400 éve hunyt el Cervantes és Shakespeare – 1. rész: Cervantes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai középkor két irodalmi géniusza, Cervantes és Shakespeare 400 éve, 1616. április 23-án, egyazon napon hunyt el. Cervantes 68 éves volt, Shakespeare halálának napja épp az 52. születésnapja volt. Mindkettejüknek érdekes adótörténeti szerepe is volt, így illő dolognak tartjuk, hogy külön is megemlékezzünk róluk. Az írásokat magyar grafikusok mesterműveivel illusztráljuk. A szerző külön is megköszöni Nagy László Lázár, Fery Veronika és Kass Eszter segítségét.


Bár ne volna oly nagy távolság álom és valóság között!

Cervantes: Don Quijote

Miguel de Cervantes Saevedra 1547. szeptember 29-én született a spanyolországi Alcalá de Henaresben. Élete rendkívül eseménydús volt, legalább annyira kalandos, mint legismertebb irodalmi hőséé, Don Quijotéé. A különbség azonban jelentős, míg Don Quijote a képzelet világában kalandozik, Cervantes nagyon is megéli kalandjait. Don Quijote talán a világirodalom legismertebb alakja, azok is ismerik, akik a művet soha nem olvasták.

Cervantes szobra a madridi Spanyol téren; előtte két halhatatlan hőse, Don Quijote és Sancho Panza

 

Cervantes jó másfél évtizeden keresztül dolgozott adószedőként, terménybehajtóként, hogy ez mennyire veszélyes szakma volt akkoriban is, jól mutatja, hogy többször is börtönbe került munkájával kapcsolatban, megjárta az inkvizíció börtönét is, sőt egyházi kiközösítésben is része volt.

Miguel Cervantes édesapja, Rodrigo Cervantes elszegényedett nemesként sebészi és gyógyszerészi munkájából élt. Adósságok és fizetési kötelezettségek elmulasztása miatt szomszédjai perbe fogták, ennek bebörtönzés lett az eredménye, ahonnan nemesi származása miatt végül is kiszabadult. Apja ezt követően Córdobába költözött, ahol az inkvizíció börtönében talált munkát. Ez lehetővé tette, hogy családját is Córdobába költöztesse. Cervantes édesanyja, Leonor de Cortinas hét gyermeknek adott életet, Miguel közülük a negyedik volt.

Nagy László Lázár (1935-) alkotásai főleg kisgrafikák, de a képzőművészet más ágaiban (akvarellek, olajfestmények, fafaragás) is alkot. Számos éremtervet is készített. Több mint hétszáz ex librise főleg a legigényesebbnek tekinthető fanyomattal készült. Kiemelkedő ezek között 36 Don Quijote-ábrázolása, amelyeknél a szokásos történettől eltérő környezetet és mondanivalót fogalmaz meg. Művészetének nemzetközi hírnevét ez utóbbiak alapozták meg. Számos hazai és más országbeli kötetben is szerepeltetik alkotásait. A dán Frederijshavn Kunstmuseum & Exlibrissamling 2015-ben László Lázár Nagy & Don Quixote címmel önálló kiadványban mutatta be – három nyelven – a művészt, számos grafikával illusztrálva az ismertetést. Legutóbb az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó közös gondozásában 2016-ban megjelent Ex libris és képkultúra c. kötetben szerepelt számos alkotása, illetve 2015-ben a Portugáliában kiadott Contemporary International Ex-Libris Artists c. kötetben is szerepelt. Az utóbbiban nyolc oldalon szerepelnek művei, sőt a kötet címlapján is az ő Don Quijote-képe (Hazafelé) szerepel.

Tanulmányok, katonai kalandok

Miguel Cervantes Córdobában kezdte meg tanulmányait, és igen hamar élénk érdeklődést mutatott az irodalom iránt, különösen azt követően, hogy találkozott egy Lope de Rueda nevű pikareszkíróval. Tanulmányait a jezsuitáknál folytatta, miután a család először Granadába, majd Sevillába költözött. Sevillában Acevedo atya volt a tanítója, aki igen nagy hatással volt az ifjú Cervantesre, ezekben az időkben kezdte el írni első színházi darabjait.

