A felszámolás után sem úszható meg a tartozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhátralékot felhalmozó és fizetésképtelenné váló gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának végén a bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja és törli a cégjegyzékből. Ez azonban nem jelenti a felhalmozott tartozások törlését – hívja fel a figyelmet a NAV.


Amennyiben a megszűnt cégek vagyona nem fedezi az eljárás végéig összegyűjtött tartozásokat, akkor a mögöttes felelősség lép előtérbe. Mit is jelent ez? A társaság adósságaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincsen elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező személyek – a betéti társaság beltagja, a közkereseti társaság tagja – kötelesek a saját vagyonukból kifizetni a társaság tartozását.

A tartozás mögöttes felelős(ök) terhére történő megállapítása határozathozatal útján történik. Ha ugyanazért a tartozásért egyidejűleg többeknek kell helytállni, akkor bármelyiküktől követelhető a teljes összeg.

A tartozásokért felelős tag az 5 éves elévülési időn belül nem tud kibújni a fizetési kötelezettség alól, az adósságot a társaság helyett köteles kifizetni magánvagyonából. Amennyiben a mögöttes kötelezett önként nem teljesít, a tartozást az NAV végrehajtás útján szedi be.

A cég fizetésképtelensége esetén a vezetőség köteles elsődlegesen a hitelezők érdekeit szem előtt tartani. Ha ez nem valósulna meg, a hitelezők a felszámolási eljárásban kérhetik a bíróságtól, hogy állapítsa meg a cég azon vezetőinek mögöttes felelősségét, akik a felszámolási eljárást megelőző 3 évben ilyen tisztséget viseltek (feltéve, hogy tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy a társaság pénzügyi helyzete nem biztosítja a fennálló tartozások kiegyenlítését).

Amennyiben a bíróság megállapítja a mögöttes felelősséget, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 90 napon belül a hitelezőknek joguk van kártérítési keresettel élni a vezető testület tagjaival szemben.

A mögöttes felelősség szabályai érvényesülnek akkor is, ha a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a társaság tartozást hagyott hátra.

Ebben az esetben a kényszertörléssel megszűnt cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok ellen felelősségük megállapítására per indítható. A vezető tisztségviselő, illetve tag helytállási kötelezettsége a társasági formától függetlenül fennáll.

A NAV keresete alapján a törvényszék megállapította például annak az ügyvezetőnek a felelősségét, aki 7 millió forint kölcsönt nyújtott egy magánszemély részére úgy, hogy a kölcsönnyújtás időpontjában a NAV-val szemben 3,4 millió forint lejárt esedékességű adótartozása volt.

2014. január 9: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2014. január 9.

Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Úgyszintén a törvényszék ítélete alapján helytállni köteles az a vezető tisztségviselő is, aki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után a cég vagyonát 16,8 millió forinttal csökkentette azáltal, hogy előleget fizetett egy olyan munka teljesítéséért, amelyet soha nem végeztek el.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.