A céges telefon költségeiről

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2016. június 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt évek során a cégek rájöttek, hogy a telefonköltség adómentességének biztosítása rengeteg adminisztrációs munkával és pluszköltséggel jár. A különböző vállalatok többféle védekezési eljárást találtak ki az egyszerűbb szabálykövetés érdekében. Most a megszokott gyakorlatokat és a törvényi szabályozást is ismertetjük.


Néhány éve már ritkán jelenik meg írás a vállalkozás tulajdonában lévő telefon költségeinek elszámolásáról, mert egyszerűen megszoktuk a kissé macerás szabályozást.

Magyarországon tipikusnak mondható, hogy a magánszemélyek mindennapi kiadásaikat igyekeznek a cégből finanszírozni. Ha többet járnánk Nyugat-európai városokba és beszélgetnénk az ott élő emberekkel, akkor azt tapasztalhatnánk, hogy az országok nagyobb részében egészen másként gondolkodnak. Nem keverik a magáncélú kiadásokat a munkatevékenység költségeivel. (Igaz viszont, hogy jobban is keresnek nálunk.)

Hazánkban a 2000-es évek második felétől az államigazgatás többféle bonyolult szabályt alkotott a magáncélú költségek vállalkozásban történő elszámolásának megakadályozására. Ez tovább bonyolította az adórendszert, és bár egy-két előírás szellemes volt, de nem hiszem, hogy értékelhető eredményt hozott.

Tanulmányi szerződés – 2016.09.01.

Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
Amikor a munkavállaló tanul: Kell szabadságot kivenni? Ki fizeti a tanulmányi költségeket?
Ami ne maradjon ki a tanulmányi szerződésből
Mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
A tanulmányi szerződés megszegésének jogkövetkezményei

Előadók: Dr. Kártyás Gábor és Balogh Mónika

További részletek >>

Az elmúlt évek során a cégek rájöttek, hogy a telefonköltség adómentességének biztosítása rengeteg adminisztrációs munkával és pluszköltséggel jár. Sok helyen munkaerőt kellett felvenni a telefonszámlák ellenőrzése és kigyűjtése, telefonkönyvek vezetése miatt. A különböző vállalatok többféle védekezési eljárást találtak ki az egyszerűbb szabálykövetés érdekében.

Van olyan cég, amely szabályzatokkal és folyamatleírásokkal körbebástyázta magát, kizárva a magánhasználatot.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény VII. fejezete tartalmazza az adó levonhatóságának szabályait. A 120.§ kimondja, hogy az adózó akkor vonhatja le az előzetesen felszámított (rá áthárított) általános forgalmi adót, ha a beszerzett terméket vagy szolgáltatást az adóköteles bevételszerző tevékenységéhez használja fel.

Amennyiben az adóköteles gazdasági célú felhasználás csak részben valósul meg, akkor a levonási jog is csak részben illeti meg az adóalanyt.

Konkrét levonási tiltás szerepel az áfa törvény 124.§-ának (3) bekezdésében. Az általános levonási korlátozásoktól függetlenül sem vonható le

a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),

b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),

c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.

Elárulom, hogy a cégek nem gyűjtögetik az SZJ számok adatait a telefonszámlából, – amelyet a nagyobb szolgáltatók korrekt módon feltüntetnek, – hanem a teljes számla végösszegét osztják meg 70-30%-ra. Inkább levonható áfát veszítenek.

Az állami adóhatóság értelmezése szerint a gazdálkodási tevékenységet szolgáló telefonszolgáltatás áfájának is csak a 70%-a helyezhető levonásba. Ez alól a 30%-os levonási tiltás alól abban az esetben lehet mentesülni, ha a telefonszolgáltatás teljes ellenértékének legalább 30%-a továbbszámlázásra kerül (lásd az áfa törvény 125.§ 1. bek. e. pontját). Ha ez az értelmezés helytálló, akkor a telefon magáncélú használatát mindenképpen ki kell gyűjtenie a vállalkozásoknak.

Nevetséges az egész, úgy ahogy van!

A néhány fős mikro-vállalkozásoknak nincs kapacitásuk a telefonszámlákból történő gyűjtögetésre. Könnyű belátni, hogy a külsős könyvelőnek sincs erre ideje.

Az lett a megoldás, hogy a gyakorlatban a telefonszámlák áfájából egyetlen fillért sem állítanak be a bevallásba levonható adóként. Inkorrekt szabály, veszteség a kisvállalkozónál, mert nem kapja vissza a kifizetett áfát.

Az egyéni vállalkozó pedig semmiképpen nem töltheti napjait a telefonköltség kigyűjtésével a számlarészletező alapján, hiszen dolgoznia kell. Sőt telefonkönyvet sem fog írni a saját hívásairól. Ezért kitalálták, hogy inkább nem számolnak el telefonköltséget a vállalkozásban. Csak arra kell vigyázniuk, hogy a tárgyi eszközeik között se szerepeljen telefonkészülék.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Érdekes, hogy még senkinek sem jutott eszébe, hogy az ilyen szabályok csalásra ösztönöznek.

A számviteli törvény közvetített szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseiből következik, hogy vagy az egész telefonszolgáltatást valaki más részére közvetítjük, vagy annak egy részét, de mérhető módon. Hangsúlyozom, tételes továbbszámlázásról van szó ilyenkor, nem pedig egy vélelmezett összegről (30% ?).

Megjegyzem még, hogy amennyiben a telefont bizonyíthatóan nem használják magáncélra, csak hivatalos beszélgetéseket folytatnak rajta, akkor is igaz, hogy a számla előzetesen felszámított általános forgalmi adójának 30%-át nem vonhatjuk le a bevallásunkban.

Na és akkor még itt van az szja törvény.

2011-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§-a értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül, a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatásokat hívjuk együttesen telefonszolgáltatásnak,) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

Itt a közterhek a kifizetőt (munkáltatót) terhelik.

A juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a cégnek.

Egyes cégek ezt a problémahalmot úgy próbálják megoldani a telefonszámla kigyűjtése nélkül, hogy 30%-nyi áfát nem vonnak le, és bruttó 30% után befizetik a közterheket.

Nem érti senki, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai között semmilyen összefüggés nincs.

Az szja törvény szerint, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

a) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

b) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.


Kapcsolódó cikkek:


Sérelemdíj és a személyi jövedelemadó viszonya
2018. november 19.

Ha peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az adómentes sérelemdíjnak tekintendő. Van viszont, amikor a sérelemdíj adóköteles.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Augustus adóreformja (3. rész)
2018. november 16.

A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.