A dolgozók képzése és az szja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a munkáltató teljes egészében vagy akár csak részlegesen átvállalja a képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket, jövedelmet juttat a magánszemélynek, melynek adókötelezettségét az Szja-tv. szabályai szerint kell megvizsgálni. A hatályos szabályok eltérően rendelkeznek az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzés adókötelezettségéről. Az Adó szaklap 2011/7. számában Petricskóné Kelemen Éva cikke a képzés adókötelezettségével foglalkozik.

Az Szja-törvény hatályos szabályai szerint eltérő adójogi megítélés alá esik az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzés átvállalt költségének adókötelezettsége: az iskolarendszerű képzés esetében a juttatás a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás, míg a nem iskolai rendszerű képzés költségeinek átvállalása révén a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén nem keletkezik a jövedelem megállapításánál figyelembe veendő bevétel. Ezért fontos az egyes képzések jellegének pontos meghatározása.

Iskolarendszerű képzés

Iskolai rendszerű képzésnek a közoktatásról szóló, illetve a felsőoktatásról szóló törvény alapján folyó olyan képzés tekinthető, amely alapján tanulói vagy hallgatói jogviszony jön létre. Jellemzően ilyen a felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézményekben zajló alap- és mesterképzés, a doktori képzés, a közoktatásról szóló törvény alapján folyó középfokú képzés, valamint a szakképzésről szóló törvény alapján folyó iskolai szakképzés. Iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatás keretében – a közoktatási és a szakképzési törvény alapján – szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási intézményben folyó közép- vagy felsőfokú szakképzés minősül. Ilyen lehet, például valamely OKJ-s szakképesítés megszerzése is, ha azt közoktatási vagy felsőoktatási intézmény szervezi, és a részvétel tanulói vagy hallgatói jogviszonyt eredményez. Ha azonban a képzés tanfolyami keretek között valósul meg, amely nem eredményez tanulói vagy hallgatói jogviszonyt, nem lehet szó iskolarendszerű képzésről. Az említett jogviszonyok fennállását az érvényes diákigazolvány bizonyítja.

Az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása meghatározott feltételek mellett béren kívüli juttatásnak minősül, amely kedvezményes munkáltatói közteher – 16 százalék személyi jövedelemadó – megfizetése mellett biztosítható a munkavállalónak. Az átvállalt képzési költségből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész lehet béren kívüli juttatás akkor, ha a képzésen a munkavállaló a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, és az a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Az adó alapja a képzési költség 1,19-szerese. A rendelkezés akkor is alkalmazható, ha a költséget nem a munkáltató viseli.
Az ezen a jogcímen biztosított béren kívüli juttatás tehát 2011-ben legfeljebb évi 195 ezer forint lehet, amelynek 1,19-szerese után a munkáltatónak 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetnie, de sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig egészségügyi hozzájárulás nem terheli [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés g) pont]. A feltételeknek megfelelően, de az említett értékhatárt meghaladóan átvállalt összeg – az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásként – szintén a munkáltatónál adóköteles juttatás, ezt azonban a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli [Szja-tv. 70.§ (4) bekezdés].

A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adószabályok alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállalónak kell tekinteni a Munka törvénykönyve szerint kirendelt munkavállalót és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is.

Az Szja-tv. 70. és 71. §-ai szerint az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőnek a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania, illetve megfizetnie a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre.

Iskolarendszeren kívüli képzés

Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát oktatással összefüggő jogszabály nem definiálja, az adószabályok egyértelmű alkalmazása érdekében azonban az Szja-tv. néhány éve már tartalmaz erre vonatkozóan is külön fogalmi meghatározást. E szerint iskolarendszeren kívüli képzésnek az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban [Szja-tv. 3. § 88. pont].

Korábban az Szja-tv. tételes rendelkezést tartalmazott az iskolarendszeren kívüli képzés átvállalt költségei miatt keletkező adókötelezettségre vonatkozóan, 2010-től azonban ilyen szabály már nincs a törvényben. Ugyanakkor a jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok között a törvény kimondja a következőket: „…nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik”. Ide sorolható a munkáltató által biztosított olyan iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás költsége is, amely által megszerezhető ismeretanyag a munkavégzés, a tevékenység ellátása érdekében hasznosítható. [Szja-tv. 4.§ (2) bekezdés].

Nem befolyásolja az adókötelezettség megítélését az a körülmény, hogy az ilyen képzésben elsajátított ismereteket a magánszemély más kifizetőnél végzett tevékenysége során, illetve az egyidejűleg vagy a jövőben folytatandó önálló tevékenységében is hasznosíthatja.

Nem keletkezik tehát adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltatója vagy – munkaviszonytól eltérő jogviszony esetén – a kifizető elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos legújabb ismereteket szerezheti meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, ahol például egy új eljárást vagy egy új berendezés kezelését sajátíthatja el. Nem kell adókötelezettséggel számolni abban az esetben sem, ha a munkakör ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében a munkáltató egy nem iskolarendszerű OKJ-s tanfolyamon való részvétel lehetőségét biztosítja munkavállalójának.

A cikk részletesen foglalkozik a képzések költségével, a 2011. január 1-jét megelőzően megkezdett képzésekre vonatkozó adózási szabályokkal, az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók képzésben való részvételével, valamint a képzéshez kapcsolódó adómentességekkel. Petricskóné Kelemen Éva cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/7. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2011/7. szám

---