150 adótörténeti írás az ado.hu-n
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jó három évvel ezelőtt indítottunk adótörténeti sorozatot az ado.hu-n. Az előző adótörténeti írás volt a 150., amely az adóhatóság 30 éves történetéről adott egy születésnapi keresztmetszetet. Egy évvel ezelőtt az első száz írásról adtunk egy áttekintést, most a 101-150. írásokat mutatjuk be.
Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.
(Széchenyi István)
Három évvel ezelőtt hosszas irodalmi kutatás, témagyűjtés után fogtam hozzá, hogy heti rendszerességgel közreadjak egy-egy adótörténetet. Természetesen tematikát is készítettem, és össze is gyűlt közel száz olyan témakör, amit érdemesnek tartottam megírni.
Az egyes témakörök feldolgozása során számos új témára akadtam, egyes történeteket csak több részben lehetett megírni, így eljutottunk oda, hogy 150 adótörténet már megjelent, de a meg nem írt témák száma most is száz fölött van, és ezek semmivel sem kevésbé érdekesek, izgalmasak, mint az eddigiek.
Magyarország adótörténete
Az első száz írásból ötven foglalkozott Magyarország adótörténetével. Időrendben haladva a népvándorlás korától eljutottunk a XIX.-XX. század fordulójáig.
Az elmúlt egy évben további 16 olyan adótörténeti írás jelent meg, amely a magyar adótörténettel foglalkozott, és időben eljutottunk a II. világháború előtti időszakig.
A magyar történelem előző évezredében számos adóreformra került sor, bár annak megítélése, hogy mely adóváltozásokat tekinthetjük adóreformnak, sokszor szubjektív megítélésen alapul. Sok adóreform volt sikertelen, sőt akár elvetélt is (például Rákóczi vagy Kossuth reformjai), ugyanígy sikertelenné vált Wekerle Sándor 1909-es reformja.
Ferenc József és Wekerle Sándor
Bármennyire is jók voltak a célok és az elfogadott törvények, a Wekerlét követő konzervatív kormányok (Tisza István miniszterelnökségével), előbb felfüggesztették a törvények bevezetését, majd bizonytalan időre elhalasztották az életbe léptetést. Ennek egyik oka az I. világháború volt.
Az őszirózsás forradalom alatt kormányzó erők megpróbálták stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, kevés sikerrel, a Tanácsköztársaság viszont gyökeresen új irányt szabott a közteherviselésnek. ki kell emelni, hogy ebben az időszakban született meg Magyarország első írott alkotmánya. A Tanácsköztársaság több vívmánya is, függetlenül attól, hogy a bukása után hatálytalanították az összes jogszabályát, fokozatosan beépült a közteherviselési rendszerbe.
A trianoni békediktátum tovább súlyosbította Magyarország pénzügyi helyzetét, a győztes hatalmak – és ez nem túlzás – Magyarországot és Németországot büntették meg leginkább az elszenvedett vereség után. A békeszerződés számos ponton beleszólt a közteherviselés rendszerébe is, például kereskedelmi előnyöket biztosított a győzteseknek.
Az 1920-as évek elején több válságkormány is alakult, ezek nem voltak képesek a stabilizáció irányába mozdítani az országot. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterként tett stabilizációs kísérletei sem vezettek eredményre (vagyonváltság, illetéktörvény, fényűzési adó stb.).
A helyreállításhoz olyan politikai zsenire volt szükség, mint Bethlen István, aki képes volt megvalósítani az ország politikai és gazdasági stabilizálódását is. A politikai feltételekhez fontos lépés volt a Bethlen-Peyer paktum, a gazdaságihoz az, hogy felújított formában elfogadták az 1909-es adótörvényeket. A pénzügyi stabilitás további lépései is meghatározóak voltak: Nemzeti Bank megalakulása, a pengő bevezetése. A népszövetségi kölcsön és az új, a kor követelményeinek megfelelő vámrendszer bővítette a kormányzat mozgásterét.
Gróf Bethlen István, a stabilizáció időszakának miniszterelnöke
Az 1920-as évek végének, illetve a 30-as éveknek kiemelkedő intézkedései voltak a társadalombiztosítási törvények. A kötelező egészség- és balesetbiztosítás, a kötelező nyugdíjrendszer, a gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatásának fejlődése – akkori mércével mérve – összevethető volt a legfejlettebb országok rendszereivel, sőt, egyes területeken a magyar rendszert tekintették követendő példának a világ más országaiban is. Ennek lépéseit öt írásban mutattuk be (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész).
Korabeli felvétel az OTI székházról
2017 a reformáció éve (vallás, egyház, adózás témaköre)
Ötszáz évvel ezelőtt, október 31-én Luther Márton elégedetlenségét fejezte ki a római katolikus egyház működésének visszásságai miatt. E visszásságok nem kis részben adózással voltak kapcsolatosak, ezek bemutatására az év második felében kerítünk sort.
A korábbiakban (az első 100 írásban) is többször érintettük már a vallás, egyház, adózás témakörét, de a reformáció évfordulója alkalmat ad arra, hogy több ilyen történetet mutassunk be. A 101-150. írásból tíz volt olyan, amelyek e témakörhöz köthetőek.
Legtöbb történet a bibliához kapcsolódott. A templomadó és a tizedfizetés ősi kötelezettség, már az Ószövetség is elrendelte a fizetését, az Újszövetség több helyen megerősítette ezt.
Sajátos adózási helyzet kapcsolódik Jézus születéséhez: József és Mária a római császár által – adózási célból – elrendelt népszámlálás okán érkeztek Betlehembe. Ennek történelmi ténye segíthet Jézus születési dátumának a meghatározásában is, és ez nem azonos az időszámítás szerinti -1., 1. és 0. évvel sem.
Idősebb Pieter Bruegel – Népszámlálás Betlehemben (1566)
Az adószedőt az Újszövetség több helyen is bűnös embernek nevezi, tekinti. Miért van ez így, ha maga a Biblia is sok helyütt rendelkezik az adózásról? Valójában csak az idegen hatalmak javára szedett (jellemzően a Róma által elrendelt) adók esetében tekinti az adószedőt bűnös embernek a könyvek könyve. Ugyanakkor ez sem annyira egyértelmű, mivel Jézus több példázata is felmentést ad ez alól Zákeus, sőt maga Máté apostol is vám-(adó-)szedőből lett Jézus tanítványa.
Jézus és Zákeus
Sok téves gondolat, félreértés „áldozata” manapság is VIII. Henrik, a feleségeit vérpadra küldő angol uralkodó. Pedig Henrik egész életében hithű keresztény volt. Rómával való szakításának, az anglikán egyház létrehozásának voltak előzményei is, illetve az okok mögött több esetben is anyagi, adózási kérdések is voltak, csak sokkal „divatosabb” őt kegyetlen, vérszomjas feleséggyilkosnak tekinteni, mint a valódi okokat feltárni. Mindezekről három írásban értekeztünk (1. rész, 2. rész, 3. rész).
VIII. Henrik hatalma csúcsán
A londoni Szent Pál székesegyház felépítéséhez is kapcsolódik adózás: a szénre kivetett különadóból finanszírozták a grandiózus létesítményt. Persze a létrehozáshoz szükség volt Sir Cristopher Wren zsenijére is.
200 éve születet Arany János
Egyik legnagyobb lírikusunk, Arany János kétszáz éve, 1817-ben született. Hatalmas életművében ritkán foglalkozott társadalomelméleti kérdésekkel, így az pénzügyekkel, adózással kapcsolatos dolgokat is alig érintette. Néhány versében mégis szólt ezekről.
Emlékérmék Arany János születésének 200. évfordulójára
Kiemelkedő társadalomkritikai műve viszont a méltatlanul keveset említett, ’Az elveszett alkotmány’ című költeménye. Ebben az eposzban kifejezetten korának adózási kérdéseiről is véleményt mond, nem nevesítve, de a történelmi tények alapján egyértelmű, hogy a Deák Ferenccel megesett választási események is megjelentek a műben. A költemény a Kisfaludy Társaság pályázatán első díjat nyert, pénzjutalma magasabb volt, mint a később keletkezett Toldi című művéért kapott honorárium. Kosztolányi ezt a művet Arany egyik legjobb költeményének tartotta!
Modernkori adólázadások Magyarországon
Az történelem során adózás gyakran adott okot a hatalommal szembeni elégedetlenség kinyilvánítására, gyakoriak voltak az adólázadások, felkelések, és ezek nem mindig voltak eredménytelenek. A magyar történelem számos eseménye is ilyen elégedetlenségekhez kapcsolódott, ezekről bőségesen írtunk a Magyarország adótörténet sorozatban. És nem csak a régmúltban!
Fényözön az Erzsébet hídon – tiltakozás az internetadó ellen
Az 1990. évi rendszerváltás óta is több alkalommal került sor az elégedetlenség kinyilvánítására. Ezek közül a taxisblokád, az országgyűlési képviselők költségelszámolására vonatkozó népszavazási kezdeményezés, valamint az internetadó elleni tiltakozássorozat, illetve a „zöld dossziés” ügy néven elhíresült, amerikai kitiltási botránnyal is jellemzett események voltak a legismertebbek.