A Cervantes család 1566-ban Madridba költözött, ahol Miguel tovább folytatta tanulmányait, majd Rómába utazott és egy egyházfi szolgálatába állt (akiből később bíboros lett). Az ifjú Cervantes 1569-ben párbajban megsebesítette Antonio de Sigurát (aki ebbe később bele is halt). Cervantest ezért a bíróság egyik kezének levágására és tíz évi száműzetésre ítélte. Az ítélet elől Cervantes előbb Sevillába, majd Rómába szökött. Még ebben az évben, 1569-ben nyomtatásban is megjelent Cervantes négy verse.

Itáliában Cervantes először egy bíboros asztali felszolgálója lett, ez alkalmat jelentett arra, hogy egész Itáliát bejárja. Cervantes Rodrigo nevű öccse 1571-ben katonaként Itáliába érkezett, a századhoz csatlakozott Miguel is. Még ebben az évben, 1571. október 7-én a Marquesa nevű nevű gálya katonájaként részt vett a lepantói csatában. (A lepantói tengeri ütközet jelentős győzelem volt a török hajóhad felett, a Don Juan d’Austria vezetésével felálló keresztény seregek itt törték meg az iszlám térhódítását, és kényszerítették visszavonulásra a Földközi tengeren. Az ütközetben mintegy ötszáz hajó és 160 ezer ember vett részt, a sebesültek és a halálos áldozatok száma 50 ezer körül volt. Lepanto egyébként a mai Görögország nyugati oldalán található.) Cervantes két sérülést is szerzett a csatában, muskétalövés találta el mellkasát és bal karját is, ennek következményeként bal kezére megbénult. A csata több későbbi művében is szerepet kap, illetve innen kapta ragadványnevét is: Manco de Lepanto (Lepanto rokkantja).

A következő fél évben Szicíliában lábadozott, majd 1572-ben folytatta katonai pályafutását Nápolyban, Korfun, Tunéziában. 1575-ben testvérével, Rodrigoval az El Sol nevű hajóval tartottak Barcelona felé, amikor szeptember 26-án kalózok támadták meg őket. Miguelt és Rodrigot foglyul ejtették, és rabszolgaként Algírba vitték őket. Apjuk pénzt gyűjtött, kísérletet tett kiváltásukra, de akciói sikertelennek bizonyultak, ezt követően anyjuk is próbálkozott más úton segítséget szerezni, de ez sem bizonyult eredményesnek. A testvérek több alkalommal is megszöktek a fogságból, a tengerparton rejtőzködve próbáltak hazautat keresni. Volt olyan szökés, amikor Miguelt fél év elteltével fogták el ismételten. A szökésükben találtak segítőket is, de ezeket a segítőket tettükért kivégezték. Rodrigot 1577-ben ki tudták váltani, de a lepantói hős Miguel „értékesebb” volt, érte jóval több váltságdíjat kértek, így ő egyelőre maradt a fogságban. A kimentésére tett katonai kísérletek sem vezetettek eredményre. Végül 1580-ban, öt év után trinitárius szerzeteseknek sikerült kiváltani őt a fogságból 500 escudoért.

Terménybehajtás, adószedés – kalandok Spanyolországban

Hazatérve először Valenciában tartózkodott, majd Madridba utazott. érdemei elismeréséül hivatalhoz juttatták, és II. Fülöp király parancsára több alkalommal jelentős pénzösszegeket is utalványoztak részére (erre szüksége is volt, mert apja hatalmas adósságokba verte magát, és egészségi állapota miatt is kezelésre szorult).

Cervantes 1584-ben megnősült, feleségül vette a nála 18 évvel fiatalabb Catalina de Salazar y Palaciost, egy jómódú paraszt leányát. Gyermekük nem született, de ekkorra már Cervantesnek volt egy Isabel nevű lánya egy színésznővel folytatott korábbi viszonyából. (Isabel eléggé csapodár életmódot folytatott, ami sok gondot okozott apjának). Feleségétől 1587-ben különvált.

Cervantes hivatali teendői mellett egyre több időt szentel irodalmi tevékenységre is, 1585-ben Alcalá de Henaresben jelent meg első nagyobb terjedelmű prózai műve, a Galatea, amely nagy sikert aratott.

1587-től az 1600-as évek elejéig terménybehajtói (gabonát és olajat rekvirál) és adószedői feladatokat végez több különböző településen (Sevilla, Ecija, Granada stb.). A terménybehajtói tevékenységével a „legyőzhetetlen” Nagy Armada (1588) élelmiszerrel való ellátásában is közreműködött.

Eladó az egész világ – Hazafelé – Álom és valóság (Nagy László Lázár művei)

 

Többször is összeütközésbe kerül a hatóságokkal, hol az egyházi javak lefoglalása miatt, hol azért, mert a letétbe helyezett adó elveszett. 1588-ban Sevilla fővikáriusa kiátkozta, mert lefoglalta néhány kanonok egyházi javait, a kiátkozás mellett az inkvizíció börtönében tölt néhány hónapot. Kiszabadulását követően folytatta terménybehajtói tevékenységét, de 1592-ben ismét börtönbe kerül, mert lefoglalta Castro del Ríóban a helyi kanonokok búzáját. Néhány hónap múlva óvadék ellenében szabadul.

A terménybehajtás helyett 1594-től már adószedői feladatokat lát el Granadában. Ismét összeütközésbe került a törvénnyel 1597-ben, amikor egy kereskedőnél letétbe helyezett pénz a kereskedő csődje miatt eltűnt. Cervantest vádolták meg a lopással; börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1598-ban szabadult. Még két évig Granadában maradt, majd 1600-ban Toledóba költözött, ahol két évig élt, majd újabb két évet töltött Esquiviasban. 1604-ben Valladolidba, III. Fülöp Spanyol király udvarának közelébe költözött, majd 1606-ban – most már véglegesen – Madridban telepedett le. Ezekben az években sem úszta meg a börtönt, a beszedett adóval kapcsolatos pontatlan elszámolásai és bankjának csődje miatt 1602-ben ismét börtönbe került. 1604-ben ismét letartóztatják és perbe fogják egy gyilkossági ügy miatt (a háza előtt egy Gaspar de Ezpeleta nevű nemesembert halálosan megsebesítettek, és Cervantes is gyanúba került (állítólag igaztalanul).

Az irodalomtudósok általában felmentik Cervantest a hivatali visszaélések vádja alól, a körülményeket, illetve az egyházi hatóságokat okolják, de azért mindenképpen elgondolkodtató a sokszori börtönbüntetés, talán nem mindig ítélték el ártatlanul.

Madridban már felhagyott a hivatali teendőkkel, főleg az irodalmi tevékenységének élt.

Még egy érdekes „kalandja” volt Madridban. Több hozzátartozójának (testvérei, unokája) halála után elhatározza, hogy vallásos életet fog élni. Tagja lett 1609-ben a Congregación de los Esclavos del Santísimo Sacramento nevű szervezetnek. A szervezet tagjaként olyan kötelezettségekkel kellett szembesülnie, amelyekről korábban semmit nem tudott (napi lelki gyakorlatok, énekek, kórházi gyógyítások). Elhatározásának valamelyest komolyságát jelzi, hogy 1613 júliusában novícius lett (persze ne legyenek kétségeink, Cervantes nem kifejezetten szerzetesi életet élt korábban, ez az időskori „megtérés” legalább is furcsa).

Élete végéig alkotott. Utolsó regényét (Persiles és Sigismunda hőstettei (Los Trabajos de Persiles y Sigismunda)) három nappal a halála előtt fejezte be.

Madridban halt meg 1616. április 23-án.

Cervantes története itt még nem fejeződött be. Egy kutatócsoport 2015. márciusában bejelentette, hogy megtalálták Cervantes temetkezési helyét. A madridi Trinitarias kolostor kriptájában több különböző személy csontjait is megtalálták, akiket vele együtt temethettek el.

Cervantes irodalmi tevékenysége

Már 22 évesen megjelentek első versei, de próbálkozott a regényírással (12 regénye jelent meg), a drámaírással (ezeket már életében előadták), a pásztorjátékkal (Szép Galatea), sőt elbeszélésekkel is. Mindegyik műfajban maradandót alkotott, műveit ma is olvassák, előadják.

Jóslat – Sorsjáték – Színház (Nagy László Lázár művei)

 

Vitathatatlanul legjelentősebb műve a Don Quijote. Cervantes elég sokat volt börtönben, de ezeket az időszakokat folyamatosan az irodalmi tevékenységnek szentelte, kiszabadulásai után művei megjelentek. A börtönben kezdte el megírni a Don Quijote-t is, amelyet végül 1604 végén adtak ki. Néhány év alatt a spanyol birodalom több helyén is kiadják, de megjelent Portugáliában, Franciaországban és Angliában is. Tehát a mű már Cervantes életében „bestseller” lett! A történet folytatását részben azért írta meg, mert a népszerűséget megirigyelve, más szerző tollából is megjelent egy folytatás. Erre egyébként utal is Cervantes a második részben (Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha), amely 1615-ben látott napvilágot. A mű végén meghal Don Quijote, hogy újabb folytatás már ne legyen.

Don Quijote az álmok világában él, kalandozik, a rútban is képes meglátni a szépséget, az ártatlant meg ellenségnek látja. Ez a kifordult gondolkodás eleinte kacagtató, majd a vidámság átalakul sajnálattá, végül az olvasó együttérzését váltja ki. Don Quijote szükségszerűen elbukik, mivel álmokat kerget, de a könyv végére mégis ő válik hőssé az olvasó előtt. Jóval több ez, mint kalandok elmesélése, hiszen képes kiváltani a katarzist.

A könyv kiadásainak száma szinte megszámolhatatlan, még a magyar kiadások száma is sok, legalább 5-6 magyar fordítási változat is készült a XIX. század második fele óta.

A Don Quijote történetet sokszor, sokféleképpen feldolgozták, adaptálták, illetve számos képzőművészeti alkotást is inspirált. Készült belőle film, musical, rajzfilm, diafilm is.

A filmes megjelenítésekben az egyik legsikeresebb a La Mancha lovagja című musical adaptációja (1972), amelyben (a közelmúltban elhunyt) Peter O’Toole alakítja Cervantest és Don Quijote-t, Sophia Loren pedig Aldonza/Dulcinea megformálója, de a Sancho Panzát alakító James Coco-t is meg kell említeni. A film kerettörténetében Cervantes az inkvizíció börtönében raboskodik (most már tudjuk, ennek okát: veszélyes dolog adóbehajtóként egyházi padlásokon söprögetni a gabonát), és a többi rab közreműködésével a börtönben előadják a Don Quijote-t.

Zárásként szerepeljen itt egy szonett, Cervantes Don Quijote sírversének fordítása (Radnóti Miklós), amely akár Cervantes sírversének is tekinthető:

  • Itt nyugszik Don Quijote de la Mancha,

    vitéz, kóbor lovag volt ő, míg élt.

    Mellette nyugszik jó dárdája, pajzsa,

    kegyelmet soha senkitől se kért.

     

    Az elmúlás se győzött e vitézen,

    mert híre messzi századokra száll…

    Igaz, hóbortos volt ő életében,

    de végül bölccsé tette a halál.

     

    Hóbortos volt, akár mindannyian,

    kik többre s jobbra vágyunk itt e földön,

    s halálunkig nem hagyjuk annyiban.

     

    Legyen testének könnyű lent e börtön,

    e sír! a szép erdők, mezők helyett.

    Gondoljunk rá e néma hant felett!

Irodalom:

Alvar, Carlos – Mainer, José-Carlos – Navarro, Ros: A spanyol irodalom rövid története (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003)

Cervantes: Don Quijote (Európa Kiadó, Budapest, 2011)

Fitzmaurice-Kelly, James: The life of Miguel De Cervantes Saavedra (Chapman and Hall, Ld., 1892, London)

Hegedűs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok

A Shakespere-ről szóló rész péntek reggel jelenik meg lapunkban.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).