A gépjárművek üzemanyagköltsége az szja-ban

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2016. április 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gépjárművek üzemanyagköltségének elszámolása az szja-törvény szerint a norma szerinti üzemanyag-mennyiséghez kötődik a megtett utak figyelembevételével. A költségelszámolást egyszerűsíti az a rendelkezés, amely szerint a NAV által közzétett üzemanyagár is alkalmazható, amely az adminisztráció egyszerűsítését is jelenti az adózók számára.


1. Fogyasztási normák

A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek két részből állnak. Egyrészt az üzemanyag- és kenőanyagköltségekből, másrészt a fenntartással kapcsolatos kiadásokból. Nem része az üzemeltetési költségeknek a szolgáltatások igénybevétele, mint például az úthasználat díja, a garázsbérleti díj és a parkolás díja.

Az üzemanyaggal és a kenőanyaggal kapcsolatos költségek nagysága függ a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) meghatározott fogyasztási normától, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alkalmazásában csak a norma szerinti üzemanyag-mennyiség vehető figyelembe a költségelszámolás során (Szja tv. 3. § 20. pontja).

A kormányrendelet egyrészt járműtípusonként, másrészt a gépkocsi lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. A magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül, egy negyedéven belül azonban csak az egyik használható.

1.1. Az alapnorma

A közúti gépjárművek, a mezőgazdasági vontatók, a hatósági jelzéssel ellátott lassú járművek és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban együtt: gépjárművek), a gépjárművezetés oktatására használt gépjárművek (a továbbiakban: oktató gépjárművek), az önjáró mezőgazdasági gépek (a továbbiakban: mezőgazdasági erőgépek), a motorfűrészek és az erdészeti közelítő eszközök (a továbbiakban: erdészeti gépek), valamint a halászati hajtóerőgépek üzemanyag- és kenőanyag-felhasználása a költségelszámolás során a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján vehető figyelembe.

Üzemanyag-fogyasztási normaként

–   alapnorma [a 60/1992. Korm. rendelet 1. számú melléklet, 1/A. számú melléklet vagy a 60/1992. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése], általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a korrekciós tényezőkkel módosítva (a 60/1992. Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint) vagy

–   alapnorma-átalány (60/1992. Korm. rendelet 4. §)

vehető figyelembe.

Az üzemanyag-fogyasztási alapnormákat a 60/1992. Korm. rendelet 1. számú melléklete a gépjármű gyártmánya, típusa és fajtája szerinti csoportosításban tartalmazza. A járműfajták csoportosítása a következő:

–   benzinüzemű személygépkocsik,

–   gázolajüzemű személygépkocsik,

–   benzinüzemű autóbuszok,

–   gázolajüzemű autóbuszok,

–   benzinüzemű tehergépkocsik,

–   gázolajüzemű tehergépkocsik,

–   vontatók.

A 60/1992. Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint az üzemanyag-fogyasztási alapnormát a műszaki alapadatok alapján a gépjármű forgalmi engedélye vagy a gépjármű gyártójától, illetőleg kereskedelmi forgalmazójától származó dokumentáció (kezelési utasítás) alapján kell meghatározni.

A forgalmi engedély alapján a gépjárművek alapnormájának számítással történő meghatározásához szükséges alapadatok:

a) a gépjármű fajtája,

b) a sajáttömeg [Gs, (kg)],

c) a megengedett legnagyobb össztömeg (megengedett együttes tömeg) [Gm, (kg)], valamint

d) a szállítható személyek száma (fő).

A gépjármű gyártójától, illetőleg kereskedelmi forgalmazójától származó dokumentáció (kezelési utasítás) alapján:

–   a meghajtó motor teljesítménye [N, (KW)],

–   a gépjármű kivitele,

–   az üzemanyag fajtája, minősége.