Zöld dossziék tömege a NAV székháza előtt
Trump, az Egyesült Államok új elnöke
A világpolitikát meghatározó jelentős esemény volt 2016-ban az Egyedsült Államokban a Trump-Clinton választási küzdelem, illetve Trump győzelme. A választási ígéretek közül ma már csak Trump programjának van jelentősége.
Trump adóprogramja kifejezetten konzervatív, részletesebb meghirdetésére 2017 április végén került sor, a megvalósítás – egyelőre – még várat magára.
Ivanka és Donald Trump, valamint az arany ásók
Minisorozatok
Több minisorozatot is indítottunk egy-egy témakörhöz kapcsolódóan, illetve folytattuk a „Furcsa és rettenetes” adófajták sorozatunkat.
Öt részben mutattuk be az adózás alkotmányos kereteit meghatározó tényezőket, az Aranybullától egészen a mai jogszabályi rendelkezésekig ismertettük a magyar történelem erre vonatkozó legfontosabb jogszabályait, illetve az utolsó részben felvázoltuk egy lehetséges adózási alkotmány téziseit is (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész).
Egy háromrészes sorozatot szenteltünk a jóléti rendszerek kialakulása történetének. Az első részben a kérdéskör értelmezéséről, és a XIX. század közepéig történő megvalósulásokról szóltunk, a második részben a közgazdasági elméletek erre vonatkozó irányzatait mutattuk be, illetve kitértünk a bismarcki modellre, valamint az ennek nyomán kialakult egyéb modellekre is. A harmadik részben a jelenleg működtetett európai modelleket ismertettük, illetve a jövőbeni fejlődési lehetőségekről szóltunk.
Az első 100 adótörténeten belül 8 írásban szóltunk „furcsa és rettenetes adófajtákról”. Ezekben a cikkekben az élet és a halál, az evés-ivás, a bűn és bűnhődés, a szépség iránti igény, de még a különböző állatok is megjelennek az adózás tárgyaként. A minisorozatot újabb 4 írással bővítettük, ’Épületes adózás’ alcím alatt bemutattuk a középkort jellemző adófajtákat, a kapuadót, a füstadót, az ablakadót, a múltban az építésre, lakhatásra vonatkozó sajátos adófajtákat (téglaadó, kályhaadó, szappanadó, kádadó stb.), a világban jelenleg alkalmazott vagy csak tervezett furcsa adókat, végül röviden ismertettük a jelenlegi magyar adórendszer rendelkezéseit, és megállapíthatjuk, hogy ez utóbbiban is vannak furcsaságok.
Középkori fürdőkultúra
Egyéb érdekességek
A hun az V. század meghatározó nomád népe volt, különösen Attila (Etele) harci cselekményei, hódításai emlékezetesek. Megadóztatták a leigázott népeket, adót szedtek a béke, a ’megnemtámadás’ fejében. Az életforma nem volt fenntartható, Attila után egy évszázaddal már csak az emlékük élt, a népcsoport beolvadt más népekbe.
Attila Aquileiát ostromolja. Miniatúra a Képes krónikában
Az angol, ír és skót irodalom kiemelkedő személyiségei közül többen is sajátos kapcsolatba kerültek az adózással (hol adótisztviselőként, hol adócsalóként. Korábban (az első száz íráson belül) szóltunk már Geoffrey Chaucerről, Shakespeare-ről, Jonathan Swiftről, Robert Burns-ről. A 101-150. íráson belül Daniel Defoe, a Robinson Crusoe szerzőjének történetével ismerkedhettünk meg. Defoe élete legalább annyira izgalmas és regényes volt, mint legismertebb hőséé, és igen, élete egy szakaszában adótisztviselőként is dolgozott.
A szőlő és bor már a Bibliában is nevesített termékek voltak, sőt a tizedfizetés tárgyai. Ezen sajátosságukat a középkorban is megőrizték, de ezen túl számos egyéb rendelkezés is kapcsolódott az adóztatásukhoz.
Az Európai Unió (jogelődjének) alapító okiratát, a Római Szerződést 60 évvel ezelőtt írták alá. Már az alapító irat is több adózással kapcsolatos rendelkezést tartalmazott, ez is indokolta, hogy az évforduló alkalmából ezekről is szóljunk.
A jövő
Az adózás szinte kimeríthetetlen témakör. Folytatjuk a megkezdett sorozatokat, a közeljövőben különösen a ’Magyarország adótörténete’ és a ’Vallás, egyház, adózás’ sorozatokra helyezünk nagyobb hangsúlyt. Ezek mellett egyéb érdekességek is meg fognak jelenni, illetve az aktuális adózási eseményekre is reagálunk, ha azoknak érdekes adótörténeti vonatkozásai is vannak.
Mint a bevezetőben írtam, téma van bőségesen, az adótörténetek ado.hu-n való péntekenkénti megjelenésnek ez nem fog korlátot szabni.
