Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Szakértők! 2014.9.hóban kezdő kárpitos EV (TEÁOR ’08 95.1-95.2) a 48/2013 (XI.15.)-i NGM-rend. 1.sz.mell. 1.b)pontja alapján megállapította, hogy kötelező pénztárgépet használnia, viszont úgy értelmezte, hogy a Rendelet 1.bc) pontja alapján mentesítve van, ugyanis szerinte az 1.b) pontban felsorolt kötelezetti körből kivételt jelentő 1.bc) pont „ipari” illetőleg „termelő” kifejezései a kisker., vendéglátás, szálláshely-szolg., kölcsönzés esetében nem értelmezhetők ( max. az 56.1.-re), tehát a felmentés az olyan kisiparosokra vonatkozhat, mint ő. Termelést és értékesítést egy helyen, állandó lakcímén, külön műhelyben folytat, ezért felmentve érezve magát sem PTGSZLAB bejelentést nem tett, sem PTSZLAA ill. PTSZLAH jelentéseket nem küldött be. A kisiparos döntése helytálló volt-e? Önök hogyan értelmezik a Rendelet 1.bc) pontját? (Azóta kiderült, hogy időnként a megrendelőjétől elszállította a bútorokat, javítás után pedig visszavitte, és az ellenértéket is ott vette át. Ez a tény egyértelművé teszi-e a kérdést?) Havonta csak néhány ügylete van, ezért kötelezettség esetén a jövőben sem szeretne pénztárgépet használni. Hogyan lehet tehát ezt a helyzetet legalább a jövőre nézve megoldani? Ha hibázott, és a múltra vonatkozóan nem tenne semmit, milyen és mekkora büntetésre számíthat? Adómentes KATA-sként 2014. és 2015. években kizárólag számlázott, 2016.-tól viszont kézi nyugtákat is használ, mert a vevők türelmetlenségét megelégelte. Tisztelettel: