A 1729 számú társaságiadó-bevallás sajátosságai és 2017. évi változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2017. év sem múlt el a társasági adóról szóló törvény módosítása nélkül. Sokadik éve már, hogy a társaságiadó-bevallások a jogszabálymódosítások következtében szerkezeti, strukturális és tartalmi változásokon mennek keresztül, mely módosítások figyelemmel kísérése és alkalmazása, valamint egy több mint 50 oldalas bevallási nyomtatvány helyes kitöltése nemcsak az adózóknak, de – a társaságiadó-bevallások esetében főként – a könyvelőknek is okozhat fejtörést.


Jó hír lehet talán, hogy a 2017. adóévről (üzleti évről) az egyszeres, illetve a kettős könyvvitelt vezető adózók által benyújtandó 1729 számú társaságiadó-bevallás kisebb mértékben módosult a tavalyi évhez képest. A 1729-es – a 1629-hez képest – kibővült három lappal, valamint néhány lap jelentősebb módosításon is átesett, ezért e cikkben többnyire a bevallási nyomtatvány sajátosságaira és a 2017. üzleti évet érintő változásokra kívánunk kitérni, inkább gyakorlati oldalról megközelítve a bevallás helyes kitöltését.

1. Fontosabb módosítások

1.1. Az adókulcs változása

Az első és talán legfontosabb változás, amelyet az adózók vélhetően nagy örömmel fogadtak, a társasági adó „egykulcsossá” tétele, továbbá az adómérték 2017. január 1-jével történő 9 százalékra mérséklése.

1.2. Jelölések, nyilatkozatok

Aki a társasági adó bevallására szolgáló 1629 számú nyomtatványt kitöltötte a 2016. üzleti évéről, az bizonyára szembesült azzal, hogy a korábbi években megszokott ’29-es bevallásokhoz képest mekkora struktúrabeli változáson ment keresztül a nyomtatvány első pár lapja. A 1729 számú bevallás továbbvitte ezt a „hagyományt”, mellyel kapcsolatban az azonosító-, cím- és hitelesítési adatokat, valamint a bevallási időszakot is tartalmazó főlapot követő NY-01 és NY-02 lap kiemelt jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet

Ha az adózó nekilát a 1729 számú bevallás kitöltésének, vélhetően a főlapon lévő – azonosító, cím, bevallási időszak – adatok beírása lesz az első dolga. Amint ezen adatok kitöltése megvalósul, már kék színű, „súlyos hibára” utaló üzenetet kapunk, miszerint a nyomtatvány további részei akkor tölthetők ki, ha az NY lap(ok) helyesen van(nak) kitöltve. Tekintettel arra, hogy a társaságiadó-bevallást eltérő cégformájú, nagyságú, gazdálkodási formájú, könyvvezetésű stb. társaságok tölthetik ki, ezért a 1729 kitöltő programjának számos variációt kell biztosítania, úgy, hogy az minden társaságiadó-alany számára hibátlanul kitölthető legyen. Ezért is fontos az NY-01 és NY-02 lapok helyes kitöltése. Az NY-01 lap 1–5. sorainak nem megfelelő kitöltése eredményezheti azt, hogy például egy adóelőleg-fizetésre kötelezett társaságnak nem kerülnek előírásra előlegek a 06-os lapok valamelyikén, vagy olyan lapok kitöltésére kötelez a program, amely rá – a jogszabályi rendelkezések alapján – nem vonatkozik. Számos probléma adódhat tehát abból, ha az NY-01 lap 1. sorában nem megfelelő gazdálkodási formát választ az adózó, vagy az 5. sorban az ágazat kiválasztása hibásan történik, ezért az e sorokhoz kapcsolódó összefüggés-vizsgálatok és hibaüzenetek „nyomatékosabban” kérik a helyes kitöltést, továbbá nem engedik beküldeni a bevallást azok kijavításáig. Az említett 1–5. sorok hibátlan kitöltését követően már megjelennek a piros színű, „hibára” figyelmeztető jelzések, melyek többnyire a kötelezően kitöltendő mezőkre hívják fel a bevallást benyújtók figyelmét.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Azon túlmenően, hogy az 1–5. sorokról esett pár szó, ne menjünk el az NY-01 és NY-02 lapon található egyéb fontos nyilatkozatokra, jelölésekre vonatkozó kódkockák mellett sem.

Csak, hogy párat említsünk, az eltérő üzleti évről vagy a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásáról, esetleg az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére vonatkozóan kell nyilatkozni, vagy számos olyan kedvezményre vonatkozóan tehetünk jelölést, amely nagymértékben segítheti a bevallás helyes és pontos kitöltését. Erősítve az NY-01 és NY-02 lapok fontosságáról és kiemelt jelentőségéről szóló megállapítást, a későbbi pontokban is számos helyen megjelennek majd hivatkozások az NY-01 és NY-02 lapokra vonatkozó nyilatkozatokra, jelölésekre, választásokra.

1.3. Új szövetkezeti forma

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet, mint új típusú szövetkezet megjelenésével összefüggésben a bevallás már fentebb említett NY-01 lap 1. sorát ki kellett egészíteni egy új, „gy” jelölhetőségi értékkel annak érdekében, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek is az iskolaszövetkezetekkel megegyező szabályrendszer alapján tölthessék ki a bevallást, de egy esetleges statisztikai adatkérésnek eleget téve meg lehessen különböztetni ezt a két szövetkezeti formát.

1.4. A jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásával kapcsolatos változások

A 1729 számú társaságiadó-bevallást módosították a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazására vonatkozó adózói nyilatkozatok kitöltésével kapcsolatban is. Az NY-01 lap 30. sorában lévő kódkockában a 2-es kód akkor választható, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték eléri vagy meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét; valamint, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték kevesebb, mint a jövedelem-(nyereség-)minimum összege, akkor csak a 3-as vagy 4-es kód választható. Mindezen esetekben pedig a jövedelem-(nyereség-)minimum levezetésére szolgáló 01-04 lap 80–84. sorait ki kell tölteni. Továbbá új elemként jelennek meg – a jövedelem-(nyereség-)minimum „1”-es értékkel történő választása esetén – az NY-02 lapon a 46–49. sorokban található nyilatkozatok, adatok is. Amennyiben az adózó „1”-es értéket választ az NY-01 lap 30. sorában, úgy a 46. sorban kötelezően jelölnie kell, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 6. § (6) bekezdésének melyik alpontja alapján nem kötelezett a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazására. Fontos, hogy amennyiben a 46. sorban „3”-as érték szerepel, akkor a 47. és 48. sor közül kizárólag az egyik sort kell kitölteni! A 47. sorban kell jelölni a független szervezet által kiadott, az elemi csapásról szóló igazolás dátumát, vagy a 48. sorban kell megadni – amennyiben nem rendelkezik a független szervezet által kiadott okmánnyal – az adózó által kiállított, az elemi kár tényét tartalmazó jegyzőkönyv dátumát év, hónap, nap bontásban,

Ha a 48. sor került kitöltésre, akkor a 49. sorban kell feltüntetni az adózó által kiállított, az elemi kár keletkezéséről az illetékes adó- és vámhatóság részére benyújtott dokumentum tízjegyű iktatószámát.

1.5. Az „átmeneti megoldás” megszüntetése

A bevallás 01-01 lap 9–19. sorainak a) oszlopában szereplő mezők, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (a továbbiakban: IFRS)] szerinti beszámoló készítésére a 2017. üzleti évben áttért adózók által kitöltendő 01-06 lap 182–189. sorok a) oszlopaiban szereplő mezők a Tao tv. 29/A. § (52) bekezdése miatt kerültek rendszeresítésre a 1629 számú bevallásban, annak érdekében, hogy a 2017. január 1-jétől hatályos, új 9 százalékos adómértékkel átszámított társaságiadó-előlegek kerüljenek előírásra a 2017. üzleti év második félévére vonatkozóan, megtartva a 2017. december 31-én hatályos 10 és 19 százalékos adómértékeket a társasági adó elszámolásához kapcsolódóan.

Tekintettel arra, hogy ezen „átmeneti megoldás” – a 2017. január 1-jétől hatályos adómérték bevezetésével – okafogyottá vált a 2017. üzleti évi társaságiadó-elszámolása során, így e mezők törlésre kerültek.

