem) módszer(ek) alkalmazása lenne a megfelelő és emiatt a kapcsolt vállalkozások közötti árat ki kellene igazítani?