A 60/1992. Korm. rendelet 1. számú melléklete részletesen felsorolja a gépjármű

–   gyártmányát (1. oszlop);

–   típusát (2. oszlop);

–   jellegét (nyitott, csukott, combi, fixplatós, billenős, tartály, csuklós, nyerges, horgos, különleges stb.; 3. oszlop);

–   a jellegzetességeket (terepjáró, rakodólap, rakodódaru, csörlő, automata, differenciálzár, városi, helyközi, távolsági stb.; 4. oszlop);

–   a gépjármű saját tömegét tonnában (5. oszlop);

–   a gépjármű teherbírását, a vontatható terhet; a szállítható személyek számát (6. oszlop);

–   a motorteljesítményt [DIN kW (LE) fordulatnál; 7. oszlop];

–   a lökettérfogatot köbcentiben (8. oszlop);

–   a tüzelőanyag (üzemanyag) fajtáját [ESZ-95, ESZ-98, gázolaj, l: keverék; 9. oszlop);

–   a műszaki ellenőrzési sebességet (km/h; 10. oszlop);

–   a műszaki normát (liter/100 km; 11. oszlop); valamint

–   az alapnormát (liter/100 km; 12. oszlop).

Például a 60/1992. Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő Suzuki típusú személygépkocsi alapnormája 5,5 l/100km:

1.

2.

3

4.

5.

6.

7.

8

9.

10.

11.

12.

SUZUKI

AA (Swift 1,3 GL)

csukott

 

0,730

5

50

1315

ESZ-98

90

4,0

5,5

 

A 60/1992. Korm. rendelet 2010. január 1-jétől történt módosítása eltérő alapnorma-értékeket állapít meg a 2002. év előtt, illetve a 2002. év után gyártott járművek többségénél.

 

Gázolajüzemű tehergépkocsik:

Megengedett legnagyobb össztömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évig gyártott járművek

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évtől gyártott járművek

2500 kg-tól 3500 kg-ig

An = 5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,053 × N

An = 5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,047 × N

3501 kg-tól 8000 kg-ig

An = 8,5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,053 × N

An = 8,5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,043 × N

8001 kg-tól 16 000 kg-ig

An = 9,5 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,050 × N

An = 9,5 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,041 × N

16 001 kg felett

An = 13 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,048 × N

An = 13 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,040 × N

 

Benzinüzemű tehergépkocsik:

Megengedett legnagyobb össztömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évig gyártott járművek

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évtől gyártott járművek

2500 kg-tól 3500 kg-ig

An = 7 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

An = 7 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,066 × N

3501 kg-tól 8000 kg-ig

An = 12 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

An = 12 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

8001 kg-tól 16 000 kg-ig

An = 13,3 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,070 × N

An = 13,3 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,070 × N

16 001 kg felett

An = 18,2 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,067 × N

An = 18,2 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,067 × N

 

Gázolajüzemű nyergesvontatók:

Saját tömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

3500 kg-ig

An = 5,5 + 0,001 × Gs + 0,053 × N

3501 kg-felett

An = 9,5 + 0,0011 × Gs + 0,048 × N

 

 

Benzinüzemű nyergesvontatók:

Saját tömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

3500 kg-ig

An = 7,7 + 0,0014 × Gs + 0,074 × N

3501 kg-felett

An = 13,3 + 0,0015 × Gs + 0,067 × N

 

 

Gázolajüzemű autóbuszok:

Szállítható személyek száma (fő)

Kivitel

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2009. december 31-éig

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2010. január 1-jétől

20 főig

An = 8,0 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,053 × N

An = 8,0 + 0,00049 × (Gm + Gs) + 0,051 × N

20 fő felett

Távolsági egyszintes

An = 7,0 + 0,00045 × (Gm + Gs) + 0,047 × N

An = 7,0 + 0,00044 × (Gm + Gs) + 0,045 ×

Távolsági kétszintes

An = 11,0 + 0,00045 × (Gm + Gs) + 0,047 × N

An = 11,0 + 0,00044 × (Gm + Gs) + 0,045 × N

Városi, elővárosi

An = 4,5 + 0,00052 × (Gm + Gs) + 0,08 × N

An = 4,5 + 0,00051 × (Gm + Gs) + 0,077 × N

 