1.6. Progresszív mentesítés kivezetése

A 01-01 lapon a Tao tv. 28. § (2) bekezdésének 2017. január 1-jétől történő változása miatt a „progresszív mentesítés” szabályrendszere kivezetésre került, ebből adódóan a progresszív mentesítés alá eső külföldi jövedelem és az arra jutó társaságiadó-összegek beírására szolgáló mezők (a 1629 számú bevallásban a 9–10. sorok) törlésre kerültek.

1.7. Adócsökkentési lehetőségek igénybevétele

A Tao tv. 29/B. §-a szerint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési tv.) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési tv. 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési tv. 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, továbbá a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettség csökkentéseként – veszi figyelembe a felsorolt adónemekben. A 1729-es bevallásban a társaságiadó-kötelezettség és a hitelintézeti különadó adónemeken lehet a csökkentést érvényesíteni, társasági adóban a 01-01 lap 14. sor c) mezőjének, a hitelintézeti különadó vonatkozásában pedig a 01-03 lap 64. sor b) mezőjének kitöltésével. Ha a teljesített befizetés több, mint az érvényesített (érvényesíthető) csökkentés összege, akkor a különbözetet az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadója, pénzügyi tranzakciós illeték összegének megállapításánál.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a 01-01 lap 14., 16. és 18. soraiban igénybe vehető adócsökkentési lehetőség(ek)et [Tao tv. 29/B. § szerinti, Kárrendezési Alap részére teljesített befizetés; Tao tv. 29/ZS. § (1) bekezdés szerinti különbözet; Tao tv. 29/C. §-a szerinti elengedési kedvezmény] a bevallás NY-02 lap 38. sorában tett megfelelő jelölés „vezérli”, a kódkockában kell kiválasztani, hogy mely adócsökkentési lehetőségeket kívánja a bevallásában szerepeltetni.

1.8. A hitelintézeti járadék kivezetése

A hitelintézeti járadék elszámolására vonatkozó mezőket kár keresni a bevallásban, ugyanis azok törlésre kerültek az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4. §-ának 2017. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezése következtében.

1.9. A növekedési adóhitel részletei után fizetendő kamat

A Tao tv. 26/A. §-a szerinti növekedési adóhitelre vonatkozó szabályozásban is történt módosítás, a konstrukció hitel jellegét erősíti a 2017. július 19-étől hatályos szabály, amely kamatfizetési kötelezettséget ír elő a halasztott részletek vonatkozásában [Tao tv. 26/A. § (14) bekezdés]. Az egyes részletek után kötelező kamatot fizetni, ha az adózó a növekedési adóhitel kedvezményét 2017. július 19-ét követően választotta (a naptári éves adózóknál ez elsőként a 2017. december 20-áig megtett nyilatkozatot jelenti a 1701 vagy 17NAHI jelű bevallásban).

Amennyiben az adózó ezen időpontot megelőzően választotta a kedvezményes konstrukciót, úgy a kamatfizetés a döntésétől függ. Ha az adózó a kamatfizetés mellett dönt, akkor azt a növekedési adóhitel összegére jutó adó utolsó részletével egyidejűleg, egy összegben teljesíti [Tao. tv. 29/A. § (57) bekezdés]. A növekedési adóhitel összegére jutó adó, adóelőleg összegére az általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól a halasztott fizetési határidő esedékességének napjáig, vagy pedig – ha az korábbi – a megfizetés napjáig kamatot kell fizetni.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

A kamatot esedékes részletenként külön-külön kell megállapítani, a mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamat megfizetése az adott részlettel – függetlenül attól, hogy adóról vagy adóelőlegről van szó – egyidejűleg történik, az adminisztratív terheket némileg csökkenti, hogy a kamat összegét a bevallásban nem kell szerepeltetni.

1.10. Az IFRS-ek szerinti beszámolóra történő áttérés

Bár az adózói bázis kisebb rétegét érinti, de meg kell említeni az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő/áttért adózók 1729 számú társaságiadó-bevallásban teljesítendő kötelezettségeit is. A 1729 számú társaságiadó-bevallás – hasonlóan a 1629 számú bevalláshoz – koncepciója a jogszabályi rendelkezéseket is figyelembe véve az, hogy az IFRS-eket alkalmazó gazdálkodók attól függően, hogy mikor térnek át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére, a társaságiadó-bevallásukat „elszámolásként” vagy „adatszolgáltatásként” nyújthassák be. Tehát, amennyiben egy adózó 2018. január elsejétől tér át az IFRS-ek szerinti beszámolási módra, úgy ő a 1729-es társaságiadó-bevallásban a Tao tv. 18/D. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra kötelezett, míg annak, aki 2017. január 1-jétől vagy korábban tért át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére, az IFRS-ek szerint kiszámított adókötelezettségével a 1729 számú társaságiadó-bevallásában kell elszámolnia. Azt, hogy az adózónak a 1729-es bevallását „adatszolgáltatásként” vagy „elszámolásként” kell-e kitöltenie, az NY-01 lap 34. sorában tett jelölés vezérli.

Az NY-01 és NY-02 lap 34–37. és 40. soraiban tett nyilatkozatok, jelölések segítik és meghatározzák meg az IFRS-ekre áttérő/áttért adózók által kitöltendő lapokat, sorokat a bevallásban.

A Tao tv. 18/D. § (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolási móddal egyidejűleg kell teljesítenie az adózónak. Tehát a „normál” elszámolás mellett az adatszolgáltatásként teljesítendő adatok köre az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott adózás előtti eredménye, korrigált adózás előtti eredménye, valamint az adóalap-módosító tételek. A 1729-es bevallás A-03-01 és A-03-02 jelű lapjai szolgálnak az adózás előtti eredmény, korrigált adózás előtti eredmény, valamint a társaságiadó-kötelezettség levezetésére. Az A-04-01, A-04-02 és A-04-03 jelű lapokon kell szerepeltetni a korrigált adózás előtti eredményt csökkentő tételeket, valamint az A-05-01 és A-05-02 jelű lapokra kell beírni a korrigált adózás előtti eredményt növelő jogcímeket.

Ha az adózó 2017. január 1-jétől (vagy korábban) tért át az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére, a 1729 számú társaságiadó-bevallás NY-01 lap 34. sorában „2”-es értéket (elszámolásként nyújtja be) kell választania, és ezt követően már a program segít és vezérli, hogy mely lapokat és sorokat kell kitölteni, illetve mely mezőkben nem szerepelhet adat. Különbség az „adatszolgáltatáskénti” kitöltéstől, hogy ebben az esetben az A-03-02-es lapot nem lehet kitölteni, hiszen a társasági adó elszámolása, levezetése a 01-es lapon történik, csak azzal a különbséggel, hogy az 1. sorba az adatot már a kitöltött IFRS-ekre vonatkozó lapról „hozza át” a program, és úgy „indul” a fizetendő adó és adóelőleg meghatározása. A 01-es lapon az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek beírására szolgáló 3. és 4. sorok kitöltése azonban az adózó feladata, a már kitöltött A-04-es és A-05-ös lapokon feltüntetett összegek alapján. Tekintettel arra, hogy a számvitelről szóló törvény szerinti mérleg és eredménykimutatás lapok nem alkalmasak az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért gazdálkodók pénzügyi helyzetére és (átfogó) jövedelemkimutatására vonatkozó adatok közlésére, ezért nekik az A-06 és A-07 jelű lapokat kell teljeskörűen kitölteniük.

Külön szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szintén adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a 1729 számú bevallásban annak az IFRS-eket alkalmazó vállalkozónak a részére, aki 2018. január 1-jétől tér át az IFRS-ek szerinti beszámolási módra. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség tényét az NY-02 lap 40. sorában kell jelölnie a bevallást kitöltőnek és kitöltenie a 1729-es bevallás AH-01, AH-02-01, AH-02-02 és AH-02-03 jelű lapjait.

Összességében elmondható, hogy a 1729 számú bevallásban lévő összefüggés-vizsgálatok és megjelenő hibaüzenetek segítik az IFRS-ekre áttérő/áttért adózókat is a helyes kitöltésben.

1.11. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló jelölése

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő adózóknak jelenthet könnyebbséget, ha a bevallás NY-02 lap 45. sorában lévő kódkockát bejelölik, mert ebben az esetben az eredménykimutatásra vonatkozó 07-01 és 07-02 lapokon csak a fő, összesítő sorokat kell kitölteniük. Ilyenek például az anyagjellegű vagy személyi jellegű ráfordítások összesen értékei.

1.12. A társasági adó felajánlása a bevallásban

A Tao tv. 24/A. §-a szerinti adófelajánlás jogintézményében is történtek kedvező hatású módosítások. Az első a kedvezményezett szervezetek körének változásában következett be, miszerint a látványcsapatsport fogalmát meghatározó Tao tv. 4. § 41. pontja 2017 júniusától kiegészült a röplabda sportággal, ezért a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellett a röplabda sportágban működő sportszervezetek részére is tehető adófelajánlás a 1729-es bevallás RNYIL-01 lapjának kitöltésével.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a rendelkező nyilatkozat lapokat csak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (normál üzleti éves adózó esetében 2018. május 31-éig) benyújtott, fizetendő társasági adót tartalmazó alapbevallás (a főlapon a bevallás jellege kódkocka üres) esetén lehet kitölteni, melyben a 01-05 lapon a 129. sorban, valamint a 05-01 lapon az 1–3. sorokban nem szerepel adat. Továbbá azt is fontos kihangsúlyozni, hogy az RNYIL lapokon szereplő adatokat – a bevallás egyéb lapjaitól eltérően nem ezer forintban, hanem – forintban kell kitölteni!

A látványcsapatsport támogatására szolgáló RNYIL-01 lap kitöltésekor az alábbiakra fokozottan ügyelni kell:

  • az igazolást kiállító szervezet által adott igazoláson szereplő adatok helyes feltüntetése a C) blokkban;
  • az adófelajánlás elnevezésű D) blokkban szereplő kedvezményezett szervezet nevének és adószámának helyes megadása;
  • a kedvezményezett célra felajánlott összeg forintban történő kitöltése az E) blokkban;
  • az utalásra vonatkozó tájékoztató adatoknál [F) blokk] az összegek, adószámok és bankszámlaszámok helyes megadása; valamint
  • a G) blokkban a jogcím kiválasztása, a jogcímen belüli alpontok kiválasztása (a 1729 számú bevallás programja tartalmazza az egyes jogcímek és alpontok listáját), továbbá az összegek és bankszámlaszámok helyes megadása.

A másik lényeges változás az adóelőleg, adó átutalása feltételeinek enyhítő módosítása volt. Ha az adózó az esedékességi időig nem fizette meg a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társaságiadó-bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget, akkor a korábbi szabályozás alapján az adóhatóság elutasította a felajánlás teljesítését. A 2017. november 24-étől hatályos Tao tv. 24/A. § (13a)–(13b) bekezdései alapján az egyes kötelezettségek nem határidőben történő teljesítése már nem jár automatikusan a felajánlás elutasításával. Ha ugyanis az adózó az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napos jogvesztő határidőn belül külön kérelmet nyújt be az illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósághoz, akkor az adóhatóság – a kérelem alapján – teljesíti az átutalást, ha a fizetési késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 napot, és az adózó az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, adó összegét teljes összegben megfizette.

Az adózó az adóévben akárhányszor terjeszthet elő ilyen kérelmet, de felhívjuk a figyelmet, hogy ezen „enyhítés” nem vonatkozik a bevallási késedelemre: tehát, ha az adózó a 1729 számú társaságiadó-bevallását nem nyújtja be határidőben, úgy az adóhatóság a Tao tv. 24/A. § (13) bekezdés c) pontja alapján a felajánlást továbbra sem teljesíti.

Ambrus Ádám, az Adó Szaklap 2018/6. számában megjelent cikkében ír az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő jogcímek körének, valamint az adókedvezmények tartalmának és körének változásairól is.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 19.

Az adómentesség mellé adminisztrációmentesség is jár a 25 év alattiaknak

Idén a 25 év alattiak nemcsak a személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülnek, hanem az adminisztrációtól is. Az adókedvezmény érvényesítését a fiataloknak nem kell külön kérniük, azt a munkáltató, vagy a rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi – közölte Izer Norbert.

2022. január 19.

Írország áfa-rendszere (2. rész)

Az ír áfa-bevallás egyike a legegyszerűbb, legkönnyebben áttekinthető bevallásoknak az unióban, hiszen mindössze kilenc sorból áll, ráadásul a kilenc sorból kettő eleve kizárja egymást, ugyanis az adóalany nem lehet egyszerre befizető, illetve visszaigénylő pozícióban is.