A 1729 számú társaságiadó-bevallás sajátosságai és 2017. évi változásai

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. május 23.
Rovat:

A 2017. év sem múlt el a társasági adóról szóló törvény módosítása nélkül. Sokadik éve már, hogy a társaságiadó-bevallások a jogszabálymódosítások következtében szerkezeti, strukturális és tartalmi változásokon mennek keresztül, mely módosítások figyelemmel kísérése és alkalmazása, valamint egy több mint 50 oldalas bevallási nyomtatvány helyes kitöltése nemcsak az adózóknak, de – a társaságiadó-bevallások esetében főként – a könyvelőknek is okozhat fejtörést.


Jó hír lehet talán, hogy a 2017. adóévről (üzleti évről) az egyszeres, illetve a kettős könyvvitelt vezető adózók által benyújtandó 1729 számú társaságiadó-bevallás kisebb mértékben módosult a tavalyi évhez képest. A 1729-es – a 1629-hez képest – kibővült három lappal, valamint néhány lap jelentősebb módosításon is átesett, ezért e cikkben többnyire a bevallási nyomtatvány sajátosságaira és a 2017. üzleti évet érintő változásokra kívánunk kitérni, inkább gyakorlati oldalról megközelítve a bevallás helyes kitöltését.

1. Fontosabb módosítások

1.1. Az adókulcs változása

Az első és talán legfontosabb változás, amelyet az adózók vélhetően nagy örömmel fogadtak, a társasági adó „egykulcsossá” tétele, továbbá az adómérték 2017. január 1-jével történő 9 százalékra mérséklése.

1.2. Jelölések, nyilatkozatok

Aki a társasági adó bevallására szolgáló 1629 számú nyomtatványt kitöltötte a 2016. üzleti évéről, az bizonyára szembesült azzal, hogy a korábbi években megszokott ’29-es bevallásokhoz képest mekkora struktúrabeli változáson ment keresztül a nyomtatvány első pár lapja. A 1729 számú bevallás továbbvitte ezt a „hagyományt”, mellyel kapcsolatban az azonosító-, cím- és hitelesítési adatokat, valamint a bevallási időszakot is tartalmazó főlapot követő NY-01 és NY-02 lap kiemelt jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet

Ha az adózó nekilát a 1729 számú bevallás kitöltésének, vélhetően a főlapon lévő – azonosító, cím, bevallási időszak – adatok beírása lesz az első dolga. Amint ezen adatok kitöltése megvalósul, már kék színű, „súlyos hibára” utaló üzenetet kapunk, miszerint a nyomtatvány további részei akkor tölthetők ki, ha az NY lap(ok) helyesen van(nak) kitöltve. Tekintettel arra, hogy a társaságiadó-bevallást eltérő cégformájú, nagyságú, gazdálkodási formájú, könyvvezetésű stb. társaságok tölthetik ki, ezért a 1729 kitöltő programjának számos variációt kell biztosítania, úgy, hogy az minden társaságiadó-alany számára hibátlanul kitölthető legyen. Ezért is fontos az NY-01 és NY-02 lapok helyes kitöltése. Az NY-01 lap 1–5. sorainak nem megfelelő kitöltése eredményezheti azt, hogy például egy adóelőleg-fizetésre kötelezett társaságnak nem kerülnek előírásra előlegek a 06-os lapok valamelyikén, vagy olyan lapok kitöltésére kötelez a program, amely rá – a jogszabályi rendelkezések alapján – nem vonatkozik. Számos probléma adódhat tehát abból, ha az NY-01 lap 1. sorában nem megfelelő gazdálkodási formát választ az adózó, vagy az 5. sorban az ágazat kiválasztása hibásan történik, ezért az e sorokhoz kapcsolódó összefüggés-vizsgálatok és hibaüzenetek „nyomatékosabban” kérik a helyes kitöltést, továbbá nem engedik beküldeni a bevallást azok kijavításáig. Az említett 1–5. sorok hibátlan kitöltését követően már megjelennek a piros színű, „hibára” figyelmeztető jelzések, melyek többnyire a kötelezően kitöltendő mezőkre hívják fel a bevallást benyújtók figyelmét.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Azon túlmenően, hogy az 1–5. sorokról esett pár szó, ne menjünk el az NY-01 és NY-02 lapon található egyéb fontos nyilatkozatokra, jelölésekre vonatkozó kódkockák mellett sem.

