A gépjárművek üzemanyagköltsége az szja-ban

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2016. április 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gépjárművek üzemanyagköltségének elszámolása az szja-törvény szerint a norma szerinti üzemanyag-mennyiséghez kötődik a megtett utak figyelembevételével. A költségelszámolást egyszerűsíti az a rendelkezés, amely szerint a NAV által közzétett üzemanyagár is alkalmazható, amely az adminisztráció egyszerűsítését is jelenti az adózók számára.


1. Fogyasztási normák

A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek két részből állnak. Egyrészt az üzemanyag- és kenőanyagköltségekből, másrészt a fenntartással kapcsolatos kiadásokból. Nem része az üzemeltetési költségeknek a szolgáltatások igénybevétele, mint például az úthasználat díja, a garázsbérleti díj és a parkolás díja.

Az üzemanyaggal és a kenőanyaggal kapcsolatos költségek nagysága függ a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) meghatározott fogyasztási normától, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alkalmazásában csak a norma szerinti üzemanyag-mennyiség vehető figyelembe a költségelszámolás során (Szja tv. 3. § 20. pontja).

A kormányrendelet egyrészt járműtípusonként, másrészt a gépkocsi lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. A magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül, egy negyedéven belül azonban csak az egyik használható.

1.1. Az alapnorma

A közúti gépjárművek, a mezőgazdasági vontatók, a hatósági jelzéssel ellátott lassú járművek és a segédmotoros kerékpárok (a továbbiakban együtt: gépjárművek), a gépjárművezetés oktatására használt gépjárművek (a továbbiakban: oktató gépjárművek), az önjáró mezőgazdasági gépek (a továbbiakban: mezőgazdasági erőgépek), a motorfűrészek és az erdészeti közelítő eszközök (a továbbiakban: erdészeti gépek), valamint a halászati hajtóerőgépek üzemanyag- és kenőanyag-felhasználása a költségelszámolás során a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján vehető figyelembe.

Üzemanyag-fogyasztási normaként

–   alapnorma [a 60/1992. Korm. rendelet 1. számú melléklet, 1/A. számú melléklet vagy a 60/1992. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése], általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a korrekciós tényezőkkel módosítva (a 60/1992. Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint) vagy

–   alapnorma-átalány (60/1992. Korm. rendelet 4. §)

vehető figyelembe.

Az üzemanyag-fogyasztási alapnormákat a 60/1992. Korm. rendelet 1. számú melléklete a gépjármű gyártmánya, típusa és fajtája szerinti csoportosításban tartalmazza. A járműfajták csoportosítása a következő:

–   benzinüzemű személygépkocsik,

–   gázolajüzemű személygépkocsik,

–   benzinüzemű autóbuszok,

–   gázolajüzemű autóbuszok,

–   benzinüzemű tehergépkocsik,

–   gázolajüzemű tehergépkocsik,

–   vontatók.

A 60/1992. Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint az üzemanyag-fogyasztási alapnormát a műszaki alapadatok alapján a gépjármű forgalmi engedélye vagy a gépjármű gyártójától, illetőleg kereskedelmi forgalmazójától származó dokumentáció (kezelési utasítás) alapján kell meghatározni.

A forgalmi engedély alapján a gépjárművek alapnormájának számítással történő meghatározásához szükséges alapadatok:

a) a gépjármű fajtája,

b) a sajáttömeg [Gs, (kg)],

c) a megengedett legnagyobb össztömeg (megengedett együttes tömeg) [Gm, (kg)], valamint

d) a szállítható személyek száma (fő).

A gépjármű gyártójától, illetőleg kereskedelmi forgalmazójától származó dokumentáció (kezelési utasítás) alapján:

–   a meghajtó motor teljesítménye [N, (KW)],

–   a gépjármű kivitele,

–   az üzemanyag fajtája, minősége.

A 60/1992. Korm. rendelet 1. számú melléklete részletesen felsorolja a gépjármű

–   gyártmányát (1. oszlop);

–   típusát (2. oszlop);

–   jellegét (nyitott, csukott, combi, fixplatós, billenős, tartály, csuklós, nyerges, horgos, különleges stb.; 3. oszlop);

–   a jellegzetességeket (terepjáró, rakodólap, rakodódaru, csörlő, automata, differenciálzár, városi, helyközi, távolsági stb.; 4. oszlop);

–   a gépjármű saját tömegét tonnában (5. oszlop);

–   a gépjármű teherbírását, a vontatható terhet; a szállítható személyek számát (6. oszlop);

–   a motorteljesítményt [DIN kW (LE) fordulatnál; 7. oszlop];

–   a lökettérfogatot köbcentiben (8. oszlop);

–   a tüzelőanyag (üzemanyag) fajtáját [ESZ-95, ESZ-98, gázolaj, l: keverék; 9. oszlop);

–   a műszaki ellenőrzési sebességet (km/h; 10. oszlop);

–   a műszaki normát (liter/100 km; 11. oszlop); valamint

–   az alapnormát (liter/100 km; 12. oszlop).

Például a 60/1992. Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő Suzuki típusú személygépkocsi alapnormája 5,5 l/100km:

1.

2.

3

4.

5.

6.

7.

8

9.

10.

11.

12.

SUZUKI

AA (Swift 1,3 GL)

csukott

 

0,730

5

50

1315

ESZ-98

90

4,0

5,5

 

A 60/1992. Korm. rendelet 2010. január 1-jétől történt módosítása eltérő alapnorma-értékeket állapít meg a 2002. év előtt, illetve a 2002. év után gyártott járművek többségénél.

 

Gázolajüzemű tehergépkocsik:

Megengedett legnagyobb össztömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évig gyártott járművek

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évtől gyártott járművek

2500 kg-tól 3500 kg-ig

An = 5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,053 × N

An = 5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,047 × N

3501 kg-tól 8000 kg-ig

An = 8,5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,053 × N

An = 8,5 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,043 × N

8001 kg-tól 16 000 kg-ig

An = 9,5 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,050 × N

An = 9,5 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,041 × N

16 001 kg felett

An = 13 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,048 × N

An = 13 + 0,00047 × (Gm + Gs) + 0,040 × N

 

Benzinüzemű tehergépkocsik:

Megengedett legnagyobb össztömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évig gyártott járművek

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2002. évtől gyártott járművek

2500 kg-tól 3500 kg-ig

An = 7 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

An = 7 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,066 × N

3501 kg-tól 8000 kg-ig

An = 12 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

An = 12 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

8001 kg-tól 16 000 kg-ig

An = 13,3 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,070 × N

An = 13,3 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,070 × N

16 001 kg felett

An = 18,2 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,067 × N

An = 18,2 + 0,00066 × (Gm + Gs) + 0,067 × N

 

Gázolajüzemű nyergesvontatók:

Saját tömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

3500 kg-ig

An = 5,5 + 0,001 × Gs + 0,053 × N

3501 kg-felett

An = 9,5 + 0,0011 × Gs + 0,048 × N

 

 

Benzinüzemű nyergesvontatók:

Saját tömeg (kg)

Alapnorma (liter/100 km) „An”

3500 kg-ig

An = 7,7 + 0,0014 × Gs + 0,074 × N

3501 kg-felett

An = 13,3 + 0,0015 × Gs + 0,067 × N

 

 

Gázolajüzemű autóbuszok:

Szállítható személyek száma (fő)

Kivitel

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2009. december 31-éig

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2010. január 1-jétől

20 főig

An = 8,0 + 0,0005 × (Gm + Gs) + 0,053 × N

An = 8,0 + 0,00049 × (Gm + Gs) + 0,051 × N

20 fő felett

Távolsági egyszintes

An = 7,0 + 0,00045 × (Gm + Gs) + 0,047 × N

An = 7,0 + 0,00044 × (Gm + Gs) + 0,045 ×

Távolsági kétszintes

An = 11,0 + 0,00045 × (Gm + Gs) + 0,047 × N

An = 11,0 + 0,00044 × (Gm + Gs) + 0,045 × N

Városi, elővárosi

An = 4,5 + 0,00052 × (Gm + Gs) + 0,08 × N

An = 4,5 + 0,00051 × (Gm + Gs) + 0,077 × N

 

 

Benzinüzemű autóbuszok:

Szállítható személyek száma (fő)

Kivitel

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2009. december 31-éig

Alapnorma (liter/100 km) „An”

2010. január 1-jétől

20 főig

An = 11,2 + 0,0007 × (Gm + Gs) + 0,074 × N

An = 11,2 + 0,00068 × (Gm + Gs) + 0,071 × N

20 fő felett

Távolsági egyszintes

An = 9,8 + 0,00063 × (Gm + Gs) + 0,066 × N

An = 9,8 + 0,00062 × (Gm + Gs) + 0,064 × N

Távolsági kétszintes

An = 15,4 + 0,00063 × (Gm + Gs) + 0,066 × N

An = 15,4 + 0,00062 × (Gm + Gs) + 0,064 × N

Városi, elővárosi

An = 6,3 + 0,00073 × (Gm + Gs) + 0,011 × N

An = 6,3 + 0,00072 × (Gm + Gs) + 0,010 × N

 

 

1.2. Korrekciós szorzók és pótlékok

1.2.1. Szorzók

Abban az esetben, ha a gépjárművet az általános üzemeltetési módtól eltérően üzemeltetik, a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt korrekciós tényezőkkel lehet növelni az alapnormát. A korrekciós tényezők elszámolására – útnyilvántartás vezetése mellett – a tételes költségelszámolás keretében van mód.

A korrekciós tényezők – az alapnorma megállapításának módjától függetlenül – például hegymenetben, száraz földúton, nem portalanított makadámúton, városi forgalomban (a lakott területen belüli forgalom esetében, átmenő forgalom esetében csak Budapesten), terepen, téli üzemeltetésnél, akadályozott forgalomnál, járművezetés oktatásánál alkalmazhatók. Ezek a szorzók a következők:

Hegymenet: a hegy- és lejtmenet teljes hosszán alkalmazható, ha legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25 százalékában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési közúton nem alkalmazható. Értéke: 10 százalék

Száraz földút, nem portalanított makadámút: értéke: 10 százalék

Városi forgalom: átmenő forgalom esetében – Budapest kivételével – nem alkalmazható. Lakott területen belüli forgalom esetében a lakott területet jelző táblák közötti területre alkalmazható. Értéke:

a) Budapesten 35 százalék

b) megyeszékhelyen és 100 ezer feletti lakosú városokban 25 százalék

c) egyéb városokban 15 százalék.

Közforgalmú autóbusz és személygépkocsi (taxi) esetében az a), b) pontban feltüntetett városokban:

–   mechanikus sebességváltóval szerelt járműnél 35 százalék,

–   hidraulikus sebességváltóval szerelt járműnél 45 százalék.

Terep: erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló területen. Értéke: 25 százalék.

Téli üzemeltetés: (december 1-je és március 1-je közötti időszak) Értéke: 3 százalék.

Légkondicionáló berendezés üzemeltetése: légkondicionáló berendezéssel felszerelt gépkocsi május 1-je és szep­tember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható. Értéke: 5 százalék.

Akadályozott forgalom: (egyedi üzemeltetés) Az 1–5. pontokban nem említett üzemeltetési körülmények esetében alkalmazható. Értéke: 90 százalék.

Járművezetés oktatása oktató gépjárművel: értéke: 90 százalék.

Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés és a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel növelhető az alapnorma értéke.

Az előzőekben részletezett alapnorma alkalmazásának előnye, hogy a jármű egyedi jellegzetességei és a használat körülményei messzemenően figyelembe vehetők, de hátránya, hogy meglehetősen sok adminisztrációval, számolással juthatunk csak hozzá a kívánt eredményhez.

1.2.2. Pótlékok

Billentés: billentésként (fordulóként csak egy billentés vehető figyelembe):

–   5 m3 raktérfogat alatt 0,1 liter,

–   5 m3 raktérfogat felett 0,2 liter.

Pótkocsivontatás: gázolajüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 0,7 liter; benzinüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 1,1 liter.

A gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) működtetése: a gyártó által megjelölt érték.

Külön erőforrással hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.), illetve a gépjárműmotortól független fűtő- és klímaberendezés: a gyártó által megjelölt érték.

1.3. Kenőanyag-felhasználás

A 60/1992. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a gépjárművek kenőanyag-felhasználása – az olajcseréhez meghatározott mennyiségen felül – az üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség lehet. A motorolaj és hajtóműolaj cseréjéhez felhasználható mennyiség a gyártó által megjelölt mennyiség lehet.

Amennyiben az üzemanyag-felhasználás meghatározása a motor hengerűrtartalma szerinti alapnorma-átalány alapján történik, akkor kenőanyag-felhasználás címén nem lehet költséget elszámolni. A motorolaj és a hajtóműolaj cseréjéhez felhasznált mennyiségként – az üzemanyag-felhasználás meghatározásától függetlenül – a gyártó által megjelölt mennyiséget figyelembe lehet venni.

1.4. Alapnorma-átalány

Az előzőekben részletezett, a gépjármű műszaki adatainak alapulvételével kialakított alapnormák alkalmazása akkor lehet előnyös, ha a gépjármű egyedi jellegzetességei és a használat körülményei ezt indokolják, továbbá, ha az elszámolható költség nagyságában „megtérül” a bonyolultabb számítási mód.

Amennyiben ezt a relatíve bonyolultabb módszert a magánszemély nem kívánja alkalmazni, lehetősége van a kormányrendelet szerinti egyszerűsített fogyasztási norma (az alapnorma-átalány) alkalmazására.

A gépkocsik, a segédmotoros kerékpárok és a motorkerékpárok esetében az üzemanyag-felhasználás a beépített motor hengerűrtartalmától függő ún. alapnorma-átalány alapján is meghatározható.

Az alapnorma-átalány a gyártótól, illetőleg a kereskedelmi forgalmazótól származó dokumentációban (kezelési utasításban) meghatározott minőségű üzemanyagra vonatkozik [60/1992. Korm. rendelet 4. § (7) bekezdés].

Az alapnorma-átalány alkalmazása esetén az általánostól eltérő üzemeltetési módhoz tartozó korrekciós tényezőket – egy eset kivételével – nem lehet figyelembe venni. Az egyetlen kivétel a gépjárművezetés gyakorlati oktatásának esete. Az oktató gépjárműre vonatkozóan ugyanis alapnorma-átalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szerese (180 százaléka) vehető figyelembe [60/1992. Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés].

Az Szja tv. az értelmező rendelkezések között a személygépkocsi fogalmát külön is meghatározza, mely szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A 60/1992. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint a következő:

a) 1000 cm³-ig

7,6 liter/100 kilométer

b) 1001–1500 cm³-ig

8,6 liter/100 kilométer

c) 1501–2000 cm³-ig

9,5 liter/100 kilométer

d) 2001–3000 cm³-ig

11,4 liter/100 kilométer

e) 3001 cm³felett

13,3 liter/100 kilométer

 

A gázolajüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

a) 1500 cm³-ig

5,7 liter/100 kilométer

b) 1501–2000 cm³-ig

6,7 liter/100 kilométer

c) 2001–3000 cm³-ig

7,6 liter/100 kilométer

d) 3001 cm³ felett

9,5 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét a benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány liter/100 kilométerben meghatározott érték és

–   cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,

–   földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű

módosító tényező szorzataként kell meghatározni.

Lepsényi Mária Adó szaklap 2016/5 számában megjelent cikkéből mindent megtudhat a mezőgazdasági erőgépek anyagfelhasználásáról és a személygépkocsi-használat alapbizonylatairól is.


Kapcsolódó cikkek:


Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
2020. szeptember 21.

A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.

Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai
2020. szeptember 18.

Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.

Hammurabi törvényei
2020. szeptember 18.

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.