A helyi adó kedvezménye de minimis támogatás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C.§-a szerint az önkormányzat a saját adórendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozók számára.
Az adómentesség, adókedvezmény azonban csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat ezt az értékhatárt alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
Ezen kívül az önkormányzat a saját rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
A felsorolt mentesség, illetve kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
(Megjegyzem, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény számos – elsősorban kis- és középvállalkozások számára elérhető – adóalap-, illetve adókedvezménye szintén csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető igénybe.)
A de minimis támogatások alapvető tulajdonsága az, hogy az Európai Bizottság vélelmezi, hogy a támogatások alacsony összegük miatt csekély mértékben torzítják a versenyt, illetve nem befolyásolják lényegesen a tagállamok közötti kereskedelmet. Ezért a csekély összegű (de minimis) támogatások nyújtása során a Bizottsághoz történő előzetes bejelentés nem szükséges, csak a vonatkozó rendeletekben meghatározott szabályokat kell betartani.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 30. pontja tartalmazza a csekély összegű támogatás fogalmát. Eszerint, a csekély összegű (de minimis) támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás.
Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi költségvetési, vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, vagy bevételkiesés, amelynek az együttes összege három egymást követőév alatt nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget, és amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. A közúti szállításban működő vállalkozások esetében ezt a felső határt 100 000 euróban kell megállapítani.
A hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell meghatározni, azaz minden egyes új de minimis támogatás odaítélésekor az érintett adóévben, valamint az előző két adóév alatt odaítélt, igénybevett teljes támogatás összegét kell figyelembe venni.
Az egy és ugyanazon vállalkozás által kapott de minimis kedvezményekre együttes korlátot határoz meg a rendelet.
Egy és ugyanazon vállalkozásnak nevezzük valamennyi vállalkozást, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:
a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;
b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.
Az a)–d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni [De minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés].
Az egy és ugyanazon vállalkozásnak akkor van jelentősége, ha az ilyen adózók az adóévben vagy az azt megelőző 2 adóévben csekély összegű (de minimis) támogatást vettek igénybe. Ilyen esetben ugyanis össze kell számítani az egy és ugyanazon vállalkozások által igénybe vett összes de minimis támogatást, és az így meghatározott összegnek kell a 200 ezer euró/3 adóév (100 ezer euró/3 adóév) alatt maradnia.
Fontos, hogy iparűzési adómentesség igénybevétele esetén is ki kell tölteni és be kell küldeni a bevallást Budapesten. A fővárosban a 2016-02 nyomtatványon nem kérnek adatot a de minimis támogatásról. Az egységes szerkezetű iparűzési adórendelet sem található a honlapon. Vidéken (pl.: Eger) ennél sokkal jobban állnak.
Mindezektől függetlenül a de minimis támogatásokról nyilvántartást kell vezetni forintban és euróban is.
Található a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján egy NYILATKOZAT a csekély összegű (de minimis) támogatásokról. Ez pályázatokhoz használható. A nyilatkozat önkormányzathoz történő beküldésének problematikája megjelenik a vidéki városok iparűzési rendeletében is. Budapesten tájékozatlanok vagyunk.