Csak, hogy párat említsünk, az eltérő üzleti évről vagy a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásáról, esetleg az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére vonatkozóan kell nyilatkozni, vagy számos olyan kedvezményre vonatkozóan tehetünk jelölést, amely nagymértékben segítheti a bevallás helyes és pontos kitöltését. Erősítve az NY-01 és NY-02 lapok fontosságáról és kiemelt jelentőségéről szóló megállapítást, a későbbi pontokban is számos helyen megjelennek majd hivatkozások az NY-01 és NY-02 lapokra vonatkozó nyilatkozatokra, jelölésekre, választásokra.

1.3. Új szövetkezeti forma

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet, mint új típusú szövetkezet megjelenésével összefüggésben a bevallás már fentebb említett NY-01 lap 1. sorát ki kellett egészíteni egy új, „gy” jelölhetőségi értékkel annak érdekében, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek is az iskolaszövetkezetekkel megegyező szabályrendszer alapján tölthessék ki a bevallást, de egy esetleges statisztikai adatkérésnek eleget téve meg lehessen különböztetni ezt a két szövetkezeti formát.

1.4. A jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásával kapcsolatos változások

A 1729 számú társaságiadó-bevallást módosították a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazására vonatkozó adózói nyilatkozatok kitöltésével kapcsolatban is. Az NY-01 lap 30. sorában lévő kódkockában a 2-es kód akkor választható, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték eléri vagy meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét; valamint, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték kevesebb, mint a jövedelem-(nyereség-)minimum összege, akkor csak a 3-as vagy 4-es kód választható. Mindezen esetekben pedig a jövedelem-(nyereség-)minimum levezetésére szolgáló 01-04 lap 80–84. sorait ki kell tölteni. Továbbá új elemként jelennek meg – a jövedelem-(nyereség-)minimum „1”-es értékkel történő választása esetén – az NY-02 lapon a 46–49. sorokban található nyilatkozatok, adatok is. Amennyiben az adózó „1”-es értéket választ az NY-01 lap 30. sorában, úgy a 46. sorban kötelezően jelölnie kell, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 6. § (6) bekezdésének melyik alpontja alapján nem kötelezett a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazására. Fontos, hogy amennyiben a 46. sorban „3”-as érték szerepel, akkor a 47. és 48. sor közül kizárólag az egyik sort kell kitölteni! A 47. sorban kell jelölni a független szervezet által kiadott, az elemi csapásról szóló igazolás dátumát, vagy a 48. sorban kell megadni – amennyiben nem rendelkezik a független szervezet által kiadott okmánnyal – az adózó által kiállított, az elemi kár tényét tartalmazó jegyzőkönyv dátumát év, hónap, nap bontásban,

Ha a 48. sor került kitöltésre, akkor a 49. sorban kell feltüntetni az adózó által kiállított, az elemi kár keletkezéséről az illetékes adó- és vámhatóság részére benyújtott dokumentum tízjegyű iktatószámát.

1.5. Az „átmeneti megoldás” megszüntetése

A bevallás 01-01 lap 9–19. sorainak a) oszlopában szereplő mezők, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (a továbbiakban: IFRS)] szerinti beszámoló készítésére a 2017. üzleti évben áttért adózók által kitöltendő 01-06 lap 182–189. sorok a) oszlopaiban szereplő mezők a Tao tv. 29/A. § (52) bekezdése miatt kerültek rendszeresítésre a 1629 számú bevallásban, annak érdekében, hogy a 2017. január 1-jétől hatályos, új 9 százalékos adómértékkel átszámított társaságiadó-előlegek kerüljenek előírásra a 2017. üzleti év második félévére vonatkozóan, megtartva a 2017. december 31-én hatályos 10 és 19 százalékos adómértékeket a társasági adó elszámolásához kapcsolódóan.

Tekintettel arra, hogy ezen „átmeneti megoldás” – a 2017. január 1-jétől hatályos adómérték bevezetésével – okafogyottá vált a 2017. üzleti évi társaságiadó-elszámolása során, így e mezők törlésre kerültek.

1.6. Progresszív mentesítés kivezetése

A 01-01 lapon a Tao tv. 28. § (2) bekezdésének 2017. január 1-jétől történő változása miatt a „progresszív mentesítés” szabályrendszere kivezetésre került, ebből adódóan a progresszív mentesítés alá eső külföldi jövedelem és az arra jutó társaságiadó-összegek beírására szolgáló mezők (a 1629 számú bevallásban a 9–10. sorok) törlésre kerültek.

1.7. Adócsökkentési lehetőségek igénybevétele

A Tao tv. 29/B. §-a szerint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési tv.) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési tv. 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési tv. 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, továbbá a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettség csökkentéseként – veszi figyelembe a felsorolt adónemekben. A 1729-es bevallásban a társaságiadó-kötelezettség és a hitelintézeti különadó adónemeken lehet a csökkentést érvényesíteni, társasági adóban a 01-01 lap 14. sor c) mezőjének, a hitelintézeti különadó vonatkozásában pedig a 01-03 lap 64. sor b) mezőjének kitöltésével. Ha a teljesített befizetés több, mint az érvényesített (érvényesíthető) csökkentés összege, akkor a különbözetet az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadója, pénzügyi tranzakciós illeték összegének megállapításánál.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a 01-01 lap 14., 16. és 18. soraiban igénybe vehető adócsökkentési lehetőség(ek)et [Tao tv. 29/B. § szerinti, Kárrendezési Alap részére teljesített befizetés; Tao tv. 29/ZS. § (1) bekezdés szerinti különbözet; Tao tv. 29/C. §-a szerinti elengedési kedvezmény] a bevallás NY-02 lap 38. sorában tett megfelelő jelölés „vezérli”, a kódkockában kell kiválasztani, hogy mely adócsökkentési lehetőségeket kívánja a bevallásában szerepeltetni.

1.8. A hitelintézeti járadék kivezetése

A hitelintézeti járadék elszámolására vonatkozó mezőket kár keresni a bevallásban, ugyanis azok törlésre kerültek az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4. §-ának 2017. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezése következtében.

1.9. A növekedési adóhitel részletei után fizetendő kamat

A Tao tv. 26/A. §-a szerinti növekedési adóhitelre vonatkozó szabályozásban is történt módosítás, a konstrukció hitel jellegét erősíti a 2017. július 19-étől hatályos szabály, amely kamatfizetési kötelezettséget ír elő a halasztott részletek vonatkozásában [Tao tv. 26/A. § (14) bekezdés]. Az egyes részletek után kötelező kamatot fizetni, ha az adózó a növekedési adóhitel kedvezményét 2017. július 19-ét követően választotta (a naptári éves adózóknál ez elsőként a 2017. december 20-áig megtett nyilatkozatot jelenti a 1701 vagy 17NAHI jelű bevallásban).

Amennyiben az adózó ezen időpontot megelőzően választotta a kedvezményes konstrukciót, úgy a kamatfizetés a döntésétől függ. Ha az adózó a kamatfizetés mellett dönt, akkor azt a növekedési adóhitel összegére jutó adó utolsó részletével egyidejűleg, egy összegben teljesíti [Tao. tv. 29/A. § (57) bekezdés]. A növekedési adóhitel összegére jutó adó, adóelőleg összegére az általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól a halasztott fizetési határidő esedékességének napjáig, vagy pedig – ha az korábbi – a megfizetés napjáig kamatot kell fizetni.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

A kamatot esedékes részletenként külön-külön kell megállapítani, a mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamat megfizetése az adott részlettel – függetlenül attól, hogy adóról vagy adóelőlegről van szó – egyidejűleg történik, az adminisztratív terheket némileg csökkenti, hogy a kamat összegét a bevallásban nem kell szerepeltetni.

1.10. Az IFRS-ek szerinti beszámolóra történő áttérés

Bár az adózói bázis kisebb rétegét érinti, de meg kell említeni az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő/áttért adózók 1729 számú társaságiadó-bevallásban teljesítendő kötelezettségeit is. A 1729 számú társaságiadó-bevallás – hasonlóan a 1629 számú bevalláshoz – koncepciója a jogszabályi rendelkezéseket is figyelembe véve az, hogy az IFRS-eket alkalmazó gazdálkodók attól függően, hogy mikor térnek át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére, a társaságiadó-bevallásukat „elszámolásként” vagy „adatszolgáltatásként” nyújthassák be. Tehát, amennyiben egy adózó 2018. január elsejétől tér át az IFRS-ek szerinti beszámolási módra, úgy ő a 1729-es társaságiadó-bevallásban a Tao tv. 18/D. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra kötelezett, míg annak, aki 2017. január 1-jétől vagy korábban tért át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére, az IFRS-ek szerint kiszámított adókötelezettségével a 1729 számú társaságiadó-bevallásában kell elszámolnia. Azt, hogy az adózónak a 1729-es bevallását „adatszolgáltatásként” vagy „elszámolásként” kell-e kitöltenie, az NY-01 lap 34. sorában tett jelölés vezérli.

Az NY-01 és NY-02 lap 34–37. és 40. soraiban tett nyilatkozatok, jelölések segítik és meghatározzák meg az IFRS-ekre áttérő/áttért adózók által kitöltendő lapokat, sorokat a bevallásban.

A Tao tv. 18/D. § (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolási móddal egyidejűleg kell teljesítenie az adózónak. Tehát a „normál” elszámolás mellett az adatszolgáltatásként teljesítendő adatok köre az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott adózás előtti eredménye, korrigált adózás előtti eredménye, valamint az adóalap-módosító tételek. A 1729-es bevallás A-03-01 és A-03-02 jelű lapjai szolgálnak az adózás előtti eredmény, korrigált adózás előtti eredmény, valamint a társaságiadó-kötelezettség levezetésére. Az A-04-01, A-04-02 és A-04-03 jelű lapokon kell szerepeltetni a korrigált adózás előtti eredményt csökkentő tételeket, valamint az A-05-01 és A-05-02 jelű lapokra kell beírni a korrigált adózás előtti eredményt növelő jogcímeket.

Ha az adózó 2017. január 1-jétől (vagy korábban) tért át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére, a 1729 számú társaságiadó-bevallás NY-01 lap 34. sorában „2”-es értéket (elszámolásként nyújtja be) kell választania, és ezt követően már a program segít és vezérli, hogy mely lapokat és sorokat kell kitölteni, illetve mely mezőkben nem szerepelhet adat. Különbség az „adatszolgáltatáskénti” kitöltéstől, hogy ebben az esetben az A-03-02-es lapot nem lehet kitölteni, hiszen a társasági adó elszámolása, levezetése a 01-es lapon történik, csak azzal a különbséggel, hogy az 1. sorba az adatot már a kitöltött IFRS-ekre vonatkozó lapról „hozza át” a program, és úgy „indul” a fizetendő adó és adóelőleg meghatározása. A 01-es lapon az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek beírására szolgáló 3. és 4. sorok kitöltése azonban az adózó feladata, a már kitöltött A-04-es és A-05-ös lapokon feltüntetett összegek alapján. Tekintettel arra, hogy a számvitelről szóló törvény szerinti mérleg és eredménykimutatás lapok nem alkalmasak az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért gazdálkodók pénzügyi helyzetére és (átfogó) jövedelemkimutatására vonatkozó adatok közlésére, ezért nekik az A-06 és A-07 jelű lapokat kell teljeskörűen kitölteniük.

Külön szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szintén adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a 1729 számú bevallásban annak az IFRS-eket alkalmazó vállalkozónak a részére, aki 2018. január 1-jétől tér át az IFRS-ek szerinti beszámolási módra. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség tényét az NY-02 lap 40. sorában kell jelölnie a bevallást kitöltőnek és kitöltenie a 1729-es bevallás AH-01, AH-02-01, AH-02-02 és AH-02-03 jelű lapjait.

Összességében elmondható, hogy a 1729 számú bevallásban lévő összefüggés-vizsgálatok és megjelenő hibaüzenetek segítik az IFRS-ekre áttérő/áttért adózókat is a helyes kitöltésben.

1.11. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló jelölése

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő adózóknak jelenthet könnyebbséget, ha a bevallás NY-02 lap 45. sorában lévő kódkockát bejelölik, mert ebben az esetben az eredménykimutatásra vonatkozó 07-01 és 07-02 lapokon csak a fő, összesítő sorokat kell kitölteniük. Ilyenek például az anyagjellegű vagy személyi jellegű ráfordítások összesen értékei.

