A gazdaságot elemezték az adótanácsadók konferenciáján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Neves közgazdászok tartottak előadásokat a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének rendezvényén.

„Átfogó gazdasági ismeretekkel rendelkező, felkészült adózási és számviteli szakemberekre van szükség, mert csak így tudnak megfelelni a tényleges ügyféligényeknek” – hangsúlyozta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a szervezet 3 napos, a hazai gazdaság aktuális helyzetét elemző, 18. alkalommal megrendezett éves konferenciáján a szervezet lapunkhot elküldött közleménye szerint.

Zara László hangsúlyozta, hogy a szervezet évről évre megtartja az éves konferenciát, mely túlmutat a könyvelőszakma számára kötelezően előírt kreditpontos képzés teljesítésén, és a makrogazdaság összefüggéseinek feltárására, a gazdaság összefüggéseinek, működésének, az aktuális gazdasági helyzet megértésére teszi a hangsúlyt.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részére Szerkesztette: Szamkó Józsefné
A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz: Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata Pénzkezelési szabályzat Önköltségszámítási szabályzat Számlarend Bizonylati szabályzat További információ és megrendelés >>

Bod Péter Ákos a magyar gazdaságpolitika és a magyar gazdaság helyzetét elemző előadásában rámutatott, hogy idén a fogyasztásnak a 2007-es szintet még mindig el nem érő, de a kismértékű növekedésével és a beruházások élénkülésével lehet számolni.

Pogátsa Zoltán például a termelékenység kérdését helyezte újszerű megvilágításba előadásában. Megállapította, hogy a termelékenység nem feltétlenül a munkavégzés minőségének javításával, a megfelelő tevékenység kiválasztásával vagy a munkavégzés technikai eszközeinek javításával érhető el, hanem ezt szolgálhatja a minimálbér növelése is. A statisztikák alapján eloszlatta azt a közkeletű nézetet is, hogy a 2000-es év elején történt jelentős minimálbér növekedés következtében csökkent volna a foglalkoztatottság, mert az intézkedés éppen ellenkezőleg, a foglalkoztatottsági létszám növekedését eredményezte.

Rácz Margit az euró zóna válságának okait és következményeit elemezve mutatott rá, hogy miközben a hazai gazdaság számos mutatója megfelel a csatlakozás feltételeinek, más szempontok szerint viszont – például a költségvetés arányos adóbevételeket vizsgálva – még nem vagyunk elég érettek a csatlakozáshoz.

Surányi György szintén javuló tendenciára mutatott rá a gazdaságban, aminek a tartósságáról azonban nincs meggyőződve.

A devizahitelezésre vonatkozó elemzésében pedig kifejtette, hogy mind a kormányzás, mind a bankszektor felelős, mivel a megfelelő intézkedések nem megfelelő ütemezésben kerültek végrehajtásra. Raskó György a magyar agrárpolitika kérdéseit vizsgálta és rámutatott, hogy a mezőgazdasági gazdaságpolitika és az új földtörvény következtében a szektorban az uniós országokhoz képest egyre növekszik a lemaradásunk. Ladányi János a magyarországi szegénységgel foglalkozó előadásában arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi helyzetet nem csupán a mostani vagy az ezt megelőző kormányok által elkövetett hibákra lehet visszavezetni. Véleménye szerint a rendszerváltás óta nem sikerült megoldást találni a munkahely-teremtésre, így napjainkban több mint 1 millió ember és sokszor egy-egy család tagjai több generáción keresztül vannak munka nélkül.

A makrogazdasági ismereteken túl a napi munkához szorosabban kapcsolódó előadásokat is meghallgathattak a résztvevők, például, hogy a tanácsadás során mi a megfelelő kommunikáció, mely a megrendelők személyiségét is figyelembe véve éri el, hogy ügyfél valóban meghallja és meg is fogadja a tanácsot.

---