 

Benzinüzemű autóbuszok:

Szállítható személyek száma (fő)

Kivitel

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2009. december 31-éig

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2010. január 1-jétől

20 főig

An = 11,2 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

An = 11,2 + 0,00068 × (Gm + Gs) + 0,071 × N

20 fő felett

Távolsági egyszintes

An = 9,8 + 0,00063 × (Gm + Gs) + 0,066 × N

An = 9,8 + 0,00062 × (Gm + Gs) + 0,064 × N

Távolsági kétszintes

An = 15,4 + 0,00063 × (Gm + Gs) + 0,066 × N

An = 15,4 + 0,00062 × (Gm + Gs) + 0,064 × N

Városi, elővárosi

An = 6,3 + 0,00073 × (Gm + Gs) + 0,011 × N

An = 6,3 + 0,00072 × (Gm + Gs) + 0,010 × N

 

 

1.2. Korrekciós szorzók és pótlékok

1.2.1. Szorzók

Abban az esetben, ha a gépjárművet az általános üzemeltetési módtól eltérően üzemeltetik, a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt korrekciós tényezőkkel lehet növelni az alapnormát. A korrekciós tényezők elszámolására – útnyilvántartás vezetése mellett – a tételes költségelszámolás keretében van mód.

A korrekciós tényezők – az alapnorma megállapításának módjától függetlenül – például hegymenetben, száraz földúton, nem portalanított makadámúton, városi forgalomban (a lakott területen belüli forgalom esetében, átmenő forgalom esetében csak Budapesten), terepen, téli üzemeltetésnél, akadályozott forgalomnál, járművezetés oktatásánál alkalmazhatók. Ezek a szorzók a következők:

Hegymenet: a hegy- és lejtmenet teljes hosszán alkalmazható, ha legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25 százalékában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési közúton nem alkalmazható. Értéke: 10 százalék

Száraz földút, nem portalanított makadámút: értéke: 10 százalék

Városi forgalom: átmenő forgalom esetében – Budapest kivételével – nem alkalmazható. Lakott területen belüli forgalom esetében a lakott területet jelző táblák közötti területre alkalmazható. Értéke:

a) Budapesten 35 százalék

b) megyeszékhelyen és 100 ezer feletti lakosú városokban 25 százalék

c) egyéb városokban 15 százalék.

Közforgalmú autóbusz és személygépkocsi (taxi) esetében az a), b) pontban feltüntetett városokban:

–   mechanikus sebességváltóval szerelt járműnél 35 százalék,

–   hidraulikus sebességváltóval szerelt járműnél 45 százalék.

Terep: erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló területen. Értéke: 25 százalék.

Téli üzemeltetés: (december 1-je és március 1-je közötti időszak) Értéke: 3 százalék.

Légkondicionáló berendezés üzemeltetése: légkondicionáló berendezéssel felszerelt gépkocsi május 1-je és szep­tember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható. Értéke: 5 százalék.

Akadályozott forgalom: (egyedi üzemeltetés) Az 1–5. pontokban nem említett üzemeltetési körülmények esetében alkalmazható. Értéke: 90 százalék.

Járművezetés oktatása oktató gépjárművel: értéke: 90 százalék.

Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés és a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel növelhető az alapnorma értéke.

Az előzőekben részletezett alapnorma alkalmazásának előnye, hogy a jármű egyedi jellegzetességei és a használat körülményei messzemenően figyelembe vehetők, de hátránya, hogy meglehetősen sok adminisztrációval, számolással juthatunk csak hozzá a kívánt eredményhez.

1.2.2. Pótlékok

Billentés: billentésként (fordulóként csak egy billentés vehető figyelembe):

–   5 m3 raktérfogat alatt 0,1 liter,

–   5 m3 raktérfogat felett 0,2 liter.

Pótkocsivontatás: gázolajüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 0,7 liter; benzinüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 1,1 liter.

A gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) működtetése: a gyártó által megjelölt érték.

Külön erőforrással hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.), illetve a gépjárműmotortól független fűtő- és klímaberendezés: a gyártó által megjelölt érték.