1.12. A társasági adó felajánlása a bevallásban

A Tao tv. 24/A. §-a szerinti adófelajánlás jogintézményében is történtek kedvező hatású módosítások. Az első a kedvezményezett szervezetek körének változásában következett be, miszerint a látványcsapatsport fogalmát meghatározó Tao tv. 4. § 41. pontja 2017 júniusától kiegészült a röplabda sportággal, ezért a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellett a röplabda sportágban működő sportszervezetek részére is tehető adófelajánlás a 1729-es bevallás RNYIL-01 lapjának kitöltésével.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a rendelkező nyilatkozat lapokat csak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (normál üzleti éves adózó esetében 2018. május 31-éig) benyújtott, fizetendő társasági adót tartalmazó alapbevallás (a főlapon a bevallás jellege kódkocka üres) esetén lehet kitölteni, melyben a 01-05 lapon a 129. sorban, valamint a 05-01 lapon az 1–3. sorokban nem szerepel adat. Továbbá azt is fontos kihangsúlyozni, hogy az RNYIL lapokon szereplő adatokat – a bevallás egyéb lapjaitól eltérően nem ezer forintban, hanem – forintban kell kitölteni!

A látványcsapatsport támogatására szolgáló RNYIL-01 lap kitöltésekor az alábbiakra fokozottan ügyelni kell:

  • az igazolást kiállító szervezet által adott igazoláson szereplő adatok helyes feltüntetése a C) blokkban;
  • az adófelajánlás elnevezésű D) blokkban szereplő kedvezményezett szervezet nevének és adószámának helyes megadása;
  • a kedvezményezett célra felajánlott összeg forintban történő kitöltése az E) blokkban;
  • az utalásra vonatkozó tájékoztató adatoknál [F) blokk] az összegek, adószámok és bankszámlaszámok helyes megadása; valamint
  • a G) blokkban a jogcím kiválasztása, a jogcímen belüli alpontok kiválasztása (a 1729 számú bevallás programja tartalmazza az egyes jogcímek és alpontok listáját), továbbá az összegek és bankszámlaszámok helyes megadása.

A másik lényeges változás az adóelőleg, adó átutalása feltételeinek enyhítő módosítása volt. Ha az adózó az esedékességi időig nem fizette meg a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társaságiadó-bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget, akkor a korábbi szabályozás alapján az adóhatóság elutasította a felajánlás teljesítését. A 2017. november 24-étől hatályos Tao tv. 24/A. § (13a)–(13b) bekezdései alapján az egyes kötelezettségek nem határidőben történő teljesítése már nem jár automatikusan a felajánlás elutasításával. Ha ugyanis az adózó az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napos jogvesztő határidőn belül külön kérelmet nyújt be az illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósághoz, akkor az adóhatóság – a kérelem alapján – teljesíti az átutalást, ha a fizetési késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 napot, és az adózó az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, adó összegét teljes összegben megfizette.

Az adózó az adóévben akárhányszor terjeszthet elő ilyen kérelmet, de felhívjuk a figyelmet, hogy ezen „enyhítés” nem vonatkozik a bevallási késedelemre: tehát, ha az adózó a 1729 számú társaságiadó-bevallását nem nyújtja be határidőben, úgy az adóhatóság a Tao tv. 24/A. § (13) bekezdés c) pontja alapján a felajánlást továbbra sem teljesíti.

Ambrus Ádám, az Adó Szaklap 2018/6. számában megjelent cikkében ír az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő jogcímek körének, valamint az adókedvezmények tartalmának és körének változásairól is.


Kapcsolódó cikkek:


Cafeteria: a 2019-es választék (x)
2019. március 18.

A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.

NAV-figyelő, 11. hét: minden az szja-bevallásról
2019. március 18.

Az szja-bevallással kapcsolatos összes fontos kérdést tisztázta a NAV. Az adóhatóság ezen túl közölte a magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumokat és szabályokat.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Összefoglaló áttekintés
2019. március 14.

Róma örökösei vagyunk! Összesen tizennyolc írásban ismertettük, elemeztük a Római Birodalom adózástörténetét, Róma alapításától Konstantinápoly bukásáig. A 2206 év jelentőségét nem csak az évek száma adja, sokkal inkább az, amit Róma a mai világra hagyományozott. A mai nyugati világban (amit annak tekintünk) gyakorolt politika, gazdasági működés, jog, kultúra, vallás, sőt egyes esetekben a nyelv is mind visszavezethetők erre az államalakulatra.