233-féle adót fizetnek a francia cégek

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2016. augusztus 10.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia cégek összesen 233-féle adót és járulékot fizetnek, a beszedés pedig bonyolult és drága . A személyi jövedelemadózás tervezett reformja az adórendszert még nehézkesebbé teheti.  


A munka törvénykönyve reformját, melyről az ado.hu-n is beszámoltunk, a francia kormány munkahelyteremtési céllal indította el, miután széles körben elterjedt a nézet, hogy a merev francia szabályozás elbátortalanítja a cégeket, akadályozza a növekedésüket. Ám nagy valószínűséggel más oka is van annak, hogy a francia gazdasági szabályozás nem éppen vonzóságáról híres. A francia Számvevőszék egy friss jelentésében rámutat: a francia cégek összesen 233-féle adót és járulékot fizetnek, a beszedés pedig bonyolult és drága (becsült költsége 5,2 milliárd euró/év), miközben az adminisztrációs teher mindenkin nagy. 

A 233-féle adót és járulék közül mintegy száz kisadó (egészen pontosan 96) a vállalatoktól beszedett bevételek 0,3%-át adja (ez összesen 2,5 milliárd euró, ami az összes adó becsült beszedési költségéhez képest kifejezetten meglepő összeg, ráadásul költségvetésileg ha nem is elhanyagolható jelentőségű, s kis jelentőségű). A Számvevőszék sugallja, hogy ezeknél a kisadóknál a beszedő szervezetek ellenállását meg kellene törni, és el kellene gondolkodni az egyszerűsítésen, illetve folytatni kellene azt. Az előző mondatban szándékosan írtam „beszedő szervezeteket”, ugyanis a jelentésből az is kiderül, hogy minden reform(törekvés) ellenére nagy töredezett a rendszer, különösen a különböző járulékok beszedése terén. Ez természetesen drágítja és bonyolítja a folyamatot.

Ráadásul hiába vonták össze az áfabevallással vagy 40 más adó bevallását, derül ki a jelentésből, ettől a cégek még nem boldogok, hiszen nem biztos, hogy az illető adók adóalapja egyezik az áfáéval – vagyis nekik a munka nem lesz kevesebb. A bevallási rendszer további egyszerűsítését és összevonását a jelenlegi tervek szerint 2017-2020 között folytatják minden adófizető–kifizető szereplőnél (a cégek nemcsak a saját adóikat fizetik, hanem munkavállalók és ügyfeleik után is tartoznak esetenként bevallási, befizetési kötelezettséggel, húzza alá az ellenőrző szerv). A helyzet orvoslására a Számvevőszék nem túl meglepő összefoglaló javaslata egyébként is az, hogy a beszedést minél inkább centralizáltan, minél kevesebb szereplő közbeiktatásával, minél olcsóbban kellene elvégezni.

[htmlbox Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan]

A Számvevőszék arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóügyi szabályozás szinte követhetetlen. A francia adótörvények 2015-ben 3356 oldalt tettek ki, írják – könyvelő és jogász legyen a talpán, aki mindent követ, mindent ért és mindent elintéz. Igaz, a Számvevőszék egy reprezentatív kutatásban annak is utánajárt, hogy a cégek lelkesen és nagyon drágán ki is szervezik ezeket a feladatokat. Nem véletlen a fejfájás, emeli ki a hivatal, mert az új szabályok hatályba lépése néha nagyon rövid időn belüli, vagy az új szabály egyenesen visszaható hatályú (igen, a francia rendszerben erre is van lehetőség, bár a pénzügyminisztérium, közismert nevén a Bercy 2014-ben egy nyilatkozatban vállalta, hogy gátat szab a gyakorlatnak, és amúgy az Alkotmánybíróság sem teljesen megengedő a témában). Visszaható hatály ide vagy oda, ma Franciaországban egy átlagos cég egy hónapban amúgy is három bevallást készít és öt utalást indít, a cégek jellemzően mintegy húszféle közterhet fizetnek, mondta el továbbá a Les Echos gazdasági napilapnak a Számvevőszék egy munkatársa.

A Számvevőszék anyaga jelzi, hogy jelentésében nem tárgyalja a személyi jövedelemadó várható reformját, pedig ha valami, hát ez a terv könnyen migrénné alakíthatja a cégek fejfájását. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy 2018-tól átalakítja a személyi jövedelemadózás rendszerét, bevezeti a munkáltatói adóelőleg-levonás Magyarországon is jól ismert rendszerét. A foglalkoztatóknak eddig nem kellett levonnia személyi jövedelemadó-előleget az alkalmazottak fizetéseiből, a munkavállalók a teljes bruttó bérükkel gazdálkodhattak, vagyis nekik kellett az adóév során – felelős módon – megtakarítaniuk a következő évi adóbevallás során befizetendő pénzt. Ez persze akkor okozott gondot, ha adózási célra félretett megtakarításait kénytelen volt felélni a polgár, például azért, mert időközben elvesztette a munkáját.

