A bejelentett részesedés értékesítésének speciális esetei, példákkal (2. rész)


A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.

Releváns jogszabályok:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
2000. évi C. törvény a számvitelről
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

A sorozat első részét itt találja.

1. Jóváhagyott osztalék teljesítése

A Tao. tv. 7. (1) bekezdés dz) pontjában nevesített adóalap-korrekció egyik speciális esete lehet, amikor jóváhagyott osztalék juttatására nem pénzbeli kifizetés teljesítésével, hanem bejelentett részesedés kivezetésével kerül sor.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 39. § (2a) bekezdése értelmében, ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Az Szt. eme rendelkezése szerint, ha a gazdálkodó az osztalék elszámolásából származó kötelezettségét pénzeszköztől eltérő eszköz átadásával teljesíti, az ebből a célból kivezetett eszköz számviteli elszámolására az értékesítés szabályai alkalmazandók.

Ez azt jelenti, hogy a juttatás teljesítése érdekében kivezetett eszköz könyv szerinti értéke ráfordításként, az osztalék teljesítéskor figyelembe vett értéke pedig bevételként – a kivezetett eszköz értékesítésénél irányadó típusú bevételként – számolandó el a juttató társaságnál. Ha a társaság az osztalékot a bejelentett részesedés értékesítésével kívánja kifizetni, úgy feltételezve, hogy az értékesítés árfolyamnyereséget eredményez és a bejelentett részesedés könyvekben tartására vonatkozó előírás is teljesül, az adózó jogosult az adózás előtti eredményét csökkenteni.

2. Köztes kisvállalati adóalanyiság a szerzés és az értékesítés között

Előfordulhat olyan eset, amikor az adózó a társasági adó alanyaként jelentett be az adóhatósághoz részesedésszerzést, és a társasági adó alanyaként is értékesíti azt árfolyamnyereséggel az egy éves tartási idő elteltét követően, azonban a két gazdasági esemény között egy időre a kisvállalati adó alanyává válik, mert bejelentkezett a kiva hatálya alá.

Amennyiben a társasági adó alanya áttér a kisvállalati adó szerinti adózásra, a társasági adó fogalomrendszerében úgy kell tekinteni, mintha a jogutód nélküli megszűnésére kerülne sor. Erről a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 27. §-a rendelkezik. Azonban a jogutód nélküli megszűnés esetére sem a Tao. tv., sem a Katv. nem tartalmaz szabályokat a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan. Ez pedig azt jelenti, hogy önmagában annak okán, hogy a kft. áttér a kiva szerinti adózásra, a társasági adóalanyként bejelentett részesedései kapcsán nem kell módosítania az adózás előtti eredményét. Ennek pedig az az oka, hogy bár az adózó társasági adóalanyisága megszűnik, de a bejelentett részesedés könyvekből való kivezetésére pusztán a kisvállalati adó hatálya alá történő áttérés okán nem kerül sor, mivel a gazdálkodó a kisvállalati adó alanyaként továbbra is az Szt. hatálya alatt marad. A részesedések továbbra is a könyvekben maradnak, és az áttérés következtében nem kell alkalmazni a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontjában, illetve a 8. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában szereplő adóalap-módosítás egyikét sem.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontjában csupán annyi kitétel szerepel, hogy a bejelentett részesedés minimum egy éven át, megszakítás nélkül szerepeljen a könyvekben. A törvényben nincs arra vonatkozó előírás, hogy az egy éves kötelező tartási időt végig a társasági adó alanyaként kell teljesítenie a társaságnak.

A fentiekből tehát az következik, hogy a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétel érvényesíthetőségét nem befolyásolja, ha az adózó a bejelentett részesedés megszerzése és értékesítése, apportálása közötti – minimum egy éves – időintervallum egy részében a kisvállalati adó alanyaként tevékenykedik.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.