1.3. Kenőanyag-felhasználás

A 60/1992. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a gépjárművek kenőanyag-felhasználása – az olajcseréhez meghatározott mennyiségen felül – az üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség lehet. A motorolaj és hajtóműolaj cseréjéhez felhasználható mennyiség a gyártó által megjelölt mennyiség lehet.

Amennyiben az üzemanyag-felhasználás meghatározása a motor hengerűrtartalma szerinti alapnorma-átalány alapján történik, akkor kenőanyag-felhasználás címén nem lehet költséget elszámolni. A motorolaj és a hajtóműolaj cseréjéhez felhasznált mennyiségként – az üzemanyag-felhasználás meghatározásától függetlenül – a gyártó által megjelölt mennyiséget figyelembe lehet venni.

1.4. Alapnorma-átalány

Az előzőekben részletezett, a gépjármű műszaki adatainak alapulvételével kialakított alapnormák alkalmazása akkor lehet előnyös, ha a gépjármű egyedi jellegzetességei és a használat körülményei ezt indokolják, továbbá, ha az elszámolható költség nagyságában „megtérül” a bonyolultabb számítási mód.

Amennyiben ezt a relatíve bonyolultabb módszert a magánszemély nem kívánja alkalmazni, lehetősége van a kormányrendelet szerinti egyszerűsített fogyasztási norma (az alapnorma-átalány) alkalmazására.

A gépkocsik, a segédmotoros kerékpárok és a motorkerékpárok esetében az üzemanyag-felhasználás a beépített motor hengerűrtartalmától függő ún. alapnorma-átalány alapján is meghatározható.

Az alapnorma-átalány a gyártótól, illetőleg a kereskedelmi forgalmazótól származó dokumentációban (kezelési utasításban) meghatározott minőségű üzemanyagra vonatkozik [60/1992. Korm. rendelet 4. § (7) bekezdés].

Az alapnorma-átalány alkalmazása esetén az általánostól eltérő üzemeltetési módhoz tartozó korrekciós tényezőket – egy eset kivételével – nem lehet figyelembe venni. Az egyetlen kivétel a gépjárművezetés gyakorlati oktatásának esete. Az oktató gépjárműre vonatkozóan ugyanis alapnorma-átalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szerese (180 százaléka) vehető figyelembe [60/1992. Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés].

Az Szja tv. az értelmező rendelkezések között a személygépkocsi fogalmát külön is meghatározza, mely szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A 60/1992. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint a következő:

a) 1000 cm³-ig

7,6 liter/100 kilométer

b) 1001–1500 cm³-ig

8,6 liter/100 kilométer

c) 1501–2000 cm³-ig

9,5 liter/100 kilométer

d) 2001–3000 cm³-ig

11,4 liter/100 kilométer

e) 3001 cm³felett

13,3 liter/100 kilométer

 

A gázolajüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

a) 1500 cm³-ig

5,7 liter/100 kilométer

b) 1501–2000 cm³-ig

6,7 liter/100 kilométer

c) 2001–3000 cm³-ig

7,6 liter/100 kilométer

d) 3001 cm³ felett

9,5 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét a benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány liter/100 kilométerben meghatározott érték és

–   cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,

–   földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű

módosító tényező szorzataként kell meghatározni.

Lepsényi Mária Adó szaklap 2016/5 számában megjelent cikkéből mindent megtudhat a mezőgazdasági erőgépek anyagfelhasználásáról és a személygépkocsi-használat alapbizonylatairól is.


Kapcsolódó cikkek:


Az adóhatóság vezetői székéből a miniszterelnöki székbe
2020. január 16.

Az adóhatóság vezetői székéből a miniszterelnöki székbe

Oroszországban valami elkezdődött. Putyin 2020. január 15-én beszédet mondott, két órával később lemondott a kormány, estére bejelentették az új miniszterelnök személyét. Mihail Misusztyin az előző tíz évben az orosz adóhatóság első számú vezetője volt.