Ez most máshogy lesz. Az új rendszer újabb adminisztratív kihívást jelenthet a francia vállalkozásoknak. Francia viszonylatban különösen problémásnak ígérkezik (és sok tintát folyatott el a sajtóban) az, hogy az adóelőleg pontos kiszámításához a munkaadóknak magánjellegű információkat kellene kezelniük a munkavállalóikról, például a családi állapotukkal, családi összjövedelmükkel kapcsolatban. Franciaországban ugyanis családi-háztartási jellegű az adózás, az eltartottak számát is figyelembe véve egy kvóciens alkalmazásával állapítják meg a végső fizetendő összeget (itt lehet futtatni egy szimulációt, ha valaki e célból átverekedné magát a francia szövegen). A kormány viszont azt mondja, hogy nem kell tartani magánjellegű információk szivárgásától, ez nem így lesz, mert az adózó „a hatósággal áll majd kapcsolatban”, a munkaadó meg annyit von le előlegként, amennyit a hatóság előír neki.

Az adóigazgatásban aktív egyik baloldali szakszervezet többek között ezért vélekedett úgy, hogy valójában nincs is sok értelme a reformnak: mivel a hatóságot nem lehet kivonni a személyi jövedelemadózás rendszeréből, azaz kellenek emberek az előleg számításához, az évközi változások (például házasságok) könyveléséhez, a további bevételek hozzászámolásához, az esetleges adminisztratív kiigazításokhoz, nagy megtakarítást nem lehet elérni a dologgal. Mások, például a reformot nagy hévvel támogató és a sajtóban is gyakran idézett Terra Nova baloldali think tank ennek éppen az ellenkezőjét állítja e tanulmányában, tízezres leépítési lehetőséget lát a reformban (ami, látva a Számvevőszék jelentését az adóbeszedés problémáiról, nem minden szempontból probléma).

A Terra Nova szerint – és ez valóban megfontolandó,  bár vitatható érv – az előleg levonása révén a polgárok is kevésbé félnének a munkahely elvesztésétől és a jövedelemcsökkenéstől, tehát kevesebbet takarítanának meg óvatosságból és többet fogyasztanának, ami végső soron pörgetné a növekedést. A másik oldalon persze ott van egy másik, nem kevésbé fontos érv: a francia polgár, éppen azért, mert a 2016-os adóját 2017 májusában kell befizetnie, rákényszerül arra, hogy fegyelmezetten, tudatosan, óvatosan bánjon a pénzével – ebből következően könnyebben lehet öntudatos adófizető, aki számon tartja azokat a kötelezettségeit, amelyek a szociális jogait, szolgáltatásait, a „köz” számára fontos beruházásokat finanszírozzák. Néhány pszichológiai és szociológiai kockázatra már a Kötelező Elvonások Tanácsa egy 2012-es jelentés is felhívta a figyelmet, a megtakarítási lehetőségeket a korábbi egyszerűsítő adóigazgatási reformok miatt szintén korlátozottnak nevezve. Hogy mást ne mondjak, lehetőség van például arra, hogy a polgár a havi részletekben rendezze adókötelezettségét.

Mindenesetre a megkérdezett polgárok többsége inkább a reformot támogatja, mint a változatlanságot; így a fenti vita ebben a pillanatban már csak elméletinek tűnik, 2018-tól jön az előzetes levonás. Ha minden igaz, 2017 ünnepi év lesz az adószabadság híveinek: erre az átmeneti esztendőre az állam technikailag nem vet majd ki adót. A franciák 2017 májusában rendezik elvileg utoljára utólag kötelezettségeiket, méghozzá a 2016-osakat. A francia pénzügyminisztérium egyébként már most együttműködő cégeket keres, hogy tesztelhesse, értékelhesse az új szabályok adminisztrációs terheit.


Kapcsolódó cikkek:


Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya IV.
2018. december 18.

Az alanyi mentes adózókról szóló cikksorozat utolsó drabjában nézzük meg néhány fontos szabályt áfafizetés, adólevonás, bizonylatkorrekció, számlázás, alanyi mentes státusz megszűnése témában.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő
2018. december 17.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő

Egy igen jelentős számú adói kör számára december 20-ig ki kell egészíteniük az év során megfizetett adóelőlegüket a várható éves adókötelezettség összegére, és erről az EVA kivételével bevallást is be kell nyújtaniuk.

Együttműködik a NAV és az IPOSZ
2018. december 17.

Együttműködési megállapodást kötött a kisvállalkozók adózási ismereteinek bővítésére az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte az IPOSZ hétfőn.