A bizalmi vagyonkezelés az áfa rendszerében

Szerző: Molnár Péter
Dátum: 2019. április 4.
Címkék:
Rovat:
A bizalmi vagyonkezelés az új Ptk-val meghonosított jogintézmény, amelynek áfa vonatkozásait is meg fogjuk vizsgálni, de mielőtt ebbe belevágnánk röviden összefoglaljuk a jogintézmény lényegét.

A Ptk. 6:310 §-a bizalmi vagyonkezelést (a továbbiakban: bvk.) mint egy új típusú szerződést szabályozza a következők szerint: Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A kivastagított részek a bvk. jogviszony tartópilléreit alkotják:

• szerződéssel jön létre (ellentétben pl. az angolszász trustokkal amelyek létrejöttéhez nem feltétlenül szükséges a szerződés),
• szükségszerűen tulajdonjog átruházással jár együtt,
• a vagyonkezelő a tulajdonátruházás eredményeként a dolgot a sajátjaként kezeli (azaz nem másét pl. megbízásból),
• azzal azonban, hogy a tulajdonjog gyakorlásának a törvény rögtön korlátot állít, amennyiben a vagyonkezelő ezt a tulajdonjogát csak a kedvezményezett javára gyakorolhatja (ezt a korlátozást kell tartalommal kitölteni a bvk. szerződésben).

Úgy is mondhatjuk, hogy a bvk. szerződés az adásvétel, a csere és az ajándékozás mellett egy újabb tulajdonjogot keletkeztető jogcímet teremt. A Ptk. azonban a bvk.-t mégsem a „Tulajdonátruházó szerződések”, hanem a „Megbízási típusú szerződések” között szabályozza, ezzel is kihangsúlyozva az új jogintézmény duális jellegét: megbízási típusú elemekkel erősen átszőtt tulajdonátruházó szerződés. A bvk. szerződés definíciója egyben megadja a bvk. jogviszony lényegi szereplőinek a leltárját is: vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett.

A vagyonrendelő személyét a Ptk. nem részletezi és semmiféle korlátozást nem tartalmaz a tekintetben, hogy ki lehet vagyonrendelő. Ebből következően a vagyonrendelő lehet természetes vagy jogi személy, de lehet akár az állam vagy bármelyik önkormányzat is. A vagyonrendelőt több szempontból is a bvk. urának kell tekinteni. Az ő akarata az, amely beindítja mozgást. Döntése nem csak a jogviszonyt létrehozó aktust (ti. a bvk. céljára történő vagyonrendelést) eredményezi, de a vagyonkezelő személyében is változást idézhet elő azáltal, hogy a vagyonkezelőt másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett bármikor visszahívhatja, sőt megfelelő szerződéses kikötés esetén a jogviszony megszüntetéséről is dönthet felmondás formájában.

Ha a vagyonrendelőt „az ügy ura”, akkor a vagyonkezelőt „az ügy motorja” jelzővel illethetjük. Ő a bizalmi vagyonkezelés (bvk.) központi alakja, aki, kötött pályán ugyan, de folyamatosan mozgatja a szálakat: jön-megy, intézkedik; értesít, nyilatkoztat, be- és elszámol, be- és elszámoltat; hasznosít, gyarapít vagy csak konzervál; befektet, portfóliót kezel; számláz, bevételeket és hasznot kollektál, kifizet, kiad; adót levon, bevall és befizet; pénzügyi beszámolókat és mérlegeket készít; összehangolja az érintett szakemberek (ügyvédek, könyvelők, adószakértők, pénzügyi tanácsadók, ingatlanszakemberek, értékbecslők stb.) munkáját, röviden: vagyont kezel. Mint látható, feladata meglehetősen komplex, s noha szakmai alapkövetelmény, hogy a fentiek közül legalább egy-két dologban maga is profi legyen, tevékenységét jelentős részben a koordináció teszi ki. A magyar jog kétféle vagyonkezelést és ennek eredményeként kétféle vagyonkezelőt különböztet meg: üzletszerűt (ti. „bizalmi vagyonkezelő vállakozás”) és nem üzletszerűt (ti. „bizalmi vagyonkezelési jogviszony”).

Ha a vagyonrendelő „az ügy ura”, a vagyonkezelő „az ügy motorja”, akkor a kedvezményezett „az ügy értelme”. A bizalmi vagyonkezelés (bvk.) során minden róla szól, őmiatta, az ő érdekében és az ő javára történik, noha ő maga nem is szerződő fél, sőt lehet, hogy még csak nem is tud a saját kedvezményezetti pozíciójáról. Hovatovább még az is lehetséges, hogy személye a bvk. szerződés megkötésekor konkrétan még csak nem is ismert. Ugyanakkor a kedvezményezett megjelölése egyike a kevés kötelező szerződéses tartalmi elemnek, azaz kedvezményezett nélküli bizalmi vagyonkezelésről nem beszélhetünk. A kedvezményezett – aki egyébként a természetes személytől kezdve az államig bezárólag bármilyen jogalany lehet – a bvk. szerződésben többes szerződéses pozíciót is elfoglalhat. Így a vagyonrendelő akár saját magát is megjelölheti adott esetben kizárólagos kedvezményezettnek, de kedvezményezett még maga a vagyonkezelő is lehet. Utóbbi esetben a Ptk. csak annyi korlátot állít fel, hogy „a vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezettként való megjelölése semmis”. A kedvezményezett legfőbb jogosítványa a vagyonkiadásra és a vagyonkezelő elszámoltatására való jog.

Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lsd. 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lsd. 5. sz. bejegyzés), a kedvezményezett „az ügy értelme” (lsd. 6. sz. bejegyzés), akkor a protektor „az ügy felügyelője”. A protektor, a kedvezményezetthez hasonlóan, nem alanya (részese) a bizalmi vagyonkezelési (bvk.) szerződésnek. Ő egyértelműen és kizárólag a vagyonrendelő „embere”, az ő megbízásából eljárva azt ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő betartja-e a bvk. szerződésben rögzítetteket, és ezzel a kedvezményezett érdekeit védelmezi (innen a „protektor” elnevezés). Ennek megfelelően nem szükségszerű, de különösen nagyobb volumenű kezelt vagyon, vagy a vagyonkezelés komplexebb jellege esetén egyre gyakoribb szereplője a bvk-nek.

Az áfatörvény bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó szakaszait a törvény 17-18. §-iban olvashatjuk. Ezek szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, amikor a

• kezelt vagyont bizalmi vagyonkezelő részére átadják, valamint
• a kezelt vagyon vagy annak haszna egészét vagy annak egy részét vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére kiadásra kerül.

Ez azonban nem automatikus, hanem a törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében leírtak szerint kell megtörténnie. A 18. § (1) bekezdés szerint a bizalmi vagyonkezelés útján szerzett vagyon és vagyoni értékű jog tekintetében a szerzőnek a következő feltételeket kell teljesíteni egyidejűleg:

• a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie;
• kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik meg;
• sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előző pontban említett kötelezettségek teljesítésével.

Amennyiben ezek nem teljesülnek közül bármelyik nem teljesül, azonnal beáll a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás.

Végül – az apporthoz hasonlóan – elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a 17.§ (5) bekezdés a) pontja esetén a vagyonrendelőt, b) pontja alapján a bizalmi vagyonkezelőt az Áfa tv-ben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
2020. április 3.

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
2020. április 2.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.