86. Magyarország a PwC adózási rangsorában

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 23.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az informatikai infrastruktúra hiánya, a kulturális korlátok és a bonyolult jogszabályok akadályozhatják az online adóbevallást és -befizetést világszerte – derül ki a PwC jelentéséből.

A PwC és a Világbank-csoport által évente kiadott Paying Taxes jelentés 2019-es kiadása 190 országban hasonlítja össze a vállalkozások adófizetését. A kiadvány az egyes országokban egy esettanulmányban elemzett belföldi középvállalkozáson keresztül modellezi az üzleti adózást, olvasható a cég újságunkhoz is eljuttatott közleményében. A vizsgált országok összehasonlítása és adózási rangsora a linkre kattintva érhető el.

Az összesítés szerint az adóhatóságok többet tehetnének az új technológiákban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásáért annak érdekében, hogy csökkenjenek az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó terhek.

A vállalkozások adómegfeleléssel járó átlagos terhei globális szinten gyakorlatilag változatlanok a következő négy kulcsfontosságú területen: a megfeleléshez szükséges idő (237 óra); a befizetések száma (24); a teljes adómérték (Total Tax and Contribution Rate – TTCR) (40,4%); és az ún. „post-filing” mutató (59,6 a 100-ból).

Az összefoglaló tartalmazza, hogy az adózási szoftverek, a valós idejű jelentési rendszerek és az adatelemzés fejlődése hogyan alakítja át az adóhatóságok képességeit. Egyes fejlett gazdaságok tovább javították rendszereiket mind az adófizetők, mind az adóhatóságok javára, jelentősen csökkentve ezáltal az adóbevallások elkészítéséhez, benyújtásához és az adó befizetéséhez szükséges időt, valamint a befizetések számát.

A jelentés azonban megjegyzi, hogy a 2017-es javulás mértéke globális szinten viszonylag alacsony. Az a tény, hogy annak ellenére is kevés változás történt a globális átlagban, hogy a kérdéses időszakban 113 országban vezettek be adóreformokat, azt sugallja, hogy a reformok jellegüknél fogva korlátozottak (a jelentés nem tartalmazza az USA adóreformjait, amelyek 2018-ban, az adatgyűjtésünk lezárását követően kerültek bevezetésre). A jelentés azt is kiemeli, hogy az új adómegfelelési technológiák bevezetése rövid távon akár növelheti is az adminisztratív terheket, ezért bevezetésük gondos tervezést és konzultációt igényel.

Kína például az elmúlt években tartós reformsorozatot hajtott végre: egyebek mellett javították az adóhatóságok és az adófizetők közötti kommunikációt, az adóbevallások benyújtására és az adóbefizetésre új online rendszereket vezettek be, az adóhatóságok és az adófizetők képzését is javították, valamint integrálták a különböző adózási rendszereket.

Bár az elmúlt években sok ország jelentős javulást ért el az adózási rendszereiben, az eredmények azt is mutatják, hogy egyes gazdaságok nehezen tudják bevezetni az online bevallást és befizetést az informatikai infrastruktúra hiánya, a kulturális korlátok és a bonyolult jogszabályok miatt.

Az idei jelentés összességében alátámasztja azokat a trendeket, amelyek a felmérés 2004-es bevezetése óta jelen vannak:

  • A megfeleléshez szükséges idő átlagosan 84 órával, a befizetések átlagos száma 2004 óta 10,3-del csökkent, mindkettő a technológiának köszönhetően.
  • A nyereségadók 2017-ben 58 országban csökkentek, 37-ben nőttek, míg a munkát terhelő adók mértéke 17 országban csökkent és 39-ben nőtt. Az a tendencia, hogy egyre több országban csökken a teljes adómérték nyereségadó-összetevője, ugyanakkor növekednek a munkát terhelő adók, már 2005 óta minden évben megfigyelhető.
  • Az áfavisszatérítés átlagosan 19,2 hetet vesz igénybe a magas jövedelmű országokban, az alacsony jövedelműek esetében viszont több mint kétszer ennyi időt (44 hetet).

Milyen hatást gyakorol az adóellenőrzésre a szabályozás és a készségek eltérő szintje?

Az ellenőrzések időtartama és összetettsége nagymértékben eltérhet – az adófizetők akár 128 órát is eltölthetnek az ellenőrzéshez szükséges információk összegyűjtésével, bár sokak számára ez csak néhány órát vesz igénybe. Az adóellenőrök készségeinek fejlesztése létfontosságú, ha jól működő adórendszert akarunk fenntartani. Az országok 97%-a tart képzéseket az adóellenőrök számára, rendszeres képzéseket azonban csak 35%-uk nyújt.

A kormányoknak figyelembe kell venniük, hogy az új technológiák miként befolyásolják a foglalkoztatás és a nyereségtermelés jellegét és formáit, valamint az adóztatható bevételeket.

„A technológia átalakítja a rendelkezésre álló munkahelyek jellegét és a betöltésükhöz szükséges képességeket. Ez viszont valószínűleg nagyobb befektetést igényel majd a humán tőkébe, különösen a tanulásba és a fejlődésbe. Ezért létfontosságú, hogy a kormányok megértsék az előttük álló kihívásokat, valamint biztosítsák az államháztartás hosszú távú ellenállóképességét. Reméljük, hogy jelentésünket mindazok hasznosnak találják, akik érdekeltek az adórendszerek hatékonyságának növelésében, legyenek akár kormányzati szereplők, akár az üzleti élet, a tudományos élet vagy a civil társadalom képviselői” – mondta Rita Ramalho, a Világbank-csoport szakértője.

„A jelentés rávilágít arra, hogy az új technológiák – stratégiai bevezetésük esetén – milyen hatékonyságnövekedést eredményezhetnek mind az adóhatóságok, mind a vállalkozások számára. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy az adórendszerek fejlesztése nem kizárólag a technológiából következik. Az áttekinthető, koherens, jól átgondolt és megfelelően alkalmazott adórendszerek segítenek csökkenteni a vállalkozások számára az informális gazdaságról a formális gazdaság felé való elmozdulás akadályait. Ez anélkül eredményezi az adóalap kiszélesítését és az adóbevételek növelését, hogy újabb adókat kellene kivetni. Ehhez az adózási szakemberek és a döntéshozók számára biztosítani kell a megfelelő készségeket és betekintést, amiben a technológia sokat segíthet” – hangsúlyozta Andrew Packman, a PwC adótranszparenciával és adómértékkel foglalkozó csoportjának vezetője.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: ismét teljes körű az ügyfélfogadás Pest megyében
2020. május 29.

Június 2-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamennyi Pest megyei ügyfélszolgálatán újra fogadják az ügyfeleket, akiket ugyanakkor arra kér a hivatal, hogy részesítsék előnyben az elektronikus vagy telefonos ügyintézést.

4,8 százalékos magyar visszaesést vár idén a Moody’s
2020. május 29.

Közép-Európa EU-gazdaságai sem tudják elkerülni az idén a koronavírus-járvány okozta mély recessziót, de a térségi gazdaságok zömének államadós-profilja képes ellenállni a növekedést és az államháztartási mutatókat érő rövid távú sokknak. A hitelminősítő szerint a legmélyebb recesszió Horvátországban lesz, a magyar gazdaság idén 4,8 százalékkal esik vissza.

Adózás koronavírus idején (4. rész)
2020. május 29.

A koronavírus-helyzet sokba kerül! Általában az egész emberiségnek is, de szűkebben Magyarországnak vagy akár az egyes családoknak, személyeknek is. A halálos áldozatokon túl az egészségügyi ellátás, a gazdasági visszaesés, a kilábalás költségei a legjelentősebbek. Ezeket a költségeket finanszírozni kell. Ideális esetben a teherviselő képesség alapján, amelynek megvalósítása kormányzati feladat. Erre Magyarországon felhatalmazást kapott a kormány